Ákos
Ákos. Az Ákos nemzetség, mint Karácsonyi János mondja, hamar letelepdett a Kraszna, Ér s Berettyó mentén, mert ezen a vidéken csaknem mindegyik ágnak voltak birtokai, a Bebek, meg az Erne ágnak Biharban, Szatmárban, a Pocsaji és Csire-ágnak szintén Biharban s nálunk Peér. Ér-Kőrös, Szeődemeter s Csány stb. helységekben, a Micsk-ágé a Kraszna mellett Ákosmonostora. Az Ákos-nem eredetileg pestvármegyei nemzetség. Első királyaink, mint Külső-Szolnokot, úgy a vele határos pestvármegyei nemzetségeket is a Meszes kapú védelmére rendelték az első századokban, ebben leli magyarázatát azon körülmény, hogy az Ákosoknak s Kátáknak az Ér és Kraszna mente második megtelepülő helyök.* Egy hegycsúcsunk, a Bebek, kétségkívül e nemzetség hsonnevű ágától nyerte nevét.*
*Dr. Karácsonyi János: A Magyar Nemzetségek a XIV. század közepéig, I. kötet. 109. l.
*L. még Bebek.
1342-ben a váradi káptalan az Ákos-nemzetségből való Ákos (Akus Mihály fia) fiainak Dénesnek és Lászlónak jelenlétében a szolnokvármegyei Ákosmonostora birtokban levő 39egyenes negyed rész birtokot leányának, Ilonának és férjének Jánosnak, a Zywly Lőrincz fiának adja.*
*Zichy-Okm. II. I. kötet, 14–15.
1350-ben az Ákos nemzetségbeli Loránd fia, István eladja Miskatelek nevű birtokát a hozzá tartozó Béltelek és Kovács-ülése birtokrészekkel együtt, a melyek Szent-Király szomszédságában feküsznek, örökre és visszavonhatatlanul 20 finom ezüst márkáért Szentkirályi Jakabnak.*
*Szgy.
