Rákos.
Rákos.
Uj-Rákos 1573, Kis-Rákos 1603, 1612, 1724, Kis- és Nagy- Rákos 1837. Rákos falut Doboka vármegyéből csatolták Szilágy 276vármegyéhez. Ott a pánczélcsehi járáshoz tartozott. 1837-ben még megkülönböztették Nagy- és Kis-Rákost, az Almás és Rákos jobb- és bal-partján.* Hodor azt mondja, hogy Rákos falu 1573-ban még Uj-Rákos nevet viselt.*
* Hodor K.: Doboka, 548. l.
* U. o.
A vármegye rendei 1715-ben elrendelték, hogy Rákos falu, melynek lakosai az 1702–1709. években Rákóczi csoportjai elől rejtekbe vonúltak, régi helyére visszaköltözzék.*
* U. o. 549. l.
Mint egy 1722-diki összeírás mondja: a dobokavármegyei Rákos az Almás keleti partján fekszik, a lakosok egy része azonban egy, északra nyúló völgyben helyezkedett el. E falu mellett királyi út (via regia) vezet el. Távolsága Zilahtól másfél mérföld.*
* Cons. Dob.
1724 jan. 10-dikén az erdélyi kormányszék kirendeli Kmita János, kolozsmonostori requisitort Kis-Rákos Kendermező felőli részének határjárására.*
* Tört. Tár 1898. évf. 546. l.
Birtoklásának története nagyjában Kendermezőét követi. 1492 május 26-dikán Zsombori Péter a dobokavármegyei Rákos falut Sólyomkói (Solyomkewi) Sziráki (Syraki) Mátyásnak vetette zálogba,* még ez évi augusztus 20-dikán pedig Drági Márk zálogosította el az ezen falubeli birtokát a fenti Zsombori Péternek,* a ki 1507 nov. 8-dikán fiainak: Péternek, Benedeknek és Mihálynak kötötte le.* 1602 előtt még Zsombori Farkasnak is volt birtoka Rákoson, de 1602-ben Básta György generális és Keövendi Székely Mihály tiszántuli kapitány ezt a részt is Trogeri Lodi Simonnak adták érdemei jutalmául.*
* Dl. 36,398. Km. Prot. M. min. pag. 65. nr. 2.
* U. o. p. 79. nr. 1.
* Dl. 36,405. Michael P. 267. nr. 1.
* Orsz. lt. Gyf. kápt. E. 86.
1613 előtt az 1603, 1610, 1612 években Csáki István és Bogáti Menyhért meg Gyulafi László, továbbá Csáki Istvánné, Wesselényi Anna meg özv. Rátóti Gyulafi Lászlóné Széchi Kata, ekkor Prépostvári Zsigmondné s végül Gyulafi Sámuel, 277Zsuzsánna és Borbála szerepelnek, ép úgy, mint Kendermezőnél.*
* Ez évek adatait (1603: Kis-Rákos, 1610, 1612: Rákos és Kis-Rákos) lásd Kendermezőnél.
1722-ben (?) Zsombori Farkas rákosi jószágába beiktatják Horváth Simont, de ellentmond Zsombori Zsigmond.*
* Gencsi-lt. nr. 240.
1764-ben a dobokavármegyei Rákos is ama birtokok között volt, melyekért Zsombori Zsigmond pert folytatott mostoha anyja és nővére ellen.*
* Szgy.
1837-ben Rákos főbb birtokosai: Teleki gróf, Onagten Radák bárók, Zsombori, Kakucsi, Czikó, Papp, nemesek.*
* Hodor K.: Doboka, 548. lap.
Rákos «lakosai jól gazdálkodó ép tehetségű oláhok,» gör. nemegyesült hitüek. Papjuk van és fatemplomuk (1837).* Iskolájok 1874-ben épűlt.
* U. o.
1733-ban 33 volt, az oláh családok száma; egyesűlt és kétnejű papját Andrásnak hívták.*
* Tr.
1750-ben a gör. kath. száma 317, a kik részén volt egy templom, egy működő pap, egy sekrestyés-egyházfi, s a papot egy belső telek, négy köblös szántóföld meg egy szekérnyi széna illette. Zsombori Farkas a telket erőszakosan eltulajdonította.*
* Tr. 1901. évi IX. szám, 287. l.
Lélekszáma – 1890-ben – 843; nyelvre nézve magyar 22, német 2, oláh 806, egyéb nyelvű 13; vallásra nézve róm. kath. 6, gör. kath. 20, gör. kel. 778, evang. reform. 16, izr. 23. Házak száma 164.
Határa – 1722-ben – két részre oszlik; a nagyobb rész keletre, a kisebbik pedig északra terűl el. Talaja a völgyben félfekete, a domboldalon veres, általában sovány. Kétszer szántanak hat ökörrel. Inkább őszi kétszerest termesztenek, tavaszi búzát csak kisebb mértékben. Szénája közepes jóságú. A falut átszelő Almás-folyó kiöntése nagy kárt okoz a lapályon. Malom van helyben. Erdejük tüzi használatra elegendő.*
* Cons. Dob.
278Ekkor az összeírt 7 jobbágy, 11 zsellér és 3 bujdosó kezén volt 18 egész és fél telek, 36 ökör, 22 tehén, 22 borjú és üsző, 3 ló, 97 juh és kecske, 2 méhkas, 48 sertés, 138 köblös szántóföld, 8 köblös míveletlen föld, 39 köböl őszi vetés, 7 köböl és 3 metreta tavaszi vetés; termett e falu határán a megelőző 1721. évben 268 kalangya búza, 55 kalangya zab, árpa és alakor, 23 kalangya kender és len, 1 metreta borsó és lencse, 80 szekér széna. A falu szenvedő tartozása 10 frt, évi malomjövedelme pedig 12 magyar frt.* 1721-ben adója 246 frt volt. 1722-ben e falu közös tartozása 240 magyar frt.*
* Cons. Dob.
* U. o.
1895-ben gazdaságainak száma 153. Területe 2571 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1120, erdő 477, rét 413, legelő 244, kert 63, szőlő (parlag) 10, nádas 1, terméketlen 243 hold.*
* Mg. St. 510.
A községnek 1900-ban 5638 K 34 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2510 K 45 f.
Utczái: Nagy-, Zsárnó- és Szentpéteri-utcza.
Határrészei: Şes = Sësz (síkság), Petyen, Stânoae = Sztinajë (nagy pásztorkarám), Duşa Rákosului = Dusá Rákosuluj (rákosi zuhany), Şesul Morii = Sëszul Morij (a malom mellett fekvő róna), Dosul Rákosului = Doszul Rákosuluj (rákosi hát), Faţa Rákosului = Fáczá Rákosuluj (rákosi oldal), Zsárnó, Cornul Zsárnoului (Zsárnósarka), Dealul Mogii = Gyálul Mozsij (Moga [előnév] dombja), Poeana Teiului = Pojáná Tyëjuluj (hárstas erdei rét).
Vizei: az Almás- és Rákos-patak.
«Rákóczi kútjá»-nak nevezik a falu határának déli részén levő kellemes bővizű forrást (1837).*
* Hodor K.: Doboka, 548. l.
I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem ezeket írja 1682. okt. 6-dikáról: «Lónától mentem hálni Pánczélcsehhez». 7-dikéről: «Onnét Rákoshoz». 8-dikáról «Rákosról mentem Karikához». 9-dikéről «Vasárnap ott mulattam». 10-dikéről «Karikától 279szállottam Czigányihoz»). 11-dikéről «Czigányitól mentem Hídvéghez»). 12-dikéről: «Innen Dédához» stb.*
* Tóth ernő: I. és II. Apafi Mihály erdélyi fejedelmek naplója, 1634–1694. 35. l.
Rákpataka. L. Rágpataka.
