Szilágy-Cseh.
Szilágy-Cseh.
Chehy 1405, Cseh 1462, Sz.-Cseh 1525, Zilagy Cheh 1540, Cheh 1543, Ch˙e 1549, Cijeh 1553, Zilagichech 1579, Che 1604, Szillagh Cseh 1642, Chieh XVII. század, Szilágy Cse 1750, Szilagi Csehy XVIII. század.
Előnevét a Szilágy vize adta, utóneve cseh telepítés nyoma.
502Híres várát már megismertük.* A vármegye északkeleti részének legjelentékenyebb helye.
* E mű II. k. 29. s köv. l.
Az oklevelek igen gyakran városnak mondják.* Szilágy-Cseh város 1671 október 14-, 15-diki levelein a városnak ép pecsétje látszik: egy ökörfej szarvai közt Anno 1595. A körirat: Szilagy-Czeh városa peczetje.
* GKG. A. fasc. VII.
Több kiváltságot is élvezett. 1468-ban Mátyás király Drágfi Bertalan kérelmére Lukács és Barnabás napján tartandó országos vásárt engedett.*
* Ujabbkori másolat GKG. C. fasc. VI.
1836-ban id. br. Vesselényi Farkas és ifjú Farkas, hadadi birtokosok, panaszolják, hogy a szilágycsehi 1akosok engedelem nélkül tartanak heti vásárt, melylyel nagyon megrontják a hadadi heti vásárt.*
* Szv. lt.
1523-ban Drágfi János kérésére Lajos király megengedte, hogy Cseh városának a lakosait ne terheljék semminemű (akár rendszerint, akár rendkívül való) adózással, vagyis a királyi kamarának fizetendő adózásoktól ment legyen.* 1525-ben ugyancsak Drágfi János az ő Sz.-Cseh városa lakosainak (így nevezi Sz.-Csehet) adott levelével a város lakosainak vám és taksavétel nélkül való szabados járást enged.* 1526-ban pedig a sz.-csehi lakosokat minden bírság, vérbírság, a magának és tisztjeinek fizetni szokott fertumok fizetése alól feloldozza és mentessé teszi.*
* Szilágy-Cseh ltára.
* U. o. Regestrum nr. 14.
* U. o. Királyi táblai itélet 1819-ből. Regestrum 33.
1608-ban Báthori Gábor Prćpostvári Zsigmondnak Cseh nevű városát kiváltképen való oltalma és gondviselése alá vette. Megparancsolja minden rendbeli vitézlő népnek, hogy Cheh városába, mely Prćpostvári Zsigmondnak lakóhelye is, «senki megszállani és az ott lakosokat sem személyökben, sem marhájokban megháborítani és megkárosítani ne merészelje», különben az engedetlenek erős bűntetését el nem kerülik.*
* Báthori Gábor s. k. aláírása s a Báthoriak sárkányfogas gyürűs pecsétje. (1608. ápr. 3.) Sz.-Cseh levéltárában.
SZILÁGY-CSEH.
5041659-ben Barcsai Akos megparancsolja a sz.-csehi birónak, hogy azokat a tolvajokat, akik özvegy Liszti Ferenczné Gyulafi Zsuzsánna csehi boltját fölverték, «mentést megfogatván» rajtok törvényt láttasson. Sz.-Cseh ugyanis privilegialis hely levén, a panaszló vármegye tisztjeit ezeknek a tolvajoknak bűntetésére be nem viheti.*
* Sz.-Cseh ltára. Regestrum nr. 18. Bartsai Ákos s. k. aláirása.
1670 deczemher 18-dikán Apafi Mihály levele szerint, mely a sz.-csehieknek a nemes országhoz intézett kérését foglalja magában, panaszolkodnak a sz.-csehiek, «mivel a nem régen elmúlt siralmas esztendőkben a hatalmas török nemzetnek rajtunk eltöltött rettenetes és elviselhetetlen sarczoltatását semmiképen el nem szenvedhetvén, kényszeríttettünk volt lakóhelyünket pusztán hagyni és ide s tova szélylyel elbujdosni; már azért naponként innét amonnét elő bolyongván, feleskén visszatelepedtünk, hogy a Ngytok és Kgytek gondviselő szárnya alatt naponként való kenyerünket kereshetnők: Lévén azért a boldog emlékezetű magyar királyokról és Istenbe boldogúlt, kimult dicséretes fejedelmünkről régi függő pecsétes privilegiumunk arról, hogy semmi nemű contributiora ne erőltetnőnk: Ngtoknak és Kgyteknek könyörgünk alázatosan, tekintsen reánk kegyelmesen s vegye méltó tekintetbe kérésünket és a néhai dicséretes magyar királyok és fejedelmünktől adatott privilegiumunkat és az ő nekünk adatott privilégiumában minket is mint a néhai dicséretes fejedelmektől privilegiummal megajándékoztatott helyeket ma is úgy mint Somlyót megtart, úgy minket is adatott privilegiumunkban megtartani és kegyelmes protectioja alá venni méltóztassék. Mely Ngtok és Kgytek velünk ügye-fogyottakkal cselekedendő kegyelmességéért hogy Isten kegyelmeteket hosszú élettel megáldja» stb. Könyörögnek, hogy három esztendeig adójuk engedtessék le, hadd épűlhessenek, a mit a fejedelem meg is enged.*
* U. o. A fejedelem egykoru átirata.
