Somlyó-Csehi.
351Somlyó-Csehi.
Chehy 1351. Cheh˙ 1400,? Csehi, Csehy 1435, Cheh 1549, Chehi 1550, Cseh 1567, Cseri, Csezi?* 1584, Shyreky?* 1590, Czieh˙ 1604, Somlyó-Csehi 1681, Csih 1733, Somlyó-Cheh 1795.
* Tollhibák az oklevélben. Bl. fasc. M. nr. 16.
* Szintén tollhiba. M. Nemz. Múz. Kállai-lt.
Somlyó-Csehi két részből áll: Somlyó-Csehi, ennek román neve Ceheiu = Csëhëj (Csehiből átvéve) és Puszta-Csehi, melynek neve a románoknál is: Pustă = Puszta.
A néphagyomány szerint Somlyó-Csehi a tatárjárás előtt mai Puszta határrészében feküdt és két részből állott: a Pusztán volt Gyalakút (Gyulakút ?), az újlaki tó felőli részét Endrédnek hívták. A tatárdúlás után a megmaradt lakosság elköltözött innen a község mai helyére. A néphagyomány tehát csak homályosan emlékszik arra, hogy az itt említett helyek, mint már láttuk is, külön falvak voltak. Lehet azonban, hogy ezek megritkított lakossága ide húzódott.
Közép-Szolnok vármegyének 1475 körüli adóösszeirása két Chehyt említ, az egyiket, mely Drágfi-birtok, Lele és Völcsök, a másikat Győrtelke és Derzsida közt, mint Báthori-birtokot, ezt az utóbbit, mely Somlyó-Csehinek felel meg, 7 frt 2 dénár adóval.*
* V. ö. e mű I. k. 180. l.
Ez időtájt tehát Közép-Szolnokhoz, rendszerint pedig Kraszna vármegyéhez számították.
Chehy is egyike volt azoknak a birtokoknak, a melyeket, mint Somlyó várához tartozó falvakat, 1351 decz. 6-dika előtt Medgyesi Simon leánynegyed fejében adott nővérének, Báthori Lászlónénak,* 1352-ben (jan. 8.),* 1356-ban is a Medgyesiek szerepelnek.* Azután is jórészt egyezik a birtoklás története Endrefalva s Somlyó-Győrtelek, szóval az ezen vidékbeli helyek történetével. 1435-ben (Csehy), 1400-ban? (Cseh˙), 1435-ben (Csehi), 1461-ben (Cseh˙), 1473-ban (Csehy), 3521549-ben (Cseh˙), 1550-ben (Csehi), 1551-ben (Csehi), 1553-ban (Cheh˙), 1554-ben (Csehi), 1560-ban (Chehi), 1585-ben (Chehy), 1590-ben (Shyrek˙, Csehi), 1641-ben (Csehi), az imént említett két falu története ismétlődik a Báthoriak meg a Kusalyi Jakcsi László fiai, Thallóczi Ferenczné Jakcsi Heléna, továbbá Drágfi János, Zsombori Tamás özvegye (Báthori Hedvig) s rokonai, Valkai Miklósné, Kisvárdai Mihályné, Sarmasági András, Csaholyi Ferencz, a Gyulafiak, Druget Gáborné, özv. Nagymihályi Bánfi Györgyné (Somlyói Báthori Szaniszlófi Erzsébet), Károlyi János, Nagymihályi Bánfi Gábor és György meg Surányi János özvegye, özv. Kállai Lőkös Ferenczné (Szinérváraljai Báthori Szaniszlófi Anna), Bánfi Tamásné (Szaniszlófi Báthori Zsófia). a Lónyaiak, Becskiek stb. szereplésével.*
* Anjouk. Okmt. V. 532–534. ll. Fejér, IX. 2. 757. – Dl. 29,992,
* Dl. 4233.
* Fejér, IX. 4. 661.
* V. ö. Endrefalva és S.-Győrtelek történetével, l. itt az említett évekre vonatkozó levéltári jelzeteket.
Mint eltérő adatokat említem meg a következőket:
1470 máj. 18-dikán a szentjogi konvent vizsgálatot tart a középszolnoki Csehi birtokon elkövetett hatalmaskodásért Báthori Miklós, Losonczi János és András, Nagyfalusi Márton Mihály, másrészt Palóczi László között.*
* Dl. 30,044.
1529-ben Csehiben a Báthoriaknak öt jobbágyuk van, ezek neve: Kis, Csíkos, Paap, Jobbágy, Thamas.*
* Jlt. E. fasc. 2. nr. 39.
A krasznavármegyei Chehy egyike volt azoknak a részbirtokoknak, a melyekből Valkai Miklósné Álmosdi Csire Petronellát leánynegyed illette meg, minek kiadására 1545-ben az említett Petronella meg is intette Báthori Szaniszlófi Andrást, Kristófot és Istvánt.*
* Lelesz, Act. an. 1545. nr. 24.
1549-ben Keresztúri Lengyel Jakabné Katalin felperesnek itélik a krasznavármegyei Cseh-et Báthori Szaniszlófi András, Kristóf és István, továbbá Elek, Imre és Gáspár alperesekkel szemben.*
* Bl. fasc. KK. nr. 1.
1553-ban a krasznavármegyei Somlyóhoz tartozó Cheh˙-ben 3 kapu után rótták meg adóval a Báthori András jobbágyait, 353a Báthori Jánoséit azonban csak 1 után. E 4 kapun kívül találtak itt még 1 bírót, 13 szegényt és 3 új házat, továbbá Báthori Farkas részén 1 szegényt, Báthori Miklós özvegye részén 1 szegényt és 1 új házat meg a Báthori Imreén 2 szegényt.*
* Dical.
János Zsigmond fejedelemnek Néma János, Lázár és Demjén, Rácz István, Drabant Tamás, Czipélius Lázár, Rigó János, másik Rigó János nevű, tán erről a Csehiről való jobbágyai vállaltak kezességet Somosy Farkas János nevű jobbágyért.*
* Nagyv. Múz. Blt.
1584-ben a váradi káptalan Báthori Zs. erdélyi vajda megbízásából átírja a L. Bánfi Boldizsár krasznavármegyei Cseri (Csezi?) birtokáról szóló határjárási levelet.*
* Bl. fasc. M. nr. 16.
1595 jun. 11-dikén özv. Kardos Miklósné Erdőteleki Borbála megkegyelmez egyik hűtelen csehi jobbágyának, Luka Lázár fiának Máté vajdának, s egy házat és egy keresteleki házhoz való rétet ad neki használatra.*
* Nagyv. Múz. Blt.
1604-ben a krasznavármegyei Somlyóaljához tartozó Czieh˙, Hidvég, Győrtelek, Szoros, Újlak és Kerestelek helységekben 2 jobbágyházat adóztattak meg Lónyai István,* 1605-ben a krasznavármegyei Czieh˙-ben 1/4 telket adóztattak meg Erdőteleki Zsigmond és Borsoló János részéről.*
* Dical.
* U. o.
A krasznavármegyei Cheh˙ részbirtokról 1623-ban tett örök vallomást Báthori Szaniszlófi Katalin Nagylónyai Lónyai Zsigmond javára.*
* Lelesz, Prot. 62. fol. 49.
1681-ben Báthori Zsófia fejedelemasszonynak krasznavármegyei Somlyó-Csehi prćdiumbeli részbirtokát is lefoglalják bizonyos tartozás fejében Magyar-Véggyantai Boros László számára.*
* Bl. fasc. HH. nr. 22. és fasc. YY.
1885 aug. 21-dikén Somlyai Horváth János helyettes szolgabíró és Perecsenyi Erdőteleki György megyei jegyző jelentést 354tesznek Kraszna vármegyének azon tanúvallatásról, melyet a Somlyó-Csehi határ Kessűlyi nevű mezején Olasz Ferencz krasznavármegyei főispán és «somlyai főkapitány» parancsolatjára Lónyai Anna fejedelemasszony kérésére tartottak; Boros Lászlónak, Becski Györgynek, Bánfi Györgynek, Nagy Istvánnak Csehiben lakó, Nagy Pálnak, Lónyai Annának Ujlakon lakó és Szabó Jánosnak Keresteleken lakó jobbágyai voltak a tanúk, mind azt vallották, hogy a Kesűlyi mezőn Nagyfalu felé menő út mellett Báthori Kata asszony avagy Lónyai szerre való szántóföldek voltak, hasonlóképen a Hatfában is, a Kesűlyi mezőn két patak közt Perecsényi Nagy István is szántott.*
* Nagyv. Múz. Blt.
1713-ban Csehin Vay Lászlónak felerész malma és emberei vannak.*
* Bl.
1741-ben Somlyó város önkényesen elvette és birtokában tartotta Csehi helységet is, mely a Bánfiak tulajdona; ezért Bánfi László, Zsigmond, Imre, Farkas, Péter és Dénes a maguk és a család rokonai nevében intő és bizonyító levelet adtak be a város ellen,* a mint ezt pl. Győrtelekre vonatkozólag is láttuk.
* Bl. fasc. XX. nr. 13.
Wolkenstein-Trostburg gróf felesége Aspremont Anna 1795-diki vallomása szerint Somlyó-Cheh Krasznához tartozik, azt a kincstár Cserei Farkas, udvari tanácsosnak adta.*
* U. o. yy. nr. 2.
