Szalai. Zalay Ferencz, Latrant István és Tordai György részéről 1604-ben két telek fizetett adót Kémeren. 1605-ben özv. Tordai Györgynének fél, Latrant Istvánnak pedig másfél telkét adóztatták meg.
Szallai Mihály 1615 máj. 22-dikén elzálogosítja azon lompérti rétet, melyet Tompos Mártontól bir zálogban, hasonló joggal és összegben Balajti Pálnak. A Szalai Mihályról Ilosván, Lompérton és Ököritón maradt javakon 1651 jan. 8-dikán megosztozkodtak ezen Mihály leányai: Erzsébet és Anna aszszonyok.
Szalai János 1617–1621-ben középszolnoki szolgabiró. 1617-ben ő (Zalay János, középszolnoki szolgabíró) is aláírta azon, Ákos városban kelt levelet, mely szerint Szodoray Miklós, középszolnoki alispán, zálogba vett Ér-Szent-Királyi 469Lőrincztől és Mártontól három jobbágyot. 1619 május 23-dika után (Zalay János, középszolnoki szolgabíró) egy hatvani birtok ügyében Ákos városában kelt levelet, 1620-ban egy másikat Ér-Szent-Királyi Szentkirályi Istvánnak két szökött jobbágyért folytatott perében írt alá. 1621 decz. 16-dikán előtte adnak zálogba egy szakácsii puszta házhelyet. Salai János neje Horhi Erzsébet és fia Gáspár, középszolnokvármegyei krasznamihályfalvi lakosok 1631-ben hatvan magyar forintért Kraszna-Mihályfalván zálogba veszik Havasali Nagy Istvántól ennek középszolnokvármegyei újnémeti részbirtokait a szokott föltételek mellett.
Kémeri Zalay Ferenczné, Ördög Katalin ellen 1619-ben pert indított Ér-Szent-Királyi Szentkirályi István atyjának, Szentkirályi Mihálynak érgiróti birtokán született s onnan Ákosra szökött két jobbágyáért, e pert 1625-ben a fejedelem előtt is megnyerte Szentkirályi István, de Szalainé javára a fejedelem új pert enged. Szalayné ekkor már özvegy. Zalai Ferencz s felesége Ördög Kata leányai (Anna Makrai Péterné, Borbála Szentfalvi Mihályné és Kata) ellen 1828 febr. 28-dikán vezetett végrehajtást Érszentkirályi Szentkirályi István, mint felperes, a középszolnoki Ákoson lakó eme, Kis Péter és András nevű jobbágyokért; de visszaűzéssel találkozott.
Krasznamihályfalvi Szalai (Zalaj) Gáspár 1642-ben középszolnokvármegyei közönséges nemes személy, krasznamihályfalvi lakos. 1646 decz. 6–1647. középszolnoki (Zalay Gáspár, krasznamihályfalvi) szolgabíró.
Szalay János nemes tanúskodik 1678 decz. 23-dikán a Perecseni Nagy András utódai javára Ér-Szentkirályt, Mihályfalván és Új-Németen, 1689 jan. 3-dikán (Mihályfalvi Zalay János, nemes) két krasznamihályfalvi jobbágy ügyében tartott tanúvallatásoknál.
470Az utóbbinál Szalay László nemes is tanú. Ő 1690 ápr. 3-dikán középszolnoki hites assesor, júl. 7-dikén (Mihályfalvi Szalay László), mint középszolnoki szolgabíró, egyike azoknak, kik a Bartos Lászlótól elvett két ákosi jobbágyot Akosi Pap Istvánnak adták. Szalai László ákosi nemest Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki.
Szalai András 1794–1790-ban peéri, 1797–1806-ban szeődemeteri evang. reform. pap. Mint szeődemeteri papot 1797-ben fölvették a hadi segedelemhez való hozzájárulásra összeírt személyek névsorába is.