505A sz.-csehi közönség gyakran bizonyítgatja, hogy Sz.-Cseh királyi vagy papi dézmát sohasem adott. «A királyi kincstár nem támogathatja azzal sem a maga keresetét, mintha Apafi fejedelem idejebeli udvari tisztnek minden audenczia nélkül levő valami kis jegyzéséből megmutatná, hogy dézmát vett néhai Apafi fejedelem a sz.-csehieken, mert az egész Szilágy-Csehről sohasem vett, hanem (a mit ugyan mi nem hiszünk) ha vett volna is, az elsőben eshetett valamely erőszakos tisztjének vagy erőszakosságából, vagy tudatlanságából, 2-szor történhetett abból is, hogy Tököly Imre nótáján Apafi fejedelemre szállván harmadrésze ezen helységnek, talán azon fejedelmi udvari tiszt keze alatt lévő jószágának jövedelmét illő és nem illő módon szaporítani igyekezett kedv keresésre.»*
* Szilágy-Cseh levéltára, fogalmazvány.
SZILÁGY-CSEH.
1677 febr. 2-dikán Apafi Mihály meghagyja, hogy a szilágycsehi szegénységen a hadakbéli vitézek ingyen ne élődjenek. 506A kinél salvus conductusa vagy czímere nem lesz, egyedül, ketten, hárman, annál inkább csoportonként és zászlóstól reájok szállani, rajtok élődni, őket ingyen való gazdálkodásra, akaratjok ellen való szállásadásra, étel, ital, széna, abrak, postaló, szekér és vonómarha adásra kényszergetni ne merészeljék.*
* Szilágy-Cseh levéltára.
A város gyakran ki volt téve a szorongatásoknak. 1699 okt. 4-dikén Gyulai Ferencz és Toroczkai István arra kérik Közép-Szolnok vármegyét, hogy Szilágy-Cseh városát ne sanyargassák annyira a kvártélyozással és porcziózással, mert a városiak azzal fenyegetőznek, hogy teljességgel pusztán hagyják Csehet.*
* Felnyitotta nov. 26-án Dúl András, megyei jegyző. Nagyv. Múz. Blt.
Egy 1778. évi folyamodványukban a szilágycsehi contribuens communitas a gubernium előtt kifejti, hogy városuk emberi emlékezetet felülmuló időktől fogva a határon termett gabonákból, azon kívül apróbb barmokból dézmát sem a királyi kincstárnak, sem a birtokosoknak nem adott.
A kurta korcsma Szent Mihály naptól új esztendeig, valamint másutt, úgy Sz.-Csehben is a contribuens közönségé volt. A birtokosok tisztjei Szent Mihály naptól fogva új esztendeig bevonták czégéreiket és nem korcsmároltattak.*
* Sz.-Cseh levéltára.
Sz.-Csehben mind országos, mind hetivásárokon csak a lakosoknak volt szabad bort árúltatni, egyéb napokon pedig az uraságok is árúltattak, csak egy helyen, oly móddal, hogy míg egyik egy hordó bort el nem árúltatott, addig a másik más hordó bort árúltatni nem kezdett, most pedig –t. i. a Gyulai, Bethlen, Bornemissza, Toroczkai és Korda utódok – kiki közülök fogadót építtetvén, minden rendtartás nélkül, még pedig idegen borokat, melyeket ezelőtt behozni sem volt szabad, a porcziózó népnek elszenvedhetetlen kárával, szűntelen árúltatnak, sőt boraikat és pálinkájokat árulás végett a 507lakosokra kiosztják és a mielőtt elkelnének, vagy némi nemű hibájok miatt teljességgel el nem árúltathatnának is, azoknak, de kiváltképen a pálinkának árát a szegény lakosokon exekuczióval megveszik s őket marháiktól megfosztják.
Ezek a birtokosok a helység legeltető mezejének nagy részét szántó- és kaszáló-földeknek felfogták. Nemcsak a közönséges legelő mezőt, hanem a helységnek azt a makktermő erdejét is, melyet a királyi rendelések szerint a község nevelt, levágatták, majorságföldeknek kiirtották. Sőt még azt az erdőt is vágatja az uraság, a melyet a helység újra felfogott.*
* Sz.-Cseh levéltárában.
SZILÁGY-CSEH.
1810-ben panaszkodnak Sz.-Cseh városának tanácsa és lakosai, hogy jóllehet Drágfi János a lakosok kérésére és érdemeire tekintettel elengedte még azt is, hogy a földesuraság számára évenként 32 magyar pénzt vagy dénárt fizessen minden 508személy, mégis újabban gróf Gyulai és Bethlen, valamint a Bornemissza, Toroczkai és Korda családok maradéki (ezelőtt mintegy 28 esztendővel) a város lakosaira taksát vetettek, azután minden gazdával a taksán felül minden héten három napot szolgáltattak, mostan pedig a lakosokat annyira sarczolják, hogy minden héten hat napot szolgáltatnak és a ki virradta előtt a munkára ki nem áll, egész heti munkája után kegyetlenül megveretik.*
* Sz.-Cseh levéltárában.
Az egyháztörténelem is szerepet játszott. 1599 junius 3-dikán a reformátusok közzsinatot tartottak itt.*
* Tört. Tár 1898. évf. 623. l. V. ö. e mű I. k. 531. l.
A helység egyébiránt birtoklásában követte várának történetét.
1462-ben bizonyos pénzösszeg átvétele mellett Kusalyi Jakcsi György az itteni részbirtokot is visszabocsátotta Bélteki Drágfi Miklósnak.* 1475 körül a Drágfiak itteni birtoka 75 frt adót fizetett.* 1543-ban (Cheh-ben) 80 kapu után fizettek adót a Drágfi Gáspár jobbágyai.* 1549-ben (Ch˙e-ben) 45 kapu után adóztatták meg Drágfi özvegyének a jobbágyait. 1550-ben és 1553-ban is 45 kapura becsűlték a jobbágyokat, a mikor azt is följegyezték, hogy a szabad polgárság fölmentésnek örvend.* 1570-ben (Cheh-ben) 20 kapuszámnyi adóval rótták meg a császár jobbágyait.* 1604-ben Che, mely már ekkor a Gyulafi-jószághoz tartozott, megint nem volt rovatalban, a miért is ő felsége adójában semmit sem fizetett.*
* GKG. A. fasc. XX.
* V. ö. e mű I. k. 178. l.
* Dical.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
1540-ben Bélteki Drágfi Gáspár, Közép-Szolnok és Kraszna vármegyék főispánja a középszolnoki Zilag˙ Cheh városában (in oppido nostro libero) házat és három hold földet adományozott Chuthy Kis Lukácsnak nemesi joggal; az ő személyét azonban a szükséghez képest szolgálnia kellett.*
* GKG. C. fasc. XIX.
1549-ben meghagyják a leleszi konventnek, hogy Kisserjéni Literatus Ferencz cheh-i háza, szőleje és ingóságai birtokába, 509miket ennek halála után elfoglalt előbb Drágfi Gáspár, majd Druget Antal özvegye, Anna, helyezze vissza a fenti Kisserjéni testvérét, Ferenczet.*
* Lelesz, Act. an. 1549. fasc. 5. nr. 55.
Sz.-Cseh várost 1569-ben, a mikor Báthori György nótáztatott, János Zsigmond idősb Gyulafi Lászlónak adományozta.* Benne Gyulafi László emberei mindjárt hatalmaskodtak is, ezért a fejedelem 1572 decz 11-dikén tanúvallatás tartását parancsolja. Mint felperes Károlyi László szerepel, kinek megbízottja Bongárti Pistaki Lukács, az alperes ügyvédje pedig Radvánczi Márton.*
* GKG.
* U. o. A. fasc. II.
SZILÁGY-CSEH PIACZTERE.
1579 szept. 3-dikán Báthori Kristóf erdélyi fejedelem meghagyja, hogy a zilagicheh-i birtokba, a mely atyai örökségkép Nagybányai Ötvös Pálné Porkoláb Annát, Kraczmer Tamásné Vajda Katalint és Sámsoni Veres Gergelyné Vajda 510Annát illeti, iktassák be ezek örökvalló levele alapján Kraczmer Tamás leányát, Annát és általa férjét, Baksai Lőrinczet.*
* Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. B. nr. 12.
1582-ben Szilágy-Cseh városában tanúvallatást tartanak Rátóti Gyulafi István számára hamis kulcsok csináltatója ellen.*
* GKG. C. fasc. XIX.
1590-ben Benedek deák, szilágycsehi, udvarbíró nemes személy bizonyítja, hogy per folyik özvegy Báthori Elekné Jakcsi Anna és Aszalós Tamás között.*
* Wl. 1592. évszámnál.
