Sülelmed.

Teljes szövegű keresés

357Sülelmed.
Silelmed, Sylelmed 1405, Klelmed* 1409, S˙lelmed 1413, Sülelmed 1450, Sylelemed 1461, S˙wlelmeth 1549, Sewlelmed 1593.
* Ez tollhiba az oklevélben.
Középszolnoki, 1461-ben belsőszolnoki falú.
Nevében valószinüleg szél(ső) meg a latin ulmus (szilfa) szók rejlenek. Közép-Szolnokban volt Ulmez nevü helység is, mely: Elmed, Elmezd alakban is előfordúl. Megkülönböztetésül láthatták el ezt a vármegye határszélén eső másik falút (közelében Szél-Szeg) – szilágysági kiejtés szerint – Szil előnévvel.
De az is lehet, hogy a Sül alatt nemzetség lappang. 1682 előtt a németek fölégették.*
* Szv. lt.
Vámja volt és révje a Szamoson.* 1477 jun. 1-én Mátyás király meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy a középszolnoki Silelmed birtokba, a sülelmedi vásáradó felébe és a Szamoson szedett révbér felébe iktassa be Csaholyi Istvánt.* Határán a Szamoson most is komp van. Személyenként való átkelésért 2 kr., lovas vagy ökrös szekérért 12 kr. vámot szednek. E vám nagy víz alkalmával kétszeres.
* Csánki I. köt. 563. lap.
* Dl. 27,936.
Sülelmed birtok lefoglalásáért 1409-ben Bélteki Drág vajda fia Sandrin megidézi Kusalyi Jakcsi fiait: Györgyöt és Istvánt.*
* Lelesz, B. 134. f. 7. nr. 14.
A váradi káptalan 1413 nov. 2-dikán kelt levele szerint S˙lelmed és még két birtokot kapnak a Jakcsiak Bélteki Drágh vajda fiától Sandrinustól, mivel ezt és testvérét Imrét felmentették ama birság fizetése alól, melyet apjuknak a vajdának kellett volna fizetni a Jakcsi György mester ellen elkövetett hatalmaskodása miatt.*
* GKG. C. fasc. XII.
Egy 1450 decz. 14-dikén kelt oklevél szerint Kusalyi Jakcsi György és testvére néhai László részbirtoka Sülelmed, melyet 358Kémeri Miklós részére akartak elfoglalni, de nem engedték.*
* Az Erd. Múz. Oklgy. Gr. Kemény József hagyatékában. V. ö. Szabó K.: Az Erd. Múz. Eredeti Okl. Kivonatai, 64. lap.
A birtoklás története Bikáczát követi 1461-ben, mikor Kusalyi Jakcsi János Bélteki Drágfi Miklósnak zálogosítja el s mikor Jakcsi Péter eltiltja Györgyöt a középszolnoki Sylelmed magyar (hungaricalis) birtokbeli részének elidegenítésétől.* A belsőszolnoki Sylelemed voltaképen a Drágfiak ama birtokai közé tartozott, a melyek bizonyos tartozás fejében zálogban voltak a Kusalyi Jakcsiaknál és a melyeket Kusalyi Jakcsi fia György 1461 máj. 14-dikén visszabocsátott, miután Bélteki Drágfi Miklós lefizette rokonai: Bélteki Drág fiai Sándor és György meg Balk fia, Sándor mindennemű tartozásait.* Az 1462., 1464., 1495., 1533., 1555., 1557., 1569. és 1595. évek története, melyeknek kiemelkedőbb eseményei a Jakcsiak s Drágfiak pöre, – mely a Drágfiak javára ütött ki, – majd pedig a Drágfiak után Báthori György s nejének, ezek hűtlenségbe esésével a Gyulafiaknak a birtoklása, szintén egyezik a már említett Bikáczával.* Ebből az időszakból, mint eltérő adatokat, lássuk az alábbi dolgokat:
* Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. p. 102. p. nr. 4.
* Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. p. 106. nr. 3.
* L. ott a levéltári jelzeteket.
1475 körül Silelmedről a Csaholyi István jobbágyai 10 frt adót fizettek.* 1543-ban a középszolnoki S˙lelmeden 9 kapu után adóztatták meg a Drágfi Gáspár jobbágyait, ellenben felmentettek 1 birót, 4 szabadost, 11 szegényt és 5 új házat. Ugyanekkor feljegyeztek még 4 puszta telket is.* 1549-ben a Kővárhoz tartozó, középszolnoki S˙wlelmeth-en 15 kapu után adóztak Drágfi özvegyének a jobbágyai, kiken kívül még 1 biró, 2 szolga, 7 szegény és 17 új ház volt a helységben.* 1570-ben a középszolnoki S˙lelmeden 5 kapu után rótták meg adóval a császár jobbágyait.* 1604-ben a középszolnoki Sülelmeden Gyulafi részéről 5 rótt ház után 10 forinttal adóztak.*
* E mű I. k. 178. l.
* Dical.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
359Sülelmed 1573-ban a Rátóthi Gyulafi László birtoka a határában levő Gyükeres nevü szántófölddel együtt.*
* Orsz. lt. Gyf. kápt. lev. cent. N. 4.
1593 márcz. 22-dikén S. Báthori Zsigmond Se<s>w</s>lelmed tizedeit Gyulafi Lászlónak adja.*
* GKG. C. fasc. XXI.
Gyulafi Sámuel 1637 márcziusban Cseh várában kell végrendeletével többek között Sülelmedet egész határával, tizedével és kilenczedével, mint azt már tudjuk is, édes anyjának, Széchi Katának hagyja, a ki azt a tízezer forintot sem kérte tőle, melyet édes atyja hagyott és pereinek sok költségét hordozta. Ezt a birtokot azonban édes anyja el nem adhatja, le nem kötheti, hanem halála után Sámuelnek a fiára, ha fia nem lesz, leányára, Máriára szálljon.*
* U. o.
1640 szept. 15-dike előtt Barcsai Zsigmondné Gyulafi Borbála szolgájának, nemzetes Ramocsa István szilágyfő-keresztúri lakosnak kérésére és fejedelmi parancsra Közép-Szolnok vármegye kiszállott, hogy a sülelmedi és benedekfalvi nemes udvarházakat Gyulafi Borbála és Zsuzsánna között megoszsza. De Sülelmeden az udvarház előtt levő hídon egy nagyszegi Sándor János nevű szabados kivont karddal tiltakozott asszonya nevében. Tordai István nemes ember, kémeri lakos és Gyulafi Zsuzsánna szolgája szinten kijelenté asszonya nevében, hogy a Cseh várához tartozó jószágok felosztásának módjára nézve a szerződéshez tartja magát. Gyulafi Borbála képviseletében Árkosi István nevű ügyvédje tiltakozott. Ez alkalommal Benedekfalván jelen vannak Sülelmedről Gyulafi Mária jobbágyai: Halász Balázs, Fazekas Mihály, Fodor András és István meg Erdélyi György.*
* GKG. A. fasc. XV. XVI.
1641 szeptemberében a Sülelmed faluba özv. Liszti Ferenczné Gyulafi Zsuzsánna kérésére kiküldött végrehajtókat fejedelmi parancsra a nemes személyek eltiltják a végrehajtástól. A végrehajtók kijelentik, hogy Barcsai Zsigmondné 360védje meg jobbágyait a vármegye legközelebbi székén, különben végrehajtják a végrehajtó parancsban megjelölt büntetést.*
* GKG.
1654 szept. 22-dikén Sülelmeden hat jobbágyot kapott Barcsai Zsigmond özvegye Gyulafi Borbála Tököli Istvánné Gyulafi Máriától a köztük levő szerződés értelmében.*
* U. o. A. fasc, XV., XVI.
1676 május 13-dikán néhai Barcsai Judit szilágy-csehi jószágán megosztozkodnak Kapi György és Bethlen Farkasné Ostrosith Borbála. A sülelmedi határon az akasztófánál, majd a Révszegben a Pap földe mellett a Weselényi Pál szomszédságában, a Szombat-ágnál levő parlag szántókat Monai Fodor János szomszédságában, a Kerek szigetben levő földeket osztják fel, ez utóbbiban kilencz szántóföld egy szélben, melyeknek Kelencze felől való része Kapinak, Ardó felől és Mocsár erdeje felől való része Bethlennének jut, szomszédok mindkét felől Weselényi, «Czikó felől való lábjában Tholdy György uram földei dűlnek meg véggel, Sülelmed felől a Kereksziget partjára mennek».*
* U. o. A. fasc. VII.
A csehi vár tizennyolczadik századbeli urbariuma szerint a sülelmedi udvarházhoz két, fordulóban vannak majorságszántóföldek. Két hold föld van a Thómarton, egy szél-szántóföld a Szilason, a Reteben (?) pedig egy szél-föld vetéssel. Rét van a Sigedben, továbbá a Keres (?) Malad nevű, melyek mindegyikét ötven-ötven ember kaszálhatja meg egy nap. A jégverem alatti kaszáló rétet Gyulafi (Giulafi) Sámuel írtatta meg a katonákkal; ezt tíz-tizenkét ember kaszálhatja le egy nap. «Egész faluúl» adnak Szent György adóját 15 frt 7 dénárt; Szent Mihály adóját 15 frt 7 dénárt; darabantpénzt 13 frt 94 dénárt; évenként négy pint vajat, egy vágó barmot, három kőtúrót. Fejenként adnak egész házhelytől 8 dénárt és egy véka zabot, fél telektől 4 dénárt és fél véka zabot, pusztától pedig 2 dénárt és egy negyed véka zabot. Szénát egy kalangyával 361szolgáltatnak évenként a csehi várhoz, de olyat; a melyben két jó szekér széna legyen. A szolgálmányokat a szerint teljesítik, a mint rájuk róják. Ajándékkal nem tartoznak. Az urak számára törvény szerint való birságot fizetnek a főben-járó bűnben elmarasztaltakat a földesúr kegyelmes engedelme szerint büntetik. Búzából, zabból, árpából ötödet szoktak adni dézmában; tíz pázsit-dísznóból egyet, de ha száz van, akkor is csak egyet. Ennek váltója két dénár. Makktermés idején (makkos erdeje a kis Mocsaron van) váltója annyi, a mint a földesúr akarja. Ha tízre telik, minden tízből egyet kell adni. Vámban az urak számára terhes szekértől 8, ürestől 4, és gyalog embertől 1 dénárt vesznek. A korcsma karácsonytól Szent-Mihály napig a földesúré, azonkívül a falubelieké. Volt itten 67 egész s féltelkes jobbágy.*
* GKG. A. fasc. XV., XVI.
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeirták Sülelmed községből a következőket, főbb birtokosok: gr. Toldalagi László, gr. Bethlen Gergely, br. Bornemissza József, gr. Gyulai József, gr. Toroczkai Pál és br. Naláczi József; saját telkükön lakó, adómentes nemesek: Pap Kosztán, Gáfia és Pásk; más telkén lakó, adómentes nemes: Mercse Lup; más telkén lakó, adózó nemesek: Bota? (Pota) Tódor, Miron Lázár, Anka Szimion és Ursz; fizetést élvező, urasági tisztek: Kertész-Szabó Sámuel tiszttartó, Nagy Zsigmond számtartó és Sztán Lázár lovász; pap: Popa-Kriszte Mihály oláh; kántor: Kriszte Kosztán; zsidók: Hers Ferencz; Stern Illés, Toldalagi fogadósa és Izrael Jákob, Bornemissza fogadósa; kereskedő: Örmény András.*
* Szv. lt.
1805-ben «a haza csendességben való tartására» Sülelmed községből lóval, fegyverrel, vagy gyalog «kiállhat» gr. Korda Anna, adómentes nemes; csak gyalog állhat ki Pap Pásk, adómentességet nem élvező, szabad állapotú lakos.*
* U. o.
362Az evang. reform. hívek a tizenhetedik század elejéig Ardóhoz tartoztak.*
* P. S. E. I. r. 37. lap.
Egy 1628 febr. 23-diki egyházmegyei jegyzőkönyv szerint: «papi díjlevelet szervez és magának papot bir. Fizetés minden gazdától egy és fél kalangya buza és egy kalangya zab, ha buzája nincs 33 dr., ha zabja nincs 10 dr.; kinek bora termett, fél veder. Asszonyunk őnagysága grátiájából az malomnak sabbathalissa a prćdikatoré, a decimából sedecim.» «Irattatott Perecseni Ferencz Esperes uram előtt a fenn irt napon és évben».*
* Névkönyv, ev. ref. 1879. 24. lap.
Az egyház újjászervezése gr. Korda Annának, Toldalagi László özvegyének a nevével van összefüzve, a ki 1808-ban építette az egyházat, papi lakot s a papi fizetést is biztosította.
A sülelmedi evang. reform. eklézsia – mint az ezen időbeli «papi conventió»-ból olvassuk – hajdan igen népes s esperesi lakóhely volt. «Az ő szép népességéből az országnak régi háborús volta és az idegen ellenségnek kegyetlen rablása miatt templomostól együtt úgy elpusztúltanak,» hogy csak igen kevesen maradhattak meg s a megmaradott részecske is «a pap nem léte miatt» nemhogy szaporodhatott volna vallása gyarapításával, «de sőt fogytán fogyva láttatik vala naponként az utolsó pusztúlásra egészen elhanyatlani.» Az eklézsia ilyen állapotban volt, mikor segítő kezét gr. Korda Anna kinyujtotta.*
* U. o. 25–26. lap. Itt közölve van a pap részére biztosított járandóság is, melynek pénzértéke 1879-ben 550 frt.
Papjai: Pataki Áron 1809–1832, meghalt Nagy-Monban, Szentes István 1832–1841, Keményfi Márton 1841–1874; Hartman Márton, meghalt Sülelmeden 1874-ben. Jelenlegi lelkész (1874-től) Kiss Pál.
Az egyház levéltárában legrégibb irat az anyakönyv, melynek első lapján ez áll: A sülelmedi reformata ekklesia 363matriculája, mely kezdődik az 1808-dik esztendőben október hónapja 2-dik napján. Melyet a fennirt esztendőben ajándékba készíttetett és adott az említett ekklesia ekkori főgondviselője és méltóságos gróf Korda Anna úrasszony ő nagysága Inspectora T. Szentimrei Medgyes Lajos úr.
A gör. katholikusok fatemploma 1720-ban épűlt. Anyakönyvük 1824-ben kezdődik.*
* Sch. 1886. 178. lap.
1733-ban itt 30 volt az oláh családok száma; egyesűlt papja Tivadar nevet viselt.*
* Tr.
1750-ben (Schülemeden) a gör. kath. lelkek száma 234, a kik részén volt volt egy templom, két működő pap, s illette a papot két mázsa só. Itt az egyik pap saját telkén lakott, a másik taksát, dézmát, robotot fizetett Toroczkai Zsigmondnak. Egy telket elfoglalt Kászoni Pál «subditusa.»*
* Tr. 1901. évi IX. sz. 284. l.
Két elemi népiskolája van: állami és gör. kath., egy-egytantermüek. Az államit 1895-ben szervezték.
Egy tizenhetedik századbeli, Csehi javak urbariuma czímmel fentmaradt jegyzék szerint Sülelmeden 44 jobbágy van.*
* U. o. A. fasc. XV., XVI.
1676 máj. 22-diki kelettel Szilágy-Cseh urbariuma czímmel a várhoz tartozó jobbágyok számáról fentmaradt összeirás szerint Sülelmed rész birtokban van 8 jobbágy és 9 puszta jobbágytelek.*
* U. o.
A lakosok 1715-ben ellene szegűltek az összeirásnak, melyet Hont vármegye küldöttei ez évben K.-Szolnokban is végeztek.*
* Magy. Stat. Közl. XII. köt. 340. lap.
1720-ban 3 nemes, 10 jobbágy és 10 zsellér, összesen 23 háztartást, (magyar 13, oláh 10) találtak. A népesség száma tehát körülbelül 207 lélek, magyar 117, oláh 90. A lakosok vezetékneve magyar ugyan, de nyelvre nézve nagyobb részük oláh.*
* U. o. XII. köt. 66. és 67. l.
Marosnémeti gr. Gyulai Istvánnak szilágysági jószágában 364lakó jobbágyairól és zselléreiről 1729 januárjában írt jegyzékben Sülelmedről két zsellér szerepel.*
* GKG. C. fasc. XVI.
1847-ben a lakosok száma 615; róm. kath. 1, gör. kath. 602, evang. reform. 12.* 1890-ben 734 lakosa van; nyelvre nézve magyar 168, oláh 468, egyéb nyelvű 98; vallásra nézve róm. kath. 20, gör. kath. 561, evang. reform. 94, izr. 59. Házak száma 127.
* Nagyv. Nvk. 1847. 111. l.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1720-ban 1911/2 köblöst, rétet 113 kaszást.*
* Magy. Stat. Közl. XII. köt. 66. és 67. l.
1895-ben gazdaságainak száma 103. Területe 1876 katasztrális hold, a melyből szántóföld 933, legelő 368, rét 158, erdő 141, kert 7, terméketlen 269 hold.*
* Mg. St. 502.
A községnek 1900-ban 4278 K 14 f becsértékű eselekvő vagyona van, állami egyenes adója 5732 K 75 f.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages