Szilágy-Somlyó. | Tündérkert

Szilágy-Somlyó.

Vathasomlyova 1251, Somlyo, Samlyo 1341–1481, Somllyo 1439, Soml˙o 1553, Somlio 1585, Somjó 1641.

Neve szláv eredetű; a tőszó, šuma ,zaj‘, illetve egyes szláv nyelvekben ,erdő‘. P. Szathmári Károly azt írja: «A somló lassan omladozó hegyet jelent hazánkban mindenütt».*

* P. Szathmári K.: Emlékeim 20. l.

Mint Bél Mátyás írja: (1753) Somlyó városa, az egész vidék legelső városa. A várhoz tartozott. Kedvező fekvésű és sűrűn lakott város. Fődicsősége, hogy a nemes Báthori fejedelmeket adta.* Várát* s egyéb nevezetességeit: népvándorláskori kincseit* már láttuk.

* Bél M.: Comp. 120. lap.

* V. ö. e mű II. k. 137. s. köv. l.

* E mű I. k. 46. s köv. lap.

«Az én szülőföldem – írja P. Szathmári K. – Szilágy-Somlyó a természettől ritka szépséggel megáldott hely. A legősibb zöldes csillámpalából álló tekintélyes Magura hegy hármas 535orma mintáúl szolgálhatna a kettős kereszt alá Magyarország czímeréhez, fenn erdővel koszorúzva, alant arany nedvet termő borággal, melynek eleven zöld színe kedves a szemnek. Hasonló jóságú gyümölcs sehol sem fordúl elő az országban. A bülgezdi hólyagos cseresznye, a Bacsó-körte, Sz.-István- és sáfrányos baraczk, sóvári és más almák s végre a sötét bakator e vidéket gazdaggát tehetnék. A Magura Somlyó felől mintegy előfokot (promontorium) képez s Erdély felé a krasznavölgyi szép síkság terűl előtte; szemben a krasznai halmok s távolban a Meszeshegy kéklő ormai. A hegység balvállához kelet felől harmadképleti, kövületekben gazdag halmok támaszkodnak. A Magura alját övezi körül, mint egy nyakláncz, a városka hosszas házsora s a távolból a magaslatra épűlt házsorok többet mutatnak a valóságnál. Különben az egész város fölött az őstörténelem titokszerű köde borong; sok jel útal reá, hogy az ős Magurát már a legrégibb népek alkalmas mentsvárnak tartották». «Atyámtól hallottam, hogy a Magura ormain rendes római út nyomaira akadtak; a híres mojgrádi colonia közelében ez nem is lehetetlen. A Valens-féle kincsek pedig aligha nem az első népvándorlás (V. század) korában kerűltek oda. Ha az ember az ős Magura tetejéről alánéz, az ormok oldalaiban még most is földhányások nyomait ismeri föl; mi arra mutat, hogy a nagy részben izolált hegység valamely népnek állandó védőhelyéűl szolgált. Fenn az ormon temetkezések nyomai is vannak». «Szilágy-somlyónak fényes és részben gyászos szerepe volt a magyar történelemben is. A hírneves Szilágyi-család, melyből Erzsébet, Mátyás király anyja s ennek hatalmas bátyja Mihály vették származásukat: itt volt otthon, mint ezt Heltai krónikája is bizonyítja. Később a Pók (talán Pókai, de genere Pók) bírja Somlyó várát és az ahhoz tartozó dominiumot s ennek egy utolsó magzatát (Medgyesi) Annát veszi el Báthori László (1351 körűl), ki által 536Somlyó a Báthoriak birtokába jut; és már ezeknek épen somlyai ágából származik István és András, a két erdélyi vajda, másik István, a híres lengyel király, Kristóf, Zsigmond, Endre és Gábor fejedelmek és Zsófia, II. Rákóczy György neje». «A Báthori-család kihaltával Somlyót a szintén jeles Bánffy-család perelte szemben a fiscussal egész korunkig»,* a mint mindezeket már a vár történetében tüzetesen elmondtam.

* L. P. Szathmári K.: Emlékeim, 20. s köv. l.

SOMLYÓ CZÍMERE.

Kanya Pál 1849-ben azt írja Szilágy-Somlyóról: régi elpusztult vára, Báthory István által építtetett temploma, két zárda, megyeház, sótár, ásványos víz teszik fő nevezetességeit.*

* Népsz. Földr. Okt. 76. lap.

Hol K.-Szolnok, hol pedig Kraszna vármegyéhez számítják. (Báthori) Miklós jobbágyai 1475 körül innen 42 frt évi adót fizettek.* Kiváltságaira vagy arra nézve, hogy mezőváros lett volna, a Hunyadiak korában még semmi nyom.*

* E mű I. k. 180. l.

* Csánki, I. k. 585. l.

A Báthoriaktól nyeri kiváltságait. 1577 okt. 1-sején Báthori István lengyel királya somlyóiakat a vám fizetése alól egész Erdélyben és minden tartományában felmenti. Ugyane naptól felmenti a somlyóiakat a borkilenczed fizetése alól is örökre. 1589-ben Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem is szabadalomlevelet ád a somlyói lakosoknak, hogy az Erdélyből szállított só és bárminő marha után sem harminczadot, sem vámot ne fizessenek. E szabadalmat megerősíti Rákóczi György 1635-ben. Báthori Zsigmond egy privilegiumában azt mondja, hogy nem csak azért adja, mert az illetők a lengyel király Báthori István jobbágyai, hanem mert az a hely az ő őseinek és családjának székhelye és régi lakóhelye.*

* Szgy.

Hogy Somlyó a Báthori Gábortól nyert szabadalomlevél értelmében sem fizetett harminczadot, vámot és egyéb adót, hogy locus liber baronatus volt, úgyszintén az ott való letelepedést illető dolgokat már előbb láttuk.*

* V. ö. e mű II. k. 206. lap.

537A város jurisdictioja mellett bizonyít Báthori Istvánnak 1571 április 20-dikán kelt levele, melylyel egy újlaki rét ügyében folyt perben a somlyai városi tanácsot a fejedelem a maga polgári tanácsának nevezi, a honnan a fejedelemhez lehetett felebbezni.*

* Szilágy-Somlyó város levéltára.

Az 1594 aug. 17.–szept. 1-diki kolozsvári országgyűlésen kérelmezik, hogy Somlyó «tartománya» kiterjesztessék addig, a meddig az Báthori István idejében volt, vagyis «a mi ott az ős jószág».*

* Szilágyi Sándor: Erd. Országyűlési Emlékek III. k.

Az 1609-dik évi kolozsvári országgyűlés elrendeli, hogy Somlyó hegye az erdejével, kőbányájával, mésznek való kövével együtt tartozzék ezentúl is a váradi várhoz. A fejedelem is ily feltétellel adta volt Nagy Gergelynek.*

* U. o. VI. k.

Somlyó a törvénykezési- és székhelye Kraszna vármegye biráinak (szolgabiráinak és a birókul alkalmazott jogban jártas embereknek) 1671-ben.* 1772-ben itélő tábla (tabula continua iudiciaria) van, a mely igazolja ez évben a Rátoni Nagy András és Péter nemességét.*

* Szgy.

1861-ben Szilágy-Somlyó város jelentést tesz Kraszna vármegyéhez arról; hogy «szervezését a már 1848-ban is gyakorolt modorban, mint első bíróságú tanácscsal bíró község kívánja eszközölni». Ezt a megye helybenhagyja, egyúttal a városnak a megyéhez való viszonyára nézve – hivatkozva az 1848 XXIV. t.-cz. 2. §-ára kijelenti, hogy a bűnvádi eljárások, közigazgatási, adózási stb. viszonyokra nézve a járási főszolgabíró közvetítése fenmarad, mit az illető főszolgabíróval is közöl.*

* Szv. lt. Kj.

Kir. törvényszékét az 1876 április 15-dikén 1423. sz. 3. kelt kormányrendelet szüntette meg.

1595 májusban Báthori Zsigmond menyasszonya Prágából jövet Somlyón is átment.*

* Baranyai Decsi János Magyar Históriája 1592–1598.

538I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem ezeket írja naplójában 1681 augusztus 29-dikéről: «Zilahtól szállottam Somlyóhoz. Ott mulattam harmadnapig»). 30-dikáról: «Somlyótól mentem Déda és Szovárhegy között való mezőre, a Berettyó mellé. Ott mulattam egy nap.»*

* Tóth Ernő: I. és II. Apafi Mihály erdélyi fejedelmek naplója, 1634–1694 33. lap.

1364-ben megállapítják Somlyó város határát.*

* Bl. fasc. W.

1416-ban megjárják Somlyó város határát S.-Győrtelek, Hosszúmező, Ilosva és Lompért birtokok felől.* A határjárásnál Bátori János somlyói Magurabeli birtoka és Ilosvai Gilbert és János Ilosvai birtoka között százhúsz tanút állított Bátori,* 1526-ban is megjárják a somlyói határt.*

* U. o.

* Szgy.

* Gencsi-lt. nr. 65. egyszerű másolat. – Somlyónak 1416-ban történt határjárásáról egy hitelesítetlen jegyzék van. Gencsi-lt. nr. 73.

Zsigmond király 1417-ben kelt levelében, a melyben Marczali Miklósnak és Dénesnek Segesd várost adja, említi, hogy a törökök úgy pusztították a temesi részeket, mint azelőtt Somlyó várost (oppidum).*

* Fejér, X. 5. 806. l.

Somlyó vár tartozéka, a krasznavármegyei Somlyó egyike volt azon birtokoknak, a melyekért per folyt Bélteki Drágfi János, másrészt Báthori Miklós fia, István és Báthori János fia, János között, a mely pert a nádor 1435 április 21-dikén elhalasztotta; majd 1447 junius 21-dikén Hédervári Lőrincz nádor ítéletet hozott ez ügyben. Ama perhalasztást és ezen ítéletet 1519 okt. 8-dikán átírja II. Lajos király.*

* Dl. 29,778.

1439-ben a középszolnoki (így) Somllyo oppidium részjószágba Albert király parancsára Báthori Szaniszló fiait: Istvánt, Lászlót, Györgyöt s Mátyást iktatják be.*

* Orsz. lt. erdélyi fisc.

A krasznavármegyei Somlyó birtokrészt 1473 október 26-dikán özv. Zsombori Tamásné Báthori Hedvig átadta rokonainak, illetve unokáinak: Patai Dezső Antalnak és gyermekeinek: Zsófiának és Gáspárnak meg Esküllői Ördög Simonnak és fiainak.*

* Dl. 36,393. Km. Prot. F. min. pag. 168. nr. 2.

539A Báthoriaknak Somlyón 1529-ben 13 jobbágyuk van, kik ily nevűek: Thamás, Bartha (kettő), Csálky, Doipus, Balogh, Kuttol, Jakob, Síkvégh, Kovács, Varga, Molnár, Szécsi.*

* Jlt. fasc. 2. nr. 39.

Somlyai Báthori István, szabolcsi főispán, erdélyi vajda és székely ispán 1534 január 24-dikén Somlyón kelt oklevelével parancsolja meg Ombozi Miklósnak, hogy Erdélybe menetele után tizenötöd napra fiával, a gyermek Gáspárral előtte jelenjék meg és a néhai idősb Ombozi Miklós jószágaira vonatkozó összes leveleit mutassa be.* Márcz. 29-dikén Somlyón kelt rendeletével bízza meg Bátori István erdélyi vajda az erdélyi káptalant, hogy Statilius János erdélyi püspököt Csombord nevű jószágba iktassa be.*

* Szabó K.: Az Erd. Múz. Erd. Oklt. 111. lap.

* Beke A.: Az Erd. Kápt. Levéltára Gyulafehérvárt, I. f. 100. l.

A krasznavármegyei Somlyo egyike volt Báthori László azon jószágainak, a melyekből leánynegyed illette meg az említett László leányait: Anaresi Tegzes Antalné néhai Zsófiát, Zakoli Boldizsárné Katalint, továbbá Magdolnát és Borbálát, a kik 1549-ben ama leánynegyed kiadására meg is idézik testvérüket, Jánost.*

* Lelesz, Act. an. 1549. fasc. 1. nr. 18.

A Somlyo és Gyulakutha határán levő földeket és réteket malmok és halastavak csinálásával elfoglalták Báthori Szaniszlófi András, István és Kristóf, a kiket azért megidéztet Báthori Farkas.*

* U. o. fasc. 3. nr. 22.

1553-ban a krasznavármegyei Somlyó(várá)hoz tartozó Soml˙o-n 32 kapu után adóztak a Somlyói Báthori András jobbágyai, a Báthori Imreéi 7, a Báthori Farkaséi 5 1/2, az özv. Báthori Miklósnééi 2, a Báthori Jánoséi pedig 1 után. Ezen 47 1/2 kapun kívül volt itt még 4 bíró, 44 szegény, 27 servitor és 10 új ház.*

* Dical.

1604-ben Somlio-n 2 jobbágyházat adóztattak meg Lónyai István részéről.*

* U. o.

540Székely Boldizsár 1602 febr. 20-dikán Margitán kelt végrendeletével somlyai házát leányának, Zsófiának hagyja.*

* Nagyv. Múz. Blt.

Somlyón Horváth Miklós egy 1638 ápr. 14-dikén Perecsenben kelt elzálogosító levele szerint birtokos s itt van a nemesi háza is.*

* Jlt.

A középszolnoki Somlyón történt törvényes eljárás, háromszoros megjelenés és tárgyalás után engedi át 1643-ban Dobai (Bangha) Zsófia, Ilosvát, Lompértot és Hosszúmezőt Dobai (Bangha) Zsuzsánnának. Közbenjáró ez alkalommal Szász György.*

* Szgy.

Bornemissza Sámuelnek, Kraszna vármegye hütös szolgabírájának háza van itt 1672-ben, a melyben lakik.*

* Jlt.

1674 szept. 9-dikén Új városi István és neje, Matolcsi Kata egy somlyói házat kapnak Sándorházi Katától.*

* Gencsi-lt. nr. 758. hiteles másolat.

1676 jun. 13-dikán Somlyón Zagyvai Miklós szentimrei (biharvármegyei) lakos megengedi Ugrai Katalinnak, hogy farnosi jobbágyát bizonyos adósság megfizetése miatt megfogadhassa. Tanúk: Erdőteleki György krasznavármegyei jegyző és Bornemissza Sámuel krasznavármegyei szolgabíró.*

* Nagyv. Múz. Blt.

Egy 1679-diki bizonyságlevél szerint a Somlyó város határában Perecsen felé való malmot, mely Ugrai Györgynél volt zálogban százhatvan forintért, hová Kendi Gábor vetette, Bornemissza Katalin, Bánfi Dénes özvegye és Bánfi Farkas kiváltották.*

* Bl. fasc. O. nr. 10.

1680 jun. 22-dikén Lippai János és neje, Kállai Erzsébet, somlyói lakosok, eladják somlyói házukat örökáron Gencsi Zsigmondnak.*

* Gencsi-lt. nr. 408.

1686-ban Balog Mihálynak a Felszeg-utczában háza van.*

* Jlt.

1688-ban Somlyón lakik Kis-Paczali Kovács Mihály nevű nemes személy, kinek a biharvármegyei Genyétén jobbágya van.*

* Szgy.

541Kerczegi Györgynek Somlyón háza volt. (1688 ápr. 13.)*

* Nagyv. Múz. Blt.

Kovács Mihály, 1694-ben krasznavármegyei hites assessor, Somlyón lakott.*

* Jlt.

1710-ben Bideskúti Boldizsár ama somlyói nemesi udvarházat, a melyben lakott, továbbá a somlyói határon levő búzáját nejének, Keserű Zsófiának hagyja végrendeletileg.*

* Bideskúti György, ippi birtokos családi iratai között.

1808-ban összeírták a gr, Bánfi, br. Bánfi, gr. Petki, Almási, Kovásznai, Kállai, Baczoni, Sebes, Kis, Szabó, Erdőteleki, Varjú, Pozsoni, Beczkai, Filep, Kustos, Veres, Vestim ?, Fribeisz?, Nagy, Enyedi, Halmágyi, Lázár, László, Bátori, Kenderesi, Beder, Gál, Vas, Pándi, Virág, Molnár, Újhelyi, Ajtai, Tarpai, Hosszúaszói Kovács, Száva, Kovács, Deák, Gombos, Fojfalvi Nagy, Szendrei D., Szénási, Szentmarjai, Szakács, Koja, Kovásznai, Szilágyi, Elek, Pósa, Goris, Pataki, Beregi, Roff, Sopronyi, Réner, Mike, Varjasi, Éltető, Csillag, Szendrei, Ecsedi, Szőlősi, Zsinor, Asztalos, Puskás, Szentpéteri, Pászek, Barbucz, Eszényi, Nyilas, Barta, Bályoki ?, Kecskeméti, Kövendi, Bexi?, Varga, Guti, Orgovány, Cserei, Fodor, Kévall, Farkas, Orbán, Váradi, br. Kemény, Májor, Leopold, gróf Korda, Palotai, Peterczki, Sámel, Somogyi, Krasznai, Surányi, V. Szabó, Vai, Izsák, Viski, Balog és Fejes nemes családok tagjait, összesen 151-et. Ezek kezén volt összesen 7 curia, 137 13/16 antiqua és 62 nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt gr. Bánfi Györgynek (2 curia, 25 antiqua és 10 nova), br, Bánfi Jánosnak (1 curia, 12 antiqua, 17 nova), Eleknek (11 antiqua, 5 nova), id. József utódainak (11 antiqua, 1 nova) stb.*

* Szv. lt.

1790-ben ezek adóztak (Nobiles el libertini):

Peterczki Pál 16 rénusf, 50 kr., Lippert Ferencz 1 rf. 24 kr., Keresi Nagy László 6 rf. 26 kr., Keresi Nagy Demeter 4 rf. 38 kr., Kovács András 6 rf. 22 kr., Spiget Márton 54236 kr., Erdélyi János 10 rf. 59 kr., Erdélyi János ifj. 4 rf. 56 kr., Karda György, szegény 1. rf. 39 kr., Ungvári János 6 rf., 27 kr., Böszörményi Sándor 13 rf. 32 kr., Püspöki Ferencz 11 rf. 30 kr., Akon József 11 rf. 6 kr, Pósa István 8 rf. 2 kr., Kőszegi István 6 rt. 24 kr., Nemes Puskás László 6 rf. 16 kr., Nemes Pap Péter 9 rf. 5 kr., Nemes Vas István 5 rf. 54 kr., Nemes Szendrei János 6 rf. 24 kr., Nemes Katona András 12 rf., Nemes Simon Mihály 9 rf. 20 kr., Nemes Gombos József, szegény 18 kr., Nemes Bikszai Nyílas Mihály 8 rf. 12 kr., Nemes Szabó Péter 6 rf. 16 kr., Nemes Fejértói Sámuel szíjgyártó 4 rf., Szőllősy János 15 rf. 6 kr., ifj. Szőllősy János 18 kr., Szabó István, csizmadia 8 rf. 26 kr., Bartalits Mihály, lakatos 18 kr., Nagy Ferencz, szegény 1 rf., Sirák István 4 rf. 32 kr., Roff László 4 rf. 41 kr., Jakab Mihály, szegény 2 rf. 6 kr., Jakab Ferencz, nőtlen 54 kr., Nagy István, mészáros 5 rf. 33 kr., Csillag Dániel 10 rf. 44 kr., Szentpéteri István 6 rf. 20 kr., Deák József 7 rf. 36 kr., Lázár László 35 rf. 20 kr., Lázár Tódor 12 rf. 20 kr., Varga Miklós 18 kr., Hubán Péter 4 rf. 40 kr., Fejértói István 4 rf., Gyöngyösi Sámuel, szegény 2 rf. 45 kr., Farmati István, nőtlen 1 rf. 20 kr., Porkoláb István, szegény 3 rf. 27 kr., Bogár Mihály 11 rf. 56 kr., G. Török Ferencz, szegény 1 rf. 30 kr., Kis Ferencz, nőtlen 18 kr., Vas György, szegény 18 kr., ifj. Vas György, szegény 18 kr., ifj. Vas Mihály 9 rf. 33 kr., Kis György 16 rf. 44 kr., Magyari István 4 rf. 36 kr., Lévai József 12 rf. 40 kr., Vas Ferencz árvái 1 rf. 39 kr., Sütő István, szegény 2 rf. 3 kr., Kapusi István 20 rf. 10 kr., Kelemen Gábor, szegény 18 kr., Kelemen Simon, gör. kath. egyházfi 18 kr., Csillag Ferencz, ref. egyházfi 36 kr., Incze Ferencz, szegény 18 kr., Mikola György 7 rf. 6 kr., Kövendi György, szegény 18 kr., Kövendi Mihály 7 rf. 36 kr., Nagy Pál József 4 rf. 51 kr., Vas László, róm. kath. harangozó 7 rf. 12 kr., Vas János, szegény 18 kr., Vas György, csizmadia 4 rf. 36 kr., Vas István, csizmadia 4 rf. 36 kr., Veres Sándor, szegény 1 rf. 12 kr., Elek Mihály, 543ref. harangozó 2 rf. 24 kr., Both József, róm. kath. harangozó 5 rf. 38 kr., Madar János 6 rf. 20 kr., Sopronyi Ferencz, ref. harangozó 2 rf. 54 kr., Bartha István 4 rf. 15 kr., Urszuj Péter 5 rf. 54 kr., Ferenczi József, szegény 36 kr., Ferenczi Mihály 18 kr., Fogarasi Demeter Lupuj 7 rf. 39 kr., Fogarasi Demeter Mihály 4 rf. 32 kr., Ifjai László, róm. kath. egyház gondnoka 11 rf. 5 kr., Bájdok Szabó Lőrincz, szegény 1 rf. 6 kr., Ujvárosi István 7 rf. 57 kr., D. Szabó János 5 rf. 48 kr., Orbán István 6 rf. 11 kr., Kolozsvári Miklós 6 rf. 11 kr., Nagy Pál György, római katholikus egyházfi 5 rf. 18 kr., Kolozsvári István 7 rf. 2 kr., Török György 8 rf., Fejértói Mihály 6 rf. 11 kr., Farkas Mihály 6 rf. 45 kr., Lévai András 9 rf. 4 kr., Nagy Kelemen Ferencz 5 rf. 6 kr., Nagy Kelemen István 4 rf., Faragó István 8 rf. 3 kr., Kolozsvári József, szegény 18 kr., Jordán János, mészáros 8 rf. 1 kr., Kővári Imre, kovács, szegény 30 kr., Lukács Mihály, csizmadia 5 rf. 48 kr., Lázár János, szegény 54 kr., Mészáros Szűcs Péter 11 rf. 58 kr., Öreg Varjasi János, szegény 18 kr., ifj. Varjasi János 4 rf. 51 kr., Becski Mihály 1 rf. 12 kr., ifjú Lázár János 6 rf. 26 kr., Vásárhelyi Ádám 5 rf. 30 kr., Baranyai Szabó János, nőtlen 2 rf. 42 kr., Balaskó Sándor 8 rf. 33 kr., Torma Péter 6 rf. 4 kr., Lukács Mihály, berki, szegény 18 kr., Gyöngyösi András, szegény 1 rf. 30 kr., Szűcs Kerekes György 7 rf., Fűsüs Kapcsos György 7 rf. 46 kr., Szabó Gál János 8 rf. 44 kr., Némethi József, szegény 1 rf. 48 kr., Kirilla Urszuj Madar, g. kath. egyház gondnoka 5 rf. 22 kr., Kirilla Urszuj Madar 6 rf. 14 kr., Ecsedi György 4 rf., Lázár István 6 rf. 56 kr., ifjú Goris János 7 rf. 48 kr., Mojszi János, g. kath. kántor 1 rf. 5 kr., Ifjai József 15 rf. 20 kr., Szép András 5 rf. 44 kr., Süveges Mihály 6 rf. 51 kr., Koleszár Szabó Péter 5 rf. 24 kr., Patai András 5 rf. 50 kr., Kerekes Szűcs János, ref. egyház gondnoka 2 rf. 44 kr., Vásárhelyi Mihály 7 rf. 9 kr., Balog György 5 rf. 12 kr., Losonczi István 9 rf. 6 kr., Váradi László 6 rf. 36 kr., Madar György 6 rf. 54433 kr., Fajfer Lőrincz 4 rf., Bocskai József 5 rf. 26 kr., Kis István, szegény 18 kr., Bartha András 6 rf. 18 kr., Asztalos József 4 rf. 9 kr., Boros Ferencz árvái 51 kr., Farkas László 20 rf. 30 kr., Pénzes Boros János 10 rf. 36 kr., Fejértói János, napszámos 18 kr., ifjú Kállai Mihály 5 rf. 53 kr., Perger József 11 rf. 58 kr., ifjú Torma Tógyer 6 rf. 24 kr., Varga Tógyer 7 rf. 14 kr., Varga Simon, gör. kath. harangozó 56 kr., Varga János 5 rf. 14 kr., Kecskeméti Dániel 5 rf. 16 kr., Kerekes Ferencz 4 rf. 48 kr., Kecskeméti József 5 rf. 12 kr., Tóth Mátyás, szegény 54 kr., Kovács Urszuj 4 rf. 36 kr., Torma Gábor 6 rf. 9 kr., ifj. Torma Péter 18 kr., Pintér Antal 5 rf. 12 kr., Török Ferencz, mészáros 5 rf., Tóth György 54 kr., Nyaraskai Keresi János 4 rf. 32 kr., Viduj Miklós 5 rf., 22 kr., Viduj János 18 kr., Kerekes János 6 rf. 36 kr., Oláh Pap Stefán 7 rf. 24 kr., Öreg Molnár János, szegény 1 rf. 42 kr., Majer Mihály 4 rf. 38 kr., Nemes György 4 rf. 32 kr., Nemes Gergely 4 rf. 32 kr., Némethi Sámuel 4 rf.; Kállai János 8 rf. 8 kr., Farkas György 6 rf. 35 kr., Szentkirályi Szabó Pál 5 rf. 30 kr., Pénzes András, szegény 36 kr., Gotfrid Pintér 5 rf. 8 kr., Szabó Kovács Sámuel 4 rf., Mile János 7 rf. 12 kr., ifjú Mile János 18 kr., Orosz Keresi Antal 4 rt. 18 kr., Bujdosó János, szegény 18 kr., Simer József 5 rf. 48 kr., Öreg Kállai Mihály 10 rf. 8 kr., Varga László 4 rf. 18 kr., Sopronyi József 5 rf. 8 kr., Gyarmati Mihály, nőtlen 1 rf. 12 kr., Szentpéteri Péter, nőtlen 18 kr., Szabó Nagy Sándor 4 rf. 48 kr., Bakos József 9 rf. 7 kr., Bakos György, nőtlen 3 frt 6 kr., Nagy József, nőtlen 36 kr., Demeter István 8 rf. 8 kr., ifjú György Jakab István 6 rf. 12 kr., Szűcs Veres István 7 rf., György László 4 rf. 18 kr. Libertinusok: Koza József 6 rf. 28 kr., Mezei András, nőtlen 18 kr., Varga Ferencz 4 rf., Janó István 9 rf. 5 kr., Örmény Pap Gergely 9 rf. 15 kr., Oláh László 6 rf. 27 kr., Keresi János, napszámos 54 kr., Beregi Ferencz 4 rf., Mészáros Szűcs János 8 rf. 46 kr., Ferenczi András 5 rf. 18 kr., Szilágyi István 18 kr., 545Szabó Sándor, róm. kath. lelkész 1 rf. 50 kr., Pap Simon 18 kr., Halasi József 18 kr., Szendrei József, nőtlen 1 rf. 30 kr., Palisa Demeter 6 rf. 6 kr., Dávid Gergely, zsidó 4 rf. 38 kr., ifjú Orbán István 18 kr. Özvegyek: Nagy Péter Jánosné 12. kr., Kállai Istvánné szegény 12 kr., Farkas Mihályné 12 kr., Asztalos Jánosné 10 rf. 3 kr., Torma Simonné, szegény 12 kr., Szakács Jánosné 2 rf. 30 kr., Simon Jakabné 3 rf. 11 kr., Pataki Istvánné 12 rf. 33 kr., Kövendi Jánosné 6 rf. 57 kr., Poros Szilágyi Jánosné, szegény 12 kr., Virág Mihályné 2 rf. 30 kr., Fejértói Jánosné, szegény 1 rf. 24 kr., Csatári Jánosné 4 rf. 6 kr., Kotyesz Lászlóné 2 rf., Kis Jánosné, szegény 12 kr., Orbán Józsefné 3 rf. 6 kr., Örmény Pap Mártonné 3 rf. 24 kr., Horváth Ferenczné, szegény 48 kr., Ecsedi Mihályné 1 rf. 6 kr., Bertót Ferenczné 2 rf. 30 kr., Kertész Istvánné, szegény 32 kr., Szilágyi Lászlóné 2 rf. 38 kr., Kis Jánosné 4 rf. 29 kr., Sárosi Józsefné 4 rf. 32 kr., Kardos Mártonné, szegény 12 kr., Kerekes Vasziné, szegény 12 kr., Tálas Mihályné 2 rf. 36 kr., Farmati Istvánné 6 rf. 35 kr., Sóvágó Györgyné, szegény 1 rf. 30 kr., Kolozsvári Szabó Mihályné 4 rf. 33 kr., Bakos Jánosné, szegény 12 kr., Tresszel Józsefné 2 rf., Temlén Mária 3 rf. 6 kr., Bocska Dóka 2 rf. 21 kr. Colonusok: Mészáros István 8 rf. 3 kr., Koleszár István 7 rf. 32 kr., Gáspár János 3 rf. 3 kr., Menyhárt Mihály 3 rf. 27 kr., Kertész Márton 2 rf. 36 kr., György Mihály, szegény 1 rf. 39 kr., György András, nőtlen 18 kr., Palcsa István 10 rf. 10 kr., Balog János 5 rf. 9 kr., Balog András 2 rf. 9 kr., Menyhárt Lőrincz 2 rf. 6 kr., Ambrus András 2 rf., Gáspár István 4 rf., Gáspár Mihály, nőtlen 1 rf., Jakab Ferencz 2 rf. 12 kr., Öreg Jakab György 4 rf. 45 kr., Horváthi Ferencz, szegény 36 kr., Tóth András, szegény 45 kr., Lázár János 2 rf., Balog Mózes 2 rf. 9 kr., Tivadar János 2 rf. 20 kr., Tivadar Tógyer 2 rf., Oláh Gábor János 2 rf. 30 kr., Gáspár György 2 rf. 32 kr., Horváth András 2 rf., Ákosi György 3 rf. 12 kr., Farkas András 2 rf. 40 kr., Kocsis Antal Márton 2 rf. 6 kr., Szűcs 546György János, nőtlen 2 rf. 18 kr., Molnár Márton, szegény 18 kr., Bihari Antal 2 rf., Tyivorán Ignácz, szegény 18 kr., Keresi György 2 rf., Dorogi Mihály 18 kr., Tóth Mihály 18 kr., Magya Tógyer, napszámos 18 kr., Demeter József, nőtlen 30 kr., Csordás Flóra János 2 rf., Rácz László 2 rf., Székely András 2 rf., Nyisztor Gábor 2 rf. 49 kr., Veres István, Fazekas János veje 2 rf., Vékás Tógyer 3 rf. 4 kr., Ágyi Mihály, napszámos 18 kr., Kis Ferencz, fazekas 2 rf., Sóvágó Ferencz, nőtlen 18 kr., Pimgucz Gergely 2 rf. 24 kr., Orosz István 2 rf., Bukor Imre 2 rf., Páskuj György, derzsidai 2 rf., Király János 2 rf., Dombi István 2 rf., Czara György, napszámos 18 kr. Özvegyek: Flutz Andrásné 48 kr., Torkos Istvánné, szegény 1 rf. 6 kr., Bukur Virág, szegény 12 kr., Bukur Zsuzsi 1 rf. 32 kr., Oláh Illésné, szegény 12 kr., Mészáros Jánosné 5 rf. 51 kr., Kolozsvári Klára 1 rf., Lázár Gáborné, szegény 12 kr., Csuja Gligorné, szegény 38 kr., Porondi Mária 1 rf. Inquilinusok: Mészáros Antal 3 rf. 48 kr., Nagy Pál István 3 rf. 39 kr., Molnár Imre 3 rf., Váradi Tógyer 5 rf. 30. kr., Ambrus József 3 rf., Demeter Mihály 9 rf. 30 kr., Gyorgyan András 3 rf., Bonczidai Mihály 3 rf. 36 kr., Janó József 4 rf. 30 kr., Szilágyi János, hajdú 6 rf. 37 kr., Nemes Gábor 18 kr., Oláh Kis Ignácz 3 rf. 35 kr., Torkos András, napszámos 1 rf. 12 kr., Keresi Bükki Miklós 8 rf. 14 kr., Szabó Mátyás 3 rf., Keresi Nagy Demeter 4 rf. 32 kr., Öreg Gáspár György 4 rf. 24 kr., Bakos Mihály, nőtlen 2 rf. 12 kr., Nemes Ferencz 3 rf. 36 kr., Récsei Lázár Tódor 4 rf. 50 kr., Tóth István, szegény 1 rf. 14 kr., Mokány Ignácz Marosán, szegény 1 rf. 30 kr., Rezli József 3 rf., Mocsolyai Illés, szegény 38 kr., Mocsolyai György 3 rf. 3 kr., Rezli Mihály 3 rf., Bihari István, szegény 1 rf. 21 kr., Csaholczi Sámuel 3 rf., Szilágyi Kenderesi János 3 rf., G. Fazakas János, szegény 18 kr., Sándor József 3 rf. 54 kr., Tóth József, szegény 27 kr., Dorogi Jakab János 18 kr., Hajdú András, szegény 18 kr., Elek István 3 rf., Laboncz István, napszámos 18 kr., Víg András, 547szegény 1 rf. 6 kr., Víg Ferencz, nőtlen 18 kr., Víg Mihály nőtlen 54 kr., Orosz Simon Pakulár, napszámos 30 kr., Piszle János 3 rf. 15 kr., Tulkos Ferencz 3 rf. 36 kr., Toma János Alexa 3 rf., Csillag András, napszámos 18 kr., Varga János 3 rf. 9 kr., Kovács György, szegény 18 kr., Éles János 3 rf., Kelemen András 4 rf. 33 kr., Czeglédi Ferencz 3 rf., Bocska Úrszuj 3 rf. 24 kr., Toma János Tógyer, szegény 30 kr., Bukur Flóra 18 kr., Bukur János 18 kr., Rozsnyai György 3 rf. 36 kr., Szavuj János, szegény 18 kr., Kolozsi Sándor 3 rf., Pap József 3 rf. 48 kr., Püspöki Ferencz, timár 3 rf., Kelemen Péter 4 rf., Váradi András 4 rf. 30 kr., Pap János, napszámos 18 kr., Piszle Simon 18 kr., Horváth István, szegény 2 rf. 42 kr., Rezei Vaszi 3 rf. 12 kr., Elek János, szegény 45 kr., Monostor György 3 rf. 56 kr., Asztalos Márton 3 rf., Vitéz Antal 3 rf. 36 kr., N. Szabó András 3 rf., Dorogi János 3 rf., Orosz Lőrincz 3 rf. 34 kr., Pap István, szíjgyártó 3 rf., Pék András, kőműves 3 rf., Bárdi János, szegény 45 kr., Dobos István 3 rf., Ács Basilius Márton 3 rf., Szalai István 54 kr., Bukur Jakab 3 rf. 45 kr., ifjú Sütő István 3 rf., Farkas Márton 3 rf. 36 kr., Molnár Ferencz, szegény 18 kr., Mokán Stefán, napszámos 21 kr., Rátz György 3 rf. 38 kr., Hajdu András, csizmadia 3 rf. 20 kr., Nagy György 3 rf. 12 kr., Kolosi Tóth Mihály, szegény 18 kr., Nagy Miklós 3 rf. 18 kr., Pataki Ferencz 3 rf., Kóbori János, napszámos 18 kr., Mokán György 3 rf. 44 kr., Kis János, nőtlen 18 kr., Rátz Irimi Torma 3 rf., Elek István, szegény 18 kr., Török Sándor, nőtlen 1 rf. 12 kr., Barbura veje, Simon 18 kr., Erdélyi Andre Kecskés 36 kr., Tulogdi János 3 rf., Ilutz András árvái 36 kr., Pap Miklós, Nagy László veje 3 rf. 30 kr.

Inquilinus özvegyek: Olajos Nyisztorné, szegény 30 kr., Mokány Tógyerné, szegény 12 kr., Muntyán Gligorné, szegény 48 kr., Mermezei Tógyerné 1 rf. 48 kr., Sánta Lászlóné, szegény 12 kr., Hosszú Pandra 1 rf. 30 kr., Mezei Péterné, szegény 12 kr., Sztratye Istvánné 4 rf.

548Czigányok: Didi Ádám, szegény 42 kr., Jónás György 2 rf., Jónás András 2 rf., Fitzi Berki 2 rf., Fitzi György, szegény 18 kr., Fitzi Zsigmond, szegény 18 kr., Bélteki János, szegény 36 kr., Puska György 2 rf., Sándor József 2 rf., Getzi czigány 2 rf., Fitzi Mihály, szegény 18 kr., Bődi Mihály, szegény 18 kr., Murányi Sándor 18 kr., Muzár József, nőtlen 18 kr.

Özvegyek.. Czigány Juczi 1 rf., Czigány Ilus 1 rf., Lázár Péterné 1 rf., Grajtzi Éva, szegény, 12 kr.

Idegenek (Extrarii): Csillag Sámuel 1 rf. 24 kr., Sopronyi István árvái 1 rf. 30 kr., Jakab Erzsébet 27 kr., Jakab Kriska 36 kr., Vantza István 4 rf. 24 kr., Varjasi András perecseni, 1 rf. 21 kr., Oláh Tódor, perecseni 1 rf. 48 kr., Bordas Lupuj, perecseni 54 kr., Váradi Szabó Péterné 1 rf. 30 kr., Kertész Sámuel 2 rf. 24 kr., Kádár István, varsolczi 18 kr., Veres József, perecseni 36 kr., Nagy Péter özvegye 3 rf. 6 kr., Püspöki árvái 1 rf. 30 kr., Ferentzi János 7 rf., Tar Szántó Sára 36 kr., Szakács János 1 rf. 39 kr., Farrnati Mihály 57 kr., Farmati Ferencz 57 kr., Farmati Mari 57 kr., Kárászteleki Barta István 36 kr., Sirák György 3 rf. 24 kr., Székely Jánosné 1 rf. 12 kr., Darabos Pálné 2 rf. 6 kr., Déltzeg Istvánné 1 rf. 48 kr.

Végül a következőknél levő szegények:

Szentmarjai D. 30 kr., Postamester 30 kr., Bene Ignácz 12 kr., Szonda Zsigmond 12 kr., Jóna Sámuel 30 kr., Fodor József 30 kr., Veres László 30 kr., Vizi Dávid 30 kr., Zsolnai József 30 kr., Simonfi György 18 kr., Tóth Pál 24 kr., Minorita atyák 30 kr., Kovács István 30 kr. Összes adó 1675 frt 15 kr.*

* Libellus Oppidi Somllyo pro anno milit. 1790. Szilágy-Somlyó város levéltára.

A mint Ippon 1846 szept. 5-dikén Gencsi Farkas, Kraszna vármegye főszolgabírája s Boér Sándor, táblabíró bizonyítják, 549Somlyó város collectorának, Boros Mihálynak kezéhez az 1845-dik év «második felében a kir. kincstár hitelére (t. i. költségére) tétetett és a méltóságos főbiztosság által kifizetendőknek elfogadott 13.919 1/2 szállás, 18 kenyér, 4 zab, 4 széna, egy és fél stáczióra 76 drb előfogat díjait» Kraszna vármegye királyi pénztárnoka Vállyi Károly 255 rh. forint 47 1/2 kr. jó folyamatú ezüstpénzben kifizette, erre a kiosztásra a fent említett főszolgabírót s táblabírót rendelték ki.*

* Szilágy-Somlyó levéltára.

1847-ben és 1848-ban az alább felsoroltakat rótták meg adóval:

Nemesek: Csillag Ferencz 42 kr., Kecskeméti József 1 frt 18 kr., Kecskeméti György 1 frt 18 kr., Mile József 4 frt 42 kr., Simor János 7 frt 52 kr., Bárány Mihály 12 frt 16 kr., H. Veress József 5 frt, Kálai Sámuel 1 frt 48 kr., Varjasi József 6 frt 54 kr., Kecskeméti János 18 kr., Veress András 5 frt 30 kr., Veress István 1 frt 18 kr., id. Elek József 5 frt 24 kr., ifj. Elek József 5 frt 2 kr., Kis János 4 frt, Bartalits József 4 frt, Simor László 18 kr., Szőlősi Mihályné 2 frt, Simor Gáspárné 42 kr., Varjasi Lászlóné 4 frt 24 kr.

Polgárok: ifj. Farkas József 25 frt 40 kr., Kozma István 8 frt 6 kr., Víg András 18 kr., Halász István 6 frt 54 kr., Koza József 4 frt 30 kr., Argyelán Péter 18 kr. Argyelán Vaszi 2 frt 22 kr., Vas Mihály 6 frt, Madar János 5 frt 6 kr., Kerekes József 1 frt 48 kr., Lőrincz László 6 frt, Vatai Mihály 7 frt 45 kr., Argyelán Mihály 6 frt 48 kr., Gál József 8 frt 12 kr., Tóth László 2 frt 27 kr., Farkas József, kádár 7 frt 8 kr., Hubert József 26 frt 54 kr., Keresi L. Flóra 5 frt 56 kr., Nolik Ferencz 5 frt 30 kr., Dul Péter 8 frt 30 kr., Csengeri Mihály 7 frt 54 kr., Janó Mihály 12 frt 44 kr., Szabó Gábor 5 frt., Gáspár Ferencz 18 kr., Szarvadi Pál 7 frt 26 kr., Ambrus Jakab 4 frt, Korbuj Jakab 6 frt, Ambruj László 6 frt 30 kr., Szenyesi András 18 kr., Kerekes Tógyer 4 frt 8 kr., 550Merkás Tógyer 18 kr., Dul László 7 frt 27 kr:, Hotz János 4 frt, Demeter István 9 frt 30 kr., Madar Jozsef 8 frt 51 kr., Kürti Dávid 4 frt 30 kr., Mantz Maximllán 4 frt, Szabó Sándor 4 frt, Bonyhai Mihály 5 frt 28 kr., Sájter János 4 frt, id. Sájter Ferencz 48 kr., Erdődi András 5 frt, ifj. Farmati Ferencz 5 forint 46 krajczár, Sénstein Antal 10 forint 38 kr., Sénstein János 4 forint, Oláh Mihály 4 forint, Varga László 5 forint 1 krajczár, Czetz Kristóf 10 forint 30 kr., Kelemen András 6 frt, Koberausz János 4 frt, Szuinyi János 4 frt, Haitviger János 1 frt 48 kr., Szabó Dávid 4 frt 36 kr., Hatvani Mihály 5 frt 32 kr., Tőtős Ferencz 4 frt 54 kr., Kálai József 4 frt, Lőrincz István 5 frt 28 kr., Muszka Mihály 5 frt 45 kr., Oláh László 6 frt 21 kr., Fazakas József 8 frt 31 kr., Szilágyi József 5 frt, Erdős János 4 frt, Hermán Mihály 1 frl 43 kr., Sárközi István 4 frt 30 kr., Madar János, pintér 5 frt, Orosz András 5 frt 30 kr., György József 4 frt, Bendre László 4 frt, Vas Ferencz 10 frt 54 kr., Burger György 4 frt 12 kr., Hermanótzki Mihály 8 frt 9 kr., Z. Kovács János 4 frt 36 kr., Csernetz József 6 frt 30 kr., Balaskó György 4 frt 42 kr., Szabó József 1 frt 27 kr., Varga István 5 frt 1 kr., Janó István 5 frt 32 kr., Kedves György 4 frt, Pap János 20 frt 14 kr., Oravetz András 17 frt 20 kr., Madar István 30 kr., Veverán Flórián 3 frt, Angyal György 4 frt., Mantz István 4 frt, Mojzer András 4 frt, Víg Mihály 4 frt, Németi Ferencz 4 frt, Mészáros József 4 frt, Pap Vas János 4 frt 24 kr., Kovrik Antal 8 frt, Nuszlai József 4 frt, Mezei József 4 frt, Ferenczi István 7 frt, Veverán Venczel 4 frt, Keller Róbert 4 frt. Özvegyek: Mertsán Mátyásné 4 frt 30 kr., Argyelán Flóráné 2 frt 52 kr., Madar Lupujné 12 kr., Lőrincz Antalné 4 frt 16 kr., Veress Andrásné 12 kr., Hofman Jánosné 18 frt 5 kr., Farmati Istvánné 3 frt 8 kr., Páskuj Jakabné 5 frt 36 kr., Jolbe Kristófné 4 frt 40 kr., Madar Ferenczné 4 frt 55 kr., Jolbe Józsefné, 4 frt, Izsák Sándorné 7 frt 35 kr., R. Szabó Pálné 2 frt 4 kr., Mertsán Istvánné 2 frt 12 kr., Potsváiler 551Andrásné 2 frt 44 kr., Kelemen Mihályné 10 frt, Simon Andrásné 2 frt, B. Varga Istvánné 7 frt 36 kr.

Zsellérek: Kis J. András 5 frt 25 kr., Kozma Sámuel 6 frt 26 kr., Varga Vonutz 3 frt 4 kr., Pénzes András 5 frt 46 kr., Cs. Dóka István 7 frt 14 kr., Mészáros József 6 frt 40 kr., ifj. Mészáros Ferencz 5 frt 3 kr., Páltsa Mitruj 3 frt 36 kr., Trencséni Márton 3 frt 54 kr., Orosz János Szkurtuj 4 frt 52 kr., Viduj Togyer 3 frt 32 kr., Marián Endre 3 frt 8 kr., Balaskó István 1 frt 27 kr., Pisle Illyés 18 kr., Mokán István 7 frt 4 kr., Mokán Flóra 30 kr., Kováts Filimon 1 frt 34 kr., ifj. Molnár István 4 frt 14 kr., B. Horvát István 48 kr., Toma Mitruj 3 frt 24 kr., Zsirák péter 3 frt 52 kr., Márkus János 4 frt, Ungvári István 18 kr., Gile Tódor 3 frt 12 kr., Molnár József 3 frt 44 kr., Bukur Vaszi 3 frt 28 kr., Kerek László 3 frt, Pozsár André 3 frt 12 kr., Sárosi Ferencz 4 frt, K. Orosz Tógyer 6 frt 52 kr., ifj. Szűts János 6 frt 45 kr., Krisán János 3 frt, Farnas András 3 frt 45 kr., D. Rátz János 6 frt 58 kr., György András 5 frt 42 kr., Bakos György 3 frt, K. Nagy József 18 kr., Kováts György 3 frt, Nagy Imre 5 frt 26 kr., Fejér György 1 frt 27 kr., Kosztós Szabó János 48 kr., Csillag Mihály 18 kr., Oltyán János 4 frt, Molnár József temető 3 frt, Anika György 30 kr., Kőrösi Toma 3 frt 42 kr., Vlás János 3 frt 12 kr., Kozma József 3 frt, Kováts Mihály 3 frt, Nits József 3 frt 30 kr., Oláh Pap János 3 frt 52 kr., Szabó Antal 18 kr., Koza József 4 frt 8 kr., Viduj Márton 3 frt 32 kr., Fazakas Sándor 1 frt 18 kr., ifjú Oláh János 3 frt 56 kr., Molnár János 1 frt 8 kr., J. Jakab Ferencz 4 frt, Sárdi István 30 kr., Petrán János 3 frt, Bájdok János 4 frt 28 kr., Dátz Péter 4 frt 4 kr., id. Oláh Péter 3 frt., Heres László 3 frt., Varga Flóra 58 kr., Dorogi György 3 frt 32 kr., ifjú Veress András 3 frt, Kocsis M. Péter 3 frt 20 kr., Asztalos József 4 frt, Asztalos Dániel 3 frt, Fazakas N. Ferencz 18 kr., Kontz András 3 frt, Bakos Mihály 5 frt 36 kr., Tyivorán Péter 3 frt, Szakáts Péter 3 frt 44 kr., Nagy Márton 4 frt, Éles János 5524 frt 30 kr., Opris Alexa 3 frt, Veress Mitruj 18 kr., ifj. Potsváiler András 5 frt 2 kr., Kerekes Simon 10 frt 40 kr., Lázár Flóra 3 frt 4 kr., Asztalos János 4 frt 19 kr., Boros Mihály 5 frt 26 kr. Antal József, szabó 1 frt 20 kr., Bájdok Vaszi 4 frt 20 kr., N. Nyisztor Gábor 18 kr., Boros Ferencz 1 frt 54 kr., Nemes János 18 kr., Balog Istvan 5 frt 48 kr., Nemes Nikita 3 frt, Kún Dániel 18 kr., Jakab Antal 3 frt 50 kr., Lukáts Péter 3 frt 30 kr., Balog Mihály 18 kr., Kővári György 3 frt 45 kr., Bájdok Tógyer 2 frt 5 kr., Bede Imre 4 frt 15 kr., Kováts Tógyer 24 kr., J. Lázár László 3 frt, N. Keresi János 3 frt 18 kr., Keresi László 3 frt 50 kr., Kádár Tógyer 5 trt 22 kr., Pizle Kosztán 3 frt, Varga József 18 kr., Nagy P. István 4 frt, Lázár János 18 kr., K. Nagy Zsigmond 1 frt 18 kr., Farmas János 1 frt 3 kr., ifj. Bóni István 18 kr. Brun János :3 frt, Toma János 18 kr., Kis Sámuel 3 frt, Zilahi István 1 frt 12 kr., Keresi József 1 frt 18 kr., Gudor Károly 3 frt, Kováts József 4 frt, Orosz András 2 frt 18 kr., ifj. Orosz János 3 frt, ifj. Vas István 3 frt 40 kr., Varga András 3 frt, Szabó János 3 frt, Szabados Mitruj 3 frt 36 kr., Bikfalvi Sándor 3 frt, Merkás Vaszi 3 frt, Szabó Gergely 18 kr., Varga János 18 kr., Botska László 5 frt 12 kr., Bálint Pál 4 frt 46 kr., Kövendi István 3 frt 12 kr., J. Kováts István 3 frt 30 kr., Oláh Nagy Vaszi 18 kr., Nagy András 3 frt, Posta Ferencz 3 frt, ifj. Tóth György 18 kr., Kis József, ács 6 frt 30 kr. Magyar Gligor 3 frt Fekete Keresi János 3 frt 24 kr., Farkas János 2 frt 24 kr., Bakos György 5 frt 30 kr., Torma Elek 3 frt, Nagy János Mihály 1 frt 18 kr., Radi Lajos 3 frt, Jenei József 4 frt, Gudor József 3 frt, Jakab József 3 frt, Argyilán János 3 frt, Czigenyár Péter 3 frt, 20 kr., Rátz István 4 frt, Kováts András 4 frt 18 kr., Lőrincz Mihály 2 frt 2 kr., Tivadar Péter 3 frt 48 kr., Morlokán Jakab 3 frt 6 kr., Pap Vonutz 3 frt 12 kr., Kimerling György 4 frt, Veres János Ábrahám 4 frt 56 kr., Szép József 3 frt 30 kr., Tótfalusi István 4 frt 52 kr., Kaptsos József 5 frt 12 kr., ifj. Rétsi István 18 kr., Pap Tógyer 3 frt 55342 kr., Sárdi József 30 kr., ifj. Dóka István 18 kr., Marosán Vaszi 4 frt 28 kr., Demjén István 3 frt 13 kr., Argyilán Tógyer 3 frt, L. Gál János 3 frt 45 kr., Farkas Simon 18 kr., Beteg Márton 18 kr., Balog Ferencz 18 kr., ifj. Váradi László 18 kr., Fejér Dániel 3 frt 12 kr., Szűts István 3 frt, Körtvélyesi János 3 frt, Varga András 1 frt 48 kr., Retsán Vaszilika 3 frt 28 kr., Szilágyi Mihály 3 frt, Latzai János 3 frt, Torma P. János 4 frt 30 kr., Csordás István 18 kr., Nagy György 3 frt, Marosán György 3 frt 24 kr., Kerekes Mihály 18 kr., Ungvári János 18 kr., Pintye Miklós Bárány 3 frt 28 kr., ifj. Jakab Ferencz 3 frt 42 kr., Mészáros György 4 frt 26 kr., Halász József 3 frt, Paskuj János 3 frt, Potsváiler János 3 frt, Tóth Ferencz 3 frt, Szilágyi János 4 frt, Süveges József 3 frt, Vásárhelyi János 4 frt, Tóth János 3 frt, Juhász András 3 frt, Bara József 3 frt, Pizle Péter 3 frt 42 kr., Király László 3 frt, Varga Mihály 3 frt, Kovács János 18 kr., Nagy Mihály 3 frt 30 kr., Rom Sándor 18 kr., Lázár János, badacsoni 3 frt 4 kr., Áts Veress István 3 frt, Ritter Vilhelm 3 frt, Girán Vonutz 3 frt, Madás Stefán 26 kr., Sas József 3 frt, Gira János 3 frt, Szél András 3 frt, Girán Gligor 1 frt 30 kr., Oláh János 3 frt 36 kr., Ambrus Vonutz 3 frt, Dersidán Flóra 18 kr., Csokán Flóra 18 kr., Fogarasi Tógyer 18 kr., Zomborszki Mihály 3 frt, Kováts Ferencz 18 kr., Péter György 3 frt, Fülep Vaszalika 3 frt, Süveges Mihály 18 kr., Szónya János 4 frt 30 kr., Demeter Ferencz 48 kr., Kozma József 18 kr., Kotsis István 18 kr., Kálmán Ferencz 3 frt, Gubás Szabó András 3 frt, Janó István 3 frt 24 kr., Zmaltig Ferencz 3 frt 12 kr., Oltyán Kosztán 3 frt, Rátz Mihály 3 frt, Toma André 3 frt, Torna Nikoláj 3 frt, Brada Péter 3 frt, Kováts Mihály 3 frt, Pap János 18 kr., Girán Simon 3 frt, Csokán Gergely 18 kr., Kotsis Vonutz 3 frt, Krisán László 3 frt 30 kr., Atzél János 3 frt, Pertzel Antal 3 frt, Fejér László 3 frt, Rátz János 3 frt, Attyim József 3 frt, Leopold János 3 frt, Máér József 3 frt, Roháts Imre 3 frt, Varga György 3 frt 12 kr., Török Ferencz 3 frt, Jakab István 55418 kr., Horvát András 3 frt, Orosz György 3 frt, Csordás Gergely 18 kr., Váradi Soma 3 frt, Argyilán Vonutz 3 frt 28 kr., Ivánits Krisztián 3 frt, ifj. Balog István 42 kr., Barát József 3 frt, Lászlófi Dávid 3 frt, Antal László 3 frt, Irenka Sámuel 3 frt, Tóth Mihály 3 frt, Varga János 3 frt, Gudor János 3 frt, Orosz Vaszalika 9 frt 49 kr., Pizle Nuczuj 3 frt 12 kr., Szerepi Dániel 3frt, Balaskó Sándor 3 frt, Fodor László 3 frt, Váradi István 18 kr., Soós János 3 frt, Szekeres Ferencz 4 frt 15 kr., Resch József 3 frt, Andrássy József 3 frt, Kis Tóth Pál 3 frt, Szilágyi József 3 frt, Kún Dániel 3 frt, Kováts János 3 frt, Jakab Antal 3 frt, Argyelán János 3 frt, Csordás János 3 frt, Pap György 3 frt, Mundrutz János 3 frt. Zsellérözvegyek: Stefli Ferenczné 12 kr., Opris Györgyné 1 frt 30 kr., Kálmán Ferenczné 12 kr., Oláh Mihályné 44 kr., Orosz Józsefné 12 kr., B. Varga Jánosné 1 frt 30 kr., Németi Sámuelné 3 frt 6 kr., Madar Györgyné 7 frt 59 kr., Oltyán Vasziné 1 frt 46 kr., Gál Jánosné 6 frt 30 kr., Pap Gáborné 12 kr., Varga Ferenczné 2 frt, Jakab Mihályné 2 frt 30 kr., Szüts Andrásné 1 frt 54 kr., Toduj Jánosné 2 frt 6 kr., Koza Gergelyné 12 kr., Lázár Józsefné 2 frt, Gutuj Lászlóné 2 frt 8 kr., Domokos Andrásné 4 frt 19 kr., Nagy M. Jánosné 2 frt 30 kr, Muntyán Nikolájné 2 frt 58 kr., id. Mészáros Ferenczné 3 frt 26 kr. Soós Jánosné 2 frt 18 kr., Morlokán Demjánné 2 frt 6 kr., Csordás Gáborné 36 kr., Hulpinyi Józsefné 2 frt 15 kr.

Czigányok: Puska József 2 frt, Puska Antal 18 kr., Dula József 18 kr., Dénes Károly 2 frt, Kalló László 2 frt.

Zsidók: Váis Kálmán 4 frt, Hersli Ferencz 8 frt, Piszkás Lőrincz 6 frt, Lőrincz Dávid 18 kr., Berger Herman 9 frt, Páriesz József 6 frt, Lőrincz J, Lajos 13 frt 24 kr., Gáspár Farkas 6 frt, Lőrincz D. Farkas 10 frt 24 kr., Farkas János 6 frt, Ótsó János 6 frt 30 kr., Dávid Sámuel 18 kr., Rozenfeld Bernát 6 frt, Hermán Dávid 6 frt, Bernát Márton 18 kr., Lőrincz Izsák 8 frt, Ábrahám Lőrincz 4 frt, Zsidó kántortanító 6 frt, Dávid Lőrincz 6 frt, Krausz Károly 11 frt, Brad 555Hermán 6 frt, Wallenstain József 6 frt, Grosz Mihály 9 frt, KrausZ Adolf 6 frt. Zsidóözvegyek: Zinger Gergelyné 12 kr., Jakab Ábrahámné 12 kr.