1609-ben Sz.-Cseh városában tanúvallatást tart Bőnyei Thörök Péter szolgabíró, Sándorházi Kis Ferencz assessor, a mikor id. Dengeleghi Miklós völcsöki jobbágyai azt vallják, hogy Ferencz András Sz.-Csehben, a meghalt Gyulafi László örökös jobbágyának a fia – kinek atyja ekkor is örökös jobbágya Gyulafi Sámuelnek – még nincs két esztendeje, hogy Csehből elszökött.*
* GKG. A. fasc. XVII.
1642 okt. 13-dikán Szillagh Cseh városában Lelei Kaplyon Ferencz szolgabíró s Szamosújlaki Kállai Gáspár assessor tanúvallatást tartanak –Vitézlő Újnémeti Gáspár hívására, a ki Gyulafi Sámuelné Bethlen Annát képviseli – az iránt, hogy Pipó Miklós és Szabó Mihály az osztozáskor Gyulafi Sámuelné Bethlen Anna asszony leányának, Gyulafi Mária asszonynak jutott-e czédula szerint? Pipó Miklós, Gyulafi Sámuelnének s leányának jutott; de Gyulafi Zsuzsánna a maga számára foglalta s ez az ő neve alól szökött el, az örökségét Gy. Zsuzsánna bírja.*
* GKG.
1671-ben a város bírája Pál Gergely, Moni János és Bereczki (?) János esküdt polgártársuk Kapi György, Barcsai Judit és Osztrosics Borbála közt felosztják a szilágycsehi határt.*
* GKG. A. fasc. VII.
1676 május 19-dikén a város főbírája, Sipos István meg Kovács János, Kovács András, Balog Gergely, Bécsi Mihály és Bálint Mihály esküdt polgártársak szintén ezek közt osztják 511föl a szilágycsehi szántóföldeket, szőlőhegyeket, réteket, szénafüveket és kaszálókat, a melyek gróf Barcsai Judit halálával azokra szállottak. A Pap-hegyen néhai Kulcsár Mihály szőlője felét mérvén, a csehi vár felőli rész napnyugotról Bethlennének, a széli napkelet felől, Bagosi György szomszédságában, Kapinak jutott. A Pap-hegye alatti szélparlagokat is kétfelé mérték; a csehi vár felőli részt napnyugotról Kapi, a szélit napkeletről, Horvát felől Bethlenné kapta. Ezzel átellenben a Berek alatt fekvő szélparlagi földeket két részre osztották; a Vadkert felőli napnyugotról Bethlennéé, a Horvát felőli rész Kapié lett. Hasonlóképen kettéhasították a Vadkertet: a vár felőli rész a Kapié, a csehi puszta szőlők felőli szélrész a Bethlennéé. A vár alatt levő szőlők napkelet felőli részét Bethlennéé, a napnyugotit pedig Wesselényi szomszédságában Kapi kapta. A csehi szőlőhegy mögötti halmon fekvő oldalos, régi parlag szántóföldeket kétfelé vágták; a napkelet 512felőli rész Bethlennének, a Wesselényivel szomszédos nyugoti szélrész Kapinak jutott. A Musnyán a Fekete-tóra jövőben Völcsök felé fekvő, régi, parlag szántóföldek Völcsök felőli felerésze a Bethlenéé, Sz.-Cseh felőli fele pedig a Kapié lett. Átkelvén a Szilágyon, az osztás szélben való kis szántóföldeket kétfelé osztották: a Cseh felőli felet Bethlenné, a nyugotit Kapi kapta; ugyancsak Kapinak jutott azon túl a Logo székre dülő malom berke alatti szántóföldek Cseh felőli fele része, míg Bethlennéé a Győrtelek felőli fél lett. A másik oldalon észak felől a puszta Somoson az alsó osztásban a keleti rész a Kapié, a Győrtelek felőli széli rész a Bethlennéé. Végül a felső osztásban a Csokos erdeje alatti parlag szántóföldek keleti része Kapinak, a nyugoti szélrész Győrtelek felől Bethlennének jutott.*
* Papirpecsét GKG. A. fasc. VII. VIII.
SZILÁGY-CSEH.
1725 november 15-dikén Szilágy-Cseh városában nemzetes Mike János, középszolnokvármegyei assessor, lakóházánál gróf Gyulai Istvánnak sz.-csehi Szakács János és György nevű jobbágyáért két rendbeli nemes és paraszt emberek kezeskednek, köztük a mélt. cancellarius liber báró Kászoni János Szilágy-Csehben lakó emberei, gróf Betlen Lászlóné Folti Mária szilágycsehi jobbágyai, majd Láposi Mihály és Kása Mihály nemes személyek, továbbá liber báró Vesselényi István solymosi jobbágya, Vesselényi Anna sz.-csehi jobbágya, Kemény Sámuelné Macskási Kata sz.-csehi jobbágyai.*
* GKG. C. fasc. XVI.
1732 febr. 27-dikén szilágycsehi nemesek, L. B. Gyulai István szilágycsehi curialis házában egy szökött jobbágyot megesketnek, hogy gróf Gyulai Istvánt szolgálja.*
* U. o.
1733-ban gr. Marosnémeti Gyulai István középszolnoki szilágycsehi jószágának felügyelője nemzetes és vitézlő Enyedi Gergely.*
* GKG. C. fasc. XIV.
Közép-Szolnok vármegyének egyik Menyőben lakó szolgabirája: 513Benedeki Vizkeley János s ugyancsak Menyőben lakó commissariusa: Zilahi Balog Dávid előtt 1733 február 25-én Sz.-Cseh városában Kovács Mihály, provisor házánál kezesek lesznek gróf Marosújnémeti Gyulai István egy győrtelki jobbágyáért: Rojb Simonért (a ki a hadadi várban le van tartóztatva) 300 frtig L. B. Hadadi Vesselényi István, s Káli Kun István, Toroczkai Zsigmond, L. báró Kemény Sámuel közép-szolnoki győrtelki jobbágyai, Vesselényi István mutosi örökös jobbágyai, Vesselényi Istvánnak nagyszegi, néhai gróf Betlen László örököseinek oláhhorváti zsellére.* Jun. 10-dikén közép-szolnokvármegyei nemes személyek előtt Sz.-Csehben L. báró Kemény Sámuel Moni István nevű jobbágybírája házánál gróf Gyulai Istvánnak szilágy-csehi Mészáros András nevű örökös jobbágyáért 400 magyar forintig kezességet vállalnak L. báró Kászoni Bornemissza Jánosnak sz.-csehi jobbágyai s zsellérei, sz.-udvarhelyi jobbágya, gróf Bethlen Lászlóné Folti Mária sz.-csehi jobbágyai s zsellérei, Toroczkószentgyörgyi Toroczkai Zsigmond csehi jobbágyai és zsellérei, néhai gróf Mikes Ferencz utódának náprádi, sz.-ujlaki, ardai jobbágyai s zsellérei; mélt. Huszár József sz.-újlaki zsellére, Kun István ő kegyelme györtelki Szabadszállási István sz.-ujlaki, L. B. Hadadi Vesselényi István benedekfalvi, f.-várczai, sz.-ujlaki zsellérei.*
* GKG. C. fasc. XVI.
* U. o.
1791 jun. 25-dikén gróf M.-Németi L. báró Gyulai József báró Nalátzi Józsefet, mint gr. Toroczkai Terézia hitestársát, valamint gróf Teleki Józsefet, mint gróf Toroczkai Pál gondnokát (Toroczkai Zsigmond fia s leánya) a táblai jegyzők útján figyelmezteti, hogy a Toroczkai Zsigmond által Szilágy-Csehen birt nemes curialis helynek egy harmadához a maga jussát fenntartja.*
* U. o. A. fasc. VII.
A hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták Szilágy-Cseh községből a következőket, főbb birtokosok: gr. Gyulai József, iktári gr. Bethlen Sámuel, br. Bornemissza 514József, gr. Toroczkai Pál, br. Naláczi József, gr. bethleni Bethlen Ferencz, gr. Teleki Imre, gr. Teleki László, br. Radák István, gr. Rédai Pál és Baranyai József; más telkén lakó, adómentes nemes: Benedek Zsigmond; saját telkén lakó, adómentes nemes: özv. Bire Jánosné; saját telkükön lakó, adózó nemesek: Telegdi Mihály, Ambrus József, Hentes-Nagy Ferencz, Mike Mihály, Kása Péter, Pataki János, Kis István, Mike István, Szigeti József, Mike Ferencz, özv. Mike Andrásné, idősb Mike János, ifjú Mike János, Mike Zsigmond és Dobai Miklós; fizetést élvező, urasági tisztek: Eperjesi Sándor inspector; Eperjesi Sámuel, Bede Lajos, Székely Mihály, Dózsa Sándor, és László Márton tiszttartók; Kovács Mátyás és Fogarasi István számtartók; pap: Dombi János ref.; iskolamester: Szintai N.; tanító: Angi Bálint; kereskedő örmény: (Páskuly) Páskuj Lukács.*
* Szv. lt.
Evang. reform. egyházát már láttuk.* Ezúttal a következőket említem róla:
* I. k. 612–614. l.
Az egyház anyakönyve az 1765. éven kezdődik. Klenódiumai között történeti érdekű is egy kívül-belől aranyozott pohár Wesselényi czímerrel, Wesselényi Anna névvel, egy belől aranyos ezüst pohár s egy kis ezüst tányér Kapi Annának az ajándéka. Egy sávos abroszt 1839-ben Székely Eszter hajadon, egy szó- s papiszék takarót ezüst csipkével Bécsi József, egy urasztalára való zöld posztótakarót – (szegélyvarrással, közepén a hit, remény és szeretet jelvényeivel) Fábián Emma ajándékozott.*
* V. ö. Névk. ev. ref. 1879. 35. lap.
A tizenhetedik században a papnak minden házas ember, ha egy háznál kettő vagy három egy kenyeren laknék is, mindegyik két-két kalangya búzát s hat pénzt adott. Bort nem. A két kalangyát ötven pénzzel lehetett megváltani, de ezenkívül is meg kellett fizetni a hat pénzt (összesen 56 dénár). Az urak a búzából dézmát adtak, de nem mindegyik mezőről, 515«hanem a melyet Somosnak és Vadkertoldalnak h˙nak». Mindegyiktől egy-egy verő disznó, a dézmaborból, búzadézmából sedecima járt, ezeknek harmada a mestert illette. Egy jó darab szőlő a Bőősháza felé való hegyen; «azt mennél jobban művelik a pásztor számára, annál jobban terem».
A SZILÁGY-CSEHI ÁLLAMI ELEMI NÉPISKOLA.
A derék réten három darab rét, Somoson az úr földével van a györtelki határban egy jó darab rét, négy ember kaszáló. A Kerekmezőn egy darab rét s egy darab szántóföld. A Tibrocz alatt egy hold, a Kis-Bik előtt három hold szántó. Az úr földjeinek dülőjében, a horváti rét végében egy darab rét. A Pap-réten két hold szántó.
A hívek fél elegendőt hoznak a mennyi csak szükséges «a pásztor házának melegítésére». A szénának kaszálásával, 516felrakásával és a pap kertjébe hordásával «a város» tartozik.*
* P. S. E. I. r. 40. l.
A mester jövedelme: «Valaki kalangyát adhat a pásztornak, az olyan ember egy véka búzát ad a mesternek», e mellé két pénzt. A ki nem adhat a papnak kalangyát, a mesternek se tartozik a véka búzával. A kinek vetése nincs 14 dénárt fizet. A pap asztallal tartozott. Ha asztalt nem tartott, «valamit a várból adnak, mind borból, búzából és a verő disznóból is harmadrészt adjon a pásztor a mesternek, vagy a mint megalkudhatnak egymással». Az özvegy asszonyok, a kik a papnak három sing vásznat adnak, a mesternek másfél singgel adóztak.*
* U. o. I. r. 40. l.
Papjai: 1560 tájt Bánffyhunyadi Mogioro Benedek, 1581-ben Kisdobzai Dániel,* Csengeri P. János, Szilvási K. István, Szilvási Márton, Kriszbai György (működési idejűk ismeretlen), 1672-től Harsányi Mátyás «mint háládatlan fiú, a szilágyi papi szent társaságot mocskos káromlással illetvén, a debreczeni közönséges egyházi gyűlésre idéztetvén, törvényesen, végképen kicsapatott». Bölöny Pált az 1688 november 7-dikén Kölcsén tartott közzsinat küldte,* 1712-től Keresztesi Ábrahám, meghalt Nagy-Bányán, 1722-től Debreczeni Dániel, 1729. Csernátoni Sámuel, 1766. Huszti László,* 1767–1795. Zsombori Márton, 1795–1800. Diószegi Mihály, 1805–1818. Kállay Nagy József, 1818–1828. Sárkány Farkas. 1828–1837. Verestói Cs. Sándor, 1837–1842, Kiss János, 1842–1856. Bod Péter,* 1857–1894. Fábián Dániel, a ki az irodalom terén is működött. 1871-ben Népszerű egyházi beszédeit adta ki. Erről a könyvéről azt írja Szász Károly, hogy az az elmélkedés, tanulmány és lelki pásztorkodás hosszú, munkás éveinek teljesen érett gyümölcse, s hogy a tárgyak gazdagsága és változatossága 517tekintetében a legelsők közé tartozik.* 1877-ben és 1878-ban halotti beszédjeit adja ki két kötetben. A világosi katasztrófa után hadi törvényszék elébe állították; hat évig sinylett Josefstadtban.* Jelenlegi lelkész 1894-től Benkő Albert.
* GKG. A. fasc. II.
* Tt. ev. ref. I. 65. l.
* U. o. II. 103. l.
* A többi adat a szilágyszolnoki evang. reform. esperesi hivatal levéltárából (Zovány).
* Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871. évi jul. 18-diki szám.
* Életrajzát közli Boér Miklós, Szilágyvármegyei Képes Kalendárium 1894. évre, 41–45. l.
1729-ben (febr. 4.) Közép-Szolnok vármegyében Sz.-Csehben lakó Csernátoni Sámuel sz.-csehi reformatus prćdicator, Zilahi Sámuel sz.-csehi iskolamester, nemes emberek, mint fogott bírák előtt vállalnak kezességet Sz.-Cseh városban gróf Marosnémeti Gyulai István egy györtelki szolgájáért, a már egy ízben emíltett Rojb (oj) Simonért, «méltóságos gróf főispán idősb Veselényi István uram ő nagysága mutosi jobbágyai».*
* GKG. C. fasc. XVI.
A SZILÁGY-CSEHI ÁLLAMI KISDEDÓVÓINTÉZET.
Róm. kath. egyháza Szent János tiszteletére van szentelve. 1844-ben állítottak fel önállású káplánságot.* A jelenlegi 518templom 1865-ben épűlt Szaniszló Ferencz, váradi püspök s a hívek áldozatkészségéből. Az első lelkész Máté Pál. Papjai közül Farkas István a templom építése érdekében fáradozott, Újvári Benedek pedig a község minden kulturális ügyének buzgó munkása volt. Jelenlegi lelkésze Serli Béla.
* Nagyv. Nvk. 1847. 109. l.
Nemrégiben az izraeliták építettek díszes templomot.
1733-ban Szilágy-Csehben (Csehul) 10 oláh családot találtak.* 1750-ben (Szilagy-Csen) a gör, kath, lelkek száma 42, de a kik részén templomról, papról, kántorról nincs szó.*
* Tr.
* Tr. 1901. évi IX. szám, 285. l.
A helységben nyolcz tantermű állami s egy tanitó s róm. kath. elemi iskola működik. Az államit 1892-ben építették, nem rég bővítették is egyik szárnyát. Állami kisdedóvóintézetét 1895-ben szervezték s 1898-ben építették föl. Egy államilag segélyezett községi iparostanoncziskola 1890 óta áll fönn.
1901-ben állami polgári fiúiskolát is szerveztek.
Egy a tizenhetedik századból Csehi javak urbariuma czímmel fentmaradt jegyzék szerint Chiehben 165 jobbágy volt. Egy 1676 máj. 22-diki kelettel Szilágy-Cseh urbariuma czímmel a csehi várhoz tartozó jobbágyok számáról fenmaradt összeírás a csehvárosi részbirtokból 15 jobbágyot, 3 bujdosó jobbágyot és 19 puszta jobbágytelket tüntet föl, ide számítva az udvarháznak a felét a vár alatt levő kertnek és szilváskertnek a felével.*
* GKG. A. fasc. XV. XVI.
Marosnémeti gróf Gyulai Istvánnak a szilágysági jószágában lakó jobbágyairól és zselléreiről 1729 januárjában összeállított jegyzék Szilágy-Csehből hat jobbágyot, egy zsellércsaládot és összesen 14 telket említ.*
* U. o. C. fasc. XVI.
Szilágy-Csehen 1715-ben 12 jobbágy- és 4 zsellér-, összesen 16 háztartás fizetett adót; 1720-ban 28 jobbágy-, 3 zsellér- és 2 taksás, összesen 33 háztartás. Ebből következtetve a 519népesség száma a pragmatica sanctio korában 297 lélek, mind magyar.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. l.
1847-ből 97 r. kath., 20 gör. kath., 3451 evang. reform., 35 izr. lelket említ egy egyházi Névkönyv. E szám aligha megbizható.*
* Nagyv. Nvk. 1847. 109. l.
BORNEMISSZA BÁRÓ HÁZA A VÁR HELYÉN.
1869-ben 2462, 1880-ban 2451, 1890-ben 2736 lakosa van; nyelvre nézve magyar 2511, német 13, oláh 211, egyéb nyelvű 1; vallásra nézve r. kat. 206, gör. kath. 227, gör. kel. 1, evang. reform. 1978, izr. 324. Házak száma 450.
520Most kis község; de azért modern építkezései a legújabb időre esnek. Most épűlt a községháza is.
Járási székhely királyi járásbirósággal, adóhivatallal, közjegyzővel. Van takarékpénztára, kaszinója, szeszgyár, gőzmalom, gyógyszertár, távíróhivatal, a zsibó-nagybányai vasutból egy szárnyvonala ágazik ki.
A lakosok földmíveléssel s iparral foglalkoznak. Pár év előtt állami szőlőtelep létesűlt.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 154, 1720-ban 490 1/2 köblöst s 4 köblös irtványt; rétet 1715-ben 50, 1720-ban 196 kaszást; szőlőt 1715-ben 63, 1720-ban 201 kapást; malom 1720-ban 1, melyből jövedelem 8 frt.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. l.
