Andrási
26Andrási. Vármegyénkben a Csikszentkirályi br. és gr. Andrásiak szerepeltek. Br. Andrási István (I.), kinek felesége Serédi Zsófia, Zilah városának 1700-ban földesasszonya (első férje Rhédei Ferencz), foglalta el akkor erőszakosan a zilahi postaházat, mint a kir. fiskus tulajdonát, melyet Rhédei Ferencz csak zálogképen birt; de Rhédei 1694-ben egy polgárnak eladván, az Könyves Mihály zilahi postamester birtokába került. A báró M.-Egregyből fegyverekkel s fejszékkel készen álló jobbágyait hivatta be s azokkal rontott a postaházra.* A tekintetes nagyságos Andrási István és Könyves Mihály postamester meg a zilahi nemesek és polgárok között támadt eme vitás ügyben 1701 márczius 26 körül valami megbizást kap a kormánytól Szabó György, zilahi tiszttartó.* Andrási István gurzófalvi jobbágyai azok között voltak, a kik 1715 április 8-dikán kezességet vállaltak Guthi Dénes oláhkeczeli jobbágyáért, Nyilas Tivadarért s ennek fiáért.*
*V. ö. Szilágyi F.: Zilah Történelemből, 15. s köv. lapok.
Szgy.
*Szgy.
Egy br. Andrási István* második férje annak a Barthai Erzsébetnek, a ki Bánfi Péter érdekében 1715-ben kérdést tesz a krasznavármegyei Réz- és Tusza-erdő birtokosaira vonatkozólag.*
*Nagy Iván családfáján csak I. István báró Serédi Zsófia férje s II. István gróf annak. (I. köt. 36. és 39. l.)
*Bl. fasc. P. nr. 12.
Br. Andrásy Ferencznek és Andrásy Józsefnek (de Csik-Szentkirály) és feleségeiknek: Keresztes Katalin grófnőnek és Balassa Erzsébet bárónőnek* s gyermekeiknek adományozza 1724 julius 13-án III. Károly király a görcsöni kastélyhoz, nemesi udvarhoz tartozó birtokokon, a középszolnokmegyei Görcsönben, Bréden, Mojgrádon és Paptelkén (a melynek lakói a gyümölcsből nem adnak tizedet), Csompasz praediumon úgyszintén a Czigányi birtokon s a Czigányihoz tartozó vártelki részjószágon s a krasznavármegyei Vaja részjószágon szedni szokott tizedet, a mely eddig a királyi kincstárt illette, 27a borból, árpából, zabból, rozsból, kölesből és hüvelyes veteményekből, úgyszintén a tizedelés alá eső gödölyéből, bárányból, disznóból, kecskéből és méhekből. Megrendeli tehát Károly király a kincstára hivatalnokainak s az erdélyi tized felszedőinek, hogy a megnevezett birtokokról és részjószágokról a tizedet minden akadály nélkül szolgáltassák át évenként az Andrási-család megnevezett tagjainak.* 1726 május 9–11-dikén Csikszentkirályi Andrási Ferencz mojgrádi, paptelki és förményesi jobbágyai kezességet vállalnak Wesselényi Istvánnak Varasitóról elszökött jobbágyaiért.* 1730 febr. 2-dikán Cs. Sz. Királlyi br. Andrási Ferencz meginteti idősb Gencsi Györgyöt két Vighjogi mindszenti telek elfoglalásáért; ha zálogban vannak, igéri azok kiváltását.* 1731 április 11-dikén meginteti Gencsi István és Györgyöt, hogy bocsássák vissza ama mindszenti jobbágytelket, melyet apjuk hatalmasul elfoglalt.* Az 1733–34. években a görcsöni róm. kath. templomot építtette és a görcsöni róm. kath. egyháznak Görcsön, Bréd, Paptelek és Mojgrád falúk tizedét adta.
*Nagy Istvánnál: I: k. 38. l.
*Szgy.
*Wl.
*Gencsi-lt. nr. 88.
*U. o. nr. 106.
Gr. Andrási Károly alsószopori, érmindszenti, görcsöni, czigányi, brédi, fürményesi, paptelki, haraklányi, mojgrádi főbb, paniti, nagydobai, babuczai, újnémeti, szoldobágyprédiumi, szakácsii kisebb birtokos előfordúl a hadi segedelemhez járúlni képes személyek 1797-diki összeírásban. 1808-ban említve van, hogy gróf Andrási Károlynak Vaján «telke nincsen, de a határnak harmadát bírja.» Oláh-Keczelben 1 antiqua és 4 nova jobbágytelke, Seredenben 2 antiqua jobbágytelke volt. 1809-ben birtokos Alsó- és Felső-Szoporon.*
*Szirmai: Szatmár, 1810; 11. 152. l.
Czimerük 1778-ból a görcsöni róm. kath. templomban látható.*
*E mű III: k. 462. l. – Lásd még a czímert Nagy Ivánnál, I. k. 40. l.
Közép-Szolnok vármegye 1705-ben Andrási Istvánné asszonyomat 28lovas zsoldos állítására írja ki; szükség szerint pénzzel adózik.
Andrási Antal 1803–1814. somlyai elüljáró.
Andrási László 1837-ben középszolnokmegyei esküdt.
