Tövised is középszolnoki falu volt, az Érmelléken ma is van ily nevű puszta Ér-Szodoró mellett.
Tövissed, Thevissed, Tyvssed 1475 tájt, Th˙w˙ssed 1543, Tewissed 1549, Thöw˙ssed 1554, Thew˙ssed 1570, Thovissed 1548, Teowissed 1604, Theövissed 1615, Tövised 1616, Töuissed 1630.
1427–1430 körül Szilágyi Miklós fiai birtak itt.
1475 körül Tyvssed Dengelegi Bernát (Bernaldj), Dengelegi Pongrácz János (Wayuode) s bizonyos János jószága, 7 frt 2 dénár, 7 frt és 6 frt adóval, tehát népesebb hely volt Szodorónál, mely csak 8 frt adót fizetett. 1543-ban (a közép-szolnoki Th˙w˙ssed) Dengelegi Zsigmond és Csomafái János között oszlott meg; előbbinek a jobbágyai 5, az utóbbiéi pedig 4 kapu után adóztak. A 9 kapuszámon kívül volt még e helységben 2 bíró, 4 szegény és 1 új ház. 1549-ben (Tewisseden) 2–2 kapu után adóztak a Csomafái János, Dengelegi János és Ferencz meg a Szelendi János jobbágyai, ellenben a Kőrösi Miklóséi csak 1 után. E 9 kapun kívül volt a helységben még 1 bíró, 6 szegény, 1 új és 1 puszta ház. 1554-ben 687(Thöw˙sseden) a Dengelegi Miklós jobbágyai 5, a Dengelegi Jánoséi 3, a Dengelegi Ferenczéi pedig 2 kapu után adóztak. Eme 10 kapun kívül találtak itt még 3 bírót és 4 szegényt. 1570-ben (Thew˙sseden) 2 1/2 kapu után rótták meg adóval a Dengelegi Miklós jobbágyait, a Dengelegi Ferenczéit 2, a Dengelegi János és Kőrösi Jánoséit pedig csak 1–1 után. 1604-ben Teowissed falu 1 rótt ház után 2 forintnyi adót fizetett.
A thevissedi részbirtokot, a mely néhai Dengelegi Ferenczé volt, ezen Ferencz özvegyének, Potencziánának megbizottja átbocsátja Dengelegi Gáspár- és Boldizsárnak, ezek azonban kötelesek annak fejében az özvegyet megillető hozományt és nászajándékot kiadni.
Dengelegi János Thevissed birtokbeli jobbágyainak összes barmait Szodoróra hajtatta és csak egyezség alapján akarta kibocsátani Szodorói János, a kit azért 1543-ban Dengelegi megintett.
A krasznavármegyei (így!) Thovissed egyike vala Dengelegi Zsigmond ama javainak, a melyekből e Zsigmond özvegyét, Erzsébetet hozomány, leányait: Borbálát és Juliánnát pedig leánynegyed illeti meg, miknek kiadására ezek 1548-ban meg is idézik Dengelegi János és Ferencz osztozatlan testvéreket.
1615-ben a középszolnoki Theövissed birtok elfoglalásáért Dengelegi Miklós tiltakozik Vadász Mihály és Török Katalin ellen.
1616-ban vizsgálatot tartanak Dengelegi Miklós érdekében arról, hogy Tövised birtok mind a két nemet illeti-e és az e birtokról szóló oklevél holléte tárgyában, a mely oklevél a fentit néhai id. Dengelegi Miklós özvegye, Parlagi Anna jogán érinti.
6881742-diki tanúvallatás szerint Tövissed puszta falunak hol egy, hol más helyén nagy réteket bír Bagosi Erzsébet és a Vayak jogán Irinyi Irinyi István, de ő is csak ott kaszáltat 20–30 szekér számára valót, a hol szereti és hamarább beállhat a jó fűbe. A határon levő szántóföldeket többnyire Dobai Pál szodorói jobbágyai és zsellérei bírják. Két telket a szodorói oláh pap, Pap Gábor szokott szántani és törökbúzával bevetni és a kilenczedet Bagosi Erzsébet meg a Vayak számára minden évben beviszi Tasnádra.
Tövissed is egyike vala ama birtokoknak, a melyek visszaszerzésére nézve 1784-ben Menesági István és György, meg Csoknyai György megegyeztek.
Főbb birtokosok 1797-ben: Irinyi István, Radics Gáspár, Irinyi Imre, Faragó László, Dengelegi Décsei (ex Dengeleg), Bükkék.
1805-ben lovasnak vették föl Darvai Ferenczet és Imrét. Említvék még e község részéről Irinyi Istvánné birtokos és Radics Gáspár.
Evang. reform. magyar egyházáról egyetlenegy adatunk van. Az 1630 junius 9-dikén Debreczenben tartott közzsinat kétségkívül erre a Töuissedre küldte papnak Gulaczi Istvánt.
Még 1847-ben 99 (10 róm. kath., 55 gör. kath., 30 evang. reform. és 4 izr.) lakost számítottak itt össze.
Felesleges mondanom is, hogy az Érmelléken annyiszor dúlt s már ismeretes harczi viharoknak esett áldozatul.
Ér-Tövised határrészei: Ér-Kőrösi dülő, Szunai dülő, Nagy-Körtefás és Darvas.
Ér-Kőrösi dülő nevű határrészében egy halom látható s ezen templomromok.
Tulsó-Derzsida. L. Derzsida.