Szilvás.
Szilvás.
Scilovas, Scilvas, Zilvas 1234, Zylas 1455, Szilvás 1460, Zylwas 1475, Z˙lwas 1549, Zylvas 1631, Közép-Szolnokból való. Tasnád melleti fekszik Neve nem szorúl magyarázatra.
603Zilvás nevű helységet Szatmár vármegyében említ Szirmai.* Ez e Szilvás 1439-ben kir. adománynyal Chernavoday Miklósnak és Erzsébet leányának birtokába jut. Kétségen kívűl áll, hogy itt a mi Szilvásunkról van szó; Szatmárban ma ily nevű helység nincs is. De megerősít ebben ugyancsak Szirmai,* a ki 1234-ből a gr. Károlyiak levéltárában levő okiratból idézi, hogy II. András Scilovas, Scilvas földet Zounuk vármegye hatalma alól kiveszi, a mikor Scilovas Ipoche gróf leányának, a Kathai nemből eredett István gróf feleségének a birtoka, a kinek a király ötven márkáért adta el.*
* Szirmai: Szatmár, 1810. II. 381.lap.
* U. o. 46. l.
* Fejér, III. 2. 403.
1455-ben ítéletet hoznak Peliskei Csáki István özvegye Katalin és leánya Erzsébet számára a középszolnoki Zylas birtokrész* ügyében, melyet elfoglaltak Csáki György fiai: László és György, Ferencz, László erdélyi vajda és Mihály fivére.*
* Előfordúl Szántóval és Hidvéggel.
* Lelesz, K. 87. f. anni 1455. nr. 41.
1475 körül Zylwas Becski György és (bizonyos) Benedek jószága 7 frt 2 dr. és 12 frt adóval.* 1543-ban 6 kapu után rótták meg adóval a Károlyi Péter jobbágyait, ellenben az Isztári Jánoséit csak 1 után. Fölmentettek az adózás alól 2 bírót, 4 szabadost és 19 szegényt. Ugyanekkor följegyeztek 2 puszta telket is.* 1549-ben 7 1/2 kapu után fizettek adót a Becski István jobbágyai, az Esztári Farkaséi pedig 2 után. Eme 9 1/2 kapun kívűl feljegyeztek még 1 bírót, 17 szegényt és 5 új házat.* 1570-ben 8 kapu után adóztatták meg a Becski (Becs) György jobbágyait.*
* E mű I. k. 177. lap.
* Dical.
* U. o.
* U. o.
1484-ben Becski (Bekcs) László elzálogosítja Z˙lwas-i részbirtokát Csaholyi Andrásnak.*
* Nemz. Múz. Becski-lt.
1491-ben a Zylwas birtokbeli leánynegyedet illetőleg egyezséget kötöttek Szántói Becski László és Perényi Simon.*
* U. o.
1496 aug. 13-dikán Szántói Bekcs János szolnokvármegyei 604Szilvás birtokába Geréb László, erdélyi püspököt iktatták.*
* Tört. Tár 1897. évf. 734. l.
1512-ben Szilváson birtokos Szántai Becsk György leánya Katalin férj. Sztári Jánosné.*
* Gr. Károlyi-lt. III. 83. lap.
Szilvas birtok területén Esztári Farkas curialis telkéről elvitte a szénát meg elfoglalta a Kisréth negyedét Szántói Becski István, a kit azért 1548-ban Esztári megidéztet.*
* Lelesz, Act. an. 1548. fasc. 5. nr. 63.
Szilvás birtok határán tizenhat szántóföldet foglaltatott el Berekszói Hagymási Kristóf és azokat Tasnádhoz csatolta, a miért 1576-ban tiltakozott ellene Szántói Becski György. A lefoglalt szántóföldek neve: Tóhát.*
* U. o. Signat. Lib. 5. folio 132.
1631 julius 12 előtt Zylvas-on jobbágyokat zálogosított el Becski László Balázsházi Lászlónak, a kitől most kiváltja azokat a nevezett Becski árvái számára Lónyainé Báthori Kata.*
* Nemz. Múz. Becski-lt.
A Becski-javak közűl Szilvás csak a fiúágat illeti, a mint ezt 1688 junius 21-dikén kijelentik Briberi Melit Zsigmond, Zólyomi Miklósné Melit Klára, előbb özv. Becski Györgyné, majd özvegy Tárkáni Istvánné Semsei Kata, mint első férjétől született leányának, Juditnak természetes gyámja, továbbá Divini Ferenczné Becski Zuzsánna és Becski Éva.*
* U. o.
