Szalai
Szalai. Zalay Ferencz, Latrant István és Tordai György részéről 1604-ben két telek fizetett adót Kémeren. 1605-ben özv. Tordai Györgynének fél, Latrant Istvánnak pedig másfél telkét adóztatták meg.*
* Dical.
Szallai Mihály 1615 máj. 22-dikén elzálogosítja azon lompérti rétet, melyet Tompos Mártontól bir zálogban, hasonló joggal és összegben Balajti Pálnak.* A Szalai Mihályról Ilosván, Lompérton és Ököritón maradt javakon 1651 jan. 8-dikán megosztozkodtak ezen Mihály leányai: Erzsébet és Anna aszszonyok.*
* Gencsi-lt, nr. 912.
* U. o. nr. 44. más.
Szalai János 1617–1621-ben középszolnoki szolgabiró. 1617-ben ő (Zalay János, középszolnoki szolgabíró) is aláírta azon, Ákos városban kelt levelet, mely szerint Szodoray Miklós, középszolnoki alispán, zálogba vett Ér-Szent-Királyi 469Lőrincztől és Mártontól három jobbágyot.* 1619 május 23-dika után (Zalay János, középszolnoki szolgabíró) egy hatvani birtok ügyében Ákos városában kelt levelet,* 1620-ban egy másikat Ér-Szent-Királyi Szentkirályi Istvánnak két szökött jobbágyért folytatott perében írt alá.* 1621 decz. 16-dikán előtte adnak zálogba egy szakácsii puszta házhelyet.* Salai János neje Horhi Erzsébet és fia Gáspár, középszolnokