Nádasdi. 1543-ban Nádasdy Boldizsár derzsidai (a vizen innen) jobbágyait egy kapu után adóztatták meg, a kinek (Nadasdi)1549-ben egy szegénye volt Tulsó-Derzsidán, 1553-ban lompérti jobbágyai másfél, az ilosvaiak egy kapu után fizettek adót. Nádasdy Boldizsár királyi ember 1548-ban, a mikor Kőrösi Ferenczet beiktatták a krasznavármegyei puszta Báldon praediumba. 1550-ben Iloswai Nadasdi Boldizsárt mint szomszédot idézték meg, a mikor Tardi Gáspárt be akarták iktatni egy szécsi birtokrészbe.
1555-ben Nadasdi Tamás (mfc.) ellen tiltakoznak Kusalyi Jakcsi Boldizsár és Mihály a középszolnoki horváti, csehi, sülelmedi, ardói, böősházi, udvarhelyi, inói, monói, vicsai, n.- és k.-baboczai, széplaki, égerháti, czikófalvi, debreni, görcsöni, nyiresi, redefalvi, somosi, bikáczai, felső-, alsó- és középvárczai, győrtelki, szélszegi, aranymezői, kozlai, csokmáni, tóháti, köődi, kelenczei, náprádi, nagy- és kisgoroszlói, kucsói, paptelki, brédi és mojgrádi részbirtokok elfoglalása miatt.
Nadasdi Kristóf (mfcus comes) 1570-ben adományul kapja a középszolnoki M.-, O. és F.-Csaholy, Panit, Zölcze meg más szatmárvármegyei jószágokat, a melyeket Csaholyi János és Miklós veszítettek el hűtlenségi per következtében. E birtokokért pert folytatott Melith Györgynek Csaholyi Annától született fia, István, de elvesztette.