Perje.
Perje.
Alsoperye, Felsewperye 1481, Felső-Perjeu 1497, Alsó- és felső-Per˙e, A.- és F-Per˙e 1508, A.- és F.-Perje 1520, A.- és F.-Pettye* 1553, Felseo-Perie 1570, A.- és F.-Perieh 1614, oláhul Prie 1733, Pria = Prija.
* Tollhiba az oklevélben.
Neve: Përje, pörje: filix; Ördög bordája fű;* gramen: 249pásit fű, marhának való kaszált fű, perje.* Pl. sok apró pörje találtatik a szőlőben. Egy sereg lovas magyar labancz a kapu előtt való perjébe lesbe állott északa. Perjés: perjés hely, perje szabású füvecske.*
* Páriz Pápai, Dict. 255. l.
* Dict. 275. l.
* Szarvas-Simonyi: M. Nyelvt. Szótár. II. 1276, 1277.
Oláh neve ennek az elferdítése, az oláh nyelvben különben tarka, foltos a jelentése.
1638 január 13-dikán Perjén volt ebéden Haller Gábor.*
* Haller Gábor Naplója (l. gr. Mik Imre: Erd. Tört. Adatok.)
Két Perjét ismernek az oklevelek 1481-től, mikor, mint Valkó várának tartozékait Losonczi Bánfi András, bácsi nagyprépost elzálogosította (Alsoperyét, Felsewperyét) Losonczi Bánfi Mihálynak.* 1686-ig, mikor Perecsenyi Nagy Andrásné Szentkirályi Katalin felsőperjei részbirtokáról van szó, melyhez mint vérrokonoknak, szintén van joguk Perecseni Lindvay másként Kovács Mihálynak és nővérének.*
* Dl. 27,721.
* Nagyv. Múz. Blt.
Egyébiránt ez időközben ismerős adatokra találunk. A mindenkor krasznavármegyei Felső-Perjeu (1497), Alsó- és Felsewperye (1519) Alsó- és Felső-Perje (1520, 1523, 1546, 1547, 1549, 1553, 1570, 1573, 1575, 1578, 1587, 1768), A.- és Felsew-Per˙e (1546), Alsó- es Felső-Pettye (1553), Alsó-Perye (1565), Felső-Perje (1565, 1588, 1638, 1646), Felseo-Perie, Alsó-Perje (1570), mindkét Perje (1580, 1585), Alsó- és Felső-Perieh (1614), Perje (1759, 1760) teljesen igazodik Bagolyfalvához.* A Bánfiak s a Báthoriak a fő szereplők. E hosszú időszak történetéből, mint részben eltéréseket csak a következőket emelem ki:
* Az említett évekről az adatokat l. Bagolyfalvánál.
Alsó- és Felső-Per˙e egyike volt Bánfi István ama jószágainak a melyekből a Zsófiát megillető leánynegyednek, hozománynak és nászajándéknak, vagy ezek értékének megfelelő részbirtokok kiadására inti 1508-ban Bánfi Jánost, a fenti István fiát Báthori István,* a ki oly feltétellel kapta Bánfi 250Jánostól a birtokokat, hogy Bánfi Zsófia menyasszonyi hozományát és megillető leánynegyedét adja ki.*
* Lelesz, Act. an. 1508. nr. 3.
* Bl. fasc. KK. nr. 18.
1553-ban az alsó- és felsőperjei részbirtokon megosztoztatják L. Bánfi László fiait: Miklóst, Pált, Ferenczet és néhai Bánfi László Bernát fiának fiát, Menyhértet.*
* U. o. fasc. ZZ. 16.
1564-ben Nagyfalusi L. Bánfi Farkas adományul kapta II. János királytól «a krasznavármegyei Meszesalja kerületben fekvő» Alsó- és Felső-Perje birtokot.*
* U. o. fasc. M. nr. 2.
1574-ben Felső-Perje birtokot elcserélték egymás között Mogyorói L. Bánfi Pál, Nagyfalusi L. Bánfi György, Miklós fiai: Tamás és Miklós meg Bonczhidai L. Bánfi István fiai: Farkas, dobokavármegyei főispán és Kristóf.*
* U. o. fasc. C. nr. 21.
1590-ben Valkó-vár tartozékai, Alsó- és Felső-Perje birtokok miatt Nagyfalusi Serédi István, s mások, mint fölperesek perelnek Bánfi Pál, Bánfi István, meg Bánfi Miklós fiaival, kikre a fent említett Pál halálával szállott a per. A birtokokat Báthori Zs., erdélyi vajda itélőlevele alapján a Bánfi-család férfi-örököseinek adták.*
* U. o. fasc. G. nr. 4.
1631-ben Alsó- és Felső-Perje birtokért Rákóczi Gy. fejedelem itélete szerint közös felbecsülés alapján fizetik a váltságösszeget L. Bánfi Ferencz és Mihály felperesek és Vajda Katalin meg Csalánosi Ravaszdi (Rewazdi) István alperesek.*
* U. o. fasc. QQ. nr. 24.
A tizenhetedik század legelső adata már csak egy Perjével köszönt be. Mint alább látni fogjuk, ekkor már végig söprött rajtok a harczi fergeteg.
1701-ben a Perjén levő, Horváth Miklós-féle részbirtokból szintén kielégítette Guthi Farkas Horváth Zsófiát.*
* Szgy.
1734-ben a Perje birtok határában levő Magura erdő ügyében L. Bánfi György, Zsigmond és Péter perben állnak Székely Ádámmal és Kis-Rédei Rhédey Pál Katalin nevű leányának fia Lászlóval, (Rédey Pál neje Katalin, Boros László 251leánya), Boros László nejével Katalinnal, Vaji László özvegyével, Hadadi Wesselényi Ferencz nejével, Zsuzsánnával, végül Kis-Rédi Rhédey Pál fiával: Józseffel.*
* Átiratban. Bl. fasc. P. nr. 13.
1808-ban Perjéről összeírták a gr. Bánfi és br. Bánfi birtokos nemes családok tagjait, összesen 5-öt. Ezek kezén volt összesen 53 antiqua és 38 nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt báró Bánfi Jánosnak (22 antiqua, 13 nova), gróf Bánfi Györgynek (6 antiqua, 10 nova,) és báró Bánfi Györgynek (9 antiqua, 6 nova).*
* Szv. lt.
Perjén a gör. katholikusok fatemploma 1750-ben épűlt. Anyakönyveik 1810-ben kezdődnek.* Egytantermű elemi iskolájokat 1897-ben építették.
* Sch. 1886. 148. lap.
1733-ban Prie oláh családjainak a száma 12.* (Pereia-n) 1750-ben 247 gör. kath. lélek volt s illette a papot négy köblös szántó, tíz szekér széna. Taksát adott Bánfi Farkasnak.*
* Tr.
* Tr. 1901. IX. 298. l.
Alsó- és Felsew-peryenek oláh lakossága van már 1481-ben, mikor Valkóhoz tartoztak.*
* Csánki I. k. 584. lap.
A tizenhetedik század elején a lakatlan községek közé sorolják Perjét az adóösszeirók. De 1720-ban már 12 háztartás fizetett adót, magyar 9, oláh 3. Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 108 lélek, 81 magyar és 27 oláh.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.
1847-ben 657 lakót írtak itt össze, kik mindannyian gör. katholikusok.* 1890-ben 971 lakosa van; nyelvre nézve magyar 10, német 17, oláh 935, egyéb nyelvű 9; vallásra nézve gör. kath. 945, evang. reform. 9, izr. 17. Házak száma 170.
* Nagyv. Nvk. 1847. 102. l.
A művelés alatti területből adózás czéljaira 1720-ban összeirtak szántóföldet 50 1/2 köblöst, rétet 61 kaszást. Egy malom 5 frt 25 denárt jövedelmezett.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.
1895-ben gazdasága inak száma 261, területe 5286 katasztrális hold, a melyből rét 1604, erdő 1499, szántóföld 1002, 252legelő 852, kert 66, terméketlen 263 hold.* Határán porczellán föld van.
* Mg. St. 498.
A községnek 1900-ban 15,812 K 24 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 4227 K 78 f.
Utczái: Uliţa Satului = Uliczá Szátuluj (falu-utcza), Uliţa Scurtii = Uliczá Szkurtij (kurta-utcza), Uliţa Hurezului = Uliczá Hurëzuluj (Bagolyfalu.utcza), Uliţa Popii = Uliczá Popij (papi-utcza), Uliţa Bisericii = Uliczá Biszericsij (templom-utcza), Uliţa Carpinďlor = Uliciá Kárpinyilor (nyárfás-utcza). Útjai: Drumul Bercului = Drumul Bërkuluj (a hasonnevű határrész útja), Drumul pe Coaste = Drumul pë Kasztë (a hasonnevű határrész útja), Drumul pe Deal = Drumul pë Gyál (a dombon vezető út), Drumul Carpinilor = Drumul Kárpinyilor (a hasonnevű kaszáló útja) és Drumul luj Traján (Traján útja). Ez utóbbi a Pojk erdőn keresztül vezet Nyíres felé.
Határrészei: Coaste = Kasztë (halom), Sub Peatră = Szub Ptyátra (kő alja), Măgurice = Maguricsë (fennsíkocska), Griban, Şuvar = Suvár (nádas), Berc = Bërk (berek), Brăduleţ = Bradulëcz (fenyvesecske alja). Erdők: Riuşor = Riusor (kis folyó mente), Sub Pentră = Szub Ptyátra, Măgurice = Maguricsë (erdős fennsíkocska), Hágó, Vezurele = Jëzurelë (borzocskák), Valea Crucii =Váljá Krucsij (a hasonnevű patak mente) stb. Kaszálók: Băiasa = Bajászá (bányás), Carpini = Kárpiny (gyertyánfás), stb.
A perjei Magura tövében ered a Kraszna több ágból.
Patakjai: Părăul Cioara = Pereul Csará (Csóka-csermely), Părăul Fęnaţelor = Pereul Funaczëlor (a hasonnevű határrészben folyó csermely), Valea Rîuşorului = Váljá Riusoruluj (a hasonnevű erdőben eredő patak), Părăul cel Mare = Pereul csël Márë (a nagy csermely), Capul Văii = Kápul Veji (patakfő), Părăul Corbului = Pereul Korbuluj (hollós csermely), Părăul Măguricii = Pereul Maguricsij (a hasonnevű erdőben eredő 253csermely), Părăul Piciorului = Pereul Picsoruluj (a hegy lábánál elfolyó csermely), Valea Poicului = Váljá Pojkuluj (a Pojkban eredő patak), Părăul Gropilor = Pereul Gropilor (gödrös csermely), Valea Crucii = Váljá Krucsij (a kereszt pataka), Valea Satului = Váljá Szátuluj (a falun átfolyó patak), Kútjai és forrásai: Fântâna Bánfi = Funtiná Bánfi (Bánfikút), Fântâna Habrii = Funtiná Hábrij (Hábra kútja), Brădet = Bragyet (fenyves) forrás. Perje és környékének lakosai minden tavaszkor megfürdenek a Tăul lui Jezěr szélén ásott gödrök tüzes békasó-kövekkel melegített vizében.
