Valkó.
Valkó.
Valkó várával már előbb megismerkedtünk.* Az oklevelek két Valkó nevű helységet említenek: Magyar- és Oláh-Valkót. Az előbbit egy ízben, 1523-ban városnak mondják. Ma is két Valkónk van, mind a kettő Kraszna vármegyéből való, 746még pedig, mint 1564- és 1565-beli oklevelek mondják, a krasznavármegyei Réz nevű kerületben feküsznek.*
* L. II. k. 243. s köv. l.
* Bl. fasc. M. nr. 2. és nr. 11.
Nevök változatai: Wolko 1249, Volko 1341, Walko 1481, Valko, Olahvalko 1417, Maghyarwalko, Olahwalko 1522, Walkos 1553, Magyarwalko, Olahwalko 1559, Magiar valko 1604.
Neve valószinűleg a szláv vlk: farkas szóból származott.
1205–1235 között II. Endre uralkodása alatt Saicu villabeli Bás-t rablással vádolja pecselyi Pomel Tu(m)pa, krasznai udvarbíró, Ruben bilotus és András pristaldus előtt, Bás kezét a vas nem égette meg.* Kandra Kabos szerint Saicu = Volco, Valcu (Volko, Wolcou) = Magyar-Valkó.
* Kandra: V. R. 428., 429. l. 9. sz. j.
Wolkot IV. Béla 1249-ben Pál országbírónak adományozza.*
* V. ö. II. köt. 244. és 245. l.
1341-ben Dancs mestert iktatják Wolko birtokába.*
* Dl. 3422.
Nem lehet eldönteni, hogy amaz 1373-diki oklevél, mely szerint Csasztonczi László fia Péter megidézi Drugeth Miklós fiát, Jánost, hogy előbbinek Valkó birtokáról negyven sertést hajtott el, a mi Valkóink valamelyikét illeti-e,* valamint azt sem, hogy 1382 ápr. 11-dikén I. Lajos király e Valkó helységek valamelyikében volt-e.*
* Lelesz, C. 15. f. 14. nr. 5.
* L. Hédervári-lt.: «in villa Valkó»-t mond.
Zsigmond királynak egy 1427-diki oklevele a hussziták elhatalmasodásáról említi, hogy a valkai várat fölégették s innen Kolozsvárig pusztítottak. Ez az adat már valószinűleg a mi valkai várunkra vonatkozik.
Magyar-Valkóra vonatkozólag elrendeli az 1643 ápr. 24–máj. 21-diki fehérvári országgyűlés, hogy ha nem volna hely a falu határán, a hol szánthassanak, legyen szabad más oláh falu határán is szántani, s abból ne tartozzanak dézmát adni.*
* Szilágyi Sándor: Erd. Orszgy. Emlékek X. k.
A két Valkó birtoklásának a története Valkó várát követi. Az 1481, (Walkó) 1491, 1497, 1508, 1518, 1519, 1522, 1523, (Valko 747oppidum és Oláh-Valko), 1537, 1546 (Valko és Olah walko), 1547, 1548, 1549, 1550, 1553, 1559, 1564, 1565, 1568, 1570, 1573, 1574, 1575, 1576, 1578, 1580, 1585 (mindkét Valkó), 1587, 1588, 1590, 1614, 1638, 1646, (M. és Ola Valko), 1681, 1753, 1759, 1760, 1768, 1795, évek, még pedig úgy Magyar-, mint Oláh-Valkóra vonatkozólag teljesen összevágnak Valkó várának, vagy pedig Valkó vár egy más tartozékának, pl. Bagolyfalvának az adataival.*
* L. Valkó várát II. k. s Bagolyfalvát III. k.
1553-ban a krasznavármegyei Walkoo-n (előfordúl Meszesalja és Bagos között) 8 kapu után fizettek adót a Somlyói Báthori jobbágyai, a Bánfi Istvánéi 6 1/2, az Apafi Gáboréi 3 1/2, a Horváth György, Bánfi Miklós, Bánfi Gáspár özvegye és Telegdi Mihályéi 2–2 után. Eme 26 kapun kívül volt a helységben még 2 bíró, 19 szegény, 10 servitor és 8 új ház.*
* Dical.
A Valkó birtokbeli tizedet 1576-ban a Bánfiaknak adományozta S. Báthori István, lengyel király.*
* Bl. fasc. O. nr. 18.
1577-ben Kendi Péter pert folytat L. Bánfi Boldizsár és Gábor ellen, mert ezek elfogták Oláh-Valkóban Kood András nevű jobbágyát s Bucsum birtokba hurczolván itt mindenéből kifosztották. Ez ügyben Báthori Kristóf elrendelte a vizsgálatot.*
* Bl. fasc. EE. nr. 17.
1604-ben Magiar valko-n 1–1 telek adózott Bánfi István és Dénes részéről; Rátoni Ferencz és Kőrösi Mihály részéről együttesen szintén 1. 1605-ben Rátoni és társa elkülönítvék: külön-külön 1/2–1/2 telkük adózik.*
* Dical.
1614-ben Mogyorói L. Bánfi István, a Gábor fia zálogba adja az előbb Bánfi Dénesnek elzálogosított, de végrendelet útján visszanyert, Magyar-Valko birtokot Nagyfalusi Bánfi Jánosnak, ez azonban István iránt való könyörületből visszabocsátja Istvánnak, mire utóbbi térítvényt állít ki arra nézve, hogy János vissza ne vehesse többé.*
* Bl. fasc. KK. nr. 2.
748Magyar-Valkón 1636-ban Báthori Andrásné itt lakó hat jobbágyát Mezei Gáspárnak inscribálja.*
* Petkó Béla: A Miske család leveles ládájából. Századok, 1888. évf.
1640-ben Hunyadi Bánfi Miklós adományul adja a krasznavármegyei Magyar-Valkó birtokban levő földbirtokát Sárosi Jánosnak és nejének, Bánfi Annának bizonyos pénzösszegen való visszaválthatás jogának fenntartása mellett.*
* Bl. fasc.
1641-ben Jeszeniczei Szunyogh Gáspárné L. Bánfi Zsuzsánna Kis-Rédei Rhédey Ferencz jelenlétében pénzszükség miatt eladta a krasznavármegyei Oláh-Valkó birtokot is örök áron és visszaválthatatlanul Gyerő-Monostori Kemény Jánosnak és örököseinek.*
* U. o. nr. 5.
1676 nov. 19-dikén Rátonyi Jánosné Bánfi Anna leányának, Piskolti Erzsébetnek hagy a magyarvalkói határon a Jáz mellett egy rétet,* az oláhvalkói határon pedig hat hold szántóföldet.*
* Nagyv. Múz. Blt.
* U. o.
1808-ban M.-Valkóról összeírták a gr. Bánfi, gr. Petki, br. Bánfi, Vai, Cserei, Pap, Nagy és H. Kis birtokos nemes családok tagjait, összesen 11-et. Ezek kezén volt összesen 2 curia, 81 1/2 antiqua és 30 nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt gr. Petki Antóniának (27 1/2 antiqua, 2 nova); ezután következik gr. Bánfi György (1 curia, 22 antiqua, 5 nova) stb,* O.-Valkóról a gr. Bánfi, gr. Petki, br. Bánfi, Vai, Cserei, Pap és Mada birtokos nemes családok tagjait, összesen 7-et, írtak össze. Ezen családok kezén volt összesen 18 antiqua és 31 nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt gr. Bánfi Györgynek (7 antiqua, 12 nova), gr. Petki Antóniának (3 antiqua, 6 nova), Cserei Farkasnénak (2 antiqua, 6 nova) stb.*
* Szv. lt.
* U. o.
Magyar-Valkó evang. reform. temploma kicsiny, szentélye a nyolczszög három oldalával záródik. Diadalíve s egyetlen ajtaja csúcsives. Ablakai még nincsenek átalakítva, félkörösek.*
* Bunyitay Vincze: Schematismus 354. l.
749Az 1673 szept. 30-dikán Diószegen tartott közzsinat talán e Valkóra küldte papnak Fűszeri István domesticust,* az 1675 jun. 23-dikán Csatáron tartott közzsinat pedig (Walko-ra) Kisvárdai Péter domesticust.*
* Tört. Tár, 1898. évf. 648. lap.
* U. o. 649. lap.
Kétségkívül ide való papok: Bóósházi János 1720-tól. Szilágyi János 1722-től, meghalt Egrespatakon. Petri Márton 1774-től, szintén Egrespatakon halt meg 1802-ben. Körösfői Sámuel 1776-tól. «Letétetett.» Beke László 1780-tól, meghalt Borzáson. Nagy Miklós 1787. Kibédi János 1793-tól 1836-ig. Gedai János 1836-tól 1860-ig, meghalt Sz.-Szentkirályon 1866-ban. Szőcs György, Székely István (1852), Osváth Lajos, ismét Szőcs György, azután Nagy Ferencz 1861-től 1876-ig. Egyháza jelenleg a sz.-bagosi anyaegyházhoz tartozik.
A gör. katholikusok fatemploma úgy itt, mint Oláh-Valkón 1750-ben épűlt. Anyakönyvök mindkét helyt 1824-ben kezdődik.*
* Sczh. 1886. 153. lap.
