3. Szilágy-Szeg.

Teljes szövegű keresés

3. Szilágy-Szeg.
1377 május 9-dikén a belső-szolnokvármegyei Syladzeg birtokába beiktatják Vérvölgyi János fiait: Balázst, Mátét és Bálintot.*
* Dl. 27,834.
1437 január 21-dikén a kolozsmonostori konvent előtt Jakab fia László, Zylagzegi László fia János, a maguk és Imre fia Mihály, Pál fia Péter, Balázs unokája, Pál fia, János, Veronika Burián István özvegye, Dorottya Bereczk felesége, Zylagzegi Gedew Domonkos leányai, nevében; másrészt Csögi (Chewghi) Demeter, a maga és felesége Orsolya, Haraklányi Törkös (Haraklyáni Therkews) Simon lánya, nevében; ismét másrészt Gebarth Antal, János fia, Pál, Balázs fia Barla, a maguk és Menyewi Lőrincz unokája, Antal fia, Benedek, nevében Zylagzeg birtok feletti peröket megszüntetik.*
* Dl. 27,867.
1440 jul. 26-dikán a nádor meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Szilágyszegi István Zylagzeg birtokának negyedébe iktassa be Sándorházi Tamást, Balázst és Jánost, kiket az jogosan megillet.*
* Dl. 27,876.
1444 julius 11-dikén néhai Szilágyszegi Jakab fia Bálint középszolnoki Zylaghzegh birtoka egyharmadába be akarják iktatni Balázs fiát Barlát, Antalt, más néven Gibártot, Menyői János fiát Pált és Menyői Chegi Demeterné Orsolyát, mint 441annak törvényes utódait, de Szilágyszegi László a maga és Imre fia Mihály; Péter fia Pál, János fia Pál, Domonkos lánya Bereczkné Dorottya meg Gedő lánya Papfalvi Burján Istvánné Veronika nevében ellentmond.*
* Dl. 27,652.
1453 jun. 11-dikén Garay László nádor meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Deesházi Miklós fiát Mátét és Kysdobai László fiát Albertet vezessék Zylagzeg birtok felének birtokába, mely azelőtt Gedew-é volt és mely őket öröklés jogán megilleti.*
* Dl. 27,890. és 27.893.
1469 okt. 11(?)-dikén a középszolnoki Zylagzeg birtokban Menyői Török Albert özvegye és fiai vérdíj czímén részeket adnak Baksai Albert testvérének és fiainak. Török Albert ugyanis véletlenül megölte Baksai Albertet.*
* Dl. 36,393. Km. Prot. F. min. pag. 51. nr. 2. et pag. 152. nr. 4.
Zylagzeg egyike volt Vakai(?) Ozsvátné ama birtokrészeinek, a melyeket ez 1470 aug. 22-dikén eladott Szilágyszegi Mátyásné Dorottyának.* Decz. 27-dikén Mátyás király meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Miskey László fiát, Domonkost vezesse néhai Gedew Zylagzeg birtokrészének felébe, mely őt öröklés útján megilleti.*
* Dl. 36,394. Km. Prot. G. p. 38. nr. 1.
* Dl. 27,922.
1472 szept. 23-dikán a kolozsmonostori konvent jelenti Mátyás királynak, hogy özvegy Thewrek Albertné középszolnoki zilaghzegi jobbágytelkeibe beiktatta Baksai Barlát, nejét és gyermekeit meg özv. Baksai Albertnét.*
* Dl. 27,927.
1474 jan. 17-dikén a Szakácsi Perjemesektől visszaváltott Zylagzeg birtokbeli részeken, a melyek a néhai Vitéz Domonkos és Simon után maradtak, megegyeznek Bideskúti Kún János utódaival Szilágyszegi Buda György utódai.*
* Dl. 36,393. Km. Prot. F. min. p. 171. nr. 2.
Közép-Szolnok vármegyének 1475 körüli adólajstromában két Szilágyszeg fordúl elő: Sándorháza és Lele közt az egyik Zylagzegh bizonyos (Szilágyszegi) Mátyás («Mathie») jószága 4 forint 2 dénár, Sülelmed és Szekeres közti másik 442 Zilagzegh pedig Bideskúti (Bydeskwthy) Lászlóté, 6 forint adóval.* 1543-ban (Zylagh Zegh-en) Halmosi Gergely jobbágyai 3 kapu után adóztak. Úgy látszik, ide tartoznak még Tolvaj Albert, Szilágyszegi Bálint és Kusalyi Ferencz, kiknek jobbágyait 1–1 kapuszámnyi adóval rótták meg. Felmentvék az adózás alól 1 bíró, 3 szegény és 3 puszta telek.* 1549-ben (Zylagzeghen) a Halmosi Gergely jobbágyait 6, a Szilágyszegi Jánoséit 2 kapu után adóztatták meg, ellenben a Kaplin György, Beneh Mátyás? és Szilágyszegi Bálintéit csak 1–1 után. Feljegyeztek ez alkalommal 2 bírót és 4 szegényt is.* (Z˙lag Zegyen) 13 dénárnyi adóval rótták meg Bereczk Tamás féltelkes nemest.* 1554-ben (Z˙lagzegh) Szilágyszegi Pál, Szilágyszegi János, Szilágyszegi Bálint és Bőnyei Máté között oszlott meg; az elsőnek jobbágyait 4, a többiekéi pedig 1–1 kapu után adóztak. E 7 kapuszámon kívül találtak e helységben még 2 bírót, 9 szegényt, 1 puszta házat és Boda Imre részén 1 szegényt.* 1570-ben (Zylaghzeghen) 2 kapu után rótták meg adóval a Szilágyszegi Pál jobbágyait, ellenben a Szilágyszegi János özvegyeéit csak 1 után:*
* E mű I. k. 178. l.
* Dical.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
1492 jun. 12-dikén II. Ulászló perújítást engedélyez azon perben, mely Zylagh Zeg birtokért és Hadaháza prćdiumért Szilágyszegi Pál meg Bydeskúthi László, Miklós és Mihály testvérek között folyt, mire a kolozsmonostori konvent ez évi okt. 3-dikán meg is idézi a Bydeskúthiakat.*
* Dl. 36,398. Km. Prot. M. min. p. 85. nr. 2.
Ez évi aug. 13-dikán az országbíró meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Sándorházi Porkoláb Mihály Zylagzeg birtokába iktassa be Lelei Adi Márton leányát, Szilágyszegi Pálné Annát és Szakácsi Kecskés János fiát, Lászlót.*
* Dl. 27,977.
1495 ápr. 29-dikén Zilaghzeg birtokukat Rátoni Dorottya, ki Baksai András özvegye, meg Pál, Antal, Ferencz és Margit, kinek férje Rátoni Csabad János, továbbá utóbbinak fiai: 443Péter és Bálint örökbe vallják Szilágyszegi Pál, Gergen vár ispánjának.*
* Dl. 36.398. Km. Prot. M. min. pag. 239. nr. 1.
1549-ben Szilágyszegi Pál Zylaghzeg birtokából, a mely most Szilágyszegi Mihály és ifj. Pál kezén van, ki akarja venni a leánynegyedét Spáczai Menyhértné Szilágyszegi Zsófia. Erről a konvent Ferdinánd király parancsára értesíti az illetőket.*
* Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. S. nr. 48.
Báthori Kristófnak 1577 április 10-dikén kelt s Közép-Szolnokhoz intézett parancslevele szerint Szilágyszegi Pál előadta, hogy Gyulafi László jobbágyai Szilágyszegre, az ő birtokára mentek, hatalmaskodtak, háromszáz frt kárt okoztak, tehát Gyulafit idézzék eléje.*
* GKG. A. fasc. II.
1669 okt. 16-dikán Menyőben lakó Fodor János, Közép-Szolnok vármegye egyik szolgabírája előtt a «szakmármegyei» Dányádon lakó Sándorházi István egy szilágyszegi jobbágyát ötven magyar forintban Boda Mihálynak zálogosítja el.*
* Szgy.