1808-ban Somló-Csehiről összeírták a br. Bánfi, gr. Bethlen, Horvát, br. Kemény, gr. Bánfi, gr. Korda, Kovács, Ladányi, Pap, Szentmarjai, Tarpai, Varjú és Izsák birtokos nemes családok tagjait, összesen 13-at. Ezek kezén volt összesen 1 curia, 50 antiqua és 47 nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt br. Bánfi Györgynek (1 curia, 15 antiqua, 14 nova), Horvát Zsigmondnak (10 antiqua és 7 nova), gr. Bethlen Ferencznek (7 antiqua és 7 nova) stb.*
* Szv. lt.
355Somló-Csehiben a görög katholikusoknak fatemplomuk van. Anyakönyvük 1830-tól kezdődik.* Elemi iskolát is ők tartanak fenn egy tanteremmel.
* Sch. 1886. 154. lap.
1594-ben (Csehiben) négy kapuszámot és négy puszta házhelyet,* 1658-ban huszonhét jobbágycsaládot és négy puszta házat írtak össze.*
* V. ö. II. k. 199. l.
* V. ö. II. k. 209. lap.
A tizenhetedik századból szilágyi és erdélyi jobbágyokról fentmaradt jegyzék szerint Cziehiben egy jobbágy és két puszta jutott Lónyai Margitnak.*
* Wl.
Báthori Zsófiának 1669-diki rendelkezése szerint Somlyó-Csehi, mint a somlyói jószág tartozéka évenként százhetvenhat kősót tartozott kiszállítani és két jó ökörrel adózott.*
* V. ö. II. k. 225. l.
1703-ban (Csehiben) tizenkét jobbágycsaládot és tizenhárom puszta telket írtak össze. 1594–1658-diki s ez időbeli jobbágy szolgálmányait már előbb láttuk.*
* V. ö. II. k. 199., 209. és 238. l.
Csehi (Somlyó) 1715-ben lakatlan. 1720-ban már 8 jobbágy, 8 zsellér, összesen 16 háztartást (magyar 11, oláh 5) találtak. Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 144 lélek, 99 magyar és 45 oláh.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.
1733-ban Somlyó-Csehit (Csiheut) tisztán oláh lakosságú helységnek jegyezték fel. A családok száma 11, a pap neve Gábor, egyesült.*
* Tr.
1890-ben 783 lakosa van: nyelvre nézve magyar 40, német 21, tót 6, oláh 708, egyéb nyelvű 8; vallásra nézve róm. kath. 15, gör. kath. 721, evang. reform. 26, izr. 21. Házak száma 176.
A müvelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1720-ban 55 köblöst, rétet 79 kaszást, szőlőt 27 kapást.*
* Magy. Stat. Közl. XII. köt. 69. l.
1895-ben gazdaságainak száma 241. Területe 2782 katasztrális hold, a melyből szántóföld 679, erdő 669, rét 521, legelő 356521, szőlő, parlag 72, beültetve 3, nádas 45, kert 41, terméketlen 231 hold.*
* Mg. St. 502.
A községnek 1900-ban 15,114 K 76 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3581 K 62 f.
Utczái: Somlyói-, Magurai-, Puszta-, Nagy-Lunka- és Rovini = Roviny (posvány) utcza.
Határrészei: Átfa, Völgy, ebben fekszik Puszta-Csehi falurész: Intre Urît = Intrë Urit (rút-köz), Gát-alja, Tó, Nagy-Lunka (nagy-völgy), ennek része a Nádas-tó, másként Újlaki tó; a nép száján feneketlen tó;* Pomi = Pomny (gyümölcsfás), Baliţă = Bálicza (fenevad), Pepenisce = Pëpënyistyë (tökföldek), Valea Corbului = Váljá Korbuluj (hollósvölgy). Erdők: Tyisor (= Kisorr?), Magura (erdős fennsík) és Átfa. Cserjék: Omán, Intrë Urit. Szőlőhegyek: Băltuţí = Báltucz (kis tócsák), Kőrös-domb s szintén Magura.
* V. ö. I. k. 133. l.
Vizei: Vincze-csermely, a falun átfolyó csermely (Părăul Satului = Pereul Szátuluj), Părăul Socetului = Pereul Szocsëtuluj (bodzafás csermely), Mokánypatak és Mitruk pataka (Mitru = Döme). Forrásai: Tyisor (= Kisorr?) és Bunet = Bunyët (kincs). (Az utóbbi forrásánál pénzásatások történtek a 60-as években). Kútjai: Papi-kút, Községi-kút és Pe Vale = Pë Válë (völgykútja).
1849-ben írja Kanya Pál Csehiről (Somlyó): kis oláh falú, két igen mély, csodálatos tóval; Pokoltónak nevezett állóvize felül meleg, alul hideg.*
* Kanya Pál: Népsz. Földr. Okt. 77. l. – V. ö. I. k. 132–133. l.
Somlyó-Győrtelek. L. Győrtelek.
Somtelek. L. Somfalu.
Somlyó-Ujlak. L. Ujlak.
Sőte. L. Sajté.
Somos. L. Somfalunál.
Sutak-Ujlak. L. Új lak.
Somró-Ujfalu. L. Ujfalu.
