Turbucza.
689Turbucza.
Torbicza 1387, Turbucza 1390, Turbucha 1401, Turbolcha 1405, Turbocza 1423, Turbotha 1475, Thwrbocza, Thwrbocha 1489, Thyrb˙cza 1543, Thurbochia 1549, Thurbucza 1550, Thurbacha 1553, Twrbochya 1564, Turbotza 1582. A románok is így hívják. Talán román eredetű, jóllehet töve latinnak, képzése szlávnak is látszik. Az oláh nyelvben turb = megveszni, megdühödni; turbat = dühös; torburat = zavaros; uţ, uţă román diminutiv képző. Jelenthet zavaros folyót, vagy zavargó, nyugtalankodó természetű lakókkal bíró községet. Inkább az előbbi adja meg a név magyarázatát. Van ily családnév is.
Turbucza is azok közül a középszolnoki falvak közül való, a melyeket a törökök, szatmári tolvajok és kuruczok 1682 előtt elpusztítottak.* 1715-ben a Szamos árvize miatt áttelepűlt.*
* Szv. lt.
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 340. lap.
1387-ben Torbicza oláh falu az aranyosi várhoz tartozott.* 1390-ben, a mikor Kővár várának a határát járják fel, Turbucza*, is van említve, ekkor s még később is (1549, 1550, 1553) tehát Kővár tartozéka, 1564-ben a hadadi várhoz számítják.
* V. ö. emű II. köt. 16. lap.
* A leleszi konv. lt.-ban 1761 márczius 15-dikén összeírt okl.-lajstr. (Szgy.)
1401-ben a szolnokvármegyei Turbucha határait illetőleg egyezség jött létre Valk Demeter és atyafiai meg a Jakcsiak között.*
* Wl.
A váradi káptalan Zsigmond királynak 1423 Ker. Szent János születése előtt való kedden Budán kelt beiktató parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának, tisztelendő Dénesnek Turbocza oláh falujába ellentmondás nélkül beiktatta György másik fiát, Jánost, ennek nejét Annát meg fiait: Lászlót és Györgyöt.*
* GKG. C. fasc. XII.
690Turbotha «penitus deserta», teljesen el van hagyatva a Hunyadiak korában, a mint Közép-Szolnoknak legrégibb adóösszeírása mondja.*
* E mű I. köt. 179. lap.
1543-ban a középszolnoki Thyrb˙czán 2 kapu után rótták meg adóval a Jakcsi Mihály jobbágyait, de fölmentettek 1 bírót, 1 szabadost és 4 szegényt.* 1549-ben a Kővárhoz tartozó, középszolnoki Thurbochián 2 kapu után adóztatták meg a Jakcsi Mihály jobbágyait, kiken kívül még 3 szegényt és 3 új házat is találtak e helységben.* 1564-ben a hadadi várhoz tartozó Twrbochyán szintén 2 kapu után adóztatták meg a Jakcsi-árvák jobbágyait, de az adó behajtását nem engedte meg Sulyok György. Ugyanekkor volt itt még 2 zsellér és 2 új ház,* 1570-ben (a középszolnoki Thwrboczán) 1 kapu után adóztatták meg a Jakcsi Boldizsár jobbágyait* 1604-ben a középszolnoki Veselényi-jószághoz tartozó Turbuczán és Rónán együttesen 1 rótt ház után 2 forintnyi adót fizettek.*
* Dical.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
A középszolnoki Twrbocha is egyike vala azoknak a birtokoknak, a melyekért pert folytattak Bélteki Drágfi Bertalan és Kusalyi Jakcsi Ferencz; a pert 1489 szept. 3-dikán a kolozsmonostori konvent előtt elhalasztják.*
* Dl. 27,964.
Turbocza birtokba, mint Hadad várának tartozékába 1545-ben Kusalyi Jakcsi Mihályt iktatták.* 1570-ben pedig Miksa új adományúl adta Hadad várával (Twrbocza birtokot) Jakcsi Boldizsárnak és Kusalyi Jakcsi Mihálynak.* Azután, 1584-ben, mint már ismeretes, Veselényi Ferencz kapja Hadad vára többi tartozékával együtt.*
* Lelesz, Stat. B. 434.
* Wl.
* Orsz. lt.Gyf. kápt. lev. U. 8. és Wl.
Hogy Turbotza egyike azoknak a birtokoknak, a melyeket 1582-ben Kusalyi Jakcsi Boldizsár magvaszakadta után publikáltatott Zsigmond vajda,* s hogy 1582-ben erre a birtokra vonatkozólag is ellentmondottak Jakabfi Ambrus és 691Móricz özv. Jakcsi Boldizsárné Révai Annának,* szinte fölösleges mondanom.
* GKG. A. fasc. XX.
* Orsz. lt. Gyulaf. kápt. fol. 123.
A gör. katholikusok fatemploma 1816-ban épűlt. Anyakönyvök 1858-ban kezdődik.*
* Sch. 1898, 123. l.
1733-ban Turbucza oláh családjainak a száma 22; két görög-keleti papja van, ezek Niszte és Mihály, kik közűl az első kétnejű.* 1750-ben a görög kath. lelkek száma 168, volt részökön egy templom, egy működő pap, a kit illetett két mázsa só s a ki taksát meg robotot adott Wesselényi (Veselyeni) Istvánnak.*
* Tr.
* Tr. 1901. évi IX. szám, 284. l.
1703-ban Turbuczán tizenöt jobbágycsaládot írtak össze. Szolgálmányaikat már előbb láttuk.*
* V. ö. II. köt. 100. l.
1715-ben 9 jobbágy-, 6 zsellér-, összesen 15 háztartás fizetett adót, magyar 7, oláh 8; 1720-ban 9 jobbágy-, 5 zsellér-, összesen 14 háztartás, 8 magyar, 6 oláh. Ebből következtetve a népesség száma 1715-ben 135 lélek, magyar 63, oláh 72; 1720-ban 126 lélek, 72 magyar és 54 oláh. A lakosok vezetékneve magyar ugyan, de nyelvre nagyobb részük oláh.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. l.
1847-ben a lakosok száma 629; valamennyi gör. kath.* 1890-ben 462 lakosa van; nyelvre nézve magyar 8, oláh 454: vallásra nézve. gör. kath. 455, evang. reform. 2, izr. 5. Házak száma 86.
* Nagyv. Nvk. 1847. 109. l.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 39 1/2, 1720-ban 124 köblöst; rétet 1715-ben 12 1/2, 1720-ban 48 kaszást.*
* Magy. Stat. Közl. XII. köt. 66. és 67. lap.
1895-ben gazdaságainak száma 95. területe 1308 katasztrális hold, a melyből szántóföld 636, legelő 222, erdő 170, rét 64, kert 57, terméketlen 159 hold.*
* Mg. St. 510.
A községnek 1900-ban 2605 K 4 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1555 K 34 f.
692Határrészei: Tabla Stejar = Táblá Sztëzsár (tölgyfatábla), Dealul = Gyálul (a domb), Calea Tălharilor = Káljá Telhárilor (a haramiák útja), Stupină = Sztuptyina (méhház), Piktod, Fântâna Fagului = Funtiná Fáguluj (a bükkfánál levő kút), Stejar = Sztëzsár (tölgyfa), Valea Strîmbă = Váljá Sztrimba (a tekervényes völgy), Zăpodie = Zepogyijë és Zepogyë (völgy).
Vizei: a Szamos és az Almás.
A turbuczai Rákóczi-hegyen érdekes bronzeszközöket találtak.
