Orbán
Orbán. Orban Miklós azok között volt, kik 1452 júl. 1981-sején a kolozsmonostori konvent előtt megszüntetik a középszolnoki Szent-Király birtokért folytatott peröket.*
* Csánki, I. k. 575. l. – Dl. 27,887.
Horváti O. Jánost (J. Orban de Horwathy) 1508-ban királyi biztosul jelölik Ilosvai Görbeth és T. Cseh sérelmeinél.*
* Szgy.
Az országbíró 1549-ben Haraklányból többek között Orban Pétert vagy Zsigmondot is kijelölte királyi emberül, a mikor meghagyta a kolozsmonostori konventnek, hagy Haraklányi Miklós javára Vártelkén és Nyirsiden helyszíni vizsgálatot tartson,* és itéletet hozzon özv. Vajai Borzási Györgyné Borbálával és fiával Miklóssal szemben, a kik elfoglaltak és kiirtottak egy Haraklányhoz tartozó földrészt.* Orbán Zsigmond (de Haroklány) 1550-ben mint szomszédos birtokos volt jelen Deésházán, Dabjonban, a mikor a néhai Désházi Kelemen középszolnokvármegyei birtokrészeit örökösei közt felosztották.*
* Orsz. Lt. Km. conv. lad. 26. H. nr. 1.
* U. o. B. nr. 60.
* Szgy.
Orbán István másként Ákosi István 1612.* Özv. Somlyóujlaki Orbán Istvánné 1669-ben a somlyóújlaki evang. reform. egyháznak ónkannát adott.
* Nagyv. Múz. Blt. – L. még, Urbán.
Orbán Mihálynak 1687-ben Perecsen határán van földje.*
* Szgy.
Orbán György 1703-ban zilahi nemes. Ferencz és János 1780-ban zilahi választó polgárok, Sz. János, ifj. János, székely-utczai, öreg János, Márton, M. János 1781-ben krasznautczai lakosok. Orbán Ferencz meg György de Zilah 1781-ben, Ferencz 1806-ban is, középszolnoki assessorok. 1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte előbbi adómentességébe a zilahi Orbán-családot azon armalis alapján, melyet ez (György de Bábony) 1703 jan. 3-dikán I. Lipóttól nyert. József 1811–1822. zilahi esküdt. János, Károly és Sándor 1848-ban zilahvárosi képviselők.
Kémeri Orbán Péter 1741-ben krasznavármegyei assessor, 1991756-ban szolgabíró.* 1702 február 24-dikén aláírt egy intő levelet a kucsói jószág tárgyában.* Egy Péter 1800-ban alszolgabíró. 1800–1806. főszolgabíró Kraszna vármegyében. 1806-ban (kémeri járásbeli szolgabíró) egy adómentes lakótelke, öt és egyharmad lakott antiqua meg négy lakott nova jobbágytelke volt Zoványon. Ifj. Péter 1813-ban krasznavármegyei alszolgabíró, 1828-ban assessor, 1834–1837. főszolgabíró, 1841–1848.* főjegyző (1847-ben Kraszna vármegye törvényes derékszékének főjegyzője).
* Gencsi-lt. nr. 609. és 1065.
* U. o. nr. 331.
* Nagy Iván, VIII. 235.
Cs. Orbán János és neje 1767-ben az egrespataki evang. reform. egyháznak egy kis kannát adtak.
Orbán István 1790-ben a somlai adózók, László 1825–1828. és 1831–1832. somlyai előljárók közt van.
János 1832–1846 közt középszolnoki assessor (hol assessornak, hol táblabírónak írva).
1808-ban Orbán Sámuelnek Varsolczon négy antiqua jobbágytelke, Récsén egy adómentes lakó, két antiqua és egy nova jobbágytelke van. Kraszna vármegye gyalogosnak írta ki, de nincs neki sem köntöse, sem fegyvere; a lakótelket Récsén bérben birja. Özv. Orbán Zsuzsánnának fél antiqua jobbágytelke volt Somlyón.
Miklós és Ferencz ama krasznavármegyei birtokosok közül valók, a kik 1860-ban a Széchenyi özvegyéhez intézett részvétfeliratot aláírták.* Miklós 1861 és 1870-ben krasznavármegyei esküdt.
* Pesti Hirnök, 1860. évi 60. szám.
