1. Ér-Szentkirály.
1. Ér-Szentkirály.
1347-ben Zentkyral az Ér mellett fekszik Szolnok vármegyében.*
* Szgy.
A Szentkirályiakkal már 1337-ben, 1343-ban találkozunk. Szentkirályi Imre fia János itt levő birtokának harmadát hét évre Szentkirályi Mihály fia Jakabnak adja zálogba 25 márkáért. De Imre fia János és fia Péter azután sem tudták kiváltani. 1343-ban Imre, a János fia is részt kap a birtokból.*
* Dl. 30,009. és Szgy.
Zentkirály birtok (előfordúl Szakácsi és Mindszent között) nemessége és lakosai azok között vannak, a kik elfoglalták a Szoldobágy birtokhoz tartozó erdőket és a kik ellen ezért 1414-ben tiltakoznak János fia Péter, másik János fia György és Báthori Szaniszló fia István.*
* Lelesz, B. 157. f. 14. nr. 58.
A Zentkiraly birtok határában lefoglalt földekért 1418-ban vizsgálatot tartanak Mindszenti András fia János, Bálint fiai:
László és Miklós meg Pelbárdi György, Máté fia Jakab, János fiai: Ambrus és Mihály számára Szentkirályi Jakab fia István, Miklós fia György, Péter fia Ernő (Erne), Simon fia Leusták és Simon ellen.*
* U. o. M. 84. f. 18. nr. 58.
1422 szept. 27-dikén a szolnokvármegyei (talán Ér-) Zentkiralt egy puszta telket Szentkirályi Lénárd Bálint és Miklós fiai Mikai János fia Lőrinczné Dorottya nővérüknek adtak hozományúl.*
* Dl. 27,853.
1427–30 körül Szilágyi Miklós fiainak volt benne birtokuk.*
* Szgy.
Szenthkirály birtok határában hatalmaskodtak Kedmenes 451György, Pelbárt, János, Mihály, Gergely, László, Bertalan, Hodosi Domonkos, Mindszenti Horváth Imre és Lőrincz. Ezért ellenük 1436-ban vizsgálatot tartanak Szentkirályi Imre fiai: László és János számára.*
* Lelesz, Z. 9. f. anni 1436. nr. 22.
1450 jul. 26-dikán Szentkirályi Imre a maga és rokonai nevében eltiltja a középszolnoki Zenthkyral birtok elfoglalásától Sándorházi Balázst meg Pelei Andrást és Mihályt.*
* Dl. 36,391. Km. Prot. C. min. p. 113. nr. 4. et 5.
Közép-Szolnok vármegyének 1475 körüli adóösszeírásában Ér-Szentkirálynak felel meg az a Zentkyral, mely Esztró és Ákos közt van említve. Dengelegi Bernát (Bernaldj) jószága 27 frt 6 dénár, bizonyos Benedeké 26 frt 6 dénár és a Csákié 2 frt 9 dénár adóval volt terhelve.*
* E mű I. k. 177. lap.
1543-ban a középszolnoki Zentk˙ral-on (előfordúl Kisfalu és Eztro között Kávás előtt) a Szentkirályi Ferencz jobbágyait 6, a Szentkirályi Istvánéit 3, a Berendi Jánoséit 7 és a Szentkirályi Lászlóéit 4 kapu után adóztatták meg. Fölmentvék az adózás alól 4 bíró, 5 szabados, 12 szegény és 2 új ház.* 1549-ben Zentkial˙-on (1550-ben Zentkeral) a Berendi János jobbágyai 7, a Szentkirályi Ferenczéi 6, a Szentkirályi Lászlóéi 5 és a Szentkirályi Istvánéi 4 kapu után adóztak. Ezen 22 kapun kívűl volt akkor a helységben még 25 szegény, 2 servitor és 9 új ház.* 1570-ben (Zenthk˙ral előfordúl Felső-Szopor és Király-Darócz között) a Szénás Márton jobbágyait 10, a Kún Lászlóéit 9, a Szentkirályi Mihályéit 3 1/2 és a Szentkirályi Lászlóéit 2 kapu után adóztatták meg.* 1604-ben Zentkiraly falu (előfordúl-Girolt és Peér között) 2 rótt ház után 4 forint adót fizetett.*
* Dical.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
1478-ban Perényi Jánosné Magdolnának az apjáról, Csáki Ferenczről reászállott Szentkirály birtokát (előfordúl Kis-Nagyfalu és Mindszent között) elfoglalták Csáki Ferencz, Benedek és Mihály. Ez ügyben vizsgálat folyik.*
* Lelesz, P. 186. f. an. 1478. nr. 23.
