Vaja.
Vaja.
Voja 1341, Cziganvaja 1387, Wa˙a 1402, Vaya, Czyganwaya 1410, Cyganvaya 1411, Walya 1442, Waya 1449, Czigan-Vaja 1546, Vaja 1548, Chiganwa˙aa 1553, Waja 1567, Cziganyvaa 1751, Czigany vaay 1751. Vaja magyar nemzetségnév.
Kraszna vármegyéből kebelezték Szilágy vármegyébe. De Kraszna vármegye testétől elszakadva külön állt Közép-Szolnok területén. Innen van, hogy párszor Szolnok-, vagyis Közép-Szolnok vármegyéhez számították. Eleinte ide is tartozott. Zsigmond király 1410 márcz. 9-dikén helyezte Bozzási Péternek szolnokvármegyei Vaya birtokát Kraszna vármegye törvényhatósága alá.*
* Dl. 9631.
Az egykor népes helységet Básta dúlta föl.* A romjai Dobai Antalnak a Perevás határrészben levő földjén láthatók; a határon szerte kő- és téglaépület romjaira bukkan az eke.
* V. ö. e mű I. k. 259. lap.
A mint már láttuk, Voya (Vaya) szerepel 1341-ben Valkó határjárásánál. Tamás erdélyi vajda és Zonuk vármegye főispánja birtoka e falu határában két darab földrész, a melyeket elfoglalva tart s így a mikor ezeket Dancs mesternek akarják átadni, mint Valkó vára tartozékait, Péter a Raphael fia, Thompus aranyosvári várnagy szolgája az ő nevében tiltakozik.*
* Orsz. lt. Dl. 3422. V. ö. e mű II. k. 18. l.
Vámhely volt.* 1402 decz. 9-dikén a váradi káptalannak 741megparancsolta Szécsényi Frank, országbíró, hogy iktassa be Boziási Pétert a szolnokvármegyei Wa˙a a helység s az itteni vám birtokába. A káptalan mindjárt – decz. 31-dikén – jelentést is tesz az ellentmondás nélkül való iktatásról.*
* Csánki I. k. 566. l.
* Szabó Károly Baját olvasott, de itt Vajáról van szó: Waya voc. in com. de Zolnok. V. ö. Szabó Károly: Az Erd. Múz. Er. Okt. 43. l.
Mint láttuk, Vajára vonatkozik amaz 1387-diki adatunk, mely szerint Cziganvaja az aranyosi várhoz tartozott, továbbá amaz, mely szerint Cyganvaya az erdélyi püspök birtoka,* s azután amaz 1553-diki, mely a Borzásiak jobbágyait emlegeti Chiganwa˙aa-n, s az 1546-diki, mely Czigan-Vaja határjárására vonatkozik, végül amaz 1751-diki, mely Czigany vaa-t a Pandi s Mező-Gyulai-családokkal hozza kapcsolatba.
* E mű III. köt. 190. és 192. lap.
A krasznavármegyei Wa˙a egyike vala Borzási János ama birtokainak, a melyeket ez 1441 jan. 3-dikán elzálogosított Péterházi Kis Antalnak.*
* Dl. Km. Prot. AB. min. pag. 95. nr. 1. áthúzva.
1449 máj. 2-dikán Nagydobai Csízér Balázs gyermekei és Fülöp fiai, Anthus Péter és Sándorházi Márton átadták Waya birtokukat a Borzásiaknak és oltalmazást ígérnek Losonczi Bánfi István ellen. A Borzásiak ugyanis beleegyeztek abba, hogy beiktassák amazokat néhai Borzási Meggyes László Borzás birtokába.*
* Dl. Km. Prot. C. min. pag. 74. nr. 1.
A krasznavármegyei Wayabeli részüket 1468 aug. 1-sején Borzási János és Mátyus elzálogosították Bályoki Szilveszternek.*
* Dl. 36,393. Km. Prot. F. min. pag. 50. nr. 1.
1492 február 27-dikén Waya birtokot megosztják és elhatárolják Bozyási György, Máté, Benedek, Balázs és Tádé testvérek között.*
* Dl. 27,738.
A Wayabeli leánynegyedi részének felét és ingóságait 1503 máj. 24-dikén néhai Darahi Barát László leánya, Jusztina férjének, Borzási Lászlónak hagyományozta, a ki viszont a vajai és borzási birtokát hagyományozta nejének.*
* Dl. 36,405. Km. Prot. Michael. p. 253. nr. 1.
7421524 aug. 1-sején Waya birtokban udvarháza volt Borzási Györgynek.*
* Dl. 36,400. Km. Prot. R. p. 238. nr. 1.
1525 január 6-dikán a Borzásiak tiltakoztak az ellen, hogy valamelyikük a vayai birtokot Borzási Györgynek idegenítse el.*
* Dl. 36,401. Km. Prot. T. min. p. 126. nr. 1.
1548-ban Vajai Borzási Miklós megidézteti unokatestvérének, Borzási Péternek özvegyét, most Borzási Nagy Mátyásné Katalint, hogy a Vaja jószágról szóló okleveleket adja vissza.*
* Lelesz, Act. an. 1548. fasc. 2. nr. 32.
