Zobor.
Zobor.
Zobor prćdiumról hallgatnak okleveleink, csupán 1828-ban hallunk róla, hogy a középszolnokvármegyei «zobri prćdium» gr. Andrási Károly részén van.* Diósad s Doba közt fekszik. Nevének magyarázatára Közép-Szolnok vármegyének 1744–1761. évi jegyzőkönyvei* igazítanak útba, a hol azt olvassuk egy helyt, hogy a mikor a munkácsi oláh püspök Erdélyországba utazván a felzendűlt oláhság lecsendesítésére a vármegyén is keresztül ment, a gubernium illő fogadást rendelt erre az alkalomra; s Szamos-Udvarhelyen hatod napig 815tartó csobort vagyis gyülést kellett tartani. A csobor másként zobor tehát gyülést jelent. Zobor prćdium neve innen vehette eredetét, a mennyiben a diósadi Sószék nevű hattárrészben tartatott a sóvámszedés, itt lévén a sószállítás útja.
* Szv. lt.
* U. o. Prot. Pol. Oec. 42. l.