4521489-ben egy itteni részbirtokba (előfordúl Orbóval) Maghi Pétert és Pált iktatták be.*
* Lelesz, Stat. M. 126.
Szentkirály előfordúl azon birtokok között (Darócz után Szent-Márton előtt), a melyekre vonatkozólag 1489-ben itéletileg megparancsolják, hogy iktassák be azok negyedébe Csáki Ferencz fia, Benedek ellenében Bélteki Drágfi Bertalant.*
* U. o. D. 112. f. anni 1489. nr. 31.
Zentkiral (előfordúl Orbóval) egyike volt a Mághi Barnabás azon részbirtokainak, a melyekből Kemecsei Jánosné Erzsébetet leánynegyed illeti meg, minek kiadására 1548-ban meg is inti Kenderesi János leányát, Annát meg Maghi Pétert.*
* U. o. Act. an. 1548. fasc. 4. nr. 33.
Zentk˙ral possessiot Zentk˙rali Ferencznek, Istvánnak és Lászlónak s örököseinek visszaadja Ferdinánd király 1550 január 20-diki privilegialis levelével. Őseik azt a közeli zavaros időkben vesztették el.*
* Szgy. – Egy 1555-diki oklevél is nekik adja a birtokot. U. o.
* Mindszent után Balázsháza és Orbó közt említi az oklevél.
* Lelesz, Prot. 13. fol. 302. an. 1553. és u. o. Act. an. 1553. fasc. 2. nr. 58.
1559-ben a szolnokvármegyei Zenthkiralyt egy részbirtokba Székely Antalné Magyi Zsófiát iktatják be.*
* Lelesz, Stat. Z. 51.
1578-ban Szentkirályt egy részbirtokot (előfordúl Orbóval) Rozsályi Kún Domokos leányai meg Rozsályi Kún László és István eladtak Verebélyi Péternek, Pankha Péternek, Vedi Literatus Istvánnak, Zeleméri Miklósnak és Bánfi Bálintnak.* Ellenök Berendi János tiltakozott.*
* U. o. Act. an. 1578. nr. 26.
* U. o. Prot. 23. fol. 291. nr. 1578.
Szent-Királyt 1588 jun. 10-dikén Somlyai Báthori Zsigmond erdélyi vajda új adományozás czímén nemesi kuriát és házat ad minden hozzátartozóval és a benne gyakorolt királyi jogokkal együtt Mihályfalvi Eördög Györgynek és Eördög Katalinnak, a ki a Báthori ujvári familiárisának, Köblösi Theke Tamásnak a felesége.*
* Orsz. lt. Gyulaf. kápt. II. Lib. Reg. fol. 21.
4531590-ben Szentkirályról Szinyérváraljai Báthori Zsigmond, Sadányi Bácsmegyei (Bachmegiei) Gáspárné Kún Erzsébet és Szentkirályi Benedek jobbágyai jelen voltak Ladmóczi Horváth Jánosnak a giróli udvarházba, mihályfalvi és újnémeti részekbe való beiktatásánál.*
* Nagyv. Múz. Blt. egykorú másolatból.
1590-ben parancsot kap a vármegye, hogy a középszolnoki Erzentkiraly birtokrészen osztoztassa meg Báthori Szaniszlófi Zsigmondot és nővérét, Bánfi Tamásné Báthori Zsófiát.* 1611-ben Ér-Szent-Királyi Mezei Lőrincz és Márton zálogba adták egy ér-szent-királyi jobbágyukat is vitézlő Szikszai Györgynek, a miért ez kiszabadította az idegen kezekből ősi birtokaikat és kijavította Ákoson levő, romlott malmukat.* 1617-ben ezt a jobbágyot visszaváltják és Szodorai Miklós, középszolnoki alispánnak zálogosítják el.*
* M. Nemz. Múz. Kállai-cs. lt. és Bl. fasc. SS. nr. 2.
* Nagyv. Múz. Blt. másolat.
* U. o.
Ujnémethi István alispán, Eördög István esküdt bíró, Szatmár-Németi Miklós szolgabiró előtt Gencsi István és Gencsi Kata Szentkirályi Miklós özvegye pereltek azon érszentkirályi birtokért, melyet Gencsi István Gyulafi Zsuzsannától Kelemesi Mihálynétól és Gyulafi Gyulálól visszanyert. A bírák úgy itéltek, hogy mivel Gencsi Kata eddig a per költségeihez nem járúlt hozzá, 1613 okt. 26-dikán huszonöt forintot fizessen Gencsi Istvánnak s akkor a birtokot két egyenlő részre oszszák.*
* U. o. e. 1613. jul. 17-dikén Ér-Szentkirályt kelt levél.
Balázsházi László és Sarmasági László középszolnokvármegyei alispánok és a szolgabírák előtt Érszentkirályi Szikszai György egyik érszentkirályi telkét elcseréli Ákosi Papp Istvánnak ákosi telkével és ráfizet húsz forintot. Szikszai e cserébe adott telkét néhai Prépostvári Bálint nejétől Csáki Annától szerezte, a telek nemzetes Mezey Lőrincz udvarháza mellett esett, a kapott ákosi telek vitézlő Kidei László és Ujnémeti Vid udvarházai közt feküdt.*
* U. o. e. 1622. április 23-dikán Ákos városában kelt levél.
4541623 máj. 18-dikán Nagy István, piskarkosi, Nagy Balázs fia hitlevelet ad Érszentkirályi lakó id. Szentkirályi Istvánnak Mezei Lőrincz, középszolnoki assessor, Szentkirályi László és Márton, érszentkirályi nemesek, Bonczos Balázs, szentkirályi harminczados stb. előtt, hogy hű jobbágy lesz.*
* Szgy. viaszgyűrűpecsét.
1631-ben Szentkirályt hűséget fogadnak Besenyei Jánosné Szentkirályi Margitnak Barczu Bálint és György jobbágyai.*
* Szgy.
1637-ben Szentlászlai István mint szentkirályi nemes személy van említve.*
* Nagyv. Múz. Blt.
1640 okt. 26-dikán Csontos György hitlevelet ad Zent-kiralj Mihálynak Ér-Zentkiralit, hogy örökös jobbágya lesz, előzőleg számadó juhásza volt; de hat juhról nem tudott számot adni s ura ezért «törvent akart reá találni».*
* Szgy.
1641 jun. 9-dikén Ér-Szent-Királyi Szentkirályi Istvánnak Er-Szent-Király faluban levő birtokából Katalin nevű leánya osztályt kér testvéreitől, mit jun. 27-dikén meg is kapott.*
* Nagyv. Múz. Blt.
1642-ben Szikszai Zsigmond többek között Érszentkiraly birtokát is átírja nejére, Tamási Sárára és leányára kétezer forint erejéig.*
* Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. T. nr. 2.
1643 okt. 1-sején Jakab Deák, másként Szabó, Közép-Szolnok vármegyének egyik szolgabírája Kraszna-Czégényben kelt levelével tudatja, hogy előtte nemzetes Szentkirali Mihály, érszentkiráli lakos zálogba ad egy érszentkirályi puszta telket harminczöt forintért vitézlő ifj. Szentkirali Sándornak, ki Kraszna vármegyében lakik. Szomszédok egyfelől egy Lindvai Istvánné Dersi Erzsébet-féle ház, a ki ezt Nagy Bakó Jánosnak adta volt cserében, másfelől Fodor Mihály.*
* Szgy. Cottus feliratú viasz-gyűrűpecséttel.
