Sámson.
Sámson.
Samson 1366, Sampson, Sampsond 1430. Sámson 1451, Sámsond 1480, Samsión 1549, Samsom 1570.
Középszolnokvármegyei (1626-ban krasznavármegyei) falu volt. Neve személynévtől ered.
1675 jul. 18-dikán Sámsonban Közép-Szolnok megye törvényes generalis gyűlést tartott.*
* Orsz. lt. ügyvédek utáni iratok 29–105.
1366-ban Sámsoni Mihály fia Péter szolnokvármegyei Samson birtokát Jakcsi mesternek és örököseinek ajándékozta Lajos király, mivel e Péter örökösök hátrahagyása nélkül hal el.* Sámson a Jakcsi-javakhoz tartozik egy későbbi (XVI. századi) jegyzék szerint is.*
* Wl. perg.
* Wl.
1430 márczius 6-dikán Sámsoni Gergely elzálogosit a sampsondi birtokából huszonnégy holdat és két kaszálót Sámsoni Magas Bálint és Tamás testvéreknek meg e Bálint gyermekeinek: Gergelynek és Annának.* (Sampsonon) Sámpsoni Gergely elzálogosítja a bakachyakuihi kaszálórészét és két jobbágytelkét osztályos atyafiának, Sámsoni Jánosnak.* Sampson birtokuk használatától tiltják el Sámsoni Magas Bálint és gyermekei: Gergely és Annus, Dobai Kolozsvári Tamás és Gergely, Dobai Antal meg Adi Mihály mester leányai: Erzsébet és Csögi Benedekné Magdolna Kusalyi Jakcsi Jánost és Mihályt.*
* Dl. Km. Prot. D. min. pag. 109. nr. 3.
* U. o. 109. nr. 4. áthúzva.
* U. o. 110. nr. 1.
1430 julius 22-dikén Sándorházi Péter fia a maga és 316fiai nevében a középszolnoki Sampson birtokot, melyet idegen kézből váltott ki, közös birtokúl adja Sándorházi Balázs utódainak.*
* Dl. 27862.
Az országnagyok 1451 márczius 14-dikén meghagyják a kolozsmonostori konventnek, hogy Kőrösi (Kewresi) Lászlót vezesse tizenkét jobbágytelek birtokába Sámson középszolnoki birtokban; a jobbágytelkek azelőtt Sámsoni Gergelynek és fiainak, Albertnek és Ambrusnak a kezein voltak, és őt zálogjog alapján megillették.*
* Dl. 27,884.
1461 augusztus 19-dikén Dománhidai András és Kusalyi Jakcsi György úgy egyeznek ki egy hatalmaskodásra nézve, hogy utóbbi a sámsoni alesperes házánál tizenegy ökröt tartozik adni amannak.*
* Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. p. 131. nr. 1.
1468 febr. 12-dikén a közép szolnoki Sámson birtok részeinek bitorlásától eltiltják Selendi Antalt és fiait: Fórist: Lázárt, Dávidot, Benedeket és Tamást Kőrösi László özvegye, Klára és fiai: János, Zsigmond; Mihály és László meg Sámsoni István és gyermekei: László és Dorottya.*
* Dl. 36,393. Km. Prot. F. min. pag. 40. nr. 3.
1475 körül 39 frt évi adót fizetett, még pedig az Albert jobbágyai 5 frt 3 dénárt, a Literatus Antalé 5 frt 2 dénárt, a Sebestyéné 2 frt 3 dénárt, a Zsigmondé 3 frt 2 dénárt, az Istváné 4 frtot, a Pálé 20 frt 3 dénárt.* 1543-ban a középszolnoki Samsonban 5 kapu után adóztatták meg a Kőrösi Ferencz jobbágyait, a Kőrösi Miklóséit 2 után, míg; a Hódosi Miklós-, Borzási János özvegye- és Kende Andráséit csak 1–1 után. Felmenték az adózás alól 5 bíró, 13 szabados, 33 szegény és 5 új ház.* 1549-ben (Samsionban) a Kőrösi Ferencz jobbágyai 6, a Körösi Miklós és Harangi Illéséi 3–3, a Mindszenti Györgyéi 2, a Budaházi Menyhértéi 1 1/2 kapu után adóztak, míg a Vai Demeter és Dobai Lázáréi csak 1–1 után. E 17 1/2 kapuszámon kívül találtak a helységben még 1 bírót, 31725 szegényt, 11 servitort, 8 új házat, továbbá Mindszenti György részén 2 nemesi udvarházat és a Hodosi Ferencz özvegyeén 2 szegényt meg 1 új házat.* 1570-ben (Samsonban) a Kőrösi János jobbágyai 10, a Hodosi Gáspár és Szentmarjai Gáspáréi 1–1, a Bőnye György és özv. Budaházi Menyhértnééi 1/2–1/2 kapu után adóztak.* 1604-ben (Samsonban) 3 rótt ház után 6 forinttal adóztatták meg a Kőrösi Mihály jószágát.*
* E mű I. kötet 180. lap.
* Dical.
* Dical.
* U. o.
* U. o.
SÁMSON.
(Áll. elemi népiskola, községháza, törvényhatósági kisdedóvóintézet.)
1483-ban Sámson birtokon az Abram nevű földrészt elfoglalta Kőrösi Zsigmond, a ki ellen ezért vizsgálatot tartanak Báthori András, Perényi Pál fia Pál és Selendi János javára.*
* Lelesz, B. 216. f. anni 1483. nr. 1.
1489 julius 7-én Sámsoni Ambrus és Albert Sámson birtokába beiktatják Balduni Ambrust és nejét Katalint, kiket 318az zálogjogon illet meg. Ambrus birtoka ekkor a Csákai Pálé volt.* Sámson birtokon 1490-ben gabonát foglalt le Kőrösi Zsigmond, a ki ellen ezért vizsgálat folyik Darah János fia Kristóf és Selendi János érdekében.*
* Dl. 27,732. és 27,966., a mely szám alatt Mátyásnak nov. 4-diki beiktató parancsa van.
* Lelesz, D. 115. f. anni 1490. nr. 14.
1492 febr. 13-dikán Szentkirályi Fábián Ambrus eladja Sámson birtokát Dobai Györgynek és fiának, Ferencznek.*
* Dl. 36,398. Km. Prot. M. min. p. 57. nr. 2.
1494 julius 1-sején Egri Imre és Gergely örökbe vallják Sámson birtokukat Mázsatelke (Masatheleke) és Szertelke (Zertheleke) pusztákkal együtt Báldoni Ambrusnak.*
* U. o. p. 187. nr. 1.
1497 augusztus 22-én Ulászló király elrendeli, hogy a Sámson birtokba iktassák be királyi adomány alapján Sándorházi Márton, erdélyi székesegyházi főesperest és testvérét, Antalt, kik azt eddig is békésen bírták.* Kétségkívül ő az a Márton, gyulafehérvári főesperes, a ki szolnokvármegyei Sámsondot csakhamar Keresztúri Barnabás nejének Orsolyának és fiainak, Mártonnak és Antalnak adta.*
* Tört. Tár 1897. évf. 735–36. ll.
* Dl. 30,902.
1500 ápr. 11-dikén özvegy Deésházi Antalné Erzsébet eladja sámsoni birtokát Vajai Borzási Benedekné Veronikának, Sámsoni Báldoni Ambrusné Katalinnak és Szécsi Budaházi Jánosné Katalinnak.*
* Dl. 36,405. Km. Prot. Michael pag. 24. nr. 1.
1510 julius 14-dikén Sámsoni Péter elad a középszolnoki Sampson birtokban három jobbágytelket Deésházi István, diósgyőri várnagynak.*
* U. o. p. 315. nr. 1.
1517 deczember 6-dikán Sampson birtokban elcserélik egy-egy nemestelküket Sámsoni Kőrösi Miklós és Mihály.*
* Dl. 36,402. Km. Prot. Magn. p. 67. nr. 1.
Samson egyike volt azoknak a birtokoknak, a melyekre vonatkozólag II. Lajos meghagyja 1520 junius 23-dikán a kolozsmonostori konventnek, hogy iktassa be azokba Kőrösi Lászlót, Mihályt, Ferenczet és Miklóst.*
* Dl. 28,023.
3191545-ben a Sámsonban s egy zemplénvármegyei birtokban levő részjószágot cserélnek el Sámsoni Kőrösi Miklós és felesége: Lónyai Heléna, Lónyai Gergelylyel és feleségével Kőrösi Borbálával. De 1546-ban már Kőrösi Borbála és Lónyai Heléna ismét cserélik a két részjószágot.*
* Szgy.
Kőrösi László özvegyétől, Luczától elfoglalt Kőrösi Ferencz egy itteni részt, Lucza azért 1548-ban meg is idéztette Ferenczet,* a ki ellen 1550-ben Sámsoni Kőrösi Miklós és fia, János is tiltakoznak.*
* Lelesz, Act. an. 1548. fasc. 3. nr. 5.
* U. o. C. Kraszn. Prot. 7. folio 37.
SÁMSONI ÁLLAMI ELEMI NÉPISKOLA.
A kolozsmonostori konvent 1550-ben jelentést tesz a Nádasdi Tamás gróf országbíró, fogaras- és vasmegyei főispán Pozsonyban 1549-ben (Jubilate vasárnap utáni csütörtökön) 320kelt parancsára történt itteni határjárásról, lefoglalásról és visszahelyezésről, melylyel Bőnyei (Bevon˙e˙) Mátyás felperes Budaházi Menyhért, M˙ndszent˙ György, Kende András és Gáspár, Bozzassy István, Haranghi Helie (?) Katalin, Sele (?) Ferenczné Sára, Warsolcz˙ Ferenczné Fruzsina alperesek ellen iktattatott. A király embere lelei Kakas István, a konventé György pap, kik Sampson birtokba mentek és az összes szomszédokat, úgymint: Haraklyani Miklóst, Mocholyai Ambrust, Weres Andrást, Zabo Andrást («de eadem»), Deshazai Espán Jánost, Sampsoni Kőrösi (Kewressy) Miklóst, Szilágyszegi (Zylaghzeghy) Jánost, Hydalmasi Kanthor Jánost, és Wr Mátyást, a Hodossy Ferencz és Miklós, Boros Balázst, a Kewressy Ferencz, Vertes Pétert, a Kewrewssy Miklós, Wynche Jánost, a Hodossy Miklós, Chyzar Mihályt, a Bozzassy István, Kowach Ferenczet, a Kewressy Ferencz, Kys Jánost, a Kewressy Miklós, Nagy Ferenczet, a Kewressy Ferencz, Nagy Pétert, a Kewressy Miklós, Zewles Mihályt, a Kewressy Ferencz, Wyda Mihályt, a Bozzassy István, Zwka Andrást a Myndzenty György (s Chakán (?) Ferenczet, nincs kitéve kinek jobbágyait Saampson birtokba összehívták, ott néhai Samsoni Gergely és Mihály birtokrészét megjárták, ezt három részre osztották és lefoglalták, a felpereseknek tartozékaikkal átadták. A birtok leirása: a) Chyzar Zsigmond «inquilinus» egy puszta ház-telekkel, a Chakan Bálint, György, Ferencz háza mellett; b) Pechen Mátyás, Naghchyzar Mihály egy puszta háztelekkel; c) Horwath Mátyás egy puszta háztelekkel, Zwkan András háza mellett; d) Pechen Ferencz, Thoth Ferencz egy puszta háztelekkel; e) Warga Benedek, Thoth János inquilinusa; f) Balynth Miklós; g) Warga Tamás, egy szántó egyharmadával, a kik Bewnyei Mátyás felperesnek jutnak; h) Balynth György, Zwka Balázs, Thoth Balázs özvegye, egy pusztatelekkel, Warga Tamás háza mellett; i) Balynth Demeter egy pusztatelekkel, Bozzassy Istvánné háza mellett; j) Myndzenthy György udvarháza, tartozékaival, melyben egykor 321Cherghe (?) Imre lakott, s mely Zenthmaryay Gáspáré és Myndzenthy Györgyé, Baldony Ambrus nemesi háza, mely most Kende Andrásé és Gáspáré; k) Thoth Péter egy pusztaszántóval ; l) Warga Kelemen, Thoth Mihály; m) Warady Gáspár puszta háztelke, puszta szántóval, mely Budahazy Menyhérté és fivéreié; n) Kyschyzar Mihály része: Wayda Tamás, Warga Ferencz, Wayda Mihály jobbágyok; o) Wayda Ambrus és fiainak földrésze; p) Pethen Lőrincz és r) Chakan Pál, pusztatelkei.*
* Orsz. lt. Km. conv. B. nr. 54.
