4. Somró-Újfalu.
7034. Somró-Újfalu.
Ujfalu 1585, Vyfalu 1602, Somorouj Fallú 1722, Somoujfalva 1750, Somre-Ujfalú, Olah-Ujfalu, románul Brusztur 1764 előtt, Brusturi = Bruszturj (keserű lapúk).
A mint egy 1764-diki tanúvallomásból tudjuk, «Bruszturt azelőtt a régi nevéről Somre Új Falunak vagy Olah Ujfalu-nak nevezték»). Butyka Péter «tudja nyilván és bizonyosan, hogy a mely falút a nemes Doboka vármegye felső járásában oláhul Bruszturnak (mely esik a magyar-egregyi járásban az Egregy vize mentén) hívnak, az magyarul Somre-Ujfalu». A nemes vármegye – úgy szolgabíró, mint perceptor korában – a repartitiót mindenkor Somre-Ujfalu nevezet alatt adta kezébe. «Atyám írásai között is azt láttam, – úgymond – hogy szolgabíróságában ő kigyelmének is Somre-Ujfalu nevezet alatt adták ki. Sőt a nagyatyám írásai között is olvastam, hogy mind szolgabíró, mind perceptorságában a nemes vármegye midőn specificálta magyarul Bruszturt, Somre-Ujfalu nevezettel illette.» Csomafáji Butyka János commissáriusságában, ifj. Székely István szolgabíró korában szintén Somre-Ujfalu volt a neve.* Rettegi is tán ezt a Bruszturt említi: «Bogáti Pál is mindenből jubiláltatott, bezzeg meghányta őtet is az erdélyi gyermek-ló; azt gondolta mikor Magyarországról bejött, hogy épen a nyakára űl Erdélynek; most én is elmondhatnám neki, hogy kiadtak rajta, mint a patai szűrön, olyan terminussal írta volt commissióját Apornak, hogy t. i. Sombori Jánoson kívül a több commissariusokon adjon ki, mint a patai szűrön a bruszturi contumacia alatt, melyről írtam oda fel is».*
* Mindent bizonyították Ladányi János és Butyka Mihály dobokai assessorok. Szgy.
* Hazánk, I. 367. l.
Közép-Szolnokkal határos* Somorouj Fallu lakosai elhagyván a régi faluhelyet, egy magasabb dombra telepedtek le 704az Egregy mellé. E falu állandó forgalmú út mellett fekszik Zilahtól egy mérföldnyi távolságban (1722).*
* Hodor: Doboka, 536. l.
* Cons. Dob.
1585-ben a dobokavármegyei Ujfalu és Romlott birtokok között levő peres földrész fölött tanúvallatást tartottak.*
* Gyf. kápt. lt. cent. V. 83.
1602 előtt a dobokavármegyei Vyfalu, Farkasmező, Vaskapu, Galponya, Dal, Ugrócz stb. a Sombori Farkas birtoka volt, de 1602-ben Básta György generális és Keövendi Székely Mihály tiszántúli kapitány Trogeri Lodi Simonnak adják érdemei jutalmául.*
* Orsz. lt. Gyf. kápt. E. 86.
1722-ben Zsombori Farkas újfalusi (előfordúl Rákos és Galponya között) jószágába beiktatják Horváth Simont, de ellentmond Zsombori Zsigmond.*
* Gencsi-lt. nr. 240.
1760-ban a falu nagy részét Sebes Sándor bírta.*
* Hodor K.: Doboka (1837.) 536. l.
1764-ben a dobokavármegyei Brusztur ama birtokok egyike, melyekért Sombori Zsigmond pert folytatott mostoha anyja és nővére ellen.*
* Szgy.
1837-ben birtokosai: Henter, Diószegi, Kemény bárók, Hatfaludy, Hodor, Bene, Demény, Farkas Gyarmati, Liszay, Zsombory nemesek.*
* Hodor K.: Doboka, 536. lap.
A gör. katholikusok egyháza 1789-ből való, fából építve a szent arkangyalok tiszteletére. Anyakönyvök 1873-tól van. A csak most épített egytantermű elemi népiskola is gör. kath. jellegű.
1733-ban az oláh családok száma 27; egyesűlt papját Jánosnak hívták.*
* Tr.
1750-ben a gör. kath. lelkek száma (Somonujfalva?) 114, a kik részén volt egy templom, egy működő pap, egy sekrestyés-egyházfi s illette a papot egy belső telek, kilencz köblös szántóföld, három szekérnyi széna.*
* Tr. 1901. évi IX. szám, 286. lap.
1837-ben lakossága 20 nemes, 241 nem nemes, házai 705száma 40. «A nemtelenek egyház népen kívül, mely magyar, oláhok egyesűlt görög valláson.»*
* Hodor K.: Doboka, 536. l.
1890-ben 335 lakosa van; nyelvre nézve magyar 20, német 21, oláh 293, egyéb nyelvű 1; vallásra nézve r. kat. 8, gör. kat. 293, evang. reform. 13, izr. 21. Házak száma 74.
1722-ben határa két részre oszlik. Talaja a domboldalon veres és sovány, a lapályon termékenyebb. 4 és 6 ökörrel kétszer szántanak. Trágyában szükséget szenved. Az őszi vetés bővebb termést hoz, mint a tavaszi. Szénája erdei. A malom földesuri területen fekszik. Építkezési és tűzi használatra elegendő erdeje van.*
* Cons. Dob.
Ekkor (Somorouj Falluban) az összeírt 4 jobbágy, 6 zsellér és négy bujdosó kezén volt 10 egész és féltelek, 18 ökör, 18 tehén, 5 borjú és üsző, 4 ló, 14 juh és kecske, 2 méhkas, 30 sertés, 40 köblös szántóföld, 14 köböl és 1 metreta őszi vetés, 3 köböl és 1 metreta tavaszi vetés; termett a határon a megelőző 1721. évben 118 kalangya búza, 34 kalangya zab, árpa és alakor, 17 kanagya kender és len, 1 metreta és 89 ocka (török font) kukoricza, 2 metreta borsó és lencse, 33 szekér széna. Szőlőt mívelt 10 jobbágy és 7 zsellér; amazoknak, 100, ezeknek 68 urna boruk termett. (1 urna körülbelül 13 liter). A falu évi malomjövedelme 20 magyar frt.*
* U. o.
Hodor azt mondja (1837): Földje jól terem. Fája, vize, vadja, rákja van bőven. Köve kevés.*
* Hodor K.: Doboka, 536. l.
1895-ben gazdaságainak száma 77. Területe 1015 katasztrális hold, a melyből szántóföld 481, legelő 172, erdő 150, rét 145, kert 18, szőlő parlag 4, terméketlen 45 hold.*
* Mg. St. 510.
1721-ben Somorouj Fallu adója 198 rhf. volt. 1722-ben e falu közös tartozása 30 magyar frt.*
* Cons. Dob.
A községnek 1900-ban 1150 K becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1107 K 10 f.
706Határrészei: Rîtul Morii = Ritul Morij (a malomnál fekvő rét), Petri = Ptyëtri (kövek), Glodurele = Glodurelë (pocsétácskák), Deal = Gyál (domb), Higyeris, Dos = Dosz (hát), Şes = Sësz (róna).
A határon van egy barlang, homokkőbe képződve, igen nagy kiterjedésű. Egy kőszén-telep a községtől délnyugotra fekszik, cserjés sziklás oldalban; tulajdonosa a közelmult évben termelni kezdette, de a munkával már felhagyott.
Somró-Ujfalunál – mondja Hodor – az egyik kőszirtnek a tetején kőhalmok láthatók, hasonlók vár romjaihoz. Minden valószinűség szerint vár lehetett itt is valaha.*
* Hodor K.: Doboka¸536. l.
