Récse.
Récse.
Reche 1341, Kysreche 1359, K˙sreche 1361, Rewchew 1439, Rétse 1533, Recse 1548, Rethye, Rechye 1549, Rechie, Rechee 1553, Récze 1568, Rethie 1593, Recz˙e 1641, Szilágy-Récse 1644. Az oláhok is így hívják Recse 1733, (ma kissé elferdítve): Recea = Recsá.
Récse krasznavármegyei helység volt. Egy 1449-diki oklevél Közép-Szolnokhoz számítja.* Hajdan két Récse: Kis- és Nagy-Récse volt. Kis-Récse Pálvárával együtt van említve s annak története is egyezik emezével.
* Csánki, I. k. 584. l.
Reche birtokot egy 1341-diki oklevél, mint a Valkóvárához tartozó Karaznaval határost említi.* Récsei Lőrincz fia, Balázs tiltakozik az ellen, hogy a Récse felől való rétet Dancsnak átadják.
* Dl. 3422.
1359-től 1420-ig az oklevelek Kysrechét (Krasznában) említik, 287mely, mint említém, Pálvárával együtt Récsei Balázs fiának s rokonainak a birtoka s azt Domokos, erdélyi püspök bitorolta, míg aztán 1391-ben Péter, erdélyi püspököt iktatják be, mikor kitünik, hogy Keresztúri Blási (Balázs fia) Mihály adta zálogba Péter, püspöknek, 1420 körül Récsei Andrást, kanonokot erősítik meg K˙sreche birtokában is.*
* V. ö. Pál várával.
1439 május 26-dikán Récsei Piktor (Rewchewi Pictor) Gergely (a Mátyás fia) Dobai Miklósnak (Imre fia) zálogosítja el a krasznavármegyei Rewchew birtokát.*
* Km. Prot. AB. min. p. 21. nr. 1.
1449 márcz. 23-dikán Keresztúri Györgyöt Reche birtokába,* 1452 márcz. 8-dikán Jakcsi Péter zálogul birt Reche birtokába Keczeli Szele Istvánt,* 1459 jun. 12-dikén Reche birtokába Récsei Gergelyt iktatják.*
* Dl. 27,663.
* Dl. 27,665. és Bl. fasc. KK. nr. 14.
* Dl. 27,672.
1459. nov. 29-dikén egy «caraznamegyei Reche» birtokbeli telek elfoglalásától tiltja el Récsei Yhthor Gergelyt Keresztúri György fiai és rokonai nevében Kovács Miklós. Mint récsei jobbágy említve van itt Emreh János.*
* Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. p. 65. nr. 2.
1492 febr. 24-dikén Keresztúri Fülöp nőtestvérének, Pénteknek adja Reche birtokát.*
* Dl. 36,398. Km. Prot. M. min. p. 58. nr. 1.
1493 május 6-dikán Keresztúri (Kerezthwri) György és Simon Czompor Péter krasznai várnagynak,* 1495 április 13-dikán Sajókeresztúri Simon, Keresztúri Péter, gyalui várnagynak,* 1495 decz. 2-dikán Kereszthwri György Craznai Kis (parvus) Péternek, Walko vár várnagyának vetik zálogba itteni birtokaikat.*
* U. o. p. 129. nr. 1.
* U. o. p. 227. b. nr. 1.
* U. o. p. 248. nr. 2.
1507 nov. 7-dikén özv. Récsei Györgyné és gyermekei: Mihály, Druzsina meg unokája, Gáspár a nevezett Györgyöt és fiát, Lőrinczet illető rechei fele birtokra nézve kielégítik Dúl Bálintot és Antalt meg Tar Balázst.*
* Dl. 36,402. Km. Prot. Magn. p. 207. nr. 2.
2881523 okt. 16-dikán Sajókeresztúri Keresztúri György és gyermekei itteni birtokukért cserébe kapják Borzási György kolozsmegyei nagyszegi birtokát;* decz. 7-dikén Keresztúri Bernát cseréli el többek között az ezen falubeli birtokát Borzási György gyekei és pankotai birtokaiért.* Hogy pedig Keresztúri Mihály és Péter fiai el akarják idegeníteni Reche birtokukat a fenti Borzási Györgynek, ez ellen 1524 jan. 18-dikán tiltakozik fiai és rokonai nevében Keresztúri Fülöp,* a ki Borzási Györgygyel 1526-ban (febr. 1.) is pert folytat a Rechen levő malom s jószág iránt. De Borzási a récsei részjószágot visszabocsátotta s ily módon a per egyezséggel véget ért.*
* Dl. 36,400. Km. Prot. R. min. pag. 170. nr. 1.
* U. o. 195. nr. 1.
* U. o. p. 202. nr. 1.
* Erd. Múz. Levéltára és Dl. 36,405. Km. Prot. Michael pag. 390. nr. 1.
1533-ban Rétse és tartozékainak egy évi tizedét Báthori Istvánnak adományozta Statilius, erdélyi püspök.*
* Bl. fasc. W.
1548-ban Vajai Borzási Miklós megidézteti unokatestvérének, Borzási Péternek özvegyét, most Borzási Nagy Mátyásné Katalint, hogy a Recse jószágról szóló okleveleket adja vissza.*
* Lelesz, Act. an. 1548. fasc. 2. nr. 32.
1549-ben Rechie birtokot illetőleg egyezséget kötnek Récsei Gáspár és Kabós Ferenczné Récsei Klára, kiket az egyenlően illet, oly módon, hogy Klára átengedi az ő részét hetvenöt forintért Gáspárnak.*
* Orsz. lt. Km. conv. lad. 35. Y. nr. 6. és 12.
Rethye birtokból Virág Istvánt, Móré Gergelyt, Nagy Györgyöt, Móré Mihályt; a Tőrei Tamás jobbágyait; Tolvaj Jakabot és sógorát, Márkust; Tolvaj Ambrust, Veres Balázst, Kis Miklóst, Tolvaj Mihályt, Kis Gáspárt, Hőczi Ambrust, Nagy Mártont, Tolvaj Kelement, Nagy Jánost, Uza Jánost, Tőrei Antalt, Uza Bálintot, Tőrei Jánost, Uza Simont, Király Györgyöt, Fekete Andrást, Tőrei Imrét, Kis Mátét, Gábriel Lászlót, Szabó Pált; Szabó Mihály, récsei bírót; Gábriel Istvánt, 289Gáborján Andrást, Fekete Albertet, Fekete Andrást meg Koly Kelement, Pétert és Lukácsot vették maguk mellé özv. Vajai Borzási Györgyné Borbála és fia, Miklós, a mikor Haraklányi Miklós Vártelek birtokán és Nyirsid birtokrészén elfoglaltak és bevetettek önhatalmúlag tizennyolcz holdnyi szántót, a mi ellen panaszt emel Haraklányi nevében Horváti Peres Gáspár. Az országbíró helyszíni vizsgálatot parancsol a kolozsmonostori konventnek.* Néhai Vajai Borzási György fiai: Miklós, Ferencz és Péter anyjuk, Borbála megbízásából többek között a középszolnoki Rechye és Varsolcz birtokokbeli tisztjüket, Nagy Barnabást is magukhoz vették, a mikor betörtek a fenti Haraklányi Miklós várteleki erdejébe. Ferdinánd király megidézteti a betörőket, mit szintén a kolozsmonostori konvent teljesít is.*
* Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. H. nr. 1.
* U. o. B. nr. 58.
1553-ban Rechee-n 18 kapu után adóztatták meg a Récsei Gáspár jobbágyait, a Borzási Miklóséit 12 1/2, a Sulyok Mátyáséit pedig 6 után. E 36 1/2 kapun kívül feljegyeztek még 3 bírót, 25 szegényt, 5 servitort és 7 új házat.*
* Dical.
1568-ban (okt. 7.) II. János a Reche possessioban levő részbirtokot Swl˙ok Imrének adja, mely előbb a Keresztúri Filep és Istváné volt; de ezek hűtlenek voltak.* Ez időtájt Sulyok Imre elcseréli itteni részbirtokát házával, szőlőjével és minden hozzátartozóval együtt örökre Haroklyáni Lászlónak marosszéki Ákosfalva birtokáért.*
Bl. F. IX. nr. 17.
* Bl.
Récse birtok tizedét 1576-ban a Bánfiaknak adományozta S. Báthori István, lengyel király.*
* Bl. fasc. O. nr. 18.
1582 előtt Varsolcz és Récse birtokok határát igazítják Jakcsi Mihály és Récsei Gáspár között.*
* Orsz. lt. Gyf. kápt. lt. cent. M. 75. magyar nyelvű okirat.
Rechye birtokába iktatják 1588 jun. 24-dikén Kövesdi Sarmasági Miklóst. E birtok fölött perelt megelőzőleg a Récsei Tamás leánya Judit, Récsei Katalin (Bilgezdi Nagy Ferenczné) 290és Gyerőfi Veronika (Sombori Zsombori János özvegye) ellen.*
* Orsz. lt. Gyf. káptalan lev. cent. G. 12.
1589-ben Récse birtokba Péterfalvai Bencze Istvánt iktatják. E birtok előbb a néhai Sarmasági Miklós s azután özvegye: Réwai Anna (előbb Kusalyi Jakcsi Boldizsárné) birtoka volt.*
* U. o. Gyf. kápt. cent. S. 49.
1593-ban egy Rethie birtokban levő részbe Kendi Gáborné Révai Annát* iktatták; e rész Sarmasági Miklóstól maradt feleségére Kendi Gáborné szül. Reway Annára, ki is azt 1595-diki végrendeletében leányainak Annának és Margitnak hagyta.*
* U. o. kolozsm. convent. fasc. R. nr. 7.; 20. fiók.
* Szgy.
1604-ben Rechye-n 1 telket adóztattak meg Sándor János és Baksa Demeter részéről; Köpöczi János, Borzási György és János, meg Haraklányi István részéről is 1-et, Horvát András részéről szintén 1-et.*
* Dical.
1606 jan. 24-dikén Récsei Katalin, – Horvát András és Sándor János krasznavármegyei nemesek, Kendi asszony és Borzási Györgyné récsei jobbágyai előtt – birtokát két leánya közt* kiosztja; birtokai Récsén és Varsolczon feküdtek, a jobbágyok nevei mind magyarok, Szoldob, Kőkút, Kraszna-Asszonyhegye, Szilas, Oláhok-Ösvénye, Vérvölgy, az panyiti határra járó Horgas, Czopár-domb, Eresztvénymeg, Mogyorós-domb, Szoldob hágója, Kalapaczmege nevű helynevek fordúlnak elő.*
Récsei Katalin – a) Dobai Balázs – b) Nagy Ferencz, a) Dobai Erzsébet – Baxa Demeter, b) Nagy Katalin – Bagosi Pál
* Eredetije alul Sándor János, Horvát András, Baxa Demeter és Bagosi Pál pecsétjével a Nagyváradi Mzeumban Blt.
1616-ban Haraklányi (Harokliani) István jobbágya Récsében, Fodor Balázs, «száz forintig való kezest» állít magáért.*
* Szgy.
2911635-ben Récsében birtokos Haraklányi Miklósné, Haraklányi Erzsébet, Zsuzsánna és Miklós, kik közül a három utóbbi az osztályegyezségnél szőlőrészeket, még pedig Miklós azt a szőlőt kapta, melyet Haraklányi János bírt, Haraklányi Miklós felesége pedig hét ház jobbágyat s két puszta telket nyert.*
* Szgy.
1641-ben Jeszeniczei Szunyogh Gáspárné L. Bánfi Zsuzsánna Kis-Rédei Rhédey Ferencz jelenlétében pénzszükség miatt eladta a Recz˙e birtokot is örök áron és visszaválthatatlanul Gyerő-Monostori Kemény Jánosnak és örököseinek.*
* Bl. fasc. LL. nr. 5.
1644 máj. 22-dikén Barcsai Istvánné jobbágya Nagy János és Szomoróczi Jánosné Bagosi Zsuzsánna jobbágya Oláh Márton, «Szilágy-Récsében lakozó», kezességet vállalnak egyik atyafiukért Gergely, másként Ferencz Mihályért, Adorján Mihályné Bagsa Margit asszony jobbágyáért.*
* Egy pecséttel és Oláh Márton sajátkezű aláírásával. Nagyv. Múz. Blt.
Guti István és neje Bagosi Zsuzsánna 1652-ben Récsében két puszta háztelket zálogba ad Adorján Mihálynak (a ki krasznavármegyei szolgabíró)*, és feleségének Baxa Margitnak tizennégy forintért. Az egyik házhelynek szomszédosa Horváth Márton úr puszta házhelye s Adorján Mihály, a másiknak, mindkétfelől szintén Adorján Mihály. Ugyancsak Guthi István, Récsében a Veres Tamás földel közt levő egy kerekhegyes földét adta zálogba Adorján Mihálynak másfél forintért.*
* 1656. decz. 27. (Nagyv. Múz. Blt.)
* A levél hátlapján levő irás szerint 1686-ban, mint egyenes örökösök, Guthi Farkas és testvére Guthi Panda asszony váltották vissza. (Szgy.)
Varju György, krasznavármegyei szolgabírónak s Horvát János, krasznavármegyei hites assessornak Somlyón, 1680-ban kelt levelük szerint Guthi Istvánnak és nejének Erdőteleki Juditnak Récsében lakó Erdélyi István nevű jobbágyáért jót állanak nyolczvan magyar forintig: Losonczi Bánfi Dénesné, Bornemissza Kata két jobbágya, Bodon Mihály és Kelemen 292Gáspár, Bánfi Kristófné, Farkas Margit jobbágya Vincze István, Halmagyi János jobbágya, Szabó Pál, récsei lakosok.*
* Szgy.
1685 jan. 4-dikén Récsén, Szilágyfőkereszturi Luka Mihály és Asszonyvásári Komornyi János házánál Szécsi Guthy Farkas kérésére tanúvallatást tartanak.* Tanúskodnak itt Recsei Egri Zsigmondné Adorján Katalin és Luka Mihályné Ramocsa Erzsébet récsei jobbágyai is.*
* Nagyv. Múz. Blt. egyszerű fogalmazv.
* U. o.
1688 nov. 2-dikán Somlyón Pruski János h. kapitány megparancsolja Oláh György récsei lakosnak, hogy pecsétjét látván Guthy Farkas kivánságára a récsei bírák székén törvényt álljon, ha nem lesz megelégedve az ítélettel, a fejedelem somlyai törvényszékére felbocsáthatja az ügyet.*
* Eredetije Nagyv. Múz. Blt. Egy váradi tömlöczből kelt keserves folyamodvány hátára van írva.
1696 jun. 6-dikán (Krasznáról) Somlyai Szabó Dávid, krasznavarmegyei szolgabíró és Krasznai Szabó István, hites assessor átküldik Kolozs vármegyének azon tanúvallatást, melyet Varga Ferencz nevű Egeres kolozsmegyei faluba költözött jobbágy ügyében tartottak; a jobbágy tulajdonképen Guthi Annáé Pap Jánosnéé volt; a tanúvallatást Bagya István, krasznai bíró házánál tartották, tanúk voltak: özv. Recsei Egri Zsigmondné Adorján Kata, Asszonyvásári Komornyik Jánosné Adorján Borbála, Szécsi Guthi Farkas, Haraklyáni Zsuzsanna és Bárczy György récsei jobbágyai.*
* Eredetije Nagyv. Múz. Blt.
1698 jun. 12-dikén Bárczai János megparancsolja récsei gondviselőjének, hogy hozzá jöjjön és Guthi Farkasnak 12–13 forintot fizessen.*
* Hátára vezetve a levélnek, hogy a récsei gondviselő a pénzt nem adta meg. Eredetije Nagyv. Múz. Blt.
1701-ben a Récsén levő Horváth Miklós-féle részbirtokból szintén kielégítette Guthi Farkas Horváth Zsófiát.*
* Szgy.
1755-ben Rátoni Nagy András nevű nemes személy lakik Récsén.*
* U. o.
293Rétse birtokon 1772 febr. 9-dikén Kraszna vármegye esküdt assessorai Kügyi Virág László, Péter, István; M.-Baksai Orgovány István és Sz.-Szécsi Guthy Miklós egy nemességet igazoló bizonyítványt állítanak ki, hogy Rátoni Nagy András és Péter a Boldizsár fiától az ifj. Boldizsártól való Andrásnak a fiai.*
* Szgy.
1808-ban Récséről összeírták a báró Kemény, Orgovány, Sebes, Ladányi, Sófalvi, Kolumbán, Tunyogi, Matolcsi, Csíkos, Kis, Virág, Uranovics, Fekete, Orbán, Fodor, Guthi, Dobrai, Tokai, Huszti, Szentmihályi?, Almási, Ütő, Boros, Száva, Rajkó, Nagy, Pap, Balog B., Boda, Ecsedi, Borbát, Németi, Arvai, Szabó, Récsei, Tokos, Szombati adómentes és a Verdas, Szűcs, Saskó adózó nemes családok tagjait, összesen 62-t. Az adómentesek kezén volt összesen 1 curia, 22 1/2 adómentes és 1 adózó lakótelek, 82 3/4 antiqua és 28 1/2 nova jobbágytelek. Az adózóknak nincs telkük. Egy másik kéz idevalónak jegyezte föl Salai Mihály nemest? is. Legtöbb jobbágytelke volt br. Kemény Simon utódainak (35 antiqua és 2 nova); ezek után Orgovány Ferencznének (8 antiqua, 2 nova), Sebes Ferencznek (5 antiqua, 3 nova) stb.*
* Szv. lt.
Récse evang. reform. egyházának szentélye gót stílű. Fatornya 1754-ben készűlt.* A faharanglábon van egy XV. évszázban öntött harang a Boldog Szűz Mária nevével (cum SS. Nomine B. Marić V.)*. Egy harangján ez olvasható: «Ao 1701 n. Guti Farkas öntette a récsei Ekklának». Klenodiumai 1700-ból valók.
* Névk. ev. ref. 1879. 52. l.
* Bunyitay Vincze: Schematismus. 354. lap.
Papjai: 1666 márcz. 23-dikán Gyarmathi Mihály a Menyőben tartott egyházmegyei gyűlésben a következő fogadalmat tette: «Én Gyarmati Mihály, akkori récsei prédikátor, mivel mind a magam pásztorságom alá bizattatott nyájamat, s mind a szent társaságot részegségemből származott illetlen 294cselekedetemmel és erkölcstelenségemmel megháborítottam és botránkoztattam és igen megszomorítottam, annak okáért, a szent eklézsiának articulusa szerint illetlen cselekedetemnek méltó büntetését elvehettem volna, de a szent ekklésiának irgalmasságához folyamodván, ő kegyelmük egész partialisul remittáltak, ilyen okkal ismét recipiállának, hogyha ennek utána csak miben is botránkoztató lennék, az irásomat szememre fordítván, a kánonnak szigora szerint büntetődjem.»*
* P. S. E. I. rész. 81. lap.
Radnóti János, «mint szentségtörő végképen kivettetett.» Örvendi Ferencz 1674-ben. Ilosván halt meg. Az 1686 szept. 18-dikán Debreczenben tartott közzsinat Héczi Istvánt küldte (Récsébe).* Bátori P. György 1739-től, meghalt Borzáson. Farkas Mihály 1746-tól, székbeli biróságot viselt, meghalt Diósadon, 1766-ban Bátori András, Szokolyai Ádám 1775*–1782., székbeli biróságot viselt. 1788-ban Simon József. Pávai József 1788–1792., meghalt Zilahon. 1792-ben Fejes Sándor, Marosi György 1792–1797., meghalt Lelében. Kele János 1797. N.-Monba ment. 1813-ban és 1824-ben Dombi Sámuel, Osvát Sándor 1820-tól. Volt ardói, dobai, goroszlói s kr.-horváti pap is. Assessor 1829-ben. 1828-ban Nagy-Surányi Mihály, 1854-ben Boér Károly, Porcsalmi László 1858–1874. 1876-ban Gyulai Miklós, 1878-tól Osváth Lajos.*
* Tt. ev. ref. I. 62–63. ll.
* U. o. II. 174. l.
* Egyházm. lt. s Névk. ev. ref. 1879. 52–53. l.
Most Panit filiája.
Récsén minden házas ember két-két kalangya buzát s két-két veder bort adott a ministernek a tizenhetedik század elején. A ki nem adhatott kalangyát, az két-két véka buzával s a kinek bora nem volt: «akkor a mikor megfizet, valamint jár a bor», annyival tartozott. Özvegy asszony, a kinek «czimborában járó fia» volt, egész bért, a kinek fia és szántómarhája nem volt, de örökséget bírt, fél bért, «a mely özvegy 295kusalyával keresi» három sing vásznat adott. Kereszteléstől egy tyúk, egy kenyér járt. Van «egy rét, melyet tartoznak megkaszálni, felgyűjteni s behordani, azonkívül adnak jóakaratjokból fát elegendőt. Építést tenni tartoznak».*
* P. S. E. I. r. 26. l.
A gör. katholikusok kőtemploma 1872-ben épűlt. Anyakönyvök 1823-ban kezdődik.*
* Sch. 1886. 156. lap.
A récsei reform. rektornak – a tizenhetedik században – minden házas ember tizenhat kéve búzát s egy-egy veder bort adott (zilahi veder). A kinek vetése nem volt, egy véka búzát adott, a kinek bora nem termett, fizetett (mint a papnak) «annyit, a mint akkor a bor jár, mikor megfizet.» Az özvegy asszonyok félannyit fizettek, mint a, papnak. Ha leányt temet a rektor, egy kendő járt érte. «Didactrum vagyon. Az nemesek ex beneplacito.»*
* P. S. E. I. r. 26. l.
Most három elemi népiskola van a helységben: róm. kath., gör. kath. és evang. reform., egy-egy tanterműek. A gör. kath. 1887-ben, az evang. reform. 1874-ben épűlt, a róm. katholikust 1891-ben szervezték.
Récse a dézmával «a somlyai két religion levő papnak» tartozott.* A községnek 1661 október 13-dikán Sülelmedi Bálint somlyói reform. pap kérelmére elrendeli Kemény János fejedelem, hogy a dézmát pontosan fizessék.*
* Orsz. lt. Urb. et Cons. fasc. 64. nr. 17. (1703-ből).
* Névkönyv, ev. ref. 1878. 5–6. lap.
A tizenhetedik századból Lónyai Anna fejedelemasszony szilágyi jószágáról fentmaradt leltárba Recseről egy jobbágy van fölvéve.*
* Wl.
1715-ben 3 jobbágy-háztartás fizetett adót, magyar mind, 1720-ban 19 háztartás, 13 magyar, 6 oláh. Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 171 lélek, 117 magyar és 54 oláh.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.
De úgy látszik, e község is erős rázkódtatást szenvedhetett, mert Kraszna vármegye 1722-ben adómentességet adott 296számára három évre azzal a kikötéssel, hogy, ha a lakók a három esztendő elmultával ott akarnák hagyni a falut, e csalárdságukért kötelesek a három esztendei összes járulékot egyszerre megfizetni.*
* Szv. lt.
1733-ban Récse (Recse) oláh családjainak a száma 5 volt, egyesült papját Jánosnak hívták.*
* Tr.
1750-ben a gör. kath. lelkek száma 190, a kik részén volt egy templom, egy működő pap, egy kántor, s illette a papot egy kis belső telek.*
* Tr. 1901. évi IX. szám, 288. l.
1847-ben a lakosok száma 918; róm. kath. 17, gör. kath. 546, evang. reform. 355.* 1890-ben 977 lakosa van; nyelvre nézve magyar 240, német 41, oláh 696; vallásra nézve róm. kath. 75, gör. kath. 693, gör. kel. 1, evang. reform. 167, izr. 41. Házak száma 224.
* Nagyv. Nvk. 1847. 102. l.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 33, 1720-ban 45 köblöst; rétet 1715-ben 10, 1720-ban 37 kaszást, s szőlőt 1715-ben 4, 1720-ban 25 kapást.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.
1895-ben gazdaságainak száma 288, területe 2910 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1632, legelő 358, rét 357, kert 57, szőlő parlag 43, beültetve 2, terméketlen 104 hold.*
* Mg. St. 498.
A községnek 1900-ban 10,576 K 72 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3759 K 42 f.
Utczái: Nagy-, Csorgó-, Kraszna-, Kandia-, Pósán- és Oláh-Templom-utcza.
Határrészei: Kalabocs, Hányás, Tordai láb, Pap-csere, Szóldob, Csere, Csere-alja, Függő, Gólyakert, Ropó, Far, Körtvélyes, Kapus, Hernyósbércz, Zilah-tere, Liget-alja, Szilas-alja, Csorgó-gazza, Telek, Sarulyka, Észek, Puszta, Ereszvény, Nagy-rét. Erdők: Szóldob; Csere, Gólyakert-tető, Vérvölgy erdeje, Liget, Mogyorós. Szőlőhegyek: Újhegy, Szilas, Puszta-hegy, Vérvölgy.
297Révpataka. L. Rágpataka.
