Szamos-Udvarhely.

Teljes szövegű keresés

Szamos-Udvarhely.
Udvarhely 1387, Odvarhel 1452, Wdwarhely 1475, Vdwarhel 1475, Udwarhely, Udvarhel 1545, Odwarhely 1549, Wdwarhel, Udwarhet 1569, Wdwarhel˙ 1570, Szamosudvarhely 1733, Udvarhelj 1797, Sz.-Udvarhelly 1805.
Középszolnokvármegyei helység.
1387-ben Udvarhely magyar falu az aranyosi várhoz tartozott.*
* V. ö. e mű II. köt. 16. lap.
Udvarhely birtokot 1451-ben Báthori Szaniszló fiának, Istvánnak ítélik Kusalyi Jakcsi László fiai: András és László ellenében.*
* Lelesz, B. 126. fol. 5. nr. 25.
1452 jan. 15-dikén Hunyadi János kormányzó meghagyja Közép-Szolnok vármegyének, hogy Jakchi György érdekében tartson vizsgálatot Jakchi János és András ellen, kik Odvarhel 392középszolnoki birtokot, mely őt zálog alapján megilleti, elfoglalták.*
* Dl. 27,885.
Kétségkívül Udvarhely lappang amaz Odwachel alatt, melyet egy 1464-diki oklevél emleget. Ebbe a birtokba akkor adózási joggal Kusalyi Jakcsi János fia, György ellenében Báthori Szaniszlót akarták beiktatni, de Jakcsi emberei, ellenség módjára, megakadályozták.*
* Lelesz, Act. Bercs. fasc. 7. nr. 49. (Prot. II. pag. 207.)
1472-ben Kusalyi László leánya, a Szent Klára-szerzetbeli Erzsébet eladja a szolnokvármegyei Wdwarhelyben levő fél részét minden tartozékával bányai polgároknak, Ádámnak és Keresztélynek meg maradékaiknak.*
* GKG. C. fasc. XXI–XXIV.
1475 körül Vdwarhelről a Drágfi jószága 12 frt, a Jakcsi Péteré 3 frt 3 dr., a Jakcsi Istváné 8 frt adóval volt megróva.* 1543-ban a középszolnoki Wdwarhel Drágfi Gáspár és Jakcsi Mihály között oszlott meg; amannak jobbágyai 16, emezéi 5 kapu után adóztak. Fölmentvék az adózás alól 2 biró, 4 szabados, 26 szegény, 4 új ház és 5 puszta telek.* 1549-ben a Kővárhoz tartozó, középszolnoki Odvarhelyen 15 kapu után adóztak Drágfi özvegyének a jobbágyai, a Jakcsi Mihályéi pedig 8 után. E 23 kapun kívül feljegyeztek még 2 nemesi curiat, 21 szegényt, 2 servitort és 26 új házat.* 1564-ben a hadadi várhoz tartozó Wdwarhelyen 15 kapuszámnyi adóval rótták meg a Jakcsi-árvák jobbágyait, de a behajtást nem engedte meg Sulyok György. A 15 kapun kívül volt e helységben még 13 zsellér és 2 új ház.* 1570-ben a középszolnoki Wdwarhelen a császár jobbágyait 5, a Jakcsi Boldizsáréit pedig 3 kapu után adóztatták meg.* 1604-ben a középszolnoki Udvarhelyen 3–3 rótt ház után 6–6 forintnyi adót fizettek Veselényi meg a Gyulafi részéről.*
* E mű I. k. 179. lap.
* Dical.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
A budai káptalan 1499-ben II. Ulászló meghagyásából iktatta be Bélteki Drágfi Bertalant Udvarhely birtok felerészébe, 393melyet id. Kusalyi Jakcsi László leánya, Erzsébet adott neki.*
* GKG. C. fasc. XII.
Egyébiránt a birtoklás története leginkább Bogdánd, Bikácza s megint Bogdánd nyomdokain halad. 1545-től, mikor Kusalyi Jakcsi Mihályt iktatják be Udwarhely részbirtokba,* a tizenhatodik század végéig, mikor a Gyulafiak s Wesselényiek szerepelnek, Udvarhel (1545, 1547, 1555), Udvarhely (1548, 1555, 1557, 1577, 1582, 1593, 1595), Vdwarhel (1548), Wdwarhel (1569), Udwarhel (1569), Wdwarhely (1570), Wdvarhel˙ (1584) néven merűl föl ebben az időközben falunk, s annak kivételével, hogy 1548-ban Kusalyi Jakcsi Mihály elcseréli a középszolnoki Vdwarhel, Széplak, Inó és Bikácza birtokokon ama tizenegy jobbágyot, a kiket néhai Bélteki Drágfi Gáspártól bír cserében, Somlyói Báthori Anna hadadi részbirtokaiért,* teljesen ismeretes apróságokkal találkozunk. A főbb események, hogy Báthori György s neje kapják s el is vesztik, azután egy-egy részt Rátóti Gyulafi László, majd új adományúl Jakcsi Boldizsár, Mihály kapnak, 1584-ben Wesselényi Ferencz kap egy részt Hadaddal.* 1593 márczius 22-dikén S. Báthori Zsigmond adományúl adja a birtok tizedeit Gyulafi Lászlónak.*
* Lelesz, Act. an. 1545. nr. 18.
* Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. B. nr. 17.
* V. ö. e mű II. köt. 86. lap.
* GKG. C. fasc. XXI. Az 1545., 1547., 1548., 1570., 1577., 1582. évekre vonatkozó levéltári jelzeteket l. Bogdándnál, az 1555., 1557., 1569., 1595. évekre vonatkozókat Bikáczánál.
Udwarhelyről (Wdwarhelynek is van írva), megidézték, mint szomszédot özvegy Vesselényi Ferenczné Szárkándi Anna jobbágyát, Kowach Jánost, mikor a fejedelem 1596 május 28-diki beleegyezése alapján beiktatták Pesti Nagy Albertet Újfalu birtokba és tizenhat inói jobbágytelekbe. A Monosthor és Feketehagho nevű udvarhelyi szántókba való beiktatás ellen tiltakozott a nevezett özvegy és gyermekei nevében Darabant János udvarhelyi lakos.*
* Orsz. lt. Km. conv. lad. 34. E. nr. 38.
3941597 jul. 5-dikén az udvarhelyi kúriában özv. Giczi Ferenczné Thurzó Orsik nyugtatványt állít ki.*
* GKG. C. fasc. XIX.
Gábor fejedelemnek 1619 Szent Háromság utáni harmadik vasárnapra következő szombaton kelt levele szerint Széchi Kata adományúl adta a szolnokvármegyei Udvarhely részbirtokot leányának, Hadadi Wesselényi Pálné Gyulafi Zsuzsánnának.*
* U. o.
1627-ben a Gyulafi-család megosztozkodik a csehi várhoz tartozó jószágokon. A szerződésben említve van, hogy Széchi Kata és Gyulafi Sámuel tartoznak visszaadni ama szőlőt, melyet az udvarhelyi határon Gyulafi Zsuzsánnától elfoglaltak.*
* U. o. A. fasc. XVII.
1629 április 19-dikén Közép-Szolnok vármegye tanúsítja, hogy Udvarhel˙t ötven házjobbágygyal Bethlen Annának szánták, még pedig a szerződés szerint összes hozzá tartozó javaival, hasznaival és vizi malmaival együtt. Wesselényi István mégis elvitette a malmot s a vármegye nem iktatta be Annát. Ez tehát ezért Wesselényi I. ellen tiltakozik,* valamint azért is, hogy Wesselényi ráküldötte jobbágyait Anna udvarhelyi szőlőjére és műveltette. Lelei Kapl˙on Ferencz közép szolnoki szolgabíró s Lelei Budai István Közép-Szolnok vármegyének egyik hites assessora 1641 okt. 24-dikén is egyfelől az iránt tartanak tanúvallatást, hogy a mikor (ezúttal 1638 említve) Udvarhelt minden hozzátartozó örökségével, szőlejével, malmával Liszti Ferenczné s Barcsai Zsigmondné Bethlen Anna dosaul adták: Vesselenj István az udvarheli malmokat elfoglaltatta és elvonatta, másfelől a Hornat hegyen való szőlőben a Vesselenj István jobbágyai közűl kapálni kik mentek? Gyulafi Sámuelné udvarhelyi jobbágya azt vallja: «mikor az malmot leboczattata Vesselenj Uram az en Aszoniom eő Nagysaga főderől az maga fodere, latam Angios Andrast, Kadar Janost, Darabat Miklost, Chehi Tamast, Monar Jaunost, Sabo Andrast, Sabo 395Gergeljt, Meszaros Istvant, Tot Martot, Barta Martot, Sőllősi Geőrgiot, az seőllőben az belseő hegien lattam az Vesselenj Ur es Naga Jobagiban Na segit* Magiar Petert, Poska Andrast, Kardos Petter fiat Kardos Andrast, Dan Istvan fiat Dall Andrast, Udvarhi Cehj Tamast is lattam, Meszaros Istvan is ot vólt; sokan voltak az eö Naga jobagi, de az neveket nem tudom».* A Horvát János szőlejét, melynek szomszédosa mindkét felől a Katócz erdeje, elfoglaltatta Ráthóti Gyulafi Sámuelné Iktári Betthlen Anna, a miért Vesselényi István törvényre czitáltatja.* 1639 márcz. 21-dikén Iktári Bethlen Anna jószágigazgatója tiltakozásából is kitűnik, hogy ámbár a föntebb érintett megegyezéskor Udvarhelyt minden tartozékaival, ötven házjobbágygyal együtt nászajándékúl igérték, mégsem bocsátották át. A tiltakozás Liszti Ferenczné Gyulafi Zsuzsánna és Barcsai Zsigmondné Gyulafi Borbála ellen irányúl.*
* GKG.
* Nagyszegit.
* GKG.
* U. o.
* U. o.
1702 ápr. 24-dikén Udvarhelyről Toroczkai István jobbágya kezességet vállal Guthi Farkas kisgoroszlói jobbágyáért.*
* Szgy.
L. báró Kászoni Bornemissza János szamosudvarhelyi jobbágya azok között volt, a kik 1733 jun. 10-dikén négyszáz magyar forintig kezességet vállaltak gróf Gyulai Istvánnak Mészáros András nevű szilágycsehi örökös jobbágyáért.*
* GKG. C. fasc. XVI.
1757-ben a szamosudvarhelyi Kapi-jószágokra vonatkozólag tiltakozott gr. Marosnémeti Gyulai István.*
* Az erdélyi ítélőmesternek 1757 nov. 8-dikán kelt, királyi pecsétes átiratában. GKG. C. fasc. XIV.
1705-ben Közép-Szolnok vármegye lovas-zsoldos állítására írta ki Udvarhelyről ezeket a nemeseket: Furenda Simon Deák, Cseh Ferencz, Tötöri Pál, Flora Tivadar, Flora Timoffi, Flora Alexa, Áts Lőrincz; Nagyszegiek: Pap György, Pap Lukáts; Sibaiak: Simon Deák, Borsi András.*
* Szv. lt.
1797-ben br. Bornemissza József nem engedte meg, hogy Udvarheljen fölvegyék az ő jószágát az orsz. nemz. fölkeléshez való hozzájárulásra mindaddig, míg országgyűlést nem 396tartanak.* Ehhez a fölkeléshez való hozzájárulásra egyébiránt ekkor ezeket írták ki: saját telkén lakó, egyházi adómentes nemesek: Szelei József és Pál, Pap István és Németi Dániel; más telkén lakó, adózó nemesek: Németi János, Horvát Antal és József; papok: Murányi Ferencz ref., Popa Gyermán gör. kath. és Mecs János gör. kath.; kántor: Dászkál Andre gör. kath.; molnárok: Sobán Vaszalie, Gecze Nyikula, Turbucsán Gligor, Krecz György, Varár Gavrila, Pap Andre, Feder György, Rusz Vonucz; Sztavar Flora és Goszbár Nyikula: két utóbbi saját malmukban.*
* Szv. lt.
* U. o.
1805-ben Sz.-Udvarhelly községből összeírták a következő fegyverfogható 1. adómentes nemeseket (lóval): báró Bornemissza József, Szelei József és Pál, Bokányi János; adózó nemeseket (gyalog): Németi Dániel, Antal és János, Kovásznai József és György, Varró László és Pál.* Október 12-dikén (Sz.-Udvarhellyen) homagialis esküt tettek a Szelei-, Bakányi-, Pap-, Varró- és Németi-családok tagjai; összesen 6-an.*
* U. o.
* U. o.
Szamos-Udvarhelynek az 1470. év körül volt egy fakápolnája és czinterme. A mult század végén a Szent József tiszteletére (ad S. Josephum Conf.) a Bornemissza-család kápolnát épített, melyben a szolgálatot 1794-től 1830-ig Ferencz-rendi udvari káplánok teljesítették. E kápolnából két szép művű miseruhát a szilágycsehi egyházba vittek át.*
* Bunyitay Vincze: Schematismus 359. lap.
Udvarhely a tizenhatodik században maga tartott evang. reform. papot. A kinek öt kalangya búzája termett, minden házas ember két-két kalangya búzát, a mellé öt dénár garaspénzt adott. A kinek nem volt búzája, az öt dénár garaspénzen kívül 40 dénárt fizetett váltságdíjul. A falu dézmájának sedecimója is a papé, de ennek harmadát a mesternek kell juttatnia. A prédikátorsághoz való földörökségek a következők: az 397egyik fordulóban három hold föld Zsibó felé, a másik fordulóban egy hold föld s egy darab kenderföld. Az alsó fordulóban egy földnek kétszeri szántásával a falu tartozik. A prédikátor magvával szintén a falu veti be. Rét egy van a felső fordulóban, a falu kaszáltatja, a szénának a feltakarítása s behordása is a falut terheli. Mindegyik malomból sabbatale jár. Egy szőlő «ötven vagy hatvan esztendőtől fogva elpusztúlt», egy ember aztán felfogta, az erdőből kiirtotta s műveli, mint sajátját. Egy másik szőlőt a belső hegyen a falu szerzett a pap «segítségére». «Ennek csak a művelés heja (hija), egyébként ép volna.» Özvegyasszony itt is három sing vászonnal adózik. «Ha czimborában járó fia van és vettet, kalangyával tartozik, mint egy házas ember.» Ha pénzért vettetett az özvegyasszony, csak a három sing vásznat adja. A nőtelen legény, ha az anyjával együtt lakik s ökre, vetése van, egész bért fizet. Ha nincsen anyja, «mindazonáltal magának vagyon s szánt, vet,» fél bért. A nőtelen szolgalegénytől nem vettek semmit. Fát elegendőt hoztak.*
* P. S. E. I. r. 32. lap.
A mester bére: minden házas ember egy-egy kalangya búzát ad, az ilyen egész bér fizetője. A félbérfizető ember pedig, «mint a prédikátornak, úgy a mesternek félennyit ad». A kinek vetése nincsen, 20 pénzt fizet. A malomból a sabbatálénak harmada a mesteré. Didactrum nincs.*
* U. o. 32–33. l.
Ennek a századnak a vége felé már siralmas állapotra jutott az egyházközség. Egy 1688 okt. 16-dikán kelt levelével «az itt való két malomnak sabbataléját» kivánja továbbra is biztosítani papja számára. «Mert a mi Istenünk bizonyságunk, – írják – hogy a nagy és sok ideig tartó háborúkban és szorongatásokban annyira megkevesedtünk és fogyatkoztunk, hogy a prédikátortartásra is majd alkalmatlanok leszünk.»*
* U. o. a 32. és 33. lapok közé fogott eredeti levél.
398Más adatok hiányában nem lehet eldönteni, vajjon az 1635 jun. 17-dikén Váradon tartott közzsinat erre az Udvarhelyre küldötte-e papnak Thúri Jánost,* továbbá az 1666 jul. 4-dikén Szatmár-Németiben tartott közsinat Gyarmati Sámuel domesticust.* Idevaló papok: Berkeszi Ferencz 1642, Porcsalmi János (a kit az 1654 jun. 7-dikén Szatmár-Németiben tartott közzsinat küldött),* Berekszászi István 1721-től, Meggyesi György 1754-től (meghalt Zilahon eklézsia nélkül), Murányi Ferencz 1778-tól 1818-ig. Gaál Zsigmond 1819-től; Farnas Benjamin 1838–1866, Pataki Károly 1867–1873-ig, a mikor a zsibói egyháznak vált leányegyházává.*
* Tört. Tár 1898. évf. 632. lap.
* U. o. 644–45. l.
* U. o. 638–39. lap.
* Egyházm. lt. és Névk. ev. ref. 1879. 63–64. l.
1733-ban Udvarhelyen gör. kath. főesperes székel, neve János. E helység oláh családjainak a száma 47.*
* Tr.
Egy a fogarasi egyházmegyéhez (diecćsis) tartozó egyházakról szóló 1750-diki összeírás* szerint is főesperességnek a székhelye, a hol ekkor a lelkek száma (animć universim), a mi csak az oláh (gör. kath.) lelkek számát jelenti: 543, egy templom, két működő pap, egy kántor, egy sekrestyés-egyházfi (ćditui sacristani), egy belső telek, öt köblös szántóföld van s két mázsa só (salis centen: 2) jár ide. Az egyik pap egy aranyforintot fizetett («taxat») évenként Kászoni Pálnak. A Kászoni-részről való telek adómentes. A másik pap taksát és dézmát szolgáltatott Wesselényi lstvánnak.*
* Conscriptio Parochiarum, Parochianorum, Parochorum, Ecclearum, Ecclcorum, rerumque Ecctcarum almae hujus Diecaesis Fogarasiensis institulu Ao. 1750 1-a Octobris. Megjelent a nagyszebeni Transilvania Organul Asociaţiumi Pentru Literatura Românâ Şi Cultura Poporului Român cz. folyóirat 1901. évi (IX.) novemberi számában. (Statistica Românilor Din Transilvania În Anul 1750, fâcutâ de vicariul episcopesc. Petru Aron, si publicată de Dr. Augustin Bunea, canonic metropolitan) 237–292. Az összeírás szerint vármegyénk területén csak két gör. kath. főesperesség van: a sz.-udvarhelyi s a szarvadi. A Doboka s Kraszna vármegyéből ide csatolt helységeink a kolozsvármegyei zsuki főesperességhez («Archi-Diaconatus Sukiensis Cottus Kolos») vannak számítva.
* U. o. 283. l.
399A szamosudvarhelyi főesperességhez ezeket a falvakat sorolja föl az összeírás. (A falvak neve után mindjárt a lélekszámot is odajegyzem.)
Udvarhely (543), Kis-Goroszló (Kis-Garaszlo, 600), Dabjon-Újfalu (Barszo? Barsza helyett, 200), Dabjon (Dobion, 310), Nyirmon (Szilágy polgár? (209), Menyő (92), Kirva (Kilvar 211), Kusaly (Kosoj, 64), Lele (Lelej, 34), Kis Boca? (134), Nagymon-újfalu (Szilágyi csora? 122), Debren (263), Görcsön (Görcsöny, 164), Szilágyfő-Keresztúr (Szilagykeresztur, 56), Haraklány (600), Czigányi (Czigány, 234), Egrespatak (215), Gurzófalva (Gorzafalu, 120), Vártelek (170), Mojgrád (Molgrad, 224), Zsákfalva (Zsaka, 217), Bréd (Bred, 315), Karika (164), Prodánfalva (Pro Denesty, 122), Csiglen (Czeglen, 140), Kucsó (Kucseu, 341), Paptelek (152), Nyirsid (Mersid, 204), Fürményes (Firmenyes, 206), Solymos (254), Turbucza (168), Róna (Rokna, 212). Hosszú-Újfalu (Újfalu, 206), Nagy-Goroszló (Nagy-Garuszlo, 304), Kis-Debreczen (120), Náprád (Nabrad, 625), Köőd (525), Kelencze (274), Sülelmed (Schülemed, 234), Széplak (358), Benedek-falva (Benefalva, 177), Oláh-Horvát (Cseh horvat, 276), Böősháza (Bölcs haza, 144), Völcsök (Ölcsög, 119), Szamos-Újlak (Szilagy ujlak, 321), Vicsa (Vecse, 155), Szamos-Ardó (Szilágy Ardo, 176), Mono (Mano, 202), Tóhát (153),Szélszeg (421), Inó (Jenő, 352), Nagyszeg (507), Oláh-Nádasd (Szilágy-Nados? 365), Mutos (Motos; 182), Hadad-Győrtelek (Szilágy-Györgytelek, 310), Hodorecza? (146), Kis-Nyires (Csuta 98), Mosóbánya (Bacza, 209), Bikácza (Bikhaz, 363), Felső-, Alsó-Várcza (Felső alsó arcza, 749), Ilyésfalva (388), Bükk-Tótfalu (Strencz, 125), Vadafalva (Hogyestyi? 95), Bábcza (Babucza? 309), Felső-, Alsó-Szivágy (Felső, alsó Aszovacs, 325), F.-, A.-Berekszó (F., A. Barszo, 512), Gardanfalva (Gardány, 336), Egerhát (Erdőhát? 556), Hadad (84), Szilágy-Cseh (Szilagy Cse, 42), Zsibó (Zsibou, 70).
Az itt elősorolt helységekben, kivéve Kusalyt, Lelét s Kis-Bocat?, Szilágyfő-Keresztúrt, Gurzófalvát, Rónát, Völcsököt, 400Ardót, Hodoreczát?, Kis-Nyirest, Hadadot, Szilágy-Csehet és Zsibót, volt mindenütt egy-egy templom s Nagymonújfalu, Görcsön, Egrespatak, Mojgrád, Karika, Predánfalva, Csiglen, Solymos, Kis-Debreczen, Böősháza, Szamos-Újlak, Mosóbánya, Égerhát meg a templomnélküli helyek kivételével egy-egy, Kis-Goroszlón, Náprádon és Sülelmeden két-két működő pap; Kis-Goroszlót, Dabjon-Újfalut, Kusalyt, Lelét, Kis-Bocat ?, Nagymonujfalut, Görcsönt, Szilágyfőkeresztúrt, Gurzófalvát, Turbuczát, Hosszúújfalut, Sülelmedet, Szamos-Széplakot, Ardót, Hadadot, Szilágy-Csehet, Zsibót kivéve egy-egy kántor, s egy-egy sekrestyés-egyházfi is, jórészt, leginkább a már említett helyek kivételével, mindenütt. Volt továbbá egy-egy belsőtelek is az egyház részén a legtöbb helyt. Illette a papot 19 köblös szántó Kis-Goroszlón, 12 köblös Égerháton, 11 köblös Náprádon, 10–10 Inón, Nagy-Szegen, Babuczán, 9–9 Kucsón, Paptelkén, Széplakon, Cseh-Horváton, Szilágy?-Nádasdon, 8 Mutoson, 7–7 Dabjon-Újfaluban, Dabjonban, Fürményesen, 6–6 Szilágy?-Győrtelken, Gardánfalván, 5 csak a már említett Udvarhelyen, 4–4 Kirván, Tóháton, 3–3 Hodoreczán?, Vadafalván, 2 Zsákfalván, széna 10 szekérnyi Tóháton, 9 Széplakon, 8–8 Mutoson, Nagy-Szegen, Égerháton, 6–6 Kirván, Inón, Mutoson, Fürményesen, 5–5 Kucsón, Cseh-Horváton, Szilágy ?-Nádasdon, Babuczán, 4 Paptelken, 3–3 Dabjon-Újfaluban, Dabjonban, Zsákfalván, Hodoreczán?, Vadafalván, 2–2 Szilágy?-Győrteleken, Kis-Nyiresen. Eltérőleg a többi főesperességektől, még egy külön rovat is van a szamosudvarhelyi s szarvadi főesperességek egyházainál, t. i. «Salis centen», a mi a só mázsáinak számát jelzi. A más vármegyékben fekvő egyházak után rendszerint annyi áll a kimutatás illető helyein, hogy «Schćdulas salis non habent», «salem non habent». Nálunk Menyő, Kusaly, Lele, Kis-Boca?, Nagymon-Újfalu, Görcsön, Szilágyfő-Keresztúr, Gurzófalva, Prodánfalva, Csiglen, Kis-Debreczen, Völcsök, Szamos-Újlak, Ardó, Monó, Szélszeg, Hodorecza ? Kis-Nyires, Mosóbánya, Bikácza, Hadad, 401Szilágy-Cseh és Zsibó kivételével 2–2 mázsa, Felső-, Alsó-Várczán, IIyésfalván, F.-, A.-Szivágyon, F.-, A.-Berekszón 4–4, Náprádon 3 mázsa van kimutatva, a mi mindenesetre a papot illette. Még megemlítem, hogy a többi (idegen) főesperesség egyházainál búza- (véka vagy kalangya), kukoriczatermény-beli járandóságok is vannak kimutatva illetményül («solutio annua Parochi»).
Egyes egyházakra vonatkozólag, a mint Szamos-Udvarhelyre nézve már láttuk is, igen becses megjegyzéseket tartalmaz az összeírás, pl. Kusaly Kirvának a filiája, Debrenben a pap Dobai Ferencznek adózik («prćstat taxam»), Zsákfalván Andrási Ferencz megtagadta a telket («denegat fundum»), Turbuczán Wesselényi Istvánnak taksát s robotot adnak, Köődön, a mint mondják, régi telek volt s már visszavette Huszár Ferencz, Sülelmeden az egyik pap saját telkén lakik, a másik taksát, dézmát, robotot ad Toroczkai Zsigmondnak. Egy telket, a mint mondják, Kászoni Pál subditusa foglalt el. Benedekfalván taksát fizet a pap, Vicsán a régi telek a reformátusoké volt, azt most Zilahról a «dékán» használja. Szélszegen a pap taksát adott Kászoni Pálnak, a régi telket Bethlen László nem engedte át. Bikáczán, Alsó- és Felső-Várczán, továbbá Gyulai Istvánnak Bükk-Tótfaluban, valamint Kászoni Pálnak Alsó- és Felső-Berekszón taksát fizetett a pap.
A gör. katholikusoknak fatemploma, a melynek helyére nemrég kőtemplom épűlt, 1670-ből való. Anyakönyvük 1824-ben kezdődik.*
* Sch. 1886. 179. lap.
Pár év előtt a református hívek is újjáépítették a templomukat.
A községben egy gör. kath. jellegű egytantermű elemi iskola 1885-ben épűlt.
Egy a tizenhetedik századból Csehi javak urbariuma 402czímmel fentmaradt jegyzék szerint Udvarhelen 43 jobbágy van.*
* GKG. A. fasc. XV., XVI.
Szamos-Udvarhelyen 1715-ben 19 jobbágy-, 3 zsellér-, összesen 22 háztartás fizetett adót, magyar 16, oláh 6; 1720-ban 2 nemes-, 22 jobbágy-, 10 zsellér-, összesen 34 háztartás, 27 magyar, 7 oláh. Ebből következtetve a népesség száma 1715-ben 198 lélek, magyar 144, oláh 54; 1720-ban 306 lélek, 243 magyar és 63 oláh.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 68. l.
A csehi vár egy tizennyolczadik századbeli urbariuma szerint Udvarhely Gyulafiné «szeri»). Jobbágyok száma 36; ezenkívül van 10 puszta telek. A jobbágyok között hárman «a kisasszony számára marad(nak)». Majorságföldek a Zsibó felé való fordulóban vannak. Itt egy nagy szigetet Niaras-nak (Nyáras) hívnak. A zsibói határban van tizenkét hold föld, melyet az udvarhelyi emberek vetettek volt zálogba zsibói embereknek, s melyet ezektől Széchi Kata váltott ki. Kaszáló a Nyárasban és a Kis-Szigetben van. A Lőrincz deák szigetén megterem egy öreg kazal széna. Hajós malom egy van. Szent György adójában 8 frt, Szent Mihály adójában pedig nyolczadfél forint jár. A darabant-pénz nyolcz forint. Borból tizedet adnak; búzából, zabból, árpából és tönkölyből ötödet, bárányból tizedet, melynek váltója két pénz; ha pedig tíznél több van, csak egyet vesznek, mihez hasonló a pázsit-tized. Raj méhből tizedet fizetnek; váltója két pénz. Őszi tizedül minden tíz disznóból egyet adnak; váltóját az urak szabják meg. Törvény szerint való bírság fejében, a ki fején jószágán marad, hét forintot fizet. A korcsma karácsonytól Szent Mihályig az uraké, azután a szegényeké. A vám két egyenlő részre oszlik: fele Hadadhoz való, fele pedig Csehé. A szolgálmányokat az urak kivánsága szerint teljesítik. Listiusné «szeri» 19 jobbágy. Van e szerhez egy nagy öreg sziget, neve Szadka Zegh, melyben szántó és kaszáló egyaránt 403van. Hadadhoz mintegy negyven hold rét tartozik. Van egy hajós malom, melynek egyet-mását az asszony elhordatta; a hajója még fenn van. Szent György adója öt forint; Szent Mihály adója ugyanannyi; a darabant-pénz pedig négy forint. Borból, buzából, zabból és árpából tizedet adnak. Pázsit- és őszi tizedet ezek is akként adnak, mint a más szer. A korcsma és bírság itt is, mint a más szernél. Van szőlőmajorság két helyen.*
* GKG. A. fasc. XV., XVI.
1847-ben a lakosok száma 986; róm. kath. 25, gör kath. 875, evang. 76, izr. 10.* 1890-ben 1299 lakosa van; nyelvre nézve magyar 141, német 10, oláh 1114, egyéb nyelvű 34; vallásra nézve róm. kath. 22, gör. kath. 1136, evang. reform. 77, izr. 64, Házak száma 287.
* Nagyv. Nvk. 1847. 111. l.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 38 1/2, 1720-ban 864 1/2 köblöst; rétet 1715-ben 24, 1720-ban 253 kaszást. A malmok száma 1720-ban 3, s a jövedelem utánuk 30 frt.* Az udvarhelyi majorság-búzát 479 kalangyára teszi egy tizenhetedik századi összeírás.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 68. l.
* Wl.
1895-ben gazdaságainak száma 269. Területe 4314 katasztrális hold, a melyből erdő 1880, szántóföld 1592, legelő 370, rét 309, kert 103, szőlő (beültetve) 2, terméketlen 58 hold.*
* Mg. St. 510.
A községnek 1900-ban 6059 K 38 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 8109 K 80 f.
Utczái: Fűzes-, Udvar-, Wesselényi-, Temető- és Satul Pustii = Szátul Pusztij (puszta falu) utcza.
Az Udvar-utcza az uradalmi udvartól kapta nevét; a Wesselényi-utcza pedig onnan, hogy itt hajdan Wesselényi jobbágyok laktak.
Határrészei: Nagy-Mező, Czigány-rét. Pămęnturile cele sătesci = Pamenturilë cselë szatyësti (a falusi telkek), Loza (kötőfűzes), Valea Roşie = Váljá Rosijë (veres völgy), Părăul 404 lui Huzdup = Pereul lui Huzdup (Huzdup siója), Sub Ceret = Szub Csërët (a cserfás alatt), Bíró-rét, Měruţ = Merucz (almafácska), Tăuţ = Teucz (tócska), Preste Valea Solymusului = Prësztë Váljá Sojmusuluj (Solymos-patakon túl), Sziget, Belbe-tó, Braniscea Lupii = Brányistyá Lupij (Lupa berke), Miska-fok, Nyáros, Mol (sár), Tyëglaríjë (téglavetés), Sub Curte = Szub Kurtyë (az udvar alatt), Creangă = Krjánga (galy), Intre Hotár (határköz). Groapa Ursoaii = Grapá Urszaji (Ursa = Ursza [-medve] gödre; Ursa különben női név vagy előnév is lehet), Creguţă = Krëngucza (lombocska), Groapa lui Moş George = Grapá luj Mos Gyorgyë (Mos [aggastyán] György gödre), pe Ţěrmuri = Pë Czërmurj (a parton), Tăul cel Mare = Teul csël Márë (a nagy tó), Tăul lui Jancău = Teul luj Jánkeu (Jankó? tava), Valea Bârsii = Váljá Birszij (Dabjon új falusi patak völgye), Poeni = Pojëny (erdei rétek), Szátul Pusztij (puszta falu), Valea Rolibi = Váljá Rolibi (Rolibi? völgye), Valea Vacii = Váljá Vácsij (a tehén völgye), Făget = Fazsët (bükkfás), Faţa Runcului = Fáczá Runkuluj (Runkoldal).
A Pereul luj Huzdup; Huzdup nevű gazdag örmény tulajdona volt.
Határán kőszénkátrányt, petroleumot, parafint kutattak.
Szamos-Ujlak. L. Ujlak.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages