Porcz.
Porcz.
Az oklevelekben Porczallya, Oláh-Porczallya (1477), Porcz (1547), Porczallya (1553), Portzallya (1646), Portsallya (1649) néven fordúl elő, mint krasznavármegyei helység. Talán Porcz rejlik ama Polcz birtok nevében is, a mely (s más erdélyi birtokok) felett 1393 máj. 5-dikén kiegyeznek Báthori Anna, Bondizlo György, Liszko Andrásné Katalin, továbbá Báthori Szaniszló és István.*
* Dl. 30,747.
Oláh neve: Portiu. Oláh nyelven porc: disznó, többese porcî. Tehát sertéslegelőjéről nevezhették el a helységet, mely egyébiránt nevét a latin portióból (részbirtok) is vehette.
Vármegyénknek a bihari határszélén fekszik e falú, melynek története is összevág a határszéli többi helységekével, leginkább a szomszédos Ipp történetével, sőt Ippnak egy ízben tartozéka is. Igy pl. 1477-ben a krasznavármegyei Oláh-Porczalja birtok Ippi Porczi János leányát, Reszegei Pálné 261Margitot illette meg örökség útján; de azt elfoglalta Ippi Porczi Péter, a ki ellen ezért vizsgálatot tartottak.* Ippi János Porcz jószágából is leánynegyed illette meg Kidei Lászlóné Reszegei Csemperdi Zsófiát meg Kávási Csompasz Benedekné Reszegei Csemperdi Katalint, a kik 1547-ben annak kiadására meg is intik Porczi Istvánt, Ferenczet és Andrást.* 1549-ben Porcz részbirtok elfoglalása miatt is tiltakozik Ippi Porczi István, Ferencz és András ellen Chemperdy Zsófia,* mint mindezeket Ippra vonatkozólag is láttuk.
* Lelesz, R. 74. f. anni 1447. nr. 17. és Dl. 28,315.
* Lelesz, Act. an. 1547. fasc. 3. nr. 31.
* U. o. C. Kraszn. Prot. 10. folio 174.
1553-ban Ipp tartozékában, a krasznavármegyei Porczall˙án 7 kapu után fizettek adót a Porczi István jobbágyai, kiken kívül volt itt még 1 bíró, 8 szegény és 2 új ház.*
* Dical.
Azután a tizenkilenczedik század elejéig mindössze három ízben van még szó e faluról: 1646-ban, 1649-ben és 1656-ban. Ezekben az években a váradi Virginiás Istvánról, az Ippi Kathaiakról, a Bideskútiakról, a Bánfiakról s másokról szóló adatok egyezők az Ipp történetében már megismert dolgokkal, némi eltérés csak 1656-ban van, mikor Bideskúti István gyermekei s ezek mostoha anyja Porczon csak egy jobbágytelek ügyében egyezkednek.*
* V. ö. Ipp. történetével III. köt.
1806-ban Porczról összeírták a Katona, Matolcsi, Bideskúti, Tisza, Vér, Pécsi, Ravaszdi, Vincze és Bihari birtokos nemes családok tagjait, összesen 11-et. Ezek kezén volt összesen 2 adómentes lakótelek, 22 puszta antiqua meg 31 lakott és 1 puszta nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt Katona Zsigmondnénak (2 adómentes lakótelek; 6 puszta antiqua és 9 lakott nova) és Matolcsi Zsigmondnak (4 puszta antiqua meg 6 lakott és 1 puszta nova).*
* Szv. lt.
Porczon a görög katholikusok fatemploma 1792-ben 262épűlt. Elemi iskolájok egytantermű. Anyakönyveik 1824-ben kezdődnek.*
* Sch. 1886. 144. l.
1847-ben 200 lakosa van, még pedig r. kath. 1, gör. kath. 192, gör. kel. 7.*
* Nagyv. Nvk. 1847. 98. l.
1890-ben 332; nyelvre nézve magyar 41, oláh 291; vallásra nézve gör. kath. 285, gör. kel. 10, evang. reform. 1, izr. 36. Házak száma 63.
1895-ben gazdaságainak száma 89. Területe 1218 katasztrális hold, a melyből szántóföld 416, erdő 416, rét 214, legelő 80, szőlő (parlag) 26, kert 20, terméketlen 46 hold.*
* Mg. St. 502.
A községnek 1900-ban 3234 korona 80 fillér becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1948 korona 26 fillér.
Utczái: Nagy-, Templom- és Hegy-utcza.
Határrészei: Dédács, Coastea Bisericii = Kasztjá Biszericsij (a templom halma), Pólis, Felső- és Alsó-Puszta, Chun, Lunka (völgy), Nád, Dealul Curat = Gyálul Kurát (tiszta domb). Szőlő-hegy: Pleşa = Plësá (kopasz).
