Szaklányi
Szaklányi. Peéri. Szaklányi István 1692-ben a peéri evang. reform. egyháznak egy ónkannát adott. Örökösei 1721-ben Nagy-Paczalban egy telket – úgy látszik – Dancs-részen birtak zálogban.* András és Mihály 1741-ben homagiális esküt tettek. József 1761 ápr. 14-dikén Közép-Szolnok vármegyétől nemesi bizonyítványt kap.* Mihály péri nemes és Mojzes 1781-ben homagiális esküt tettek. János, Mihály, István, András, György és ifjabb Mihály, de Pér(peéri lakos), nemessége igazolásának ügye folyt 1771-ben s 1772-ben Közép-Szolnok előtt, mely 1772 márczius 20-dikán igazolta is őket.* Közép-Szolnok vármegye közönsége 1790-ben visszahelyezte előbbi adómentességébe a peéri Szaklányi-családot, a mely adómentes nemességben élt és a melynek armális nemességét a kir. tábla is megállapítolta. A vármegye ki is töröltette ekkor az adózók sorából, bár e családot «az udvari határozat szerint a birtokosság hiánya miatt csak armálistának, azaz adó alatt levő nemesnek» itélték volt. Ez ügyben 1802-ben a kir. főigazgató tanács meghagyja, hogy e család a vármegye tisztségétől és a kir. adószedőtől vegyen bizonyítványt arról: mely faluban lakik és melyben laknak jobbágyai; ezek az 468adózó lajstrom mely száma alatt adóznak? Bizonyítsa be, hogy e jobbágyokat örök jogon s nem zálogban bírja, mert a zálogos vagy jelzálogos jószág nem volt elegendő a birtokosság beigazolására.
* GKG. A. fasc. VII.
* V. Test. 259. l.
* P. C. Product. 238., 266. l.
1797-ben László peéri és csányi kisebb birtokos, Ferencz, György, István, József saját telkükön lakó peéri, egyházi adómentes nemesek. 1805-ben Mózest (36 éves) és ifjú Györgyöt (33 éves) lovasoknak, Sándort (47 éves) gyalogosnak vették föl ugyancsak a peéri nemesek közé; közülök Sándor és ifjú György, továbbá Ferencz és György, szintén peéri nemesek homagiális esküt tettek.
Dániel 1826–1854-ig szakácsii evang. reform. pap, itt halt meg.