1733-ban Magyar-Valkó oláh családjainak száma 19 volt.* Ugyanekkor Valkó (előfordúl Váralja és Magyar-Valkó között) oláh családjainak száma 9, egyesűlt papját Miklós(?)nak (Nikora) hívták.* M.-Valkón 1750-ben 231 gör. kath. lélek volt. Két köblös szántó illette a papot. O.-Valkón 206 a gör. kath. lelkek száma. Taksát adott a pap Bánfi Farkasnak.*
* Tr.
* Tr.
* Tr. 1901. IX. 288. l.
Magyar-Valkón a millennium alkalmából állami elemi iskolát szerveztek, egy tanteremmel. Mellette fönnáll egy gör. kath. elemi iskola is szintén egy tanteremmel. Oláh-Valkón csak a gör. kath. hívek szerveztek egytantermű elemi iskolát 1875-ben.
Oláh-Valkón 1594-ben egy kapuszámot találtak.* 1658-ban (az oláhvalkói részbirtokon) négy jobbágy családot, öt puszta telket és két bujdosó jobbágyot írtak össze. Szolgálmányaikat már előbb láttuk.*
* V. ö. e mű II. k. 198. l.
* V. ö. e mű II. k. 218. l.
7501703-ban Magyar-Valkón öt jobbágycsaládot,* Oláh-Valkón három puszta telket írtak össze. Jobbágy szolgálmányaikat már előbb láttuk.*
* V. ö. e mű II. k. 241. l.
* U. o.
1703-ban Magyar-Valkón mondják, hogy a régi időben «az egész jószág» ötszáz forintot adott; a mióta szolgálnak, censust nem adnak, csak torra: lakodalomra victuálét, majorság nincs.*
* Orsz. lt. Urb. et. Cons. fasc. 64. nr. 17.
Magyar-Valkón 1715-ben 6 jobbágy háztartás fizet adót; 1720-ban 19 háztartás. Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 171 lélek; mind magyar.* Oláh-Valkón 1715-ben 6 jobbágy háztartás fizet adót; 1720-ban 7 háztartás, mind oláh. Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 63 lélek.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.
* U. o.
1847-ben Magyar-Valkón 708 lakos volt; gör. kath. 426, evang. reform. 278, izr. 4.* Ugyanennek lélekszáma 1890-ben 705; nyelvre nézve magyar 247, oláh 458, vallásra nézve róm. kath. 8, gör. kath. 458, evang. reform. 156, izr. 83. Oláh-Valkón 1890-ben 575 lakos van; nyelvre nézve magyar 3, német 11, oláh 547, egyéb nyelvű 14; vallásra nézve róm. kath. 3, görög kath. 561, izr. 11. Házak száma amott 146, emitt 116.
* Nagyv. Nvk. 1847. 102. l.
Magyar-Valkón a művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet (1715-ben 30, 1720-ban 26 köblöst; rétet 1715-ben 11, 1720-ban 26 kaszást; szőlőt 1715-ben 14, 1720-ban 33 kapást.* Oláh-Valkón szántóföldet 1715-ben 27, 1720-ban 11 köblöst; rétet 1715-ben 14, 1720-ban 27 kaszást írtak össze, ez utóbbi helyt egy malmot is említenek.* 1895-ben Magyar-Valkó gazdaságainak száma 235, területe 2509 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1252, erdő 616, rét 233, legelő 197, kert 87, szőlő parlagon 17, terméketlen 107 hold.* Szeszgyára van. Oláh-Valkónak ekkor 149 gazdasága van; területe 1076 katasztrális hold, a melyből 751szántóföld 593, legelő 208, rét 127, erdő 66, kert 5, szőlő parlag 3, terméketlen 74 hold.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.
* U. o.
* Mg. St. 498.
* Mg. St. 498.
Magyar-Valkó községnek 1900-ban 11,065 K 32 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 4624 K 40 f. Oláh-Valkónak 6580 K 24 f becsértékű a cselekvő vagyona, állami egyenes adója 2034 K 10 f.
Magyar-Valkó határrészei: Sovány, Nagy-rét, Felső-Sovány, Csup-oldal, Magyar-írtás, Rátonvölgy, Cseres, Diós, Tér.
Oláh-Valkó határrészei: Sovány-, Alsó-Tér, Muncel = Muncsel (dombocska), Dîmbul Slatina = Dimbul Szlátyiná (sósvizes domb), Arinos = Árinosz (homokos), Felső-Dumbrava (felső erdő), Harucz, Rîturi = Riturj (rétek).
Vizök a Berettyó.