Külföldiek: Lászlófi Dávid szőlője 2 frt, Tyivorán Vaszi, föld 24 kr., Keresi Kosztán 38 kr., B. Jósika János 6 frt 45 kr., Liszkai János 1 frt, P. Korbuj Simon 36 kr., P. Varga Mihály 20 kr., Varjú Imre 3 frt 55 kr., Rikter Pál 1 frt, Z. Lugosi György 1 frt 8 kr., Cs. Brebán György 30 kr., ifj. Gál Imre 1 frt, Nánási József 1 frt, J. Lázár János 5 frt 30 kr., Dóka Illyés 2 frt, Dobos Mihály 30 kr., Szabó Dániel árvái 14 kr., Oláh Mária 24 kr., Cs. Mokán Gábor 36 kr., Cs. Larok Stefán 36 kr., Prik successorok 28 kr., Fekete József 15 kr., Víg Mihályné 40 kr., Dants Pál 1 frt, B. Kobzás Cziluj 4 kr., Dankó Dániel 8 kr., Cs. Dorogi János 36 kr., Janó Mihály 12 kr., Egei Antal 2 frt 10 kr., Aftyim Ruszán 44 kr., Gombos Péter 1 frt, Szarvadi Pál 45 kr., Horváti ember 2 frt, Erdélyi János maradéki 56 kr., Stifli Ferencz 45 kr., P. Tőtős István 1 frt, Keresi Tamás 1 frt 10 kr., Barbutz Andrásné 16 kr., Andrási Antal 2 frt 30 kr., Orbán László árvái 20 kr., György László 2 frt 27 kr., Vicarius szakácsa, Péter 1 frt, J. Rener József 37 frt 12 kr., Barta József 1 frt, Cs. Bojér Tógyer 45 kr., Haitviger János 8 kr., Martin János árvái 32 kr., Szendrei Katalin 2 frt 18 kr., László Lajos 16 kr., Váradi Tógyerné 30 kr., Jónás György 1 frt, Oláh László 3 frt 15 kr., Barta József 1 frt, Domokos Andrásné 45 kr., Kapitány Balázsi 1 frt 24 kr., Szűts József 39 kr., Trif Vonutz Mihály 1 frt 10 kr., Rad Lupuj 8 kr., B. Kobzás Czikuj 30 kr., Orosz János 1 frt 16 kr., Matyus Ferencz 1 frt 45 kr., Áts György 2 frt 30 kr., Kerekes László 1 frt 36 kr., Kerekes László árvái 1 frt 54 kr., K. Orosz Togyer 16 kr., Bálint Pál 30 kr., Antal József 6 kr., Váradi Péter 1 frt, Katona József 2 frt 30 kr., Horvát András árvái 45 kr., Irenka Sámuel 24 kr., Pap Gáborné 30 kr., Vékás Jánosné 1 frt 24 kr., Krisán Mitruj 54 kr., Orosz Lajos 2 frt 6 kr., Gile Péter 24 kr., Madar 556János 6 kr., Stemmer János 1 frt 36 kr., Csordás István 6 kr., Guluj Aniska 6 kr., Surányi István 12 kr., Kusztós Zsigmond 4 kr., Burger György 24 kr., Keresi Györgyné 18 kr., Barna József 1 frt, Potsváiler János 1 frt 56 kr., Bányai István 24 kr., Kémeri Jantsóné 16 kr., öreg Mokány István 40 kr., ifj. Varga László 1 frt, Nemes János 36 kr., Tótfalusi István 4 kr., Tóth János 30 kr., Grama László 1 frt, Asztalos János 1 frt, Jenei István 39 kr., Pap Mihály 18 kr., N. Pap Nikolájné 2 frt 18 kr., Váradi László 45 kr., Tyivorán Gergely 30 kr., Ambrus Györgyné 1 frt, Kalló László 20 kr., Helmetzi Zsigmond 30 kr., Hubert József 1 frt 9 kr., Farkas József 1 frt 54 kr., Sáiter János 30 kr., Ferenczi Péterné 30 kr., Nagy Mihály 30 kr., Váradi Péter 45 kr., Csillag Mihály 8 kr., Potsváiler József 20 kr., Farmati Istvánné 8 kr.*

* Sz.-Somlyó lt.

A Somlyó városa által az 1847-diki katonai év második felében a katonaság számára kiszolgáltatott 14,528 szállásért, 38 zab, 38 széna-részletért 245 rf. 56 krt pengőben fizetett ki Vályi Károly kir. pénztáros Ecsedi Károly adószedőnek egyénenként való kiosztás végett.*

* U. o.

Az 1848-diki katonai év első felében nemes krasznavármegyei adózók, jelesen Sz.-Somlyó városa által a katonaság részére kiszolgáltatott 138 szállás, 6 zab és 6 széna-részletért, valamint 91 előfogatért egy állomáson 437 frtot és 46 krajczárt pengőben adott át Vályi Károly megyei pénztáros kiosztás végett Boros Mihály adószedőnek. Kiosztatott a következőknek:

Nolik Ferencz 4 frt 13 kr., Erdődi András 3 frt 47 kr., György András 20 kr., Nusztán József 2 frt 50 kr., Nics József 3 frt 26 kr., Burger György 3 frt 46 kr., Jakab Ferencz 1 frt 39 kr., P. Farkas József 2 frt 11 kr., Cziganán Gergely 2 frt 33 kr., Jakab József 31 kr., Varga László 1 frt 27 kr., Pap Tógyer 3 frt 33 kr., Kapcsos József 3 frt 35 kr., Bálint 557Pál 12 kr., Lőrincz László 3 frt 42 kr., Oláh Mihály 3 frt 58 kr., Orosz Antal 4 frt 11 kr., Orosz András 3 frt 39 kr., Lőrincz Mihály 4 frt 29 kr., Fazakas József 2 frt 28 kr., Pénzes András 2 frt 27 kr., Muszka Mihály 3 frt 43 kr., Szilágyi József 3 frt 42 kr., Szél András 3 frt 52 kr., Csernyicz József 3 forint 48 kr., Szabó András 1 frt 57 kr., Szűcs Andrásné 1 frt 28 kr., Madar Ferenczné 4 frt 15 kr., Mancz István 20 kr., Veverán Venczel 15 kr., Mészáros József 13 kr., Márkus Jánosné 53 kr., Madas Vaszi 2 frt 9 kr., Bárán Miklós 1 frt 49 kr., Kelemen András 2 frt 14 kr., Boros Ferencz 50 kr., Török Jakab 14 frt 12 kr., Ferenczi István 4 frt 44 kr., Koza József 3 frt, Tőtős Ferencz 3 frt 32 kr., Varga András 3 frt 28 kr., Kovács István 3 frt 41 kr., Nagy Imre 3 frt 10 kr., Sajter Ferencz 3 frt 32 kr., Boros Mihály 3 frt 54 kr., Mészáros Ferencz 3 frt 35 kr., Sós János 35 kr., Nagy Mihály 4 frt 1 kr., Nagy György 2 frt 55 kr., Koncz András 2 frt 46 kr., Balog István 3 frt 12 kr., Kovács József 2 frt 7 kr., Prucsok István 3 frt 43 kr., Potsváiler János 1 frt 35 kr., Svájnicz Krisztián 3 frt 32 kr., Dúl Péter 3 frt 53 kr., Szűcs István 3 frt 47 kr., Madar István 2 frt 50 kr., Mészáros György 3 frt 55 kr., Mészáros József 3 frt 31 kr., Sárközi István 4 frt 5 kr., Koza István 3 frt 15 kr., Nagy János Mihály 1 frt 38 kr., Dúl László 3 frt 59 kr., Kertész János 50 kr., Lőrincz Dávid 1 frt 38 kr., Bartós János 1 frt 1 kr., Madar Györgyné 3 frt 48 kr., Bendre László 2 frt, 14 kr., Madar József 3 frt 50 kr., Balaskó György 2 frt 5 kr., Varga András 1 frt 12 kr., Szabó Sándor 2 frt 23 kr., Szűcs János 2 frt 50 kr., Herman Dávid 1 frt 30 kr., Sájter János 1 frt 34 kr., Domokos Andrásné 2 frt 9 kr., Kozma Sámuel 2 frt 23 kr., Horvát András 2 frt 13 kr., Brim János 41 kr., Majer József 40 kr., Kállai József 3 frt 13 kr., Halász József 22 kr., P. Madar János 21 kr., Vas András 31 kr., Lőrincz Dódi 1 frt 17 kr., Török Jakab 1 frt 58 kr., Fekete Keresi 1 frt 21 kr., Aftyin József 1 frt 49 kr., Kerekes Tógyer 1 frt 27 kr., Kerekes Simon 1 frt 24 kr., 558Mágya Gligor 1 frt 39 kr., Bájdok János 1 frt 22 kr., Jakab Antall frt 20 kr., Marosán Nyisztor 1 frt 31 kr., Janó Mihály 1 frt 31 kr., Janó István 1 frt 26 kr., Zilahi István 1 frt 24 kr., Dorogori Rácz János 1 frt 19 kr., Marián András 1 frt 17 kr., Lázár János 32 kr., Márkuj János 1 frt 25 kr., Hosszú Kirila 1 frt 42 kr., Kovács Tógyer 2 frt 19 kr., Keresi János 1 frt 33 kr., Oltyán János 1 frt 18 kr., Keresi Vaszi 2 frt 29 kr., Pozsár András 2 frt 34 kr., Kis Ferencz András 1 frt 47 kr., Argyelán János 49 kr., Argyelán Mihály 1 frt 40 kr., Orosz János Kurtucz 1 frt 33 kr., Piszle János 1 frt 50 kr., Tóth István 1 frt 29 kr., Oláh Péter 2 frt 22 kr., Kis Sámuel 36 kr., Pálcsa Mitruj 1 frt 24 kr., Ábrahám János 3 frt 31 kr., Orosz Tógyer Kurtucz 3 frt 12 kr., Juhász András 1 frt 31 kr., Oláh László 2 frt 17 kr., Takács András 3 frt 9 kr., Gádor Józsefné 1 frt 22 kr., Gál János 2 frt 10 kr., Bonyhai Mihály 4 frt 12 kr., Veverán Flórián 2 frt 3 kr., Szabó Dávid 2 frt 49 kr., Hatvani Mihály 2 frt 7 kr., Tóthfalusi István 2 frt 32 kr., Nyisztor Gábor 1 frt 2 kr., Csatári István 3 frt 16 kr., Viduj Márton 1 frt 52 kr., Argyelán Flóra 1 frt 5 kr., Kis Sámuel 2 frt 59 kr., J. Kovács János 3 frt 51 kr., Hosszú Péter 3 frt 27 kr. Összeg 327 frt 43 kr. Az őrtanyáért a városnak 21 frt, kórházért ugyanannak 66 frt 21 kr. Összeg 87 frt 21 kr. Előfogatokért, életszállítás: Ábrahám János 18 kr., Orosz Tógyer 18 kr., Sirák József 36 kr., Lázár Flóra 36 kr., Potsváiler András 1 frt 24 kr., Argyelán János 36 kr., Janó Mihály és István 36 kr., Fekete Keresi János 1 frt, Kerekes Simon 1 frt, Bájdok Tógyer 36 kr., Bájdok János 36 kr., Potsváiler István 36 kr.. Rácz János 36 kr., Varga Péter 36 kr., Mokány István 42 kr., Koncz András 18 kr., Sós István 36 kr., Gorgosi Rácz István 36 kr., Demeter István 48 kr., összesen 12 frt 14 kr. Előfogatokért állomásokba; Janó József, Lőrincz Lajos, 1/2, 1 frt 12 kr., Janó Mihály és István, 1/2, 1 frt 12 kr., Madar József, Zoványi Pál 1/2. 1 frt 12 kr., Szakács Péter, Lőrincz László, 1/2,1 frt 12 kr., Argyelán János 1/2, 36 kr., Janó József 559Bakos György, 1/2, 1 frt, Veverán Flórián 1/2, 1 frt, Lajos, izraelita, 1/2, 1 frt. Összesen 8 frt 24 kr. Zab és szénarészletekért összesen 36 kr. Ágyneműekért Kozma Józsefné 32 kr., Lőrincz Istvánné 30 kr., Vas Jánosné 22 kr., Réner háznál levő legénynek 1 frt 9 kr., a plébánián levő legénynek 25 kr., Senstein Jánosnál levő legénynek 1 frt 56 kr., összesen 5 frt 30 kr.

Az 1848–49. évi szabadságharczban a következő honvédek haltak el: Kerekes Imre hadnagy, Balog István, Fekete Elek, Bodnár Antal, Költő Ferencz. A szabadságharcz után: Kovács Lőrincz őrnagy, Keller Róbert és Szatmári Károly századosok, Szatmári Dániel és Bosánczi Adolf kapitányok, Gál István, Nagy István és Réner Béla alhadnagyok, Szénássy Miklós és Turóczi Sándor őrmesterek, Klein Sámuel és Végh Mihály tizedesek, Lázár Tivadar, Bozsoki József, Petenye Péter, Vincze László, Bányai József, ifj. Schőnstein Antal. Életben vannak még ezek: Domby László és Kovács Ferencz főhadnagyok, Angyal János, Gál Lőrincz és Mártonffy Miklós őrmesterek, Dénes László huszárőrmester, Bartha Elek, Hunyadi Sámuel, Kecskeméti József, Kerezsi János, Nolik Ferencz, Pap József, Szabó Zsigmond, Varga György.

Tág képét láthatjuk ezekben a nevekben Somlyó egykori lakosságának.

A somlyai templom telkét említi egy 1251-diki oklevél.*

* Dl. 31,054.

Az evang. reform. egyházközség legrégibb írott adata 1608-ból való, de hihető, hogy a hitújítás itt is tért hódított már előbb Drágfi Gáspár védőszárnyai alatt, a ki Kraszna vármegyének is főispánja volt. 1608 szept. 24-én kelt Báthori Gábor fejedelemnek amaz adománylevele, a melylyel a kémeri dézmát, mint azt már előbb is láttuk, a somlyai evang. reform. papnak, Kis-Dobszai Dánielnek adományozta. Az adományt megújította Bethlen Gábor is, a ki a dörzsöki prćdium 560dézmájával is megtoldta azt, s emellett a lecsméri dézmát a somlyai rektornak adta. Nagylaki Bernát volt ekkor az egyház lelkipásztora, iskolamestere pedig Sályi Tamás, a kiket Bülgezdi Kiss Jakab és Ráthoni István krasznavármegyei szolgabírák annak rendje szerint be is iktattak, a mint arról a fejedelemnek egy 1618 május 22-dikén kelt levele tanúskodik.* De a prédikátor jövedelmét elvették s helyébe pápista papot akartak hozni, mire az 1609-diki kolozsvári országgyűlés azt rendelte, hogy a jövendő országgyűlésig minden az eddigi állapotban maradjon.* 1610 márcz. 25-dikén és ápr. 3-dikán a beszterczei országgyűlés ki is mondta, hogy a somlyai jószágban pápista papnak nem szabad lenni.*

* Az adománylevél 1614 decz. 4-dikén kelt Váradon Névk. ev. ref. 1878. 3–4. l.

* Szilágyi Sándor: Erd. Orsz. Emlékek, VI. k.

* U. o.

A kolozsvári 1615 szept. 27–okt. 13-diki országgyűlés «a romana religióú» urak kérésére engedélyezi, hogy Somlyón azé a felekezeté legyen a templom, a mely több hívőt számlál. De előbb mindkét vallásbeli hívek közösen tartoznak a kisebbség számára auditoriumot építeni.*

* U. o.

A somlyai r. kath. egyház birtokában van egy adomány levél, mely Bethlen Gáborné Brandenburgi Katalin fejedelemsége idejében a kolozsvári országgyűlésen Fejér Miklós somlyai kath. pap és a tiszáninneni ref. püspök között létrejött egyezmény alapján készűlt. Ez egyezmény szerint a dézma fele a somlyai plébánost, fele pedig az odavaló ref. papot illeti. Megerősítette ezt később idősb Rákóczi György fejedelem Somlyón 1655 febr. 3-dikán kelt patens mándátumával.*

* Névk, ev. ref. 1878. 5–6. l.

A somlyai papokat ekkor már Récse, Kémer, Ipp és Bályok fizette. A somlyaiak közül minden ember egy-egy kalangya búzát adott s halott feletti prédikálás után egy forintot. Kereszteléstől egy tyúkot s egy kenyeret. (Esketéstől semmit.) Fát elegendőt. Van három rét, az egyiket, a Perecsen felől valót, ifj. Rákóczi György fejedelem Perecseni 561Nagy Istvántól a «maga pénzén» váltotta a «somlyai orthodoxa parochiához» 35 frért, a másikat, a Kraszna felől valót, Somlyai Tóth Mártontól vették zálogba 12 frtért, «azon a pénzen, melyet üdvezűlt Lakatos István hagyott volt a gyülekezetnek, úgy, mint húsz tallérokat, hogy haranglábat építtessenek vele.» A harmadik rét a Cser-megett tizenegyedfél forintért van zálogban. Az említett négy községből dézma (fele, 562mint mondok, a reformatus, fele pedig a pápista papé)* borból, búzából, tönkölyből, alakorból, árpából, zabból, méhből, bárányból járt. A derék dézma mellé minden ember egy-egy verő csirkét is adott. A dézmálásnak idején a két pap egyetértve, s ediliseiket maguk mellé véve kimennek az egyes helységekbe, hol a bíró tartozott őket és jószágukat ellátni. Ennek fejében az ő dézmáját elengedték. Természetesen, ha megtagadta ez ellátást, köteles volt a dézmát megfizetni. A beszedett dézmát a falubeliek tartoztak Somlyóra szállítani és pedig a veteménydézmát előbb elcsépelve.*

* V. ö. e mű I. k. 611–612. l.

* P. S. E. I. r. 23. l.

A SZILÁGYSOMLYAI EVANG. REFORM. EGYHÁZ.

A tizenhetedik század elején szó van egy szántóföldről is a parochiához, a Perecsen felé való fordulóban, nem messze a várostól «egyik vége a Krasznára dől», másik vége arra a szekér-útra, mely Perecsen felé visz.*

* U. o. 24. l.

Apafi Mihály az egyház szükségeire a deési aknától biztosított jövedelmet, a melyet később évi 21 frt 17 kr. járadékkal váltottak meg.*

* Névk. ev. ref. 1878. 7–8. l.

A somlyai két mester a lecsméri dézmán úgy osztozott, mint papjaik a magukén. Nekik az ú. n. pennabor járt, melyet is – minden embertől két-két ejtelt – akkor kellett beszedniök, mikor a papok dézmáltak. Ép azért nekik is ott kellett lenni a papjaik dézmálásán.*

* U. o. 23. lap.

A somlyai hallgatók a mesternek tíz öreg véka búzát, készpénzül tíz forintot adtak.*

* U. o. 24. l.

1670 körül a töröktatár pusztítás a somlyai fatemplomot is feldúlta.*

* U. o. 5. l.

