Márkus
Márkus. Varsolczról a többek között Márkus Fábiánt és Lőrinczet is maguk mellé vették özvegy Vojai Borzási Györgyné Borbála és fia, Miklós, a mikor elfoglaltak és bevetettek Haraklányi Miklós Vártelek birtokán és nyirsidi birtokrészén tizennyolcz hold szántót. Ez ellen 1549-ben panaszt emel Haraklányi nevében Horváti Peres Gáspár, mire az országbiró helyszíni vizsgálatot parancsol.*
* Orsz. Lt. Km. conv. lad. 26. H nr. 1.
Markus István Nagy-Derzsidán 1741-ben homagialis esküt tett.
Márkus János 1780-ban zilahi választó polgár. Talán az a János de Ramotsa, a ki 1781-ben középszolnoki assessor és zilahvárosi jegyző. 1781-ben Markus Sámuel és Ferencz, zilahi nemesek, tettek homagialis esküt.
Kecskésfalvi Márkus, másként Ballya Gergelyt (Gligor), a kit a continua tábla 1781 okt. 3-dikán donatariusnak itélt, előbb adómentességébe helyezte vissza 1790-ben Közép-Szolnok vármegye.
1797-ben a Márkus nevű családok tagjai Babuczán, Szamos-Újlakon más telkén lakó adózó nemesek, Ferencz Vártelken kisebb birtokos.
1805-ben idősb Márkus Jánost (Von), továbbá Ignáczot, Eleket (Alexa), ifjú Jánost, ifabb Jánost, meg Gergelyt (Gliga), Simont (Szimion), Miklóst és Gábort, valamint K. Márkus Jánost (Vonutz) gyalogosoknak vették föl Babucza községből a 76fegyverfogható adózó nemesek közé. A legtöbben homagialis esküt is tettek.
1808-ban Márkus János (Vonutz) és Lukács (Luka) ballaházi adózó nemeseket is, valamint Márkus-Szabó Mihályt, a kinek egynegyed nova jobbágytelke volt Krasznán, meg Márkus-Szabó Zsigmondot, a kinek semmije sem volt, szintén gyalogosoknak írta ki Kraszna vármegye.
Márkus András 1835-ben zilahi seborvos.
Márkus nemes 1837-ben Farkasmező birtokosa.*
* Hodor K.: Doboka, 536. lap.
Márkus Flórián 1861–1862. krasznavármegyei (krasznai járási) főszolgabíró, 1862–1863. első alispán, 1869–1870. táblabíró.