1644 ápr. 24-dikén Horvát Vid, Közép-Szolnok egyik alispánja, Jakab Deák, szolgabíró, Szentkirályi Sándor assessor, Szodorai György közönséges nemes személy Er Zentkiraljra mennek Fülpösi István s felesége Zentkirali Margit hívására, 455hogy a néhai Zentkirali Mihályról öcscsére Zentkirali Istvánra maradt ingóságokat leltározzák. Az «ingó-bingó marhák» közt van (Szentkirali Sándor kezénél) egy aranyos bogláros kard; egy fehér ezüst pohár; egy arany gyűrű, hegyes gyémántos, fehér zománczos stb.*
* Szgy.
1650 ápr. 22-dikén Báthori János, Kraszna vármegyének egyik hites szolgabírája előtt Perecsenben lakó Nagy Andrásné Szentk˙ral˙ Kata a szatmárvármegyei Gencsen lakó Csomai Gáspárral annak az érszentkirályi házteleknek ügyében egyezkedik, melyet a néhai Szentk˙rál˙ Istvánné Dobai Judith asszony adott volt zálogba Csomainak. A telek Gálf˙ Péter uram háza mellett van.*
* U. o.
Szikszai Zsigmond, középszolnokvármegyei alispán, (szamos-) ujlaki lakosnak Ujlakon a saját udvarházánál 1655-ben kelt levele szerint Lindvai Istvánné Dersi Erzsébet zálogba adta kilenczvenkét magyar forintért az Er-Sz.-Királyt lakó Dakó István nevű jobbágyát fiaival, Jánossal, Mihálylyal, Bálinttal és Ferenczczel és minden javaival Nagy Andrásnak. Később Nagy András mind többet adott Dersi Erzsébetnek, az érszentkirályi határon levő összes szántóföldjeit, kaszáló rétjeit stb. zálogba adta Nagy Andrásnak a szokott feltételek mellett száznégy magyar forintért.*
* Szgy. és Nagyv. Múz. Blt. egyk. más.
1661-ben Ér-Szentkirályt Gál Bálint nevű jobbágyát elcseréli Szénás Dávid nénjének Katának (Kis Ferenczné) márkai vagy néházai jobbágyával.*
* Szgy.
Ez évi ápr. 20-dikán Perecsenyi Nagy Andrásné Szentkirályi Katalin férjének hagyja érszentkirályi telkeit.*
* Nagyv. Múz. Blt. más.
Szatmár-Németiben lakó Szénás Dávid 1669 előtt egyik érszentkirályi jobbágyát ötvennyolcz forintért vetette zálogba Perecsenyi Nagy Andrásnak és nejének «Nemetti Kalara» asszonynak. Ez évi jan. 3-dikán tizenhét magyar forintot vett 456még föl rá és így hetvenöt forintért zálogosítja el, s úgy, hogy tizenkét évig ki ne válthassa.*
* Nagyv. Múz. Blt. más.
1669 okt. 28-dika előtt egy érszentkirályi curialis meg egy jobbágytelek zálogösszegével kínáltatta meg Tyúkódi Jánost Dobai György.*
* Gencsi-lt. nr. 1464.
1678 decz. 23-dikán Perecsenyi Nagy András utódai javára tanúvallatást tartanak Ér-Szentkirályon; tanúk voltak a szentkirályi jobbágyok is,* a kiknek majd mindegyikét zálogban bírta Perecsenyi Nagy András.* Mint 1686 jan. 29-dikén kitünik Perecsenyi Nagy Andrásné Szentkirályi Katalinnak itteni részbirtokához Perecsenyi Lindvai másként Kovács Mihálynak és nővérének, mint vérrokonoknak is joguk van.*
* Nagyv. Múz. Blt. más.
* U. o.
* U. o.
1679 jun. 21-dikén Apafi Mihály megparancsolta, hogy az Érszentkirályon levő nemes udvarházhelyet néhai Perecseni Nagy Andrásné Szentkirályi Kata magtalan halála után Kovács Kata Ceglédi Istvánné és testvére, Kovács Mihály kezére bocsássák.*
* Szgy.
A krasznavármegyei(?) Ér-Szent-Király egyike volt azoknak a részbirtokoknak, a melyekről szóló okleveleket 1689 márcz. 31-dikén Kövecsesi Dancs János átadta Szécsi Györgynek oly kikötéssel, hogy kikeresvén ama jószágokat, haláláig bírhassa, de ezután Dancs utódaira szálljanak.*
* Gencsi-lt. nr. 958. egysz. más.
1699-ben Ér-Szent-Királyon Szilágy-Szécsi Guthi Farkasnak Nagy Bálint nevű jobbágyáról van szó.*
* Szgy.
1699 szeptember havában Ér-Szentkirályról Szentkirályi Balásházi János szolgabíró és Lengyel András ideigl. helyettes szolgabíró jelentést tesznek arról a tanúvallatásról, melyet tartottak arra nézve, miféle földek tartoznak a Horvát-, Vid- és Medgyesi részjószághoz. Tanúk: Balási Mihály, Nagy György, Nagy István, Oláh Péter és Szentlászlai Boldizsár nemesek és Szénás, Pap Zsigmond meg Balázsházy János 457jobbágyai. Kalla völgye, Kakastó, Gyenevölgye, Csikostó, Ároktő, Banyotövise, Mogyorosszél, Anyatava helynevek, meg a kisfalvi, daróczi, mindszenti útak fordúlnak elő.*
* Nagyv. Múz. Blt.
Ez évi szept. 30-ikán özv. Medgyesi Sámuelné Kovács Katalin zálogba adja érszentkirályi részjószágát Szécsi Guthi asszonynak és gyermekeinek, Pap Zsigmondnak és Lászlónak meg Pap Zsigmond nejének, Tyúkodi Nagy Zsófia asszonynak.*
* U. o.
1700 aug. 9-dikén Apagyi Zsigmond feleségéről maradt szentkirályi részét özvegy Balási Istvánnénak, Nagy Katának adja zálogba.*
* U. o. más.
Szept. 3-dikán Horváth Gábor eladja mihályfalvi és érszentkirályi udvarházhelyeit egy ákosi telekért és hetvenkét forintért Pap Zsigmondnak és Lászlónak, mint testvér szerint való atyafiainak, továbbá Szakácsii Pap Jánosnak.*
* U. o.
1701-ben Ér-Szent-Királyon Szekeresi Nagy Istvánnak háza van.* Aug. 31-dikén Szécsi Györgyné Guthi Juditot megintik, hogy bocsássa ki amaz érszentkirályi részjószágot, a mely Szécsi György jogán Ráczkevi István, tasnádi lakost illeti.* 1702. jul. 13-dikán is azt vizsgálják Zsombori János részére, hogy az érszentkirályi részbirtokát, melyet Dancs Jánostól bírt zálogban, Ráczkövi Istvánnak hagyta-e végrendeletileg Szécsi György.*
* Szgy.
* Gencis-lt. nr. 188.
* U. o. nr. 192.
Dobai György elzálogosította azon érszentkirályi jobbágytelket, a melyen Kovács Mihály nevű jobbágya lakott, a ki aztán el is költözött ama telekről. 1702 jul. 10-dikén tanúvallatást tartanak Dobai Miklós számára arról, hogy az említett jobbágynak mily javai maradtak ama telken,* továbbá hány jobbágytelke volt Dancs Jánosnak és kik bírják azokat.*
* U. o. nr. 1519. és nr. 1535.
* U. o. nr. 1526.
Decz. 6-dikán Domahídi László átengedi bizonyos összegben azon érszentkirályi részbirtokát, melyet Désán Mihálytól per 458útján szerzett vissza, (Domahídi) Miklósnak.* 1703 jun. 14 előtt Désán Mihálynak egy curialis meg egy jobbágytelkét foglalta el Dobai Miklós, a kit azért megidéztek.*
* Gencsi-lt. nr. 1520.
* U. o. nr. 1463.
1715 febr. 20-dikán Kovács Ferencz és Mátyás érszentkirályi jobbágyokat felszabadítják a Gencsi-utódok kétszáznegyven forintért tartozékaikkal együtt.*
* U. o. nr. 1442.
Egy hatalmasul elfoglalt érszentkirályi jobbágytelek kibocsátására intette Gencsi Györgyöt Szentlászlói János, a ki arról 1716 ápr. 11-dikén bizonyítványt vesz.*
* U. o. nr. 1527.
