Róna.
Róna.
Rona 1338, Ronya? 1548, Rhona 1584. 1335-ben szolnok-, 1338-ban és 1339-ben belsőszolnokvármegyei, azután 1543-tól középszolnoki helység, melyet 1545-ben Hadad várához, 1549-ben Kővárhoz, 1564-ben újra Hadadhoz számítottak, míg 1604-ben ez is, mint a többi hadadi tartozék, a Wesselényi-jószágok közt van.
A Róna határán levő Rákóczi-hegyről búcsuzott el II. Rákóczi Ferencz Erdélytől, miután a lábánál elfolyó Szamos tulsó partján levő síkságon, hol Őrmező, Róna és Zsibó határa összeér, csatát vesztett.
A belsőszolnokvármegyei Róna birtok 1338 előtt Renalds Magnusé és nagybátyjáé Lászlóé, azután Simoné (Mihály fia), a székelyek ispánjáé, végre Tamás,* erdélyi vajda s Szolnok (Zonuk) vármegye főispánjáé meg fiaié, (Kónya Miklós főasztalnokmester, Mihály pozsonyi prépost, továbbá Gáspár és László). Tamás s fiai 1339-ben hűséges szolgálataiért rokonuknak Pogány (Pagan) István mesternek adományozták. Károly király rendeletére az erdélyi fehérvári káptalan János, Domokos fia, mint királybiztos, s Miklós fődiákonus által a határ feljáratja, megállapítja s a privilegialis levelet Istvánnak kiadja. A határjárásban Rona «Zolnuc de interiori» «juxta fluvium Zomus» van említve.* Az erdélyi káptalan említett levele szerint a határ Zemesnyenél kezdődik a Szamos (Zomus) felett a Kabalapatakánál. Ez a patak a Kuzbereh 303nevű helyre érvén, ezen Bereh fölött egy tölgyfához siet, hol elhagyja Bereht. Ezután a Nagymező (Nogmezew) nevű helyre jut, aztán e közt és a Nádas közt szalad, felveszi a Verespatakot; ekkor a Szamos folyó északi része felé fordúl, a Lazna pataka nevű hely felé tart; Hajósútnál (Hayoswth) egy patakot vesz fel, (ezzel átellenben vannak a régi határok) s innen a Szamosba (Zomus) ömlik.*
* U. o. 36. l.
* HIÁNYZIK
* Szgy. e. perg.
A tizenötödik században a Jakcsiak birtoka. A váradi káptalan Zsigmond királynak 1423. Ker. Szent János születése előtt való kedden Budán kelt beiktató parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának, tisztelendő Dénesnek Rona oláh falujába ellentmondás nélkül beiktatja György másik fiát Jánost, ennek nejét Annát meg fiait: Lászlót és Györgyöt.*
* GKG. C. fasc. XII.
Közép-Szolnok vármegyének 1475 körüli adóösszeírása Vona helységből 3 frt adóval mutatja ki a Jakcsi Péter jobbagyait.* Habár nem szenvedhet kétséget, hogy e tájt Róna is a Jakcsiak kezén volt, ama Vonát inkább Vicsára tartom kiigazítandónak.
* E mű I. köt. 179. l.
1543-ban a középszolnoki Ronan 1 kapu után adóztatták meg a Jakcsi Mihály jobbágyait, fölmentettek 1 bírót, 1 szabadost és 3 szegényt. 1 puszta telket is találtak ekkor itt.*
* Dical.
1549-ben a Kővárhoz tartozó, középszolnoki Ronán szintén 1 kapuszámnyi adóval rótták meg ugyancsak a Jakcsi Mihály jobbágyait, kiken kívül volt a helységben még 3 szegény és 1 új ház.* 1564-ben a hadadi várhoz tartozó Ronán 2 kapuszámnyi adót fizettek a Jakcsi-árvák jobbágyai, de a behajtást nem engedte meg Sulyok György. Ez alkalommal feljegyeztek még 5 zsellért és 3 új házat is.* 1570-ben a középszolnoki Ronán 1 kapu után a Jakcsi Boldizsár jobbágyai adóznak.* 1604-ben a közép szolnoki Veselényi-jószághoz tartozó Ronán és Turbuczan együttesen 1 rótt ház után 2 frtot fizettek adóban.*
* U. o.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
304A középszolnoki Rona is egyike vala azoknak a birtokoknak, a melyekért pert folytattak Bélteki Drágfi Bertalan és Kusalyi Jakcsi Ferencz; de a pert 1489 szept. 3-dikán a kolozsmonostori konvent előtt elhalasztják.*
* Dl. 27964.
Rona birtokba, mint Hadad várának tartozékába, 1545-ben Kusalyi Jakcsi Mihályt iktatták be.* Ettől fogva az 1545, 1548, 1570, 1582. éveken át és a mikor a Wesselényi Ferencz kezére kerűl, egyezik a története Hadad vára többi tartozékainak a történetével.*
* Lelesz, Stat. B. 434.
* Ez évek levéltári adatait lásd Bogdándnál. 1548-ban voltaképen a középszolnoki Konyaról van szó, mely egyike a Kusalyi Jakcsi Mihály javainak, minthogy ennek a megosztása tárgyában 1548-ban szintén a Mihály leánya, Kovászói Matuznai Pálné Erzsébet inti meg testvérét, Mihályt s a birtok Udvarhely és Prodánfalva között fordúl elő, kétségkívül Rónáról van szó. Lelesz, Act. an. 1548. fasc. 2. nr. 73.
Rónán a gör. katholikusok fatemploma 1849-ben épűlt. Anyakönyvök 1851-ben kezdődik.* Egytantermű iskolájokat csak nem rég szervezték.
* Sch. 1898. 122. l.
1733-ban Rónán (Rokna) 44 volt az oláh családok száma; egyesült papja Ignácz nevet viselt.*
* Tr.
1750-ben (Roknan) a gör. kath. lelkek száma 212, a kik részén volt egy működő pap, egy kántor s illette a papot két mázsa só.*
* Tr. 1901. évi IX. szám, 284. l.
1703-ban Rónán tíz jobbágycsaládot és két puszta telket írtak össze. Szolgálmányosukat már előbb megismertük.*
* V. ö. II. k. 100. l.
1715-ben 10 jobbágy-, 2 zsellér-, összesen 12 háztartás fizetett adót; magyar 2, oláh 10; 1720-ban 13 jobbágy-, 11 zsellér-, 1 taksás-, összesen 25 háztartás, 14 magyar, 11 oláh. Ebből következtetve a népesség száma 1715-ben 108 lélek, magyar 18, oláh 90; 1720-ban 225 lélek, 126 magyar és 99 oláh.* Valószínű, hogy itt is inkább a magyar vezetéknevek után számítottak a magyarokhoz ennyit, mert kevés lehetett a magyar lakosság.
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. lap.
3051847-ben a lakosok száma 338; gör. kat. 336, ev. ref. 2.* 1890-ben 389 lakosa van; nyelvre nézve magyar 23, oláh 366; vallásra nézve gör. kat. 367, evang. reform. 17, izr. 15. Házak száma 78.
* Nagyv. Nvk. 1847. 109. l.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 39 1/4, 1720-ban 217 köblöst; rétet 1715-ben 39, 1720-ban 82 kaszást.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. l.
1895-ben gazdaságainak száma 96. Területe 1333 katasztrális hold, a melyből szántóföld 627, legelő 233, erdő 176, kert 63, rét 8, szőlő, parlag 41, beültetve 5, terméketlen 180 hold.*
* Mg. St. 510.
A községnek 1900-ban 2510 K 60 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1564 K 72 f.
Határrészei: Peringár, Dealul Mare = Gyálul Márë (nagy domb), Lunka (völgy), Piscuiu = Piszkuj (csúcs; a Rákóczi-hegyet hívják így az oláhok), Suvály.
Vizei: a Szamos és az Egregy.
Rögpataka. L. Rágpatakánál.