1683 jul. 21-dikén Perecsenben kelt okírat szerint Lónyai Anna, előbb Wesselényi István, utóbb Kemény János özvegye, Csiszár Gáspár jobbágya telkéből egy darabot adományoz templomhelynek Somlyón, minthogy az előbbi templomhelyben az egyház háborgatva volt. Parancsot ad egyúttal Varjú 563Györgynek és Szilágyi Istvánnak ama templomhely kimutatása iránt.*

* Névk., ev. ref. 1878. 5. l.

Az egyházközség 1714 aug. 12-dikén kezdett új egyház építéséhez. A régi kőalapra fatemplom épűlt, a melyet Zoványi György szentelt föl. De ezt az egyházat a hegyről lefolyó záporok meggyöngítették. 1729-ben megint új egyház építésén tanácskoztak. Kraszna vármegye 1729 szeptember 27-dikén száz rfrtot adott a reform. templom építésére.*

* Szv. lt.

A MINORITÁK KÁPOLNJA SZ.-SOMLYÓN.

III. Károly idejében a templomok építéséhez előzetes kir. engedélyt kell kieszközölni. Igy történt, hogy a király 1731. 564ápr. 3-dikán leíratával beszüntette a sz.-somlyai ref. templom építését, melyet királyi engedély nélkül, sőt tilalom daczára folytattak.*

* Szilágyi Ferencz: Zilah történelméből 1870. 66. lap.

1736 márcz. 18-dikán az Eugén herczeg elnöklete mellett tartott miniszteri tanács döntött az építés ügyében, a mikor a herczeg úgy nyilatkozott, hogy: «a somlyaiaknak igazságuk van, templomuk bezáratását nem érdemlették volna».* S minek utána – mint az egyház mennyezetéről leolvasható – ezen ecclesia közönséges költségével építtetett reformatus templom hal esztendeig öt hónapig és két napig tartott áristomából a kegyelmes koronás királyunk és fejedelmünk, VI. Károly ő felsége parancsolatából felszabadúlt, megmennyezeztetett a nemes ecclesia költségével 1737-ben. A templom északi oldalának belső részén a Bánfi-czímer látható (1729–1730). A mennyezeten pedig ama felírás mellett a Habsburg-ház jelvénye: a kétfejű sas hirdeti, hogy a templomot fejedelmi parancsra zárták be s fejedelmi kegyes engedélylyel nyitották ki.*

* Névk. ev. ref. 1878. 32. l.

* V. ö. u. o. 35. l.

1772-ben és 1773-ban a templom előtti töltés fenntartására alkalmazott fatalpakat mély alapra emelt kemény kőfallal cserélték ki. A fatorony helyébe 1810-ben kezdtek kőtornyot építeni; 1815-ben készűlt el a tíz öl magas kőtorony, melyet előbb cseréppel fedtek be.* Az egyházat 1837-ben javították, bővítették.*

* U. o. 37. l.

* U. o. 40. l.

Az egyháznak 1610-ből való a legrégibb klenódiuma: egy ezüst pohár. Egy felső pohárkendőt 1686-ban Sz. Andrási Borbála adott. Egy nagy asztalterítő Kertszegi Klára ajándéka 1701 febr. 18-dikáról, a ki adta amaz «abroszt istennek dicsőségére a somlyai reformata eklézsia Úrasztalához.» 1712-ben Sepsi Judith egy kis óntányért perselynek adott az Úr házához. 1724-ben Fodor Erzsébet úrasztali terítőt varrt. 1730-ban 565Keresztesi István s neje Rozman Zsuzsánna egy ezüst tányért aranyoztattak meg. 1737-ben Liber Báró Losonczi Bánfi Péter és Gróf Teleki Mária aranyhimzésű (csalánvászon) asztalterítőt, 1756-ban B. H. Szénás Zsigmondné Pap Kata egy nagy, Varga Ilona egy kisebb ónkannát, 1771-ben «Orbán Mária somlyai prédikátor Filep Istvánné» pohárterítőt, 1844-ben 566Altorjai László József s neje Duri Magdalena (Bécsből) nagy asztalterítőt (selyemaljon bordó színű bársonyszövet, aranyhimzéssel s rojttal), 1854-ben Sebes Klotild ezüst, belől aranyozott poharat stb. adtak. Egy «tölgyfa kasztent két kihúzójával») Filep Sámuel krasznavármegyei assessor, (Filep István somlyai pap s Orbán Mária fia) s neje Teleki Mária 1824-ben csináltatott.

A SZILÁGYSOMLYAI GÖR. KATH. EGYHÁZ.

Papjai 1608 körül Kis-Dobszai. Dániel, 1615 körül Nagylaki Bernát, Börvei János, 1661-ben Sülelmedi Bálint, 1674-től Szentmiklósi János, 1678-1680. Miskolczi Gáspár, 1686-1701. Debreczeni F. István. Esperessé választották Zilahon 1694-ben. Meghalt Zilahon 1711-ben, 1694-től Kecskeméti János, meghalt Kecskeméten, 1700-tól Zoványi P. György. Nótárius 1708-ban. Esperes 1711-ben, generális notárius 1723-ban; püspökké választatott 1728-ban. Meghalt zilahi papságában 1758-ban, életének 101-dik évében. 1715-ben Köpeczi János, Püspökibe ment, 1716-ban Németi Sámuel, Tordára (?) ment. 1728 tájt Albisi Tamás, a ki assessorságot viselt, Krasznán halt meg; Técsi Dániel, 1737–1776. Filep István, 1776–1816. Kovács K. István, székbeli biró 1788, titoknok 1806-ban. 1817–1848. Kovács K. Ferencz, assessor 1818, főnotárius 1827, prosenior 1837, esperes 1844-ben. 1849–1860. Somogyi Mihály, 1861–1864. Ignácz Károly, 1865-től Nagy László, aljegyző 1867., ülnök 1869., főjegyző 1870., generalis direktor 1883., esperes 1884-től,* a kit Gáspár István követett.

* Egyházmegyei levéltár.

Szilágy-Somlyónak 1646 előtt unitárius egyháza is volt.*

* V. ö. e mű I. k. 546. l.

Plebániai egyházát, mely «püspök ő méltósága szabad rendelkezése alatt áll»,* már előbb megismertük.*

* Nagyv. Nvk. 1847. 99. l.

* I. k. 610–612. l.

Anyakönyvek 1705-től vannak.

R. kath. papok 1536-tól kezdve: Tamás mester, alesperes 1536, Albert (Ferencz-rendi) 1571,* Fejér Miklós 1630, a ki mint 567láttuk, osztozni kezdett a dézmában az evang. reform. pappal. Újfalvi Péter 1666-ban a papilak ujjáépítője. Makai P. S. J., Szathmári János (Ferencz-rendi) 1697-ben, Gyulára ment át. Mosonyi Péter 1701-ben, ő kezdi az anyakönyveket. Elhagyva a parochiját ezután a Rákóczi Ferencz vezérének, Károlyi Sándornak a tábori papja. László Pál 1710. Belényesi pap s végre kanonok. Mosonyi Péter 1711-ben másodszor. Hankóczi László 1727. Az egyház remekművű fából való, papiszékén a következő felirat áll: «IHS Clama Ne Cesses Quasi Tuba Exalta Vocem Tuam. Isaić 568LVIII. 1. Kiálcs, ne szünnyél, mint a trombita magasztald a te szódat; Dominus Admodum Reverendus Ladislaus Hankoczy Plebanus Somlyoviensis fieri curavit Anno MDCCXXX». Erdélyi János 1731. Administrator. Püspöki Ferencz 1732. Farkas Mihály 1736. Tánczos Albert 1741. Az örök mécsért alapítványt tett. Kivala Márton 1751. Berczik János SS. theologić doktor 1760, a krasznai egyházkerület alesperese, később a váradi papnevelő aligazgatója és a fizika tanára, végre kanonok. Abos Lukács 1761-ben administrator. Kovács Mihály 1764, ezután a váradi papnevelő tanára s végre kanonok. Tóth Pál a zemplénvármegyei Sárospatakról (1765). Előbb administrator, azután rendes pap (parochus), krasznai alesperes és tiszteletbeli kanonok. 42 évig intézte a parochia ügyeit. Megh. 1807 febr. 19-dikén. Miklósi József 1807., előbb a keleti nyelvek tanára volt a váradi papnevelőben, azután krasznai alesperes, végre kanonok. Baritz Mihály. Szül. 1784 szeptember 29-dikén. 1815-ben a váradi papnevelő aligazgatója, ezután bárándi pap. 1826. szilágysomlyói pap. Nagyváradra ment át (Újváros). Exner Ádám 1823. Hoványi Ferencz 1844, előbb váradvelenczei pap, később kanonok. Eiben János 1830. Kolosi Antal szül. 1812 április 28-dikán, 1859-ben sz.-somlyai alesperes, 1876 tiszt. kanonok. 1881-ben nyugdíjba ment.* Püspöki Alajos 1881–1885., mikor nyugdíjba ment. Jelenlegi papja Trusza Lajos.

* Pethő Gergely: Magyar Krónika.

* Bunyitay Vincze: Schematismus 364. l.

A SZILÁGY-SOMLYAI IZR. TEMPLOM.

A gör. kath. kőtemplom 1876-ban épűlt. Anyakönyve, 1808-ban kezdődik.*

* Sczh. 1886. 149. l.

Az izraelita templom is mostanában épűlt.

Algimnáziumáról már szóltam.*

* E mű I. k. 579. lap.

A somlyai két mester járandóságait már előbb fölsoroltam. Ezekről szó van tehát már a tizenhatodik század közepétől. A róm. kath. kántori lak mestergerendája 1725 évszámot 569tartott fenn. Ekkor épűlt fából egy szerény épület, mely a kántor lakása mellett a vegyes iskolának is helyet adott. 1744-ben nyilt meg a minoritákra bízott fiuiskola. A leányiskola a múlt század elején nyert egy kis hajlékot, majd 1845-ben új tanterem s tanítói lakás, 1890-ben a jelenlegi kéttantermű iskola épűlt, a melyben most Ferencz-rendi harmadrendű apáczák tanítanak. Fiuiskolát is tartott fenn az egyházközség 1871-ig, mikor a községi iskola alakúlt. Ebbe olvadt a reform. iskola is.

A SZILÁGSOMLYAI RÓM. KATH. ALGIMNÁZIUM.

Az állami elemi iskola a községi elemi iskola bevonásával 1895-ben szerveztetett, ekkor épűlt a díszes héttantermű iskola. A róm. kath. fiú- és leány, két-két tantermű iskolán kivül a somlyai román nőegylet egytantermű leány, a gör. kath. egyház egytantermű fiú s az izr. egyház kéttantermű fiú iskolát tartanak fönn. Az egyesületi 1888-ban, a gör. kath. 1896-ban 570az izr. 1893-ban épűlt. Egy kisdedóvóintézetet – Nagy Imrének 1873-ban tett alapítványából – a község tart fenn, annak számára most mintaszerű épületet fognak emelni. Az államilag segélyezett községi iparos tanoncziskola 1884 óta áll fenn.

Állami felső leányiskoláját 1898-ban szervezték.

1658-ban Szilágy-Somlyó városában százhatvannyolcz jobbágy család van.* Báthori Zsófiának 1669-diki rendelkezése szerint Somlyó ezernyolcz kősót tartozott kiszállítani és tizenkét ökröt adni évenként.*

* V. ö. II. k. 203. l.

* V. ö. II. k. 225. l.

Somlyóról 1675-ben Varga Istvánnak 3 fiát, 4 ökrét, 1 tehenét, 3 disznóját jegyezték fel az összeírók s emellett egy pusztát említenek.*

* Szgy.

A tizenhetedik századból szilágyi és erdélyi jobbágyokról fentmaradt jegyzék szerint Somlion három jobbágy és egy puszta jutott Lónyai Margitnak.*

* Wl.

1715-ben 23 jobbágy-, 39 taksás-, szabados-, összesen 62 háztartás fizetett adót, 1720-ban 18 jobbágy-, 41 taksás-, szabados-, összesen 59 háztartás. Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 531 lélek, mind magyar.*

* Magy. Stat. Közl. XII. 68. és 69. l.

1714-ben Somlyón a czigányok vajdája Foris György, kinek a feleségét Fogarasi Katát Fogarasi Zsigmond bepanaszolta, hogy a tengeri búzáját ellopta.*

* Szgy.

571A SZILÁGYSOMLYAI ÁLLAMI ELEMI NÉPISKOLA.

1733-ban Somlyó oláh családjainak a száma 26 volt; görög-keleti papját Péternek hívták.* 1750-ben 170 volt a gör. kath. lelkek száma s szó van egy papról, templomról, kántorról és sekrestyés egyházfiról.*

* Tr.

* Tr. 1901. IX. 288. l.

1847-ben 1304 róm. kath., 940 g. e., 2 g. n. e., 8 ágost. hitv. evang., 1003 helv. hitv., 80 izr. lelket mutat ki egy egyházmegyei névkönyv.* 1849-ben 2700 lélekre teszi lakosságát Kanya Pál.* 1869-ben 4786, 1880-ban 4189, 1890-ben; 4548 lakosa van. Nyelvre nézve magyar 3661, német 14, 572tót 4, oláh 857, egyéb nyelvű 12; vallásra nézve r. kath. 1405, gör. kath. 893, gör. kel. 5, ágost. hitv. evang. 13, evang. reform. 1385, unit. 7, izr. 838, örm. kath. 14. Házak száma 1880-ban 892; 1890-ben 907.

* Nagyv. Nvk. 1847. 99 lap.

* Kanya Pál: Népsz. Földr. Okt. 76. lap.

Mint már körülményesen láttuk a vár hadi történetében, a várost Szejdi pasa égette föl, ez okozta az alsó vár vesztét is. «Azóta nem is épűlt föl többé a vár, s lassanként az enyészetnek lett átadva a híres fejedelmi fészek.» A szép kandallót* melyet az 50-es években P. Szathmári még épnek látott, a romboló kezek rég megsemmisítették. «A váron kivül – írja P. Szathmári K. – mely ha jól tudom a Turszky-féle magyar gyalogezred raktáráúl és profuntsütő házáúl szolgált, nem sok figyelmet érdemlő épület volt Somlyón. A legrégibb kétségkívül a XVI. században épűlt kath. templom, a reformátusoké a múlt század elején ujíttatott. Az akkor és ma is casinóul szolgáló Bánffy-udvar, József, vagy legfölebb Mária Terézia alatt épűlt, barokkstylben; a két emeletes kath. gymnasium a vár közvetlen közelében, az idétlen hollandi stylben épűlt városháza, a földszintes megyeház, a Szentmarjay-ház, a minoriták kolostora s néhány csinos magánház közvetlenül a hegy alatt, ennyi az egész.»

* A várteremben állott egy pompás márvány kandalló Báthori Kristóf latin föliratával.

1705-ben a vármegye kéményen megparancsolta, hogy a somlyai sóházhoz fát hordjanak.*

* Szgy.

«Volt a városnak, illetőleg a Bánfiaknak egy igen szép franczia nyitott kertjük, a városon kívül puskalövésnyire, az úgynevezett Bánffy-kert, mely vasárnaponként kellemes kiindulási helyül és valódi népkertűl szolgált, míg egy ügyetlen tiszt ki nem vágatta.»*

* P. Szathmári K.: Emlékeim, 20–24. l.

Szilágy-Somlyó társadalmáról a 30-as és 40-es években – így ír P. Szathmári K.: «Ez a kis barátságos városka, melynek még akkor csak hadnagya volt s alig bírt némi csekély 573municipialis joggal, a 30–40-es években oly barátságos és társadalmilag kellemes, élelmileg jutányos helyet képezett, hogy mint Pozsonyt vagy Gráczot a nyugalmazott kamarai és katonai tisztek örömest választották utolsó nyughelyökül. Ilyenek voltak, csak a kikre én emlékezem a Botár őrnagy, Erőss, Longini kapitány családai, Filep, Palicsek, Suini stb., kik az akkori magyar társadalomnak némi internationalis szint kölcsönöztek, de a sókamara tiszteivel, a sóstisztekkel együtt folyton magyarosodó jó elemet képeztek, bár igen sok volt köztük az eredeti alak is.»*

* Szathmári K.. Emlékeim, 24. l.

A MINORITA-REND HÁZA SZ.-SOMLYÓN.

A jobbágyszolgálmányokra jellemző sorokat találunk P. Szathmári Károlynál: «Egyetlen keserű emléke maradt fenn lelkemben a szülői háznak: a computusok, vagy a jobbágyok 574tartozásaival tett leszámolások. A hátam is borsózott belé, midőn a kitüzött napról hallottam; meg ís szöktem előle, ha lehetett.

A computus pedig abból állott, hogy a Bánffy-család, vagy az apám saját jobbágyai között is akadtak olyanok, kik jobbágyi tartozásaikat –gondolom hetenként 2–3 munkanapot – nem teljesítették; úgy hogy az egész évről 30–40, sőt több napra is fölgyűlt; miután pedig sem leszolgálni, sem pénzzel megváltani tartozásaikat nem tudták: a szolgabíró: többnyire Bocsánczy Márton bátyám őket beparancsolta, s a mi udvarunk eperfáinak máskor csendes árnyékában mogyoró-pálczával egyenlítette ki a tartozást. A szegény emberek aztán néha ordítottak, mint a fába szorúlt féreg; de azért a másik évben újra jobbnak tartották ezt a megoldást, mint szolgálatuk pontos teljesítését. Az egy keserű kényszerűség volt, ha a földesúr azt nem akarta, hogy jobbágyai – az akkori egyetlen munkaerő – végképen ki ne maradjon a mezei munkától. Pedig láttam, hogy mind édes atyámnak, ki épen humanus ember volt, mind a főszolgabírónak terhére volt ez az eljárás. Mi pedig épen nagyot lélekzettünk, midőn a computusnak vége volt, s az ekként lerótt napszámokat a róvásokról lefaragták. E róvások ősi magyar hagyomány, melyet külföldi utazók is megbámúltak. Ez két összeillesztett fahasábból állott, melyre egy vonással jegyezték föl a teljesített napot; egyiket a földesúr fölfűzve megtartott, a másikat a jobbágy vitte haza; így hamisításról nem lehetett szó. Egyszerű, de igen ügyes kis eszköz volt az, melyet később mészárosokkal szemben is használtak. Különben a mi jobbágyaink egyáltalán nem voltak úgy sarczolva, mint például az erdélyiek, hol a szolgálmányok egész hosszú névsort képeztek. A leszolgálandó napszámokon kívül egy-egy csirkét vagy néhány tojást hoztak az asszonyok, ha akartak. Ellenben, ha bármikor megszorúltak, vagy valami bajok volt, csak a földesúrhoz folyamodtak, ki segített is rajtuk. Innen magyarázható, 575hogy 1848-ban egynéhány meszesalji jobbágy sopánkodva jött be az anyámhoz, hogy már mi lesz ezután belőlük, ha nem lesz, kihez szükségben folyamodjanak? Az ilyenekre nézve, ha az idő várt volna, csakugyan jobb hatású lett volna az örökváltság»*

* P. Szathmári K.: Emlékeim, 18–20. l.

A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 152, 1720-ban 72 1/2 köblöst; rétet 1715-ben 17, 1720-ban 1 kaszást; szőlőt 1715-ben 117, 1720-ban 225 kapást.*

* Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. lap.

Mezőgazdasági állapota 1895-ben: gazdaságok száma 314, a gazdaságok területe művelési ágak szerint: szántóföld 2503, erdő 1456, rét 766, szőlő beültetve 58, parlag vagy kiirtott 617, legelő 296, kert 246, nem termő terület 377, összesen 6319 katasztrális hold. A gazdaságok területéből tulajdon birtok 5425, haszonélvezeti birtok 94, haszonbéres birtok 800 katasztrális hold. Gazdaságok száma épületbiztosítással tűz ellen 110, gabona- és takarmánybiztosítással tűz ellen 7, átalány biztosítással tűz ellen 2, jégkárbiztosítással 5. Gazdaságok iparvállalattal 1, műtrágyát használó gazdaság nincs. Igásfogatok: lófogat egyes 18, kettős 36, hármas 4, négyes 1, bivalyfogat 3, öszvér- és szamárfogat 14, tehén 47. Gyümölcsfák: alma 7827, körte 1695, cseresznye 1533, meggy 1569, őszibaraczk 6323, kajszinbaraczk 500, szilva 18,915, dió 1415, mandula 64, gesztenye 122, eper (szeder) 235, összesen 40,198 darab. Szarvasmarha: bikaborjú, bika 1 éves 18, 2 éves 7, 3 éves 4, 3 éven felűl 13, üsző, tehén 1 éves 125, 2 éves 60, 3 éves 45, 4 éves 34, 4 éven felűl 253, tinó, ökör 1 éves 58, 2 éves 64, 3 éves 16, 4 éves 42, 4 éven felűl 174, összesen 913, az összes állományból magyar erdélyi 639, mokány vagy riska 5, pirostarka 100, borzderes 2, egyéb szines 45, bivaly 122. Ló: mén 1 éves 4, 2 éves 2, 3 éves nincs, 3 éven felűl 2, 576kancza 1 éves 4, 2 éves 6, 3 éves 2, 4 éves 2, 4 éven felűl 49; herélt 1 éves 3, 2 éves 4, 3 éves 5, 4 éves 5, 4 éven felűl 47, összesen 135 darab; szamár 32, öszvér 9, kecske 2, sertés 1416, juh 54, baromfi 2700, méhcsalád 165.*

* Mg. St. 510. l.

P. Szathmári Károly ezeket mondja Somlyó környékének gyümölcseiről: «A Szilágyság, és pedig Somlyó környéke, gyűmölcseiben oly kincset bír, hogy ha azt Pesten vagy a külföldön értékesíteni tudná, ebből magából gazdag lehetne! Hogy hol vette a Szilágy e máshol ily kitünőségben sehol elő nem fordúló fajokat, nehéz megmagyarázni; én azt hiszem, még a Báthori-család idejében honosodtak azok itt meg. Ilyenek: a bürgezdi hólyagos- és magurai ropogóscseresznye, minőkhöz hasonlókat sehol sem láttam; a nyári körtefajok, különösen a dinnyével érő és a Bacsókörte; a Sz. István és sáfrányos baraczk, melyek elő sem fordúlnak a pesti piaczon; a sóvári-, jeges- és bőralmák; de első sorban a sötétvörös bakator szőlő, mely külföldre szállítva aranynyal fizettetnék. Csak a szállítás módját kellene kitalálni a vasútig. Mindezen fajok a mi kertünkben is előfordúltak; egy részük talán ma is megvan; hozzá még néhanap pompás sárga dinnyét is termeltünk. Ezek pedig már nem az én születésházamban, hanem az atyám által, gondolom 36-ban, vásárolt és épített Erdőteleky-féle háznál fordúltak elő, melyet atyám csöndes és merengésre hajló természetéből kifolyólag szerzett volt. meg».*

* P. Szathmári K.: Emlékeim, 12–13. lap.

«A mi Somlyó piaczait illeti, – úgymond P. Szathmári –; az igen gyarló dolog volt, mert a belső piacz csak is azt a görbe házsort foglalta magában, mely a vár északi és keleti oldalát fogja körül; ezt is folyton szaggatta a piaczi patak, mely Somlyónak valódi ördögárka volt s néha sok kárt okozott. Különösen Somlyónak, mióta a várpör, úgy tudom már megszünt, könnyű volna csinos és az illetőknek is hasznos 577belső piaczot teremteni, ha a boltokat a vár udvarára, befelé nyitnák, s abból csinos sétányt alakítanának, – csak a keleti részt kellene egészen nyiltan hagyni s észak és délnek utczácskát vágni.»*

* P. Szathmári K.: Emlékeim¸ 20–24. l.

A községnek 1900-ban 1.392,767 K 88 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 45,454 K. 64 f.

Utczái és terei. Első kerület: Báthori-kör, Városház-, Felsővár-, Egyház-, Bökény-, Alsóvár-, Fürdő-, Kert-utcza, Bemtér és Híd-utcza. Az első kerület régi neve «Váraljatized»; Váraljának nevezték azért, mert Báthori István alsó várroma körül terűl el. A Báthori-kör régi neve Váralja. Felsővár-utcza régi neve Csorgó-utcza, valószínűleg folyton csorgó patakjától. Egyház-utcza régen Kis-utcza. Az Alsóvár-utczát régen Czigány-utczának nevezték, talán mert itt laktak a czigány-zenészek; később Vágóhíd-utcza lett a neve, kétségkívűl a végén levő vágóhídról. A Bemtér régi neve Sóház-piacz az itt volt két nagy sóraktárhelyiségről. E tért a Szentháromság szobra díszíti. Második kerület: Megyeház-, Magura-, Kővágó-, Újváros-utcza, Külső-vásártér, Vásártér-utcza. A második kerület előbbi neve Alszeg. Újváros-utcza onnan nyerte nevét, hogy ezen városrész később épűlt. A Külső-vásártér barmok eladására vásártérül szolgál. Harmadik kerület: Rákóczi-, Bánfi-utcza, Terménytér, Kálvin-, Jeruzsálem-utcza és Csillagváros. E kerület előbbi neve Felszeg. A Rákóczi-utczát azelőtt Sárhíd-utczának nevezte a nép sáros voltáról. A Terménytér 1856-ban még magános birtok volt. Később közlekedési utczát nyitottak itt, s mivel itt árúlják a gabonát, elnevezték gabona-piacznak. A Kálvin-utczát azelőtt Kis-utczának hívták. A Csillag-város régente két részből állott, az egyik neve Boszorkánysor volt, a másiké Kántor-utcza. Negyedik kerület: Kossuth-, Kraszna-, Elve-, Cser-megett-, Berek-, Víz-, Majoros-utcza és Vadkert-tér. E kerület régi 578neve Elve-tized. A Kossuth-utczát előbb Elve-utczának hívták. A Kraszna-utcza előbbi neve Nagy-oláh-utcza, mert itt laknak az oláhok. A Vadkert-tér előbbi neve Felső-vadkert. Ezeken kívül vannak még Rózsa- és Zsidó-temető nevű utczák. 1802-ben említve van az Elve-utcza.*

* Szv. lt.

579IGAZSÁGÜGYI ÉPÜLET

Határrészei: Púpos, Szent-hegy, Jaj hegy, Fejér-hegy, Liget, Nagyfalusi fordúló, ebben a Csárda-völgy; Sötét-völgy, ebben a Csűr-oldal és Cziher-oldal; Epresmál-oldal, Bagosi fordúló, része a Szoldokos; Berek, Közép-völgy, Kollát, Szállás, ebben a Balog-utcza és Magyarok írtása; Nyáraska, Móriczmál, Bükk, ebben a Kecske-hát nevű domb; Galagonyás, Cser-megett, Cser-megetti-gaz, Úrrét, Markórét, Nyíres, Bacsó, Nagy-rét, Tér, Nagymál-oldal, Szőrmál-oldal, Szőrmál-alja, Gangos, Külik, ebben az Orhegy, Külik-ingvány, Vesenya, Pulyka-hegy, Szarvas-hegy és Pásztor-járások; Várhegy, Mester-hegy, Pokrócz-hegy, Magura, ennek részei: Kápolnás, Kis-Kati pusztája, Faragó-rét, Faragó-völgy, Kenderesi-völgy, Kis- és Nagy-Keselyűs; Körös-völgy, Borzás-völgy, Pogányvár, ebben a Pogányvár-kapú, Romlás, Valea Câmpului = Váljá Kimpuluj (mezei patak), Törvényfa, Kádár-szilvás, Disznó-akol, Csonkás, Csillagkút, Czigány-völgy, Mátyáskút, Pinchilie = Pintyilijë (pintyes?), Bogyásza, Hollós-völgy, Tóvölgy, Bătuţă = Baltucza (pocsolyácska), Gyálul Szvonuluj, Körös-hegy, ugyancsak a Magurában vannak: Miklós-völgy, Mészárszékvölgy, Hosszúbércz, Făgetul lui Jacob == Fazsëtul luj Jákob (Jákob bükkfása), Szőkekút-völgy, Banii Câmpului = Bányij Kimpuluj (pénzes mező), Első-völgy. A Púposnak a város felőli oldalán levő Sárkánylyukban a monda szerint sárkány tartózkodott, melyet egy halálra ítélt rab a Báthoriak idejében egy, a várból jól irányzott ágyúlövéssel elpusztított a megkegyelmezés föltétele mellett. Ugyanitt még láthatók a Vivat Ferdinánd szavak nyomai. A Csárdavölgyben bort árúltak 580a szomszéd községbeli vásárok alkalmával. A Szoldokos szoldokfa erdőség volt. A lakosság régente hétfőn kiköltözött a Szállásba és szombatig itt tartózkodott sátrak alatt, miközben mezei munkáját végezte, télen pedig itt tartották a gazdák igavonó marháikat. Az Őrhegyen 1797-ben a Horavilág idejében állítólag őrt állottak. A Várhegyen állott Báthori István felső vára, melynek romjai ma is láthatók. A szájhagyomány szerint a város közepén levő alsó várral alagút kötötte össze. A Kis Kati pusztáján hasonnevű nőnek szőlője volt; ma már elpusztúlt. A Faragó-réten faragták fel és rakták szekérre a tűzi fát. A Kenderesi-völgyön egy hasonnevű egyénnek rétje volt. A népmonda szerint a tatárjárás idejében a somlyóiak a Pogányváron tanyáztak; a két hegy közötti, Pogányvár-kapú nevű szoros figyelőhelyül szolgált. Mikor a Magurában a favágást megengedték, a városi tanács a Törvényfánál hozott ítéletet a kárt tevők fölött. A Kádár-szilváson hasonnevű egyénnek szőlője és szilvása volt. Makkoltatás idején a Magurában tanyázó disznók aklait a Disznó-akolban állították föl. A Csillag-kútban Csillag Jánosnak szőlője volt. A somlyó-csehii czigányok a Czigány-völgyből hordták a tűzi fát.

1815-ben említve van az Ingvám nevű szőlőhegy.*

* Szv. lt.

Kútjai, forrásai: a Móriczmálban van a Csorgó, a Csermegetti gazban a Barátok-kútja, a Borzás-völgyben a Szőke-kút.

A Barátok-kútja szomszédságában van a minorita-rend földje.

Szilágy-Somlyó, mint tudjuk, most rendezett tanácsú város, székhelye volt Kraszna vármegyének. Ma székhelye a somlyói járásnak, van kir. járásbirósága, adóhivatala, közjegyzője, van továbbá két kaszinója (az egyik még 1832-ben keletkezett), jótékony nő-egyesülete, tűzoltó- és zeneegyesülete, kórháza, két gyógyszertára, három takarékpénztára, szeszgyára, gőzmalma stb. Itt székel a szilágysági gör. kath. püspöki helyettes (vikárius).

581PÉTERFALVI SZATHMÁRI KÁROLY, regényíró 1830 aug. 26-án itt született (1891 január 14-dikén Budapesten halt még). Iskoláit Somlyón, majd Zilahon s Kolozsvárt végezte. Régi nemes család sarja, a mely a Rákóczi-forradalomban veszté el javait. Atyját, Péterfalvi Szathmáry Dánielt, a br. Bánfi-család előbb általános jószágigazgatójává, majd pedig szilágysági javainak fölügyelőjévé tette, s br. Bánfi László a fiai: László s Gergely neveléseért a goroszlai jószágrészt iratta rá 3000 r. frtba. Mint a Bánfiak inspektora halt meg. Anyja, Kállai Zsuzsánna, a kiről oly melegen emlékszik meg a hálás fiú Emlékeim ez. könyvében. «Édesanyám (ó mily boldog vagyok, hogy végre legalább e sorokban áldozhatok drága emlékének!) egy kiváló testi és lelki szépségű nő volt, oly jellemmel, milyennél különb a Gracchusok anyjának sem lehetett. Mintaképe a női családiasságnak, szorgalomnak és önfeláldozásnak, mely nagy családja mellett utolsó óráig igénybe volt véve gyermekei és unokái által. Mennyit szenvedett, nélkülőzött, áldozott érettünk egy panaszhang, vagy egyetlen szó szemrehányás nélkül! Ó, ha az erénynek van jutalma oda fenn, – akkor ő boldogságban és örök dicsőségben a jók java társaságában! Ne vegye ezt senki gyermeki kegyeletből származó elfogúltság kifolyásának, – minél közelebbről ismerte őt valaki, annál készebb lesz igazat adni nekem».*

* P. Szathmári K.: Emlékeim, 8. l.

Ez a könyve beszámol a gyermekkori emlékekkel, azután a szabadságharczban való szereplésévei, nevelői, tanári és politikai életének emlékeivel. Honvédségéről, fogságáról és űldöztetéséről 1849-ben hosszasan ír. Kiragadom a minket közelebbről érdeklő helyeket. Mikor 18 éves korában Somlyón honvédnek jelentkezett, a 31. zászlóalj őrnagya, Tóth Ágoston mosolyogva jegyezte meg, hogy még a fegyvert és a töltényeket sem fogja megbírni, s volt tanúlótársához, gróf Bethlen Miklós főhadnagyhoz útasította, ki nagyon megörűlt, hogy 582századánál az irástudók száma növekszik; ki is nevezte egy hét alatt tiszteletbeli tizedesnek és segédnek az őrmesteri szobába.

A besorozása utáni napon ki is kapta a 31. zászlóalj díszöltözetét meg jó gyutacsos fegyvert és negyvennyolcz töltényt is kapott. A 31. zászlóalj díszöltözetének történetét így beszéli el: «Volt Somlyón egy tartalékszázad a régi Turszky-ezredből. Ennek aztán volt a régi Báthori várban ruharaktára is, ha jól emlékszem világos-zöld-hajtókás fehér frakkok- és kék nadrágokból. Nos, hát ezeket a fehér frakkokat kellett magyar indigénákká átalakítani. Ez pedig úgy történt, hogy a zászlóalj szabói lenyírták a frakk két szárnyát és az ekként nyert darabkákat fölvarrták a megnyírt frakk elejére; vörös zsinórt is varrtak reá meg fehér csigagombot és lőn belőle rövid magyar attila. A nadrágokon csak a fekete-sárga zsinórt kellett vörössel fölcserélni.»

A mint emlékszik, a Turszky-legénységből voltak néhányan beosztva a 31. zászlóaljba, s ezek rövid időn begyakorolták az ujonczokat. Mikor ő a negyedik századba belépett, már akkor a pár hét előtt alakúlt zászlóalj csatát kiállott veteránokból állott. A zászlóalj őrnagya Tóth Ágoston volt, azelőtt százados a «Prinz von Preussen» nevű magyar ezredben. A századokat sor szerint Bogdánffy Antal, Szathmáry Dániel, Kökényesy Imre, gróf Bethlen Miklós, Varjú Pál vezették, a 6. század parancsnokára bíztosan nem emlékszik, ha csak nem Füzesséry volt. A tisztek száma 6–8. A legénység a szilágysági fiúkból telt ki. A mi a veteránusságot illeti, annak története az volt, hogy a még alig felszerelt zászlóaljnak már csatája volt Zsibón a fölkelt oláhság ellen, melynek ezreit szétverte és a Szilágyságot nagyobb szerencsétlenségtől mentette meg.

Somlyón az ő belépése után csak egy pár napig időztek: átmentek Krasznára, hol leginkább a czéllövésben gyakorolták magukat. Krasznán 8–10 napig voltak; innen Bem 583rendeletére Zilahon át Zsibóra vonúltak a báró Wesselényi Miklós ősi kastélyába és kastélya köré. Zsibón P. Szathmári őrmester lett, mert őrmesterét részegeskedése miatt áthelyezték. Itt pár hétig tartózkodtak, s Tóth egy pár ágyúsánczot hányatott a Szamos felé, melybe ágyúit állíttatta. A szolgálat elég súlyos volt; nem egy éjszakát kellett az akasztófák alatt eltölteniök.

Bem parancsára Kis-Nyíresre, a nagybánya– deési vonalra kellett sietniök, hová ő is megérkezett néhány ágyúval és Vilmos-huszárral. Két napi sebes menetben, s a Szamoson tutajon szállva át, érkeztek meg. «Kis-Nyíres egy roppant vízválasztó hegy oldalán fekszik, mely tele van tölcsérszerű süppedékkel. A falu nagyrészét a Katona-féle expediczió elégette; alig volt annyi ház, hol a tisztek és irodák meghúzódhattak; a lakosság nem volt sehol.»

P. SZATHMÁRI KÁROLY.

Bem az őrnagyot állítólagos késése miatt, mely által ő maga esetleges elfogatásnak volt kitéve, főbelövéssel fenyegette – a hogy ezt Szathmári hallomásból írja – de az őrnagy igazolván magát, másnap alezredessé neveztetett ki. Ugyancsak Kis-Nyíresen jöttek segítségükre a Sándor-féle ezred 584vitézei is. A fegyelmet illetőleg következőleg ír: «Tóth Ágoston olyan fegyelmet tartott katonái között, hogy még a magukra hagyott házakban sem volt egyéb pusztítás, mint legfelebb a kerítéseké, melyekből a legénység bizony kénytelen volt tüzelni. Általában Tóth Ágoston annyira írtózott a polgárháború borzalmaitól, hogy a legkisebb kihágást is, mely a nép, vagy annak vagyona ellen követtetett el, szigorral büntette.» «Végre megérkezett a várva-várt nagy nap, melyen Bem megkezdette támadó működését a felső erdélyi osztrák csapatok ellen. Serege nem állhatott igen nagy erőből; de ennek daczára Kis-Nyírestől, hol mi állottunk, mint a nagybánya–deési vonalon előnyomúlandó balszárny, a támadó sereg egész Csucsáig terjedt ki a kolozsvári úton. A centrum Zsibón állott – gondolom – Bethlen Gergely vezetése alatt. Mi voltunk az első támadók. Kemény deczemberi napra virradtunk fel, midőn a parancs szerint sorakoznunk kellett a dicső emlékezetű vezér szállása előtt. Mi képeztük az előcsapatot, megfordított sorrendben; előttünk csak egy szakasznyi Vilmos-huszár állott föl, mint kémcsapat. Velünk volt még a szépen fölszerelt szatmári két század, az 55-ik fehér szűrös zászlóalj, a Sándor-gyalogság négy százada és a borsodi ágyúüteg.» Végre megjelent Bem is és a hosszú dikczióra váró legénységnek a Deés felé vezető útra mutatva, csak annyit szólott: «Előre!»*

* P. Szathmári K.: Emlékeim, 57–64. l. után.

