Remete.
Remete.
A tizenötödik század elejétől Remethe (1423), Remete (1466) birtokról, a tizenhatodik század közepétől prćdiumról van szó első ízben Szolnok, azután Közép-Szolnok vármegyében.
286Girókútával, Derzsidával (1423), Derzsida és Tót-Korond (1466), Sziget után Kövesd és Korond (1487), Mojád és Babuktelke (1550), Kis-Korond és Babuktelke (1607) közt említik az oklevelek. 1648 előtt a kövesdi uradalom tartozéka. Remete völgyet találunk a sarmasági határban. Itt állhatott Remete falu.* Még emlékeznek itt egy vizi malomra. Három falu határa rúg ide. Keletről Kövesd Bálványos erdeje, délről Sarmaság, nyugotról Kis-Derzsida határa, még pedig délen a Kövesd Magasa: nyugoton a Hollós-Bükk határrész keríti.
* V. ö. II. k. 136. l.
Birtoklásának a története is egyezik ezeknek a helységeknek a történetével. Igy pl. az 1423, 1466, 1487, 1550, 1551, 1607, 1641, 1647, 1676, 1722, 1723, 1724. években a Giró-kutánál megismert adatok ismétlődnek a Jakcsiak, Sarmaságiak, Majádiak, Szunyogh Gáspárné, a Gyerőmonostori Kemények, Rhédei Pál, Csebi Pogány György s általában a Kemények szerepéről.