Ér-Szent-Király egyike vala Szécsi György és neje, Guthi Judit ama javainak, a melyeknek felosztására 1716 jun. 20-dikán az előbbiek leánya, Zsombori Jánosné Szécsi Zsófia megintette Gencsi Györgyné Dobai Erzsébetet és Csatári Andrást.*
* U. o. nr. 951.
1717 ápr. 10-dikén Pap Sándor és Szomoldi István elzálogosítják az érszentkirályi telkeiket Nagy Andrásnak.*
* U. o. nr. 1343.
1718 decz. 14-dikén Ilosvai Dobai György és neje, Szécsi Judit gyermekei megosztozkodnak a szüleikről maradt érszentkirályi részjószágon.*
* U. o. nr. 213.
Ér-Szent-Királyt 1775 jan. 17-dikén megosztozkodtak Bölöni Sándorné Török Krisztina és gyermekei is.*
* U. o. nr. 1481.
A hadi segedelemhez (orsz. nemz. fölkelés) való hozzájárulásra 1797-ben összeírták Ér-Szent-Király községből a következőket. Főbb birtokos: Kúthi János; kisebb birtokosok: Gr. Károlyi József, Katona Jánosné, Dobaianus-utódok, Juritskai Józsefné, Gentsi György, Szekeres József, br. Vesselényi? (Vesselyi) Farkas, Szoboszlai Vass János, Szoboszlai Vass Gáspár, Mindszenti Nagy László, Balog László, Kajzler György, Nagy István és György, Nyilas Ferencz, Szentkirályi Mihály, Veress Mihály, Szentkirályi László, Mindszenti Nagy András, Erdődi Ferencz; saját telkükön lakó, adómentes nemesek: Katona László, László Mihály-utódok, Nagy Pál és Ábel, 459Mindszenti Nagy Mihály, öreg Szűts János, Szentkirályi István, Harmati Dávid, Nyilas Ambrus, Pap Ferencz, öreg Pap György, Pap Sándor, Zsigmond és László, ifjú Nagy Mihály, Nagy Ferencz, Nagy Sándorné, Nagy Pál, Botfalvi Nagy József, Géresi Nagy József, Batto Sándor, Vajnági Nagy Mihály, János, Ferencz és István, Kanyó János és István, Pap István, Göntzi András, Göntzi Józsefné, Szűts András, Szentkirályi Ferencz, László János, Szunyog Dienes, Török Ferencz, András és Mihály, Szoboszlai Mihály, Katona Nagy István és Pap Péter; más telkén lakó, adómentes nemesek: Szekeres János, Harmati János, Felső Nagy György és Bekets István; saját telkükön lakó, adózó nemesek: Somtű Mihály, Kisújszállási János, Szabó György és Mihály, Rákosi János, Kardos Mihály, Bota János, Hajdu János, öreg Romotsa István, ifjú Pap György; más telkén lakó, adózó nemesek: Fazakas József, Szilágyi Mihály, Mikle Mihály, Pap Simon, Vezendi Péter, Sebestyén Mihály, Szilágyi József, Szabó Péter, Kotsi János és Betző Nagy Mihály; fizetést élvező urasági tisztek: Keresi Ferencz, Romotsa István és Kolosi János; papok: Gál Sámuel ref. és Popa Vaszalia oláh; kántorok: Suba István ref. és Pap Demeter oláh; árendások: Lázár Antal és Ábrahám Sámuel; zsidók: Farkas Salamon, Salamon Mihály, Salamon Farkas, Sámuel Jákób, Salamon Májer, Kromer Ferenczné, Mátyás Mózes és Gotli Farkas; molnár: Molnár Filep.*
* Szv. lt.
1805 okt. 19. és 20. napjain homagialis esküt tettek a Zdanyai Vitéz-, Hadadi-, Kajzler-, Szentkirályi-, Szoboszlai Vass-, Szekeres-, Gönczi-, Vári-, Balog-, Tolnai-, M. Nagy-, Kanyó-, Sz. Nagy-, Pap-, László-, P. Nagy-, Bresnai Balabán-, Babó-, K. Nagy-, Fazakas-, Dávid-, Kisújszállási-, Bekecs-, Nyilas-, Szunyog-, Török-, Somtű-, Bota-, Szabó-, V. Nagy-, Romocsa-, Hajdú-, Harmati-, Szilágyi-, Mészáros-, Rákosi-, 460Szűcs-, Kolozsi-, Kardos-, Mikle-, Tamás-, Rácz-, Mán-, Krasznai-, Botfalvi Nagy-, Bereczki-, Balázsi-, Lengyel-, Kóczi-, Katona-, Kovács-, Vezendi- és Filip-családok tagjai; összesen 113-an.*
* Szv. lt.
Összeírták ebben az évben a következő fegyverfogható 1. adómentes nemeseket: a) lovasok: Vitéz József, Hadadi József, Kaiser György, Tolnai Pál, Szunyog Dénes, Szentkirályi László, Szoboszlai V. Gáspár, Szekeres József, M. Nagy Mihály, Szoboszlai V. Mihály, Pap Ferencz, Katona László, Balog László, Szentkirályi István, V. Nagy Ferencz, Szekeres István, Szentkirályi Mihály, Gergely és József, Török István, Balási József, Somtű Mihály, Szoboszlai V. Péter, Lengyel András, Katona Sándor; b) gyalogosok: Gönczi András, Kanyó István, Sz. Nagy György, M. Nagy Ambrus, Sz. Nagy Ferencz, A. Veres János, Gönczi György, Pap László, László János, Nagy József, M. Nagy Pál, Nagy Gergely, Török Sándor, Bató Sándor, Dávid Tógyer, László István, Harmati János, M. Nagy András és István, Nyilas Ferencz, Szentkirályi Dénes, Szunyog András, V. Nagy Ferencz és András, M. Nagy László, Kanyó Péter, László András, Török Ferencz, M. Nagy Mihály és György, Szűcs András, Pap István, Szekeres Ferencz és János, Pap Zsigmond, Kanyó Antal, Dávid Filep, V. Nagy István, M. Nagy József, ifjú Török Ferencz, M. Nagy János, Rácz István, M. Nagy Gáspár, Krasznai László, M. Nagy Imre, V. Nagy János, Balog András, Pap Sándor, Kovács Mihály; 2. adózó nemeseket: a) lovasok: ifjú Romocsa István, Bekecs László és István, ifjú Bekecs István, Bota Farkas, öreg Romocsa István és Hajdú Mihály; b) gyalogosok: Hajdú János, Tegze Miklós, K. Nagy István, Fazakas József, Kisújszállási József, Szilágyi György, Mészáros János, Rákosi János, Kolozsi János, ifjú Kolozsi János, Kardos Mihály és Sámuel, Romocsa János, Mikle Mihály és János, Tamás Stefán, Szabó 461Mihály, Szílágyi István, Kolozsi Mihály, B. Nagy József, Mán Gligor és János, Pap György, Szabó György, Kisújszállási András, Vezendi Péter, Bekecs József, Kocsi János, Fülep Irimia és Vezendi György.*
* Szv. lt.
Ér-Szent-Királyt egy evang. reform. és egy gör. kath. egyház van.
Evang. reform. egyháza a tizenhetedik század elején már létezett. Ez egyház is egyike volt azoknak az érmelléki egyházaknak, melyek papjainak fizetésére a fejedelmi dézma egy részét adta Bethlen Gábor.*
* Névk. ev. ref. 1875. 15. l.
1631 ápril 3-diki végrendeletében Érszentkirályi Szentkirályi István tizenkét forintot hagyott a templom részére, melyben elei nyugosznak.*
* Szgy.
A templom mennyezetén látható felirás szerint: «A templom renováltatott és a mennyezet készűlt 1844-ben az érszentkirályi ref. nemes szentegyház költségén, Kaizler Ádám fő és Somtűi János algondnokságukban».
A nagyobbik harangját: «Az ér-szentkirályi ref. nemes szent ecclésia a maga költségén öntette 1832-ben.») A kisebbiket szintén: «Az ér-szentkirályi reformáta szt. ecclesia a maga költségén öntette 1848-ban.»
Klenódiumai: egy aranyozott ezüst borosztó pohár 1622-ből, egy kék porczellán öt kupás kanna 1729-ből. Asztalterítői 1695–1761-ből valók. Makrai János 1861-ben egy virágos szőrabroszt, 1871-ben Kovács Károly egy kék virágú. selyemkendőt, Kaizler László egy piros virágu selyemkendőt adott az Urasztalára.
Az anyakönyvek 1767-ben kezdődnek.
Papjai: 1631-ben Károli György («minister verbi Dei.») 1767–1788. Makódi Mihály. 1787 máj. 22-dikén megvizsgálták Vásárhelyi Józsefet és felhatalmazták, hogy Ér-Szent-Királyon prédikáljon.* Gál Sámuel 1797–1800, Kovács Imre 4621802–1829, Bod Péter 1830–1836 (assessori hivatalt viselt), Szőllősi József 1843–1847, Pataki Sándor 1847–1856, (meghalt Kr.-Czégényben 1863-ban), Makrai János 1856–1866, Kovács Károly 1866-tól. Jelenlegi: Ignátz Márton.*
* Tt. ev. ref. II. 37. l.
* Névk. ev. ref. 1875. 16. és 17. lap.
A gör. katholikusoknak fatemplomuk van. Anyakönyvük 1824-ben kezdődik.* Elemi iskolát is tartanak fenn egy tanítóval.
* Sch. 1886. 169. lap.
Az állami elemi iskolát az evang. reform. egytantermű elemi népiskola bevonásával két tanteremmel csak most szervezték.
1715-ben 12 jobbágy és 1 zsellér, összesen 13 háztartás fizetett adót, valamennyi magyar; 1720-ban 3 nemes, 13 jobbágy, 3 zsellér és 10 taksás, összesen 29 háztartás, ebből 26 magyar és 3 oláh. A lakosság száma 1715-ben 117 lélek, mindannyi a magyar; 1720-ban 261 lélek, magyar 234, oláh 27.* 1720-ban három telek volt puszta már ötven év óta és négy olyan jobbágy, kit földesura visszakövetelt.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.
* U. o. 340. l.
1847-ben – bizonyára tévesen – 1412 lakost mutatnak ki innen; róm. kath. 33, gör. kath. 515, evang. reform. 850, izr. 14.* 1890-ben 1033 lakost számláltak össze; nyelvre nézve magyar 575, oláh 458; vallásra nézve r. kat. 16, gör. kat. 496, evang. reform. 481, izr. 40. Házak száma 200.
* Nagyv. Nvk. 1847. 104. l.
Szántóföldje 1715-ben 108, 1720-ban 624 köblös; rétje 1715-ben 54, 1720-ban 109 kaszás.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.
1895-ben gazdaságainak száma 131. Területe 5315 katasztrális hold, a melyből szántóföld 3015, rét 1481, erdő 666, kert 22, legelő 1, terméketlen 130 hold.*
* Mg. St. 506.
A községnek 1900-ban 8093 K 76 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 7946 K 92 f.
Utczái: Nagy, Tasnádi-, Új-Németi-, Ér-Mindszenti-, Ér-Girolti-, Ostyesz-, Új-Sor- és Kis-utcza.
463Határrészei: Rajkhát, Kopolya, Anyatóhát, Gyenevölgy, Kala, Kőkert, Folyamás, Czinkóta, Cserepes, Ménesdülő és Ökörtilalmas. Erdeje felerészének neve: Csere, másik felerészeé pedig Sajté.
1739-diki tanúvallatás szerint Szentlászlói István s Boldizsár testvéreknek Érszentkirályon a Király-Darócz s Girót felől való fordulóban, a Kála dülőjében, a Getse-rétben, a Pokotaháton stb. van birtokuk. Az Eszterai utra jő véggel két darab föld a daróczi határban, szomszédja Guti részre való napkeletről, nyugatról a daróczi határ. Az Anyotaháton, Rajkátháton, azután a Csög és Új német felől való fordulóban is vannak földjeik, még pedig a csögi határban a Kótóra menő sorban hat föld, szomszédos Horváth Mihály úr. A Székháton a Szakácsi-út hosszában egy szélföld stb.* Dancs-jusson bírnak.*
* Orsz. lt. Km. conv. fasc. S. nr. 23., 27. fiók.
* U. o. S. nr. 24.
Vize: az Ér.