1692-ben Becski György elzálogosítja Szilvás faluját és más javait 1500 magyar forintért Muraniczi Horvát Jánosnak és nejének, Szalai Barkóczi Katának oly feltétellel, hogy tizenhat évig ki ne válthassa.*
* U. o.
Szilvás egyike vala azon birtokoknak, melyeket Klobusiczki György elidegenített, a mi ellen 1717-ben tiltakozik Muraniczi Horváth Ádám, mini a kit azok öröklés jogán illetnek.*
* Lelesz, Act. anni 1717. nr. 20.
A hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták a következőket: más telkén lakó nemesek: Valján Urszuj, 605Gábor és Simon; pap: Bálint Petre gör. kath., kántor: Pap György gör. kath.*
* Szv. lt.
1805-ben feljegyezték a Gicz-család 4 tagját, mint fegyverfogható adózó nemeseket.* Okt. 24-dikén homagialis esküt tettek Gicz Simon és Ursz.*
* U. o.
* U. o.
Szilvásnak a tizenhetedik század elején önálló evang. reform. egyházközsége volt. Papja Csengeri János. E század közepén a tatárok s törökök teljesen elpusztították, magyar egyházát s magyar lakosságát megsemmisítették. A tizenkilenczedik század második felében költözött bele két reform. család. Most Tasnád-Szántó filiája.*
* V. ö. Névk. ev. ref. 1875. 50. l.
1646 előtt unitárius egyháza is volt.*
* V. ö. e mű I. k. 546. l.
A gör. katholikusok fatemploma 1770-ben épűlt. Az egyház 1775-ben egyesűlt. Anyakönyve 1801-ben kezdődik.*
* Sch. 1886. 188. l.
1733-ban 15 oláh családot találtak; görög-keleti papja Gábor nevet viselt.* 1750-ben a gör. kath. lelkek száma 293, a kik részén volt egy templom, egy működő pap, egy kántor, egy sekrestyés-egyházfi s illette a papot huszonhat köblös szántóföld.*
* Tr.
* Tr. 1901. évi IX. szám, 285. l.
Egy gör. kath. jellegű egy tantermű iskola 1892-ben épűlt. 1703-ban a faluban 4 örökös jobbágycsalád van (Füsüs Péter hadba ment) s 15 tizenkétnapos ember, 3 közülök (Csűs, Lázár, Erdély) katona. A makkos erdő «valami rossz», de külön nincs a földesúr számára. – Szolgáltatásuk, mint a szántaiaké.*
* Orsz. lt. Urb. et. Cong. fasc. 64. nr. 17.
1715-ben 8 jobbágy háztartás fizetett adót, 6 magyar és 2 oláh; 1720-ban 7 jobbágy, 7 zsellér, összesen 14 háztartás, magyar 10, oláh 4. Ebből következtetve a népesség száma a pragmatica sanctio korában 126 lélek, magyar közülök 90, oláh 36.* 1720-ban tizennégy telek volt két éve puszta.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. l.
* U. o. 341. l.
6061847-ben a lakosok száma 292; róm. kath. 4, gör. kath. 288.* 1890-ben 277 lakosa van; nyelvre nézve magyar 20, oláh 257: vallásra nézve róm. kath. 3, gör. kath. 257, evang. reform. 5, izr. 12. Házak száma 50.
* Nagyv. Nvk. 1847. 107. l.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 48, 1720-ban 348 köblöst; rétet 1715-ben 16, 1720-ban 42 kaszást; szőlőt 1715-ben 12, 1720-ban 25 1/2 kapást. «Más forrás» czímen 1715-ben mint jövedelmet említenek 54 forintot.* 1720-ban a szilvási bornak cseberje 1 frt volt és a föld is 1 csebert hozott csupán.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. l.
* U. o. 341. lap.
1895-ben gazdaságainak száma 71. Területe 1527 katasztrális hold, a melyből szántóföld 829, erdő 365, rét 143, legelő 105, kert 39, terméketlen 46 hold.*
* Mg. St. 506.
A községnek 1900-ban 13.400 K 66 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2117 K 68 f.
Utczái: Nagy-utcza és Sikátor.
Határrészei: Inaţ = Inácz (lenvetés), Rostogolina = Rosztogoliná (lejtős oldal), Tăuţ = Teucz (tócska), Arisztia, Rîtul din jos = Ritul gyin zsosz (alsó rét). Erdők: Csárda, Dolina, Bálta (mocsár).
Kútjai: Fântâna din jos = Funtiná gyin zsosz (alsó kút). La Imaş = Lá Imás (a közlegelőben), Buná (jó kút).