A csehi vár tizennyolczadik századbeli urbariuma szerint Szilagi Csehy város (oppidum)ban a jobbágyok száma 164, a puszta telkeké 64. Majorság-szántóföldek a Vadkert felől való fordulóban vannak, mellettök mindkét oldalról két szélszántó. Majorságföldek terűlnek el Völcsök és Győrtelek felöl meg a Szamos két partján; kaszáló rétek Horvát felől, a Szilágy mellett meg a Bodon kútnál; majorságszőlők pedig a Tibrocz-, Telek- és Nagy-hegyen. A vár alatt van egy vadkert; majd egy halastó, melyen egy puszta malom áll, ezen alól egy haltartó. A Szent György meg a Szent Mihály adója is 40–40 forint évenként. A város tartozik vízhordót tartani a várhoz, kinek fizetése 26 frt. Borból, búzából, zabból, árpából, alakorból és tönkölyből tizeddel tartoznak; de kilenczed nincsen. Bárányból, rajméhből, disznóból szintén adnak tizedet; a bárány és méh váltója 2–2 pénz, ellenben a disznóé annyi, a mint az urak kivánják. A korcsma (korcsoma) nagykarácsonytól Szent Mihály napjáig az uraknak jár. Vásár hatszor van esztendőnként a városban.*
* GKG. A. fasc. XV. XVI.
1895-ben gazdaságainak száma 454. Területe 5004 katasztrális 521hold, a melyből szántóföld 2467, legelő 696, erdő 626, rét 586, szőlő (parlag) 190, beültetve 6, kert 115, terméketlen 318 hold.
A gazdaságok területéből tulajdonbirtok 4267, haszonélvezeti birtok 62, haszonbéres birtok 675 kh. Gazdaságok száma, épület biztosítással tűz ellen, 67 gabona és takarmány biztosítással tűz ellen 15, átalány biztosítással tűz ellen 7, jégkár biztosítással 9. Igásfogatok: lófogat egyes 7, kettős 33, hármas 12, négyes 3; ökörfogat kettős 43, négyes 20; bivalyfogat 15, öszvér- és szamárfogat 42, tehénfogat 18. Gyümölcsfák: alma 5844, körte 10,081, cseresznye 229, meggy 605, őszi baraczk 917, kajszinbaraczk 203, szilva 10,790, dió 2193, mandula 25, gesztenye 21, eper, szeder 123, összesen 22,032. Szarvasmarha: bikaborjú, bika 1 éves, 10, 2 éves 2, 3 éves 5, 3 éven felül 5; üsző tehén 1 éves 76, 2 éves 43, 3 éves 15, 4 éves 40, 4 éven felül 209; tinó, ökör 1 éves 72, 2 éves 88, 3 éves 26, 4 éves 34, 4 éven felül 220, összesen 845; az 522összes állományból: magyar, erdélyi 731, mokány vagy riska 3, pirostarka 2, bivaly 109. Ló: mén 1 éves 9, 2 éves 2, 3 éves 1, 3 éven felül 2; kancza 1 éves 22, 2 éves 16, 3 éves 22, 4 éves 15, 4 éven felül 89; herélt 1 éves 4, 2 éves 12, 3 éves 8, 4 éves 5, 4 éven felül 82, összesen 289. Szamár 142, öszvér 6, kecske 30, sertés 2537, juh 918, baromfi 4119, méhcsaládok száma 97.*
* Mg. St. 502. l.
SZILÁGY-CSEH.
A községnek 1900-ban 324.177 K 92 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 18.723 K 4 f.
Utczái: Piacz-tér, Felszeg-Nagy-, Nagy-, Alszeg-, Kádár- Szőlőalja-, Temető-, Berek- és Hunyadi-utcza.
Határrészei: Mogyorós, Szilágy-mente, Somos, Csipkés, Demesoldal, ennek részei: a Kincses-domb és a Borzbükk; Szőlő-alja: Lencsehegy, Tibrucz, Vár-alja, Csorgó és Komala szőlőhegyekkel; Bükk-pataka, Mihály-bükk, Pettyin, Paphegy-alja, Cseres-völgy erdővel övezve, Hegy-megett: Nagy- és Kis-telek, Csere, Kádár-hegy, Virág-hegy és Bánom-hegy szőlőkkel.
1548-ban Cseh és Mutos birtokok határvonalának megállapítása végett tartott tanúvallomások szerint a Kemenpataka és Zylaghpataka medenczéje a határ.*
* Lelesz, Metalium C. Kraszn. nr. 5.