1553-ban megidézik Szentmarjai Gáspárt és Sámsoni Pothyaz Györgyöt, a kik Samson birtokon elfoglalták Sámsoni Budaházi Menyhértnek Dögvölgy (Dewghwelgh) nevű szántóját. Ugyancsak a nevezett Szentmarjai magához vevén sámsoni jobbágyát, Balynth Gáspárt, betört Budaházi jobbágya, Warga Kelemen házába, a hol elfogták Zabo Simon özvegyét és bilincsbe verték.*
* U. o. Km. conv. lad. 27. M. nr. 18.
Nádasdi Tamás nádor előtt 1554-ben megjelenik Kysdobai Székely Lázár fia Miklós és előadja a következőket: a) Samsoni Kewressy Ferencz némely jobbágyát megbízta, hogy Sámsonban három holdnyi szántóföldet foglaljanak le számára, holott azokat a földeket Pap István szántotta fel azelőtt, és valamennyi az ő Boros Pál nevű jobbágyának telkéhez tartozott, az egyik Zwrdwk-elew nevű, kettő pedig a Dyenes Dombya nevű helyen van.; b) ugyancsak Sámsoni Kewressy Ferencz némely jobbágyát kiküldte, hogy Samson birtokon ama bizonyos földrészt, mely néhai Pap István özvegyéé, Kláráé, és a Kerekzewlew-hegytől nyugotnak fekszik, foglalják le; c) Samsoni Kewressy Ferencz végül fenti Pap István özvegyének, Klárának, Kwthws-Kerek nevű földrészét is lefoglaltatta. Megbízták a kolozsmonostori konventet, hogy idézze meg a hatalmaskodót.*
* U. o. Km. conv. lad. 27. S. nr. 31.
3221563-ban birtokosok Kőrösi János és Miklós.*
* Szgy.
1592 julius 24-dikén Czégényi Kende János nagyságos Somlyói Báthori István szolgája zálogba adja sámsoni birtokát, mely napnyugot felől Tóth Mátyás, napkelet felől pedig Alsóvárosi Benedek házai közt volt, száz frtért Farkas Mátyásnak és Zentmarjai Jánosnak.*
* Nagyv. Muz. Blt.
A krasznavármegyei Samson részbirtokot publikáltatni akarja a kincstár, de 1626-ban tiltakoznak ez ellen özv. Kőrösi Mihályné Paksi Margit, Peéri Horvát Lázárné Kőrösi Anna és özv. Folti Ferenczné Kőrösi Katalin,* a kiknek aztán Gábor, fejedelem odaadományozta.*
* Orsz. lt. Gyf. kápt. fol. 453.
* Bl. fasc. KK. nr. 1.
1657-ben Maksai (Mokcha˙) Ferencz és neje, Vid Zsuzsánna elzálogosítják sámsoni részbirtokukat, a Harangi Lászlótól kicserélt rész kivételével, kétszázhatvan forinton Bagosi Zsigmondnak és nejének, Borbély Annának.*
* Lelesz. Act. an. 1657. nr. 17.
1668 jun. 19-dikén Haraklányi Zsuzsánna szántó és kaszáló földet ad két magyar frtért Gencsi Zsigmondnak.*
* A Haraklányi okleveleknek 1818. jan. 29-dikén Lelében összeirt lajstroma. Szgy.
Nagy Tamásné Borbély Anna elzálogosított egy sámsoni jobbágyot Guthi Istvánnak, a kitől 1684 febr. 14-dikén visszaváltja azt Víg Zsigmond.*
* Gencsi-lt. nr. 914. más.
1689 jun. 21-dikén Récsei László szécsi és sámsoni birtokának elidegenítéséről Ilosván és Lompérton tanúvallatást tartanak Guthi Farkas javára.*
* Nagyv. Múz. Blt.
1690 márcz. 14-dikén Vid Zsigmond elzálogosít egy sámsoni telket tartozékaival együtt Török Zsigmondnak és nejének Szunyog Máriának.*
* Gencsi-lt. nr. 851.
1694–1697. években Mocsolyai Veres Ferencz, középszolnoki hites szolgabíró, Sámsonban lakik.*
* Szgy.
1697 márczius 1-én a már említett Vid Zsigmond elzálogosítja a sámsoni jószágát Mocsolyai Veres Ferencznek.*
* Gencsi-lt. nr. 820. más.
3231753-ban hiteles másolatot adnak Vid Zsigmondnak ama vizsgálatról, a mely folyt többek között arról, hogy a középszolnoki Samson birtokban bírt-e örökséget Vid Zsigmond (a két Zsigmond nem ugyanaz).*
* Lelesz, Act. an. 1753. nr. 16.; Prot. fol. 11.
1699-ben Sámsonban lakik Poises Gergely házastársa, Borbély Klára, a ki eladta szécsi részbirtokát száz magyar frtért Guthi Farkasnak.*
* Szgy.
Szilágy-Sámsonban 1703-ban özv. Széplaki Petrityevich (?) Horváth Kozmáné, Folthi Borbálának jobbágyai a következők: Széles Ferencz a falusi biró; Veress János, Széles János, Bántó Ferencz, Bántó Miklós. Az özv. Kászói Bernád Zsigmondné, Dancs Éva jobbágyai: Frigy János, Porcs Miklós, Frigy András. A Kaplyoni Bagosi Pál jobbágya: Maglari János. A Menyői Bogdándi Jánosné, Boda Sára jobbágya: Szász István.* Egyik legnagyobb birtokosa volt Sámsonnak az a Horváth Kozma, kinek neje az imént említett Fóti Borbála, Fóti Borbálának az anyja Kőrösi Kata volt abból a Kőrösi családból, a mely Sámsont csaknem egészben bírta kivéve az Ilbartot, a mely Ilosvai Hilbert tulajdona és osztályrésze volt. Nevét is innen nyerte. (A nép szerzetesekkel hozza kapcsolatba ennek az utczának a nevét.) Az Ilosvai családnak ivadékai az Ilosvai Borbélyok. A mai Kaizler- és Gyulai-féle telek volt hajdan az ő nemesi kuriájuk. 1797-ben a hadi terhekhez való hozzájárulásra képes, közép szolnoki főbb és kisebb birtokosok meg más személyek jegyzékében Sámson községből a következők fordúlnak elő, főbb birtokosok: Szúnyog István, gr. Bethlen Gergely, Halmágyi László, Sándor Mózes, br. Kemény Sándor, Keövér Sándor, Keövér Ruben, Fosztó Pál, Móré Péter, Horváth Miklósné, Toroczkai Mihály és Horváth Zsigmond; kisebb birtokosok: Veres László, Koszorús István, Sipos Ádám, Borbély János, Borbély Elek, 324Csaholyi Ferencz, Borbély Miklós, Borbély József, Borbély Zsigmond, Nagy Farkas, Nagy Elek árvái, Gyulay Antal, Lónyai Klára, Kiss György, Balog András, br. Vesselényi Farkas, Baranyai Pál, Kún István, Tömösvári Jónás, Nagy Dániel, Kis József, Papp György, Mike Istvánné, Barta János és Győrffi Ferencz; saját telkükön lakó egyházi adómentes nemesek: Almási Sándor, Almási Ferencz, Almási János, Nemes Dobrai János, Nemes Terebesi Sámuel, Nemes Nagy Sándor, Nemes Huszti Benjámin, Nemes Balog István, Nemes Borbély Istvánné, Nemes Jakab András, Nemes Tatai István, Nemes Musnyai Dánielné, Nemes Gyulai István, Nemes Nagy Miklós és Nemes Dobrai István; más telkén lakó adómentes nemesek: Nemes Papp László és Nemes Püsök István; saját telkükön lakó, adózó nemesek: Nemes Boros Mihály, Nemes Décsei Sándor, Nemes Szabó József és Nemes Tóth Mihály; más telkén lakó, adózó nemesek: Nemes Deák Tanaszi és Nemes Péli József; papok: Diószegi Mihály reform. és Popa Juon gör.-kath.; kántorok: Gáll György reform. és Kontrás Nyikoláj gör. kath.; zsidó: Farkas József; árendás: Bántó Márton.*
* Szgy.
* Szv. lt.
1805-ben (Sámsom) lovasnak vették föl a Kövér-, Almási-, Nagy-, Borbély-, Fodor-, Sípos- és Gyulai-családok tagjait, összesen 14-et; gyalogosnak pedig a Huszti Rosu-(?), Terebesi-, Debreczeni-. Dobrai-, Kis-, Sámel-, Tatai-, Borbély-, Könnyű-, Győrfi-, Jakab-, Fekete-, Nagy-, Péli-, Bernát-, Gergely-, Pap-, Cziple-, Balog- és Almási-családok tagjait, mint adómentes nemeseket, összesen 24-et. Ugyanekkor összeírták e helységből a Boros-, Szabó-, Tót-, Horvát- és Décsei-családok tagjait, mint adózó nemeseket, összesen 13-at,* ez évi decz. 20-dikán e családok 15 tagja tett homagialis esküt,* a K. D. Nagy-, Sipos-, Borbély-, Fodor-, Almási-, H. Rosu-, Terebesi-, Debreczeni-, Gyulai-, Dobrai-, Sámel-, Fekete-, Péli-, Tatai-, Bernát-, 325Jakab-, Győrfi-, Balog-, Nagy-, Pap-, Gergely-, Püsök-, Kis- és Könnyű-családok 43 tagjával.*
* U. o.
* U. o.
* Szv. lt.
Sámson a tizenhetedik század elején unitárius vallású volt. Esperese Markó Dániel Bethlen Gábor fejedelem idejében tért át összes híveivel a református vallásra.* Evang. reform. s gör. kath. temploma tégla-anyagból épűlt.
* V. ö. e mű I. k. 546. l.
Az evang. reform. egyházat 1784-ben zsindelyezték be, 1790-ben észak felől ablakot vágtak rá, 1837-ben építették a kőtornyot a fából való helyére, a mikor az egyházat is kitoldották a különálló torony felé, később épűlt a déli rész (kis templom).* Az egyház belseje tele volt freskókkal; de ezeket a tizenkilenczedik század elején bemeszelték. Az orgona felőli végén alúl az eresz alatt egy stablon-deszkán most is láthatók még nyomai (szárnyas angyalok).
* Egyházi lt.
Ennek az egyháznak három harangja van a következő köriratokkal: a) «In honorem dei fundit me Georgius Vien In Epperies anno domini MDCLII.») b) Csináltattam az Samsadi refor. eklezsia költségével Ilosvai Borbély János kuratorságában anno 1770.» c) Öntette a Sámsoni ref. Ekkla 1830.»
Urasztali készletek: czinkannák, egy 1723-ból való; két tányér, egy aranyozott ezüst pohár; b. Apor Pál alapítványából 1858-ban egy nagy ezüst kannát ezüst kenyér-kosárral; ezüst tányért és egy ezüst, de kívül-belől gazdagon megaranyozott kelyhet vettek.*
* V. ö. Névk. ev. ref. 1877. 28. lap.
A szilágyi egyházmegye előtt 1669 jun. 19-dikén Sámsonból «falu leánya Margith urától Tót Istvántól») kivánt elválni («divercialtatni»), «mert törökké lött s hitetlenül el is hagyta feleségét».*
* P. S. E. II. r. 21. lap.
Az anyakönyvek 1779-től kezdődnek.
Az 1666 jul. 4-dikén Szatmár-Németiben tartott közzsinat Samsomra Szatmári Mihály domesticust küldte papnak.* 3261787 máj. 22-dikén Veres Istvánt hatalmazták föl, hogy Sámsonban prédikáljon.* Rajtok kívül Kááli Gáspár, Balyomi Illés, Papi István (itt haltak meg), Berkes István (1737-től. «Behivattatott Maros-Vásárhelyre»), Kassai János (1769), Dombi Lajos (1800), Debreczeni Sámuel (1809, volt zsibói s kusalyi pap is. Meghalt 1838 május 20-án «szerencsétlenül keresztül lövettetvén egy mellé támasztott töltött puskának véletlen elsülése által»), Kiss János (1816, fiskálissá választották 1837-ben, meghalt Sz.-Csehben 1842.) Csoma József (1837), Kozma Ferencz (1871–1894), jelenleg Bod Ferencz a papjai.*
* Tört. Tár, 1898. évf. 644–45. lap.
* Tt. ev. ref. II. 37. l.
* Egyházm. lt. s Névk., ev. ref. 1877. 28. l.
Evang. reform. jellegű (egytantermű) elemi iskolájáról 1715-ben, rendes tanítójáról (Gál Györgyről) 1784-ben van szó.* Az államit három tanerővel most szervezték. A törvényhatóság 1895-ben mintaszerű kisdedóvó intézetet épített.
* Egyházi lt.
(Szilágy-) Sámsonban 1715-ben 6 jobbágy és 2 zsellér, összesen 8 háztartás fizetett adót; 1720-ban 2 nemes, 11 jobbágy, 5 zsellér, 1 taksás, összesen 19 háztartás, magyar az összes. A népesség száma 1715-ben 72; 1720-ban 171; magyar.* 1720-ban 2 olyan jobbágy volt, kit földesura visszakövetelt.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. l.
* U. o. XII. k. 341. lap.
1847-ben a lakosok száma 1039; gör. kath. 304, evang. reform. 735.* 1869-ben 1226, 1880-ban 1104, 1890-ben 1150 lakosa van; nyelvre nézve magyar 998, tót 1, oláh 138, egyéb nyelvű 13; vallásra nézve r. kath. 48, gör, kath. 152, evang. reform. 910, unit. 2, izr. 38. Házak száma 228.
* Nagyv. Nvk. 1847. 109. l.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 60, 1720-ban 241 köblöst; rétet 1715-ben 25, 1720-ban 74 kaszást; szőlőt 1715-ben 21, 1720-ban 61 kapást.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. l.
1895-ben gazdaságainak száma 190. Területe 3321 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1994, erdő 595, rét 508, 327szőlő parlag 107, beültetve 2, legelő 33, kert 25, terméketlen 27 hold.*
* Mg. St. 506.
A községnek 1900-ban 12,970 K 40 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 4653 K 52 f.
Utczái: Alszeg-, Felszeg-, Ilbárt-, Nagy-, Kis- és Oláh-utcza. Határrészei: Rét, Szénafű, Dögvölgy, Mázsa, Felső- és Alsó-Böndő, Szertelek, Csovaszél, Kiskút-oldal, Kenderág, Cserefar, Aszufa, Háromhalom, Peres. Erdők: Hegyes, Kisbükk és Nagy-Csere. Szőlők: Belső-, Külső- és Rigó-szőlőhegy. A tizenhatodik században dühöngött marhavész alkalmával az elesett marhák hulláit a Dögvölgyre hordták ki. A Mázsa eredetileg Sz.-Kövesdhez tartozott, de Kemény János, erdélyi fejedelem, a mint egyszer Sámson birtokosához, Horváthhoz jött látogatóba – így beszéli a nép – ezen a helyen Horváthnak egy jobbágyasszonyával találkozva azt (véletlenül?) elgázolták, a miért Horváth perbe fogta a fejedelmet; az lett a per vége, hogy Kemény e területet átengedte Horváthnak, melyet ma is a Horváth-családba beházasodottak bírnak. 1729-ben a Mázsa-határrész még makkos erdő volt. A Peres Sámson és Mocsolya között per tárgya volt, de végül is kétfelé osztották. Hegyes erdejében a «Mihók feje» nevű halom alatt Mihály nevű útonálló nyugszik, kit e helyen állítólag a megtámadottak agyonütöttek. Az e halom mellett elhaladók emlékűl egy-egy galyat dobnak reá, kivált az oláhok. A Hegyes tetején levő várromot a hagyomány is a Jakcsiénak mondja.
A Hegyes alján ered a Mázsa-patak egyik ága, mely a község határán a Mázsa-patak mocsolyai ágával egyesűl.
