Macskási
Macskási. Nemes Machkasy Mihály azok között van, kiknek érdekében 1608-ban egy Tatai gondnoki vallomást tesz a középszolnoki tasnádi meg más, szatmár-, szabolcs- és abaújvármegyei részbirtokokról.*
* Lelesz, Prot. 50. folio 53. anno 1608.
Macskási Boldizsár gondviselője, Móré János aláírt egy Szilágy-Csehben, 1687 ápr. 18-dikán kelt okiratot.* E Boldizsárnak 1690-ben jobbágya van a középszolnoki Győrtelkén.* Boldizsár Csehi Ambrus András nevű képviselője egyike azoknak, kik Fónyi Istvánt és Jódi Simont egy középszolnokvármegyei szamosújlaki részjószágba iktatják be.* Az 1712 aug. 4-dikén néhai Kapi Mária grófnő nagypaczali javairól felvett lelettár szerint Paczalon Macskási Boldizsárnénak puszta udvarházhelye és majorságszőlője van.* 1721-ben néhai Macskási Boldizsár özvegye Kapi Anna Kapi-részen egyike a nagypaczali örökös és legnagyobb birtokosoknak. Ezen Kapi Anna részén négy örökös jobbágy van.*
* Szgy.
* GKG. A. fasc. VII.
* Szgy.
* GKG. C. fasc. VI.
* U. o. A. fasc. VII.
Közép-Szolnok vármegye 1705-ben Matskásiné asszonyomat lovas zsoldos állítására írja ki; szükség szerint pénzzel adózik.
1725 júl. 7-dikén Ardón Macskási Kata L. báró Gyerőmonostori Kemény Sámuelné ardói jobbágyai kezességet vállalnak gr. Marosnémeti Gyulai István örökös jobbágyáért ifjú Pataki Mihályért, a kit Hadad várában letartóztattak,* ez évi 45nov. 15-dikén szilágycsehi jobbágyai voltak azok között, a kik kezeskedtek gróf Gyulai István két szilágycsehi jobbágyáért: Szakács Jánosért és Györgyért.* Macskásy Kata és férje Kemény Sámuel részére 1736 nov. 14-dikén Széplakon a Kreszul puszta ügyében tartottak vizsgálatot. Az ötödik tanú emlékszik, hogy a mikor a Bethlen- és Kapi-részeket megosztották, egynek-egynek tizenhat házhely jutott. A Kapi-rész három részre oszlott: Gyulai-, Macskási- és Toroczkai-részre, de a Kreszul osztatlan maradt, ennek harmada tehát fenti Katát illeti.* Br. Kemény Sámuel özvegye Macskási Katalin és Gyulai István a kis- és nagypaczali határ felosztását kérik. Katát,* mint nagypaczali nagyobb birtokost 1743 aug. 2-dikán értesítik arról, hogy az erdőt fel fogják osztani.* A Kata és néhai gr. Bethlen László utódainak egy-egy bikáczai jobbágya között bizonyos irtott terület miatt támadt vita ügyében hoztak itéletet 1748 május 18-dikán.* 1754 máj. 14-dikén a Kata szilágycsehi udvarbírája, nemzetes Aranymezei Gábor kérésére O.-Horváton arról foly a nyomozás, hogy Toroczkai Klára jobbágya mennyit foglalt el Katának a tótfalusi határban Vadafalva felől való fordulón fekvő rétjéből.*
* U. o. C. fasc. XVI.
* GKG. C. fasc. XVI.
* U. o. A. fasc. X.
* U. o. A. fasc. VII.
* U. o.
* U. o. B. fasc. XIII-XV.
* U. o. A. fasc. X.
1766 április 30-dika előtti tanúvallatás szerint néhai Kemény Sámuelné Macskási Kata, gróf Mikes, Toroczkai és Gyulai Kapi-részen birták majorságul a monói Mocsár-erdőt, melynek fele a Mikes-családot, fele a többieket illeti.*
* U. o. A. fasc. VII.
A középszolnoki Náprádon 1733 január 21-dikén tartott tanuvallatás szerint az osztozkodáskor Macskási-részre jutott a tótfalusi jószág. Osztoztak ekkor a Gyulai-, Mikes-, Macskási-, Toroczkai- és Bethlen-családok.*
* U. o. C. fasc. XIV.
1778-ban Sz.-Csehben és Nagy-Paczalban tartott tanuvallatáson egyhangúlag vallják, hogy a Macskási-részhez tartozó, 46sz.-csehi és paczali jószágok és tartozékaik Magyargyerőmonostori Kemény Sámuelné Macskási Kata halála után Alvinczi Gáborné Gyulai Katára szállottak.*
* GKG. A. fasc. XX.
A Macskásiak minket érdeklő családfája:
Mihály 1640* , – Bethlen Judit, Boldizsár 1686 belsőszolnoki főispán – a) Huszár Margit – b) Kapi Anna, Mihály, Judit – Bethlen István, Erzse – Rédei János, a) Ferencz, a) László 1703 – Gr. Teleki Erzsi, b) Kata, – Kemény Sámuel, Krisztina – Bethlen István , – Báró Jósika István
* Nagy Iván, VII. k. 219. l.