Néhai Vajai Borzási György fiai: Miklós, Ferencz és Péter anyjuk, Borbála megbízásából a következő wayai lakosokat ú. m. Oláh Pétert, Kocsis Györgyöt, Gödri (Ghodry) Antalt, Kolcsár Istvánt, Csompasz Bálintot, Bíró Ambrust és Jánost, Pogány Dénest és Benedeket, Bereczk Miklóst, Tompos Orbánt és Mártont, Gál Pétert meg Pogány Imrét és Bálintot vették maguk mellé, a mikor betörtek Haraklányi Miklós várteleki erdejébe. 1549-ben Ferdinánd király megidézteti a betörőket, mit a kolozsmonostori konvent teljesít is.* Ugyanebben az évben Pókateleki Konde Lázár azt állítja, hogy a középszolnoki Wa˙ahoz tartozik a Kesarajáróföld (Kesara˙arofewld) nevű földrész és nem Haraklányhoz. E földrészért ugyanis özv. Vajai Borzási Györgyné Borbála és fia, Miklós ellen pert folytat Haraklányi Miklós.*
* Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. B. nr. 58.
* U. o. nr. 60.
Vajai Demeter vajai jobbágyán hatalmaskodott Vajai János, a kit amaz 1550-ben megidéztet.*
* Lelesz, Act. an. 1550. fasc. 2. nr. 57.
1559-ben Vajáról Fejérváry Tamás deáknak és Kinisy Jánosnak jobbágyai a Bodon és Csiglen nevű erdők hovatartozásának megállapítása végett tartott tanúvallatásnál tanuskodnak.*
* Nagyv. Múz. Blt.
1567-ben Waján «feoldbeli vethes»-e van Bozzásy Lukácsnak «egyheán hwz hold feold».*
* U. o.
7431641-ben Vaját, mint Czigányit is, Rákóczi György Serédy István és neje Kamuthi Katharinának inskribálta visszaválthatólag. E birtok szintén Somlyói Fehérvári Miklós és neje Ravazdy Erzsébet magtalan elhalálozása következtében szállott törvény szerint reá, mint fejedelemre.* 1675 jul. 25-dikén Fái Andrást fejedelmi parancsra Vaja nevű puszta faluhelyre hívták s megállapították, hogy mit birnak itt a fenti Fái, továbbá Barczi György és Serédi.*
* Szgy.
* Orsz. lt. Ügyvédek utáni iratok 29–105.
Mint Cziganyit, Vaját is Serédi Péter bárónak adta 1701 ápr. 19-dikén I. Leopold király,* III. Károly pedig, br. Andrássi Ferencznek és Józsefnek.*
* Szgy.
* Szgy.
1808-ban Vajáról összeírták a Sebes, Pelei, Szabadszállási, Pásztai, gr. Teleki és Molnár birtokos nemes családok tagjait, összesen 6-ot. Ezek kezén volt összesen 12 antiqua és 1 nova jobbágytelek, legtöbb Sebes Ferencz kezén (8 antiqua). Ezeken kívül földet bír a határban a Jakab-, Bene-, gr. Toldi- Halmágyi-, Szentandrási- és Kendefi-családok 1–1 tagja, gróf Andrási Károly pedig «a határnak 3-ad birója», de «telke nincsen».*
* Szv. lt.
Temploma 1341-ben épűlt. (Usque ad ecclesiam parochialem in ipsa Vaya constructam).* Plebánusáról, Benedekről az 1486-ik évben van említés téve.* 1519 márcz. 30-dikán Deésházi István káplánja, Dénes wayai presbyter.*
* Orsz. lt. dipl. 3422. Anjoukori Okmtr. IV. 147. lap.
* Bunyitay Vincze: Schematismus 348. l.
* Dl. 36,402. Km. Prot. Magn. pag. 122. nr. 1. és p. 123. nr. 1.
A pragmatica sanctio korabeli összeírásokban nem találjuk, a miből nyilvánvaló, hogy ekkor teljesen lakatlan volt.
1847-ben lakosainak száma 84; valamennyi gör. katholikus.*
* Nagyv. Nvk. 1847. 109. l.
1890-ben 79 lakosa volt; nyelvre nézve magyar 4, német 3, oláh 72; vallásra nézve gör. kath. 72, evang. reform. 4, izr. 3. Házak száma 11.
744Utczái: Felső-, Părăuăş = Përevás (csermelyecske-, a hasonnevű határrészbe vezető utcza), Póka- és Szőlő-utcza.
Határrészei: Póka-hegy, Coaste = Kasztë (domb), Orăşel = Voresël (kis város). Erdője neve Póka. Cserjés: Përevás. Szőlő: Pë kasztë (domboldal).
Vize a Părău = Pereu (csermely). Forrása a Ghiran = Gyirán (Gerazimus-forrása). Kútjai Sebes kútja és Butrucă = Butruka (odvasfa-kútja).
Pár évvel ezelőtt Czigányihoz csatolták.
Egy 1592-diki oklevél a közép szolnoki Vajadot említi, mint egyikét azon jószágoknak, a melyekről szóló oklevelek kiadása iránt Bélteki Mihályné Hídi Margit megkeresi a leleszi konventet.* Itt kétségkívül Majád elferdített nevével van dolgunk.
* Lelesz, Act. an. 1592. fasc. 2. nr. 7.