Magyar-Nagy-Sombori Sombori János 1685 jun. 18-dikán a Szilágy-Szegen tartózkodó Dán János nevű jobbágyát átadta cserében nőrokonának, Szegedi Kata asszonynak, a ki helyette egy magyarnagyzsombori jobbágyát adta a hozzátartozó javakkal együtt.*
* U. o.
1696 decz. 28-dikán Szilágyszegen nemzetes Pap László házánál Sándorházi Zsigmond és István 187 magyar forinton elzálogosítanak Pap Lászlónak sándorházi és szilágyszegi örökös jobbágyokat.*
* U. o.
1697-ben Guthi Farkas sógora, Pap László, Szilágy-Szegen lakik.*
* U. o.
1718 decz. 14-dikén Ilosvai Dobai György és neje, Szécsi Judit gyermekei megosztozkodnak a szüleikről maradt szilágyszegi részjószágon.*
* Gencsi-lt. nr. 213.
1732 előtt Szilágy-Szegen Fodor András és neje Szécsi 444Guti Zsuzsánna, majd ezek örökösei: Fodor Zsigmond, Fodor János és Fodor Kata is birtokosok. Az örökösök a birtokot 1733-ig felosztatlanul használják.*
* Szgy.
1705-ben szilágyszegi nemesek: Dobai Pál, Makai István, Boda Mihály, Pap János, Dienes Gergely; sándorháziak: Katra István, Nagy Mihály, Nagy Gergely, Panithi Pap Mihály, Egrespataki Marosi János, a kiket Közép-Szolnok vármegye lovas zsoldos állítására írt ki.*
* Szv. lt.
Az országos nemzeti fölkeléshez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták Szilágy-Szeg községből a következőket, főbb birtokosok: Nagy Sándor, Linkner Mihály utódai, Nagy Lajos, Nagy Istvánné, Rácz Pál és Kerekes József árvái; kisebb birtokosok: Dobai Sándor, Érsekújvári Gergely és Murányi Ferencz; saját telkükön lakó, egyházi adómentes nemesek: Kis János, István, Sándor és László, Dénes István és Ferencz, Nagy József; más telkén lakó, adómentes nemes: Fekete Sándor; saját telkükön lakó, adózó nemesek: Hunyadi János, Németi Mihály és András, Debreczeni József, Iklódi István, Márton András, Simon Mihály; Csordás Vonucz, Barta Ferencz és Nagy András; más telkén lakó, adózó nemesek: Simon Ferencz, Szécsi György, Pap Irimia, Petrán Tógyer és Vaszi, Hosszú Toma és Irimia, Huszián Toma,; fizetést élvező urasági tisztek: Török Sámuel és Lung Urszuj; papok: Debreczeni Miklós reform. és Popa Von oláh; iskolamester: Rácz Márton; árendátor: Boján Kozma; molnárok: Türe János, Molnár Kirilla és Rogoz Alexa.*
* U. o.
1805-ben a haza esendességben való tartására kiállhatnak innen a következő 1. adómentes nemesek: Dobai Sándor, Újvári Gergely, Nagy Lajos és Török Sámuel lóval; Kiss László, Sándor, István és János, Kis János, József és Veress Zsigmond gyalog; 2. adómentességet nem élvező, szabad állapotú lakosok: Dienes Ferencz, Iklódi János, Hunyadi 445János, Németi Mihály és András, Kertész Sámuel, Nagy József, Márton János és Kovács István gyalog.*
* Szv. lt.
Az evang. reform. egyház a XVIII. század közepén épűlt, de a feliratait a sok újítás és takarítás egészen elhomályosította olyannyira, hogy belőlük semmi sem vehető ki. A hívek adakozásából 1751–1753-ig építették újjá a régi imaházat. A «nagy romladozás és pusztulás között levő kőtemplomuk» megújítására 1751-ben kéregettek.* 1809-ben nagyobbították valamennyire.
* Névk. ev. ref. 1879. 20–21. lap.
Harangjai 1760-ból és 1855-ből valók.
Urasztali edényei közt egy ezüst poharat, két ónkannát 1753-ban Kisdobai Dobai Sándor és neje, Biró Sára ajándékoztak.
A mint az egyház régi jegyzőkönyvében olvassuk: «Fungens Pap Tiszteletes Szabó László és Monói P. Tiszteletes Varga András uraimék Gazdálkodások s felvigyázások alatt Papi Partialis Szent Szék tartatott».*
* A szilágyszegi evang. reform. egyház. levéltára.
Szilágy-Szeg Deésházával tartott papot a tizenhetedik században.* Egy 1683-diki okirat szerint Szilágy-Szeg, Bőnye- és Deésháza a dézmát a szilágyszegi papnak fizette.*
* V. ö. P. S. E. I. r. 43. l.
* Névk, ev. ref. 1879. 20. lap.
1856-ban Deésháza vált anyaegyházzá, a pap Deésházára költözött, 1869-től újra önálló egyház.*
* U. o. 21. lap.
Az 1631 szept. 7-dikén Báthoron tartott közzsinat (Szilágyszeghre) Kémeri Jánost,* az 1637 jun. 14-dikén Debreczenben tartott közzsinat (Szilagiszegre) Náprádi Gergelyt,* az 1651 jun. 18-dikán Kállón tartott közzsinat (Szilágyszegre) Szekeresi Mihályt,* az 1681 jan. 12-dikén Margitán tartott közzsinat Décsei Sámuelt,* az 1688 nov. 7-dikén Kölcsén tartott közzsinat Helmeczi Miklóst küldte ebbe az egyházba papnak.* Többi papjai: Csehi F. Mihály 1692-től, Szerencsi Demeter 1719-től, (meghalt 446Zoványon), Szentmihályfálvi Nagy István 1750 körül, Debreczeni Miklós 1771-től 1821-ig, (meghalt ugyanitt, «50 visitatiot ért egy eklézsiában»), Szabó László 1816–1821-ig káplán, azután rendes pap 1850-ig, Szabó Lajos, az előbbinek fia 1850-56-ig, jelenlegi Ferenczi Gyula.
* Tört. Tár. 1898. évf. 629–30. l.
* U. o. 633. lap.
* U. o. 636. l.
* Tt. ev. ref. I. 56–57. ll.
* U. o. I. 65. l.
A gör. katholikusoknak fatemplomuk van. Anyakönyvök 1824-ben kezdődik.*
* Sch. 1886, 161. l.
Elemi iskolát az evang. reform. egyház tart fenn. Állami iskola most van szervezés alatt.
A szájhagyomány szerint, midőn a tatárok elpusztították Bőnyét és Sándorházát, erdőségekben bujdoklott a lakosság s megmaradt része Szilágy-Szeget gyarapította. E falu népe most vegyes, magyar és oláh. Nemes magyar családjai – sajnos – nagyon elapadtak.
1720-ben e curiális községben csak 1 magyar jobbágy háztartást írtak adó alá.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. l.
1847-ben a lakosok számát – a mainál is magasabbra – 519-re tették; r. kath. 8, gör. kath. 244, evang. reform. 267.* 1890-ben 433 lakost számláltak össze; nyelvre nézve magyar 177, német 1, oláh 247, egyéb nyelvű 8; vallásra nézve róm. kat. 18, gör. kat. 248, ágost. hitv. evang. 1, evang. reform. 155, izr. 11. Házak száma 80.
* Nagyv. Nvk. 1847. 111. l.
1720-ban 12 köblös szántót s 8 kaszás rétet írtak adó alá.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. l.
1895-ben gazdaságainak száma 253. Területe 2631 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1085, erdő 806, rét 479, legelő 171, kert 8, terméketlen 82 hold.*
* Mg. St. 502.
A községnek 1900-ban 6291 K 98 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2948 K 18 f.
Határrészei: Burjászó, Telek, Krëmënosz (oláh, kovaköves ?), Bőnye, Somos, Nyíres, Sűrű, Meleg-oldal, Kies, Bükk, Barta-kút, Gáboró, Menyhe, Hosszú, Szénafű.
447A mint a nép tartja, Bőnyéről a tatárok elől menekülők az egyházi serlegeket s egyéb arany- s ezüstneműeket, továbbá a harangokat a Benkő Elek-féle tag északnyugoti részén levő kútba dobták s ezek most is ott volnának.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem