Lázár
Lázár nevű család több szerepelt nálunk.
Illés nagydobai nemes 1559-ben tanú a Bodon és Csiglen nevű erdők hovatartozásának megállapítása végett tartott nyomozásnál.*
* Nagyv. Múz. Blt.
András, Becski György, özv. Cseffei Jánosné, Zsombori Zsigmond és a Sükösdi-árvák részéről 1604-ben egy telek 18adózott Kémeren. (1605-ben Becski György részéről adóztattak meg itt egy telket.)*
* Dical.
Tamás Ilosvai Dobai Banga Zsófia férje (1621).* 1741-ben György Böősházán, 1781-ben János, debreni, György, illésfalvi, Gábor, köődi, Kosztán, szakácsii, Gábor, szélszegi nemesek tettek homagialis esküt.
* Gencsi-lt. nr. 945.
Péter 1781-ben zilahi, alszeg-utczai gazda.
István, János (szegény), ifjú János, László és Tódor 1790-ben a somlyai adózók jegyzékében említvék.
Lázár nevű családok tagjai 1797-ben Illésfalván, Köődön, Szélszegen, Tasnádon, Újnémeten, K.-Mihályfalván saját telkükön lakó adómentes egyházi, adómentes, adózó, vagy más telkén lakó adómentes és adózó nemesek; ugyanekkor Gábor magyarcsaholyi oláh kántor, János ákosi, Antal érszentkirályi árendás, öreg János ákosi, Salamon érkávási zsidó is említvék. 1805-ben János somlyai elüljáró; ugyanez évben László, dabjonujfalusi fegyverfogható adómentes nemest lóval, Miklós, újnémeti, György, illésfalvi, adómentes, János (26 éves) tasnádi fegyverfogható nemeseket, Petre és Vonucz, adómentességet nem élvező, szélszegi szabad állapotú lakosokat gyalogosoknak vették föl az összeírtak közé. Közülök a tasnádi János és újnémeti Miklós homagialis esküt is tettek. Józsefnek 1806-ban Ippon egy lakott antiqua jobbágytelke, 1808-ban, midőn somlyai lakos, Badacsonban három, Borzáson egy antiqua, Perecsenben egy antiqua és egy nova, Somlyón egy antiqua és egy nova jobbágytelke, gr. Lázár Józsefnek Kis-Paczalon egy adómentes lakótelke, tizenkét lakott antiqua meg kilencz lakott és két puszta nova jobbágytelke volt.
Egy József 1812-ben árvaszéki bíró, 1861-ben tiszteletbeli törvényszéki ülnök Kraszna vármegyében. János szintén Kraszna vármegyében viselt hivatalokat: 1825-ben assessor, 1833-ban táblabíró, 1834–1838. assessor, 1841-ben kir. tiszti 19ügyész, 1848-ban képviselő, 1849–1862. és 1867–1873. első alispán s egyike vala ama krasznavármegyei birtokosoknak, a kik 1860-ban a Széchenyi özvegyéhez intézett részvétfeliratot aláírták.* E János a Nagyajtai Lázár-család tagja.*
* Pesti Hírnök, 1860. évi 60. sz.
* Nagy I., VII. 73.
Ifj. János 1861-ben tiszteletbeli esküdt, majd tiszteletbeli aljegyző, Gyula 1871-ben esküdt Krasznában, Aurél 1873–1876. Kraszna, 1876-ban Szilágy vármegyében szolgabírói segéd volt.
A Csiktaplóczai Lázár családnak Ferencz nevű tagja jött Ördögkútra, a ki 1831-ben Alsó-Járában született. Nagyanyja Száva Klára révén szállt reá Cserei Máriának ördögkúti, vaskapui, meszesszentgyörgyi részjószága. A családi összeköttetést az alábbi táblázat tünteti fel:
Gogánváraljai Száva Sándor, – Cserei Mária, Klára sz. 1748 † 1851, 103 éves, – Gelenczei Palkó István † 1789, Zsuzsánna – Pelki Simándi Lajos, Anna – Csiktaplócrai Lárár Antal, Ferencz sz. 1831 – Hatfaludy Johanna*
* Hatfaludy Antal, szolnokdobokai alispán leánya.
E Ferencz a vármegye közigazgatási bizottságának 1876-tól 1892., s ismét 1899-től tagja.*
* Életrajzát l. Szilágyvármegyei Képes Naptár az 1894. évre (Szerk. Kiss Emil és Boér Miklós), 67. l.