Érdekesnek tartom végűl közleni saját szavait az ő szellemi és testi tulajdonságairól: «A mi már engem illet: érzékek tekintetében nem sok panaszom lehet; mert a jó Isten erős szemekkel áldott meg, mi képessé tett úgy a természet, mint a művészet tárgyainak megfigyelésére: egy körülmény azonban sok keserű órát okozott nekem egész életemben. Az úgynevezett ótvaros gyermekek közé tartoztam; és úgylátszik az orvosi tudomány még akkor nem volt annyira előhaladva, 585haladva, hogy e bajból legalább a szemhéjakat megmentse. Ez a baj nekem többnyire arczomon okozott kiütéseket; és bár házi orvosunk a kor színvonalán állott: szemeimre nem volt elég gondja. Én fiamat, ki hasonló bajban szenvedett gyermekségében, ez inkább kellemetlen, mint veszélyes bajtól meg tudtam óvni. Szemeim, Istennek hála, még most is jók: úgy hogy 55 éves korom és ama roppant megerőltetések daczára, melyeket változatos életpályám szabott reám, még most sem használok szemüveget; de szempilláim vörössége, melyet később Pest elsőrangú orvosai sem tudtak elenyészteni, egész életemen át feszélyezett; úgy, hogy ennek tudatában sokszor visszavonúltam onnan, a hol ennek hiányában felléphettem vagy szerepelhettem volna. Az a gondolat, hogy az ember arczán nem a belső lélek tisztasága tükröződik vissza, hanem van valami olyas, a mi az emberi társadalomban visszatetszést szűlhet, mély benyomást tesz az illetőre nézve; az én részemről el tudom képzelni, hogy ha engemet ilyen kisebb baj is feszélyezett: mennyivel fájdalmasabb lehet egy oly gyermek és később ifjú érzése, kit a természet, vagy valami véletlenség nagyobb, vagy visszataszítóbb testi bajjal vert meg. Iszonyú csapás lehet ez különösen nőre nézve, kinél a külső sokkal lényegesebb, mint a férfinál, és a ki nyomoréksága mellett bármily szellemi tulajdonok birtokában igen szerencsétlennek érezheti magát. Ezen az egy bajon kívül nem sok panaszom lehet az örökölt szellemi és testi tulajdonokra; még kevesebb az erkölcsiekre nézve. Atyámtól szorgalmat és kitartást, édes anyámtól kegyeletes érzelmeket örököltem; házunk erkölcsi tisztasága oly nagy volt, hogy az erkölcsi selejtességet még a cselédek között sem tűrte meg. A szép iránti fogékonyság atyám és anyámnál egyaránt megvolt; mi azt okozta, hogy háztájunk, bár az akkori kor szerint sem bírt semmi különös fényűzéssel: nemcsak otthonos, hanem egyszersmind regényesen vonzó volt; mert a természetadta szépségeket ott a Magurahegy oldalában a szorgalom oltogató keze annyi 586szépséggel ruházta föl, hogy szűnidőink alatt mindig gyermekes örömmel siettünk haza, hogy gyönyörködjünk kertünk virágaiban, tisztogassuk a kellemes ülőhelyekhez vezető útakat és élvezzük fáink gyümölcseit. Még kis fiú voltam, alig lehettem 10–12 éves, midőn már egész faültetvényeim voltak, melyek kezelését zilahi tanárom, Hiri Ferencztől tanúltam volt meg és nagy örömöm volt fácskáim növekedésében, melyeket magam oltottam be. Hanem sajátszerű betekintést nyújt életpályámra nézve, hogy bár egész életemen keresztűl mindig szívesen foglalkoztam a gyümölcsfák tenyésztésével, sorsom alig adta azt meg valahol, hogy azok gyümölcsének élvezésében részesűljek. A szülői kert oltványaitól elszakított honvédségem és azt követ ő bujdoklásom; a nagyenyedi tanárságom alatt vett és beűltetett szőlőmtől rövid 4 évi tanárkodásom után el kellett válnom; váczi szép szőlőhegyeimtől is előbb szakadtam el, hogy sem a sajátkezűleg űltetett szőlőtőkék és gyümölcsfák gyümölcsét élvezhettem volna: s hogy megérem-e pesti házam kis kertjében ültetett oltványaim gyümölcsözését?, az is a legkétségesebb kérdések közé tartozik.»*

* P. Szathmári K.: Emlékeim, 232–234. l.

Tudományos pályájáról, irodalmi működéséről, azután elveiről, nézeteiről nem kevésbbé érdekes feljegyzéseket találunk Emlékeim czímű művében.

Munkái: Sirály regény 3 kötetben, Pest, 1854. Samil történeti regény 2 kötetben, Pest, 1855. Magyarhon fénykora történeti regény 3 kötetben, Pest, 1857. Erdély vészcsillaga történeti regény 3 kötetben, Pest, 1857. Vetélytársak történeti regény 2 kötetben, Pest, 1858. Bethlen Miklós regényes életrajz, Pest, 1858. Izabella történeti regény, Pest, 1859. Történeti alakok. Beszélyek 1 kötetben, Nagy-Bánya, 1860. Színezett lapok a történet könyvéből. Elbeszélések, 2 kötetben, Pest, 1860. II. Rákóczi Ferencz és nevezetesebb kortársainak 587némely kiadatlan leveleik 1861. Bujdosók történeti regény, 2 kötetben, 1862. Kosztolányi hölgyek történeti regény 2 kötetben, 1864. Ábrándozók történeti regény, 2 kötetben. Bethlen Gábor ifjúsága történeti regény, 2 kötetben, 1866. Beszélyek az erdélyi honvédvilágból Pest, 1869. Az ország sebei történeti regény 4 kötetben, Pest, 1871. Történelmi csemegék (eredeti levelek a XVI–XVII. századból) 1872. Magyar regevilág, Pest, 1872. A fekete szekér regény 4 kötetben, 1873. Az újvilág regény 4 kötetben. A nemzetek honfoglalása (Mutatványok a Középkor története czímű művéből, Budapest, 1875). Az emberi mívelődés története 3 kötetben, Budapest, 1876–77. A honboldogítók. Regény 2 kötetben, Budapest, 1882. Tudósok harcza, Budapest, 2 kötetben. A szabad szó vértanúi. Regény a 30-as évekből, 2 kötetben, Budapest, 1883. A kiengesztelt átok. Regény. Balassa Bálint regény. A legszebb herczegnő. Regény. Lukánusz, szomorújáték, Pest, 1869, Kendiek. Dráma. Csák Máté. Dráma. Az asszony komédiája. Színi költemény 12 képben. A nagyenyedi Bethlen-collegium története. Bécs 1868. Az országos magyar gazdasszony-egyesület története. Budapest, 1874. Gróf Teleki Blanka életrajza. Általános magyar irály- és irodalomtan. Budapest, 1880. A beszély elmélete. Pest 1868. A magyar regényirodalom története. 1871. Szigeti album (Szilágyi Istvánnal együtt). Mármaros-Sziget 1859.*

* V. ö. Pallas Nagy Lexikona, XV. k. 457. l.

PETHE FERENCZ, a keszthelyi Georgicon tanára, gazdasági írt), a ki 1762-ben a szabolcsvármegyei Szent-Mihályon született s a kit az angol trónörökös, a későbbi IV. György király, harminczhat aranyat nyomó érdempénzzel jutalmazott a Károlyi bibliájának a kinyomatásáért, Szilágy-Somlyón halt meg 1832 febr. 23-dikán s itt van eltemetve.

A város tisztviselőiről, képviselőtestületi tagjairól is lássunk keveset.

5881820-ban hadnagy Simon György, nótárius nemes Marosi Sámuel, esküdtek Andrási Antal, György János, Varga István, Smercsányi Mátyás, Páskuj Jákób, Besenczi Márton, Kelemen Mihály, Orbán László, Halász István, Kozma István, Svaynicz Gottfrid, Gál János, Gál József, Kerekes László.

Az 1847 jan. 7-diki tanácsűlést a város hadnagya, Pap János elnöklete mellett tartotta a város, a mikor tanácsosok voltak Gál Imre, Fodor László, Költő Ferencz, Varjú János, Nagy István a nemesek részéről, Gál József, Oravecz András, Győri László a polgári rendből, főjegyző Marosi Sámuel.

A városnak bírája is volt 1848–49-ig, 1867–1871-ig, a polgármester mellett a bíró a kisebb peres ügyeket végezte.

Tisztviselők fizetései 1865-ben: polgármester 450, gazdasági tanácsos 300, főjegyző 350, aljegyző 300, pénztáros 300, adószedő 300, földadó nyilvántartó 20, ügyvéd 300, rendőrfőnök 300, két irnok 200–200 frt.

Jelenleg ez a aj tisztviselők fizetése és lakbére: polgármester 2500–600, rendőrkapitány 1850–400, főjegyző, katonaügyi előadó, községi bíró, árvaszéki jegyző, nyilvántartó, levéltárnok 1600–200, tiszti ügyész 600, házi- és adópénztárnok 1200–200, házi- és adópénztári ellenőr 1200–200, két árvaszéki ülnök ŕ 200 K. 400, tiszti orvos, halottkém és kórházgondnok 800, számvevő, birtoknyilvántartó 1000–200, állatorvos 900, aljegyző, közgyám, árvaszéki iktató és kiadó 1000–200, alkapitány 900–200, városgazda 600–200 korona; b) kezelő személyzet: közigazgatási iktató, kiadó, mértékhitelesítő és húsfogyasztási ellenőr 700–200, két irnok ŕ 720 koronával 1440, végrehajtó 700–100, négy napidijas egy 2, kettő ŕ 1.80 K., egy 1.60 napidijjal 2628, tűzoltó gépmester 100, szülésznő 100 korona: c) szolgaszemélyzet: egy becsüs a végrehajtó mellé 240, hét városszolga, ezek közül egy házmester, egy tizedes, a tizedes fizetése 312 K., a többieké 288 K., 2040, nyolcz éjjeli őr ŕ 100 koronával 800, bikafelügyelő 240, 2 órahúzó ŕ 20 K. 40, mértékhitelesítő szolga 120, dobos 48, 589gyepmester 24, egy erdőőr 360, két erdőszolga 240, négy lámpagyújtogató 384 korona. Összes kiadás e czímen 27.454 K.

1867 szeptember 24-dikén a város képviseleti űlésén ezek voltak jelen: Szatmári László, polgármester, Krizsán Károly, rendőrtanácsos, tanácsos Hubert József, esküdt polgárok (képviselők): Hubert Iván, Farkas József, Miklósi József, Nólik Ferencz, Páskuj József, Oravecz Endre, Lázár Antal, Kedves György, Éder László, Gaál József, Czinóber Amádé, Kolozsi Antal, ifj. Dombi László, Hornig Antal, Teleszki János, Varjú Ferencz, Helmeczi József, Formati Ferencz, Beke Imre és a képviselet rendes tollvezetője Toperczer László.

Az 1876 január 24-dikén tartott közgyűlésen jelen voltak: főkapitány Lázár János, ügyész: Faragó Sándor, árvaszéki ülnök Szathmári László, pénztáros Kedves György, adószedő László József, számvevő Moldován János, főjegyző Virág Lajos. Képviselők: Csukás Sándor, ifj. Dombi László, Gál István, Hubert József, Hubert Iván, Kiss Bálint, Lázár János, Lacsai József, Nagy László, Páskuj József, Réner Albert, Szabó Ferencz.

Kiváltságolt Szilágy-Somlyó nms városa főbíráinak, hadnagyainak és polgármestereinek névjegyzéke a régibb időktől a jelenig: 1613. György Mihály, 1656. Kántor Mihály, 1670. Varga István, Mészáros Ferencz, Menyhárd István, 1680. Szabó István, 1701. Molnár István, 1702. Boross György, László János, 1711. Bakos András, 1714. Vékony vagy Borbély András, 1715–1716. Molnár Mihály, 1717–1718. Vékony vagy Borbély András, 1719–1720. Lakatos András, 1721–1723. Boross György, 1724. Sinor Gáspár, 1725. Molnár Mihály, 1726. Sinor Gáspár, 1727. Szegedi Mihály, 1727. Molnár Mihály, 1728. Szabó István, 1730. Molnár Mihály, 1731. Molnár Szabó István, 1732. Szegedi Mihály, 1733. Molnár Szabó István, 1734. Szűcs Mihály, 1734. Újlaki István, 1735. Medgyesi János, 1736. Szabó István, 1737. Molnár Szabó István, 1739. Gombos Ferencz, 1739. Medgyesi István, 1740. Gombos Ferencz, 1741. Tokai Mihály, 5901741. Medgyesi János, 1741. Szilágyi Zsigmond, 1742. Molnár Szabó István, 1743. Tokai Mihály, 1744. Gombos Ferencz, 1745. Molnár Szabó István, 1746. Nagy Elek, 1747. Molnár Szabó István, 1745–1751. Tokai Mihály, 1752. Balog András, 1753–1758. Pándi János, 1760–1761. Tokai Mihály, 1762–1764. Pándi János, 1765–1767. Pataki István, 1768–1771. Pándi János, 1772. Csillag Mihály, 1774. Ákony Ferencz, 1776. Tokai Mihály, 1777. Csillag Mihály, 1778. Kiss György, 1779. Ifiai László, 1780. Szendrei D. János, 1781–1783. Csillag Mihály, 1784. Deb. Szabó János, 1785. Csillag Mihály, 1786–1788. Deb. Szabó János, 1790. Gaál János, 1791. Kerekes János, 1791–1793. Ifiai László, 1794. Gyulai György, 1795. Deb. Szabó János, 1795. Szentpéteri István, 1796. Ifiai László, 1797. Szentpéteri István, 1798. Szentkirályi Pál, 1799. Farkas György, 1800–1801. Szabó Péter, 1802. Váncza István, 1803. Andrási Antal, 1804. Farkas György, 1805. Lázár János, 1806–1808. Andrási Antal, 1809. Kozma István, 1810–1813. Farkas György, 1814. Andrási Antal, 1815. Farkas József, 1816. György János, 1817–1818. Kerekes László, 1819–1820. Simon György, 1821. Varga István, 1822. Kerekes László, 1823. Páskuj Jákób, 1823. Smercsányi Mátyás, 1824. Kerekes László, 1825-1828. Orbán László, 1829–1830. ifj. Farkas József, 1831–1832. Orbán László, 1833. Varju János, 1834. Varga István, 1835. Varju János, 1836. ifj. Farkass József, 1837–1838. Fodor László, 1839–1840. ifj. Farkass József, 1841–1842. Fodor László, 1843–1844. ifj. Farkass József, 1845–1846. Varju János, 1847–1848. Papp János, 1849. Huberth Iván, 1850. Költő Ferencz, 1851–1852. Huberth Iván, 1853–1854. Bocsánczi Márton, 1855–1857. Halmágyi László, 1858–1860. Erőss István, 1861. Benkő Lázár, 1862–1867. Szathmári László, 1868–1878. Farkas Károly, 1878. Józsa Gyula, 1878. deczember 27-dikétől 1882. decz. 30-dikáig Bocsánczi Adolf, 1883-tól máig Gencsi Sándor.*

* A Szilágy-Somlyó város birtokában levő névjegyzék után.

591Szilágy-Somlyó r. t. város tiszti kara az 1901. évben: polgármester Gencsi Sándor, főjegyző Aranyidkai Sváiczer Gábor, rendőrkapitány Hegedűs Sándor, pénztárnok Kedves János, ellenőr Borsos János, számvevő Farkas Károly, tiszti ügyész Faragó Sándor, árvaszéki ülnökök Veverán József és Lukácsfi Ödön, tiszti orvos dr. Kálmán Ignácz, aljegyző Jolhej József, városgazda Papp Tódor, végrehajtó Szalavecz Zsigmond, rendőr alkapitány Páskuj József, iktató-kiadó Váradi Ede, irnokok Koza József, Harácsek István, Gödényi Gábor, Lengyel László, Szénási Miklós. Legtöbb adót fizető képviselők: Goldglancz Jónás, kiskorú báró Bánfi Judit és Zsuzsa képviseletében Halliárszki Sámuel, Porjesz Sámuel, Bartha Károly, dr. Lang Jakab, Trusza Lajos, Farkas Ödön, Brüll Sámuel, Veverán József, Tamkó Bertalan, Weinberger Kálmán, Huberth Jenő, id. Szabó Ferencz, Ruszka Ignácz, Frankovits Ignácz, Páskuj Antal, Lukácsfi Ödön, Szaplonczai Sándor, dr. Kálmán Ignácz, Weisz Ignácz, özv. Ruszka Istvánné képviseletében Körözsi Endre, Róth Lajos, Faragó Sándor, Nedeczki János. Választott képviselők: Bikfalvi András, Páskuj József, Gámenczi Lukács, Bogdán István, Erdődi László, Réner Albert, Barbolovits Alimp, Schönstein Ferencz, id. Páskuj István, dr. Ajtai Endre, Schönstein István, Zobel Lipót, Bölöni Sándor, Lengyel Ferencz, Láng József, Nagy Ferencz, Barna József, Huberth György, Farkas István, Ketheli István, Márkus Gusztáv, Somogyi Kálmán, Brüll Károly, Csillag János.

«Somlyó városa az 1669-dik esztendőtől fogva minemű Statutummal élt legyen minden dolgaiban, nem különben szőlőhegyeinek és határainak dolgaiban, valamint ennek előtte, úgy mostan is, a mint ezen alább írt statutumunkból világosan kitetszik, a melyet a városi régi improtocolatiók is bizonyítván, azok ily renddel következnek:

Mindeneknek előtte ki-ki Istenéhez való kötelességéről megemlékezvén, minek előtte hivatalos munkájára menne, 592annak előtte O Felségét szolgálja a szent gyülekezetben, úgy menjen azután munkájának véghez vitelére, kihez képest a prćdicatorok is igyekezzenek idején jó reggel könyörgést tenni, este pedig napmenéskor, hogy így a dologtévő emberek mind a kétszeri könyörgésen jelen lehessenek.

1. Somlyó városának amodo in posterum minden időben, mint szintén ennek előtte, úgy ennek utána is lészen nemes hadnagya, azért annak választása annuatim legyen, ily formában. A nemességnek a városi köznéppel együtt, minden Szent Mihály napkor egy bizonyos helyen girás generalis gyűlése legyen és ott a somlyói universitas compariálván, maguk közűl mind a két religiokból, a kiket alkalmatosaknak ítélnek, hármat-hármat candidáljanak, hogy a nemes vármegye fő tisztekkel és a városiakkal együtt, azok közűl communi voto et suffragio a melyiket azon tisztségnek elviselésére méltónak, elégségesnek ítél, az maradjon meg. Tartozván mindazonáltal annuatim a hadnagy búcsuzni, a hadnagy mellé hazájok közönséges javára tartozó dolgoknak hasznos és istenes igazgatására, tizenkét személyeket, haza szabadságát szerető és ország törvényét értő embereket válaszszanak, azon napon sine discretione religionis választassanak a tisztek. Ha valaki pedig a város közönséges szolgálatjától magát vonogatná és szolgálni nem akarna, a választást megvetvén, nem engedelmeskedvén (igaz mentsége is nem lévén), a hadnagyság fel nem vételéért flor. hung. 12, senatorság fel nem vételéért flor. hung. 6, egyéb apróság hivataloknak fel nem vételéért flor. hung. 3 büntettessék eo ipso facto, és ezen summa in usum universitatis convertáltassék.

2. A hadnagy minden héten szombaton una cum juralis senatoribus összegyűljön, s törvényt celebráljon minden Városi örökségekről, ép, puszta házakról, fundusokról, puszta telkekről, szőlőkről, elhagyott puszta szőlőkről, pallagokról, szántóföldekről, szénarétekről in territoriis Somlyóviensi de omnibus bonis immobilibus rebusque hćreditariis appellationibus, 593bocsáttassanak ad sedem judiciariam suprem. cottus krasznen. és ezekben az országnak minden törvényes remediumi megengedtessék.

3. Pénz-ezüstről, osztásról, adósságról, dosról, pharaphernumokról, quartalitiumról, lopásról, injuriákról, kártételekről, diffamatiókról, szidalmazásokról, egyszóval minden dolgokról et rebus omnibus mobilibus qua vis modo nuncupatis minden ott lakó ember azon város székin törvényt állani tartozik, egyik a másiknak servatis tamen juris et sedis processibus infra declarandis ezen széken pedig ötven forintos causáknak légyen finális decisiojok, és executiojok is, feljebb való meritumú causák pedig appellatioban bocsáttassanak a nemes vármegye törvényes székire.

4. Ha valamely actorea pars ezen széken (exceptis liquidi fide jussionibus et contractibus) más ellen list moveál, ötven forintig szabadosan perelhessen. Kinek is az inctus actiojára azon ötven forintig tartozzék megfelelni, de feljebb ne. A törvénytételben pedig mindenkor legalább a senatoroknak fele jelen legyen a hadnagy mellett kötelessége szerint.

5. Két, három s tíz forintos dolog is, (de ne feljebb) azon széken agitáltassék, egy, vagy két széken decitáltassék, ez pedig ne citatióval, hanem certificatióval inchoáltassék, ez ily causákban ante vel post certificationem allecta pars penes sigillum ductoris ad partem inquirálhasson medio senatoris sed is, vagy in facie sedis, két vagy három tanuit is sistálhassa, beadhassa és decidáltathassa finaliter nulla remedio et ulteriori processus admissis.

6. Paraszt, szolga rend a hadnagy pecsétjére tartozik megesküdni, nemes ember pedig Úrnak parancsolatjára s hadnagyéra nem.

7. Citatiok ad octavum diem a város idézője penes sigillum ductoris légyenek és arról partibus utriusque testimonialis adassék fide mediante ha kivánják.

8. A causák solit. processuales et citatione mediante inchoat. 594ante octavum ne leváltassanak post citationem octavalem az első széken az Actor proclamáltassa az inctust és irásban adja be, actióját és könnyebb, s hamarább lészen, ha a peres jelen, és kivánja, adassék pár nékie ad tutur., ha nem compariál, nemora iratik és marad abban ad futur., sed az inctus is irásban tehessen választ az Actor allegatiojára, ha akarja.

9. Második szék eljővén ismét az Actor az inctust proclamáltassa, ha párt vett az inctus, felelhessen, s allegálhasson ac ut in prima instantia excipiálhasson három exceptióig, tandem ad meritum szolgálhasson; et demum partes utrćque simul juxta leges regni et juxta actionem ad litteras et humane exmittáltassék, ha pedig az inctus, a második széken is nem compariál irására, nemora irassék és az Actor ad comprobandum kibocsáttassék.

10. A második szék is ilyen módon elmúlván, hogy az inctus perit amittálja és tovább való processusa ne lehessen káros és sérelmes lenne; hanem légyen az remediurna (a második széken lett nemozása az első is mind fent állván) az succumbens inctus a harmadik szék előtt mégyen a notáriushoz és az Actor acquisitioját, a notárius olvassa el előtte és ha kivánja, adjon utrumot néki és lássa irásból is, mire kéredzik és ő is azon utrumot ki az Actor actiojának contrariurna ad futur. videlicet tertiam sedem judiciariam vallasson és azokat cum litteris et litteralibus instrumentis azon harmadik széken beadhassa, és exhibeálhassa. Ita tamen két elmúlt széken, miért nem compariált justam assignet. rationem, ha adhatja, bene quidem, ha pedig nem adhatja, deponat onus non venientić flor. hung 2. in duab. Judicibus in tertia Actori cedendum. Ez meglévén, valamint in prima instantia, az inctusnak azon szabadságában légyen juxta leges regni excipiendi, contendendi, et meritum attingendi, et documenta litteralia, et humana exhibendi habebit potestatis facultatem.

11. Az Actor exmissioja szerint azon harmadik széken 595reportálván mindenik félnek finalis deliberatioja pronunciáltassék ulteriore remedio et processu sed et appellatione amplius non admissis az ötven forintig való keresetben.

12. Ha valamely peres csak patvarkodásért, mások károsításáért citál valamely szegényt, vagy ártatlant törvényre akarván fárasztani és haszontalan költséggel terhelni, em leváltatja, sem deponálja, az inctus pedig mindenkor ott fárad és tekereg-, az inctus protestáljon két törvényes széken és ugyanazon harmadikon vegyen testimonialist de absolutione, jól végére menvén mindazáltal a szék megvizsgálja, miért nem compariálhatott az Actor? De még efféle absolutionak alkalmatosságával, ha az inctus comprobálhatja, hogy az Actor méltatlanul fárasztotta légyen és valamire mér mondani, mind költségét, fáradtságát fizesse meg.

13. A causak seriesből et quidem juxta ćtatem leváltassanak; fenn maradván a szék authoritása némely causakban, úgy mint: szegényeknek, ügyefogyottaknak és miserabiliseknek dolgokban.

14. Az inquisitiókról való relatoriakat az inquisitorok partibus efflagitantibus sub sigillis et fide mediante kiadni tartozzanak, a relatoria bepecsételtetvén intituláltassék. Nobili ductori et juratis senatoribus sedis judiciarić oppidi Somlyó. A causansok, ha olvasni akarják és látni kivánják, vigyék a hadnagyhoz, akár a szék notáriusához: apertálja a relatoriákat.

15. Mivel Somlyó városában sok félből származnak az emberek a szabadságra nézve, azért a hadnagynak igen szorgalmatos gondja légyen arra, hogy mikor aféle advenak incorporaltatni akarják magukat a város közé, testimoniumot kívánjon tőlük (ha nem ismeretesek), értelmesen végére menjen, micsoda rendű és állapotú emberek voltak azelőtt és mi okból s tekintetből mentek reá lakni, azt pedig oly caute cselekedje, hogy az oda származandó jó szolgálatra való embereknek kedvetlenséget ne szerezzen.

59616. Ha valaki a hadnagy ellen vakmerőképen feltámadna, becstelenséggel illetné, megbizonyosodván a dolog, vagy pedig közönséges jóra nézendő dologban parancsolna a hadnagy és szót nem fogadnának, méltó és helyes mentségek nem lévén, az ilyeneken mox et defecto exclusis omnibus juridicis remediis toties quoties flor. hung. 6 exequáltalhasson, ha pedig az executort impediálnák, cum duplo exequáltassanak és ilyenekben azért a hadnagy valami privata vindictot félre tégyen, hanem a rendes igazságot kövesse és az ilyen executiokat az olyanokon vigye véghez, akik contumaciter absque ulla rationabili excusatione in praemissis evidenter vétkeznek, a hadnagy is ha mit tisztiben exorbitál, eltelvén ideje ezen processus szerint kerestessék és büntettessék.

17. A kik az Istennek parancsolatjával, sem világ törvényélve semmit sem gondolván, az Isten ellen való rút szitkoknak nemeivel: adta, teremtette és ezekhez hasonló több Isten ellen való szitkokkal szitkozódnának, homály nélkűl megbizonyosodván, az olyanok érdemek szerint megbüntettessenek, a kik pedig lelkeződnek, az olyanok is hasonló érdemek szerint való büntetést szenvedjenek. A szolga, a paraszt rend is, pálcza által való büntetést, vagy kalodával, vagy nyakvassal pironkodjanak.

18. A korcsmákon estvéli kilencz óra után bort adni és ottan korhelykedni ne merészeljenek sub poena flor. hung. 6, kivévén a betegeknek és az úton járóknak, a kik későn érkeznek, – dolgokat, mert azoknak bort illendőképen adathatnak, de mindenek felett vasárnap és ünnepnapokon a korcsmákon a czégérek is bevétessenek és két templomi Istenszolgálat utánig bor ne adattassék a korcsmában az ivók számára (kivévén a gazda emberek házok számára megkivántakat), nemkülönben kuglizás, kártyázás, koczkázás tilalmaztatik sub poena prćdicta.

19. A kik éjszakának idején kiáltoznak, szitkozódnak, lövöldöznek és garázdálkodnak, az olyanok admoneáltassanak, 597ha fogadják bene quidem, alioquin, ha contumaliter azon alkalmatlankodást continuálják, kalodában veressenek, ha pedig törvényre való materia van a dologban, csak úgy simpliciter más nap a kalodából el ne bocsáttassanak, hanem juxta demerita jure meg is büntetődjenek.

20. A kik minden igaz ok nélkűl cirkálókra támadnak, vagy házat felvernek, ajtót, ablakot bevagdalnak, vagy más jámbor emberekre támadnak, azokat megvernék, és sebhetnék, az olyan malefactorok, ha in loco delicti comperiáltatnak (non obstante nobilitarum prćrogativa), megfogattassanak és ad tertium ellenek törvény is pronunciáltassék, ha bizonyos a dolog, ugyanakkor executioban is vétettessék; ha homály van a dologban juxta articulum egy remissio adassék és azután finaliter decitáltassék.

21. Mint hogy minden véghelyekben mind az éjjeli, mind pedig nappali vigyázás igen szükséges, azért minden ember (a cameralistákon és a nemes vármegye tisztjén kívűl), ki a városban lakik, a mikorra cirkálásra következik, vagy maga jó apparatussal előmenjen, vagy arra illendő, jó fegyveres embert maga helyében kűldjön cirkálni, ebben pedig ilyen mód observáltassék: minden tíz-tíz embernek egy tizedese légyen és tíz számra cirkáljanak, a tizedes pedig mikor a sor reá következik, cirkálóit vigye elő a hadnagy házához, s prćsentálja be a hadnagynak s úgy menjen házához, a kik contumaciter el vonnák magokat a cirkálásból, az olyanok toties quoties megbüntettessenek, a tizedes pedig a cirkálók között mindenkor képebéli embert hagyjon, a ki jó lelkiismerete szerint tartozzék megmondani, kik absentálták magokat a cirkálásból.

22. Senki extraneus Somlyón házat, örökséget, pusztát, res hćreditarias et bona immobilia ne keressen törvénynyel, hanem ha mi jussa és prćtensioja vagyon, nemes Kraszna vármegye cont. tör. táblája lévén competens foruma a somlyói nemes embereknek, keresse a vármegye székin, mind az 598által perelhessen otis servatis ejusdem sedis processibus és az apellatio is megengedtessék, ha úgy akarja.

23. E feljebb megírt rendelést és minden törvénybeli processust, azoknak intacte megtartását csak Somlyó városának lakosaira értjük, senkit extraneust, vármegyék- és székbeli nemes személyeket ide nem értvén, nem is lévén senkihez is competentiájok, exceptis malefactoribus in territorio ejusdem loci in, loco delicti manifeste patrati deprehensis, ut supra.

24. A város házát s ottan lévő kerteket, szénamagazinumot, a hadnagy szorgalmatosan; mikor a melyiknek ideje vagyon, reperáltassa, egy szóval melyeket lát a város közönséges javára és hasznára s épületére, maga serénysége szerint kövesse el, a minémű proventusok kezében forognak a hadnagynak, suo tempore igazitást tégyen felőlök.

Somlyó városának szőlőhegyei és határairól szóló statutumai ez alább megírt mód szerint következnek:

1. Tavaszszal, Szt.-György-nap előtt két hetekkel, ősszel pedig Szt.-Mihály-nap előtt két hetekkel a gyepüket felmérvén, kik azon felmérés után két hétre reájok esett gyepüjöket fel nem állítják, büntettessenek dénár 6, harmadik héten dénár 12, negyedik héten dénár 24, azontúl toties quoties, ha hiba találtatik a gyepükön 1 forint, ha pedig valaki az ép gyepűt szántszándékkal kihányja, a kaput nyitva hagyja, comperialtatván hasonlóképen egy forintig büntettessék.

2. Ha valakinek marhái pásztorával a tilalmasban találtatnának, büntettessék a törvény szerint flor. 1.

3. Szokások némelyeknek, hogy lovaikat a tilalmasban pányván jártatják, némelyek rendelt pásztorai vagy elaludván, vagy magok dolgokra fordúlván, a lovak elszabadúlnak és károkat tesznek, azért is senki a maga lovait még a magáéban is pányván ne jártassa sub poena dénár 51.

4. A kiknek a határon semmi földjök nincsen, mégis minek előtte a fű nevekednék, már akkor zsákkal, kötéllel 599 és szekerekkel hordják, prédálják: az ilyetén személyek, ha comperialtatnak; egy forintig büntettessenek, a kárt is fizessék meg.

5. Buzahordáskor senki is marháját ki ne ereszsze, ha pedig valakinek marhái éjszakára hálásra kimennek, 1 forintig büntettessenek.

6. Ha pedig, határbírák híre nélkül, a tilalmast felszabadítaná, és vakmerőképen a még fel nem szabadúlt tarlóra, vagy rétre hajtaná, tehát az ilyen személy büntettessék 3 forintig.

7. A határpásztorok fizetése lészen minden három keresztből egy kéve, minden boglya szénától dénár 3.

8. Minden szőlős gazdaember, valakinek a hegyben szőlője vagyon, a szőlőnek proportiojához képest, a határbírák által kiméretett gyepüt, a feljebb megírt modalitás szerint (a szőlőhegy télben, nyárban tilalmas lévén) felállítani tartozik sub poena superioris dictata.

9. Ha a szőlős gazda maga vonó marhájával a szőlőhegyre felmégyen, legeltetésnek okáért marháját kibocsátja, úgy viselje gondját, hogy szomszédjának kárt ne tégyen, maga határán kívül ne bocsássa, különben télben, nyárban, őszszel, tavaszszal ha comperialtatik nappal dénár 24, éjjel, ha pásztorostól találtatik, egy forintig büntettessék.

10. A szőlőhegyekre fel- s alá-járó, templom-kerűlő személyek felől rendeltetik az, hogy senki más ember szőlője alatt, a kinek útja arra nem lévén, gyümölcs és szőlő termések s érésnek idején kalandozni, ebekkel, kopókkal vadászni ne merészeljen, kiket, ha a szőlő gazdája, vagy szomszédja, vagy hites kerülő tapasztalnak, 24 pénzig büntesse, ha pedig az olyan lézengő személyeknél ért, vagy éretlen gyümölcsöt, vagy egrest, szőlőt találna, hozza a hegybírákhoz, kinek authoritasában lészen, vagy pénzül 6 forintig, vagy pedig 40 pálczáig respicienda ćtate büntettessék.

11. Observaltatik az is, hogy sok szőlős gazda boros edényeinek, 600s borainak alászállítására nagy erővel, s fáradtsággal az útakat renoválják, alkalmatossá tészik, de ellenben, mások az útnak könnyebb voltáért a hegyben járó közönséges útat igazgatni nem akarván, ha tűzi fáért mennek is, a szőlő közt felállított útat veszik magok eleikben és azt gerendáknak, ágasoknak, s egyéb épületekre való nagy fáknak vontatásokkal alkalmatlanná tészik és másoknak szőlőaljait tapossák, ezeknek gyepüjöket kihányják, elrontják, gyakorta meg is eresztenek, a fűvet gázoltatják, boglyáikat elhányják, ezeknek az előbb megírt útakon való járás tilalmaztatik, ha pedig valakik comperialtatnának: büntesse a hegybíró – flor. 1.

12. A szőlőpásztorok is gyakorta korhelykedvén, hol gyümölcscsel, hol szőlővel éjjel és nappal korcsmákra bejárnak, egész éjszakákat a korcsmákon töltenek, ezeknek megzaboláztatására rendeltetik; az, ha éjjel a városon, a hegyen hárman találtatnak, együtt scorsim, et separatim toties quoties 24 pálczával büntettessenek.

13. Mint hogy a hegy kerülőség nem ház sorjában fog járni, hanem a ki alkalmatos erre a hivatalra, a hegybírák azokat fogják választani, hogy ők is, mind hivataljokban, serényebben járjanak, mind pedig szolgálatjok híjában ne légyen, fáradságoknak jutalmául a szőlős gazda fizet egy kapaalja szőlőt, 1 pénzt, e mellett a hegybíráknak is nem kevés faradságok lévén, sőt gyakorta nehézséget, átkot is szenvedvén másoktól, a feljebb írt occuráló pśnalitásoknak két része lészen a hegybíráké, harmad része pedig a kerülőké,

14. Ha tapasztaltatnának olyak is, kik a porgolát kertből karókat, sövényt, vagy szőlőkarókat hordanának és egyébféle fákat, a másét, egy forintig büntettessék és érette mást adjon és csináljon.

15. Az erdőknek gyümölcstermő és aproncsfáknak conservatiojára nézve minden rendbéli ember az őszi s tavaszi gyújtogatástól tilalmaztatik, ha pedig valaki deprehendáltatnék, 601pénzül 12 forintit, corporaliter pedig 50 pálczáig büntettessenek.

16. Ha Somlyón, vagy a circum jacens négy helységen körűl lakó embert akár ki is a Magurában hársat hántani, vagy abroncs, s egyéb fát vágni (ide értvén a badacsoni nemességet, kik még eddig a Magura defensiojába sem egyszer, sem másszor nem concuráltanak) tapasztalná, vagy találná, a nála talált hársat, s fákat elveheti, e mellett három forintig megzálogolhatja.

MALOMERDŐ NYÁRI MULATÓ.

17. Nagy abusus observáltatik még a napszámos fizetésekben is, elannyira, hogy némelyek a kaszásoknak ultra competentiam egy máriást, sőt többet is adnak. E mellett a málékapálás idején is rosz gyermekeknek is, oláh fátáknak szintén úgy, mint nagy erős dolog-tévő embereknek 6 poltrát fizetnek, ennek el távoztatására a nemes vármegyétől régen 602ki adott statutum szerint, Szent-György-naptól fogva, Szent-Mihály-napig egy jó kapásnak gazda kenyerén 24 pénzen felűl, leány, asszony, ember málékapásnak 14 pénzen felűl, Szent-Mihály-naptól fogva Szent-György-napig férfinak gazda kenyerén 14 pénzen, maga kenyerén pedig 24 pénzen felűl senki is napszámot fizetni sub 12 flor. ne merészeljen.

18. Ha nemes ember in facto delicti találtatik és megtámadja a kerülőt, marháját behajtani nem engedné, a kerülő fogja el azon nemes embert, ha pedig nem bír vele, adja be a maga előljáróinak, törvény szerint elveszik büntetésöket.

19. Ellenben, ha a hegy-, határ-bírák kötelességökben el nem járnának, 12 forintig büntetődnek, a kerülők pedig, ha vigyázatlanságuk miatt kár történik, vagy a kár tévőt előadni, vagy ha nem adhatnák, magok megfizetni a kárt tartozzanak.»*

* Szilágy-Somlyó város levéltára Lajstr. sz. 251/1840.

Szilágy-Szeg. L. Szeg.

Szilágy-Szentkirály. L. Szentkirály.

Szilágy-Sziget. L. Sziget.

Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem