Szeér.
Szeér.
Zceertelek 1349, Zeer 1423, Zerthelek 1461, Zeel 1475, Zertheleke, Szér 1494, Seel 1549, Zer, Szeer 1570, Szer 1577, Olah Zer XVII. század, Széér 1797.
Neve a magyar szer szó.
Középszolnoki falu. Sietek megjegyezni, hogy Sámson és Szeér közt Sámsontól északnyugotra a Mázsapatak s a Kanta gödre közt ma is van Szertelek nevű hely.
Szertelek Kusaly várához tartozott, melynek romja, mint már tudjuk, a Hegyes bérczén ma is látható. A Zerthelek nevű told 1461 jul. 18-dikán a középszolnoki Kövesd határában fekszik.*
* Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. p. 123. nr. 1. et 2.
1349-ben a szolnokvármegyei Zceertelek birtok tárgyában egyezséget kötnek Sarmasági László és testvérei Sámsoni Istvánnal. Ezt az egyezséget megerősíti Endre, erdélyi vajda és szolnoki főispán.*
* Zichy-Okt. II. k. 367–373. ll.
Közép-Szolnok vármegyének 1475 körüli adólajstroma 423szerint Zeel Jakcsi János, bizonyos István és János közt oszlott meg s ezek nevén 7 frt 4 dénár, 4 frt 4 dénár és 5 frt 9 dénár adóval volt terhelve.* 1543-ban a középszolnoki Zeeren a Pázmány Péter jobbágyait 2, a Jakcsi István özvegyéit 1 és a Kőrösi Ferenczéit ismét 2 kapu után adóztatták meg. Fölmentvék az adózás alól 3 biró, 4 szabados, 8 szegény és 3 új ház.* 1549-ben (a középszolnoki Seelen, 1550-ben Zeer) 5 kapu után adóztak a Jakcsi Mihály jobbágyai, a Pázmány Péteréi pedig 2 után, míg a Matuznai Györgyéi csak 1/2 kapu után tudtak adót fizetni. E 7 1/2 kapun kívül találtak a helységben még 1 birót, 18 szegényt, 3 servitort, 4 leégett és 3 új házat.* 1570-ben (a középszolnoki Zeren) 4 kapu után adóztatták meg a Jakcsi Boldizsár jobbágyait.* 1604-ben a középszolnoki Veselényi-jószághoz tartozó Zeeren 3 rótt ház után 6 forintnyi adót vetettek ki.*
* E mű I. k. 180. l.
* Dical.
* Dical.
* U. o.
* U. o.
Az 1423. évtől 1703-ig teljesen egyezik a története Bogdánd történetével.* A birtoklás ép azokon a fázisokon ment át, míg aztán a falu Hadaddal a Wesselényiek kezére kerűlt.* Csak az alábbi eltérő apróságokat említem:
* Az 1423., 1454., 1461., 1505., 1508., 1512., 1516., 1526., 1537., 1544., 1545., 1547., 1548., 1570., 1577., 1581., 1582. évekre vonatkozó levéltári jelzeteket lásd Bogdándnál. Ezekben az években rendszerint Zeer, Zer alakban fordúl elő a neve s mindenkor Közép-Szolnokban. – V. ö. II. k. 86. l.
* Wl.
1425-ben Zeer fölött megosztozkodnak a Kusalyi Jakcsok.*
* U. o.
1487-ben Kusalyi Jakcsi László elzálogosítja (középszolnoki Zeer birtokát) Bőnyei Tamásnak.* E László,* majd Ferencz elzálogosítja, György pedig eladja (1495?)* Drágfi Bertalannak is; de a Jakcsiak 1494-ben visszakapják.* Azután 1512-ben megint Kusalyi Jakcsi László zálogosította el Bélteki Drágfi Jánosnak és Györgynek.*
* Lelesz, I. 52. f. anni 1487. nr. 7.
* Wl. 1433. évszámnál.
* Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. D. nr. 35.
* Jlt.
* Lelesz, Prot. 2. fol. 121. an. 1512.
1494 jul. 1-sején Egri Imre és Gergely örökbe vallják a 424középszolnoki Zertheleke pusztát (előfordúl Sámsonnal) Báldoni Ambrusnak.*
* Dl. 36,398. Km. Prot. M. min. pag. 187. nr. 1.
A középszolnoki Zertheleke (előfordúl Bőnye és Mázsatelek után) egyike vala azoknak a birtokoknak, a melyekre vonatkozólag II. Lajos meghagyta 1520 jun. 23-dikán a kolozsmonostori konventnek, hogy iktassa be azokba Kőrösi Lászlót, Mihályt, Ferenczet és Miklóst.*
* Dl. 28,023.
1703-ban a Wesselényi István báró középszolnokvármegyei főispán jobbágyai: id. Kasza István, Antal Ferencz, Kasza Mihály, Szőlős Miklós, Szőlős Péter.*
* Jlt.
A hadi segedelemhez való hozzájárulásra Széér községből 1797-ben báró Wesselényi Farkas főbirtokost, továbbá Krasznai Sámuel ref. papot, Petkes Ferencz ref. kántort s Varga Márton és Gaál Ferencz molnárokat írták ki.*
* Szv. lt.
1470 körül van említés kőtemplomáról és czinterméről. A homlokzatánál két tornya volt.* Ennek helyére a jelenlegi egyház, mint a mennyezeten levő szám mutatja, 1793-ban epűlt.
* Bunyitay Vincze: Schematismus 350. lap.
Klenódiumai: urasztali ezüst, aranyozott virágú pohár; «Tasnádi István legálta a szeéri ecclesiának urasztalához 1650-ben.» Egy ólom kanna 1707-ből és egy czintányér 1770-ből. Egy cserép, különböző színű, virágos, mázos kanta, 1773-ból való.
Az anyakönyvet 1778-ban Krasznai Sámuel, pap kezdte vezetni.
Papjai: 1701-ben Mocsi Gergely, meghalt mint szolgálatra alkalmatlan. Az 1711 szept. 20-dikán Szatmáron tartott közzsinat Szombati Istvánt küldte ide.* Krasznai Sámuel 1798 (?) ápril 15-én halt meg. 1799 okt. 20-ig Bátori Papp György. 1803–1806. Mohai János, Görcsönbe ment. 1806–1856. Farkas Sámuel, meghalt 93 éves korában. 1838-ban Farkas Antal 425apja mellé segédül jött, később rendes pap; meghalt 1875-ben. 1876–1880. Incze Ferencz, 1887-től Zsigmond Géza, meghalt 1894-ben, 1895 óta Bod László.*
* Tt. ev. ref. I. 91–92. l.
* V. ö. Névk. ev. ref. 1879. 33. l. A többi adat az egyházmegyei lt-ból.
A szilágyi egyházmegyének egy tizenhetedik századi jegyzőkönyve szerint «Szeér (Szér) maga tart prédikátort, mióta Erked elszakadt tőle».*
* P. S. E. I. r. 49. l.
Evang. reform. jellegű egytantermű elemi iskolája 1894-ben épűlt.
Egy a tizenhetedik századból Csehi javak urbariuma czímmel fentmaradt jegyzék szerint Olah Zeren (előfordúl Inóval, Udvarhelylyel stb.-vel) tíz jobbágy volt.*
* GKG. A. fasc. XV., XVI.
1703-ban Szeér birtokban huszonegy jobbágy-család és harminczhárom puszta van. A pusztákat a jobbágyok bírták. Ezek szolgálmányait már előbb láttuk.*
* V. ö. II. k. 93. l.
Széren 1715-ben 12 jobbágy-háztartás fizetett adót, mind magyar; 1720-ban 10 jobbágy- és 8 zsellér-, összesen 18 háztartás, magyar 15, oláh 3. Ebből következtetve a népesség száma 1715-ben 108 lélek, mindannyi magyar; 1720-ban 162 lélek, magyar 135, oláh 27.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. l.
1720-ban három telek volt pusztán már hatvan év óta.* 1847-ben 849 lakót írtak össze, kik közül róm. kath. 8, gör. kath. 143, evang. reform. 698.* 1890-ben (kevesebb) 822 lakosa van; nyelvre nézve magyar 725, német 5, oláh 90, egyéb nyelvű 2; vallásra nézve róm. kath. 13, gör. kath. 90, ágost. hitv. evang. 5, evang. reform. 688, unit. 2, izr. 24. Házak száma 150.
* U. o. 341. l.
* Nagyv. Nvk. 1847. 111. l.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 58 1/2, 1720-ban 176 köblöst, rétet 1715-ben 38, 1720-ban 93 kaszást; szőlőt 1715-ben 51, 1720-ban 42670 kapást; 1720-ban összesen 2 malom 20 frt jövedelmet hajt; míg 1715-ben a jövedelem más forrás czímen 22 frt.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. l.
1895-ben gazdaságainak száma 194. Területe 2899 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1270, erdő 1072, rét 271, legelő 111, szőlő (parlag) 57, kert 33, terméketlen 85 hold.*
* Mg. St. 502.
A községnek 1900-ban 5338 K 12 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3495 K 4 f.
Határrészei: Hogyod, Magos cser, Magyarós tisztása, Remete, Kanta gödör, Kigyós, Tölgyes, Bonszék, Fertő, Barom-lak, Baromlakalj. Szőlőhegyek: Ujszőlődomb, Kishegy, Fertő, Nagyhegy, Ujhegy, Nagyágfő.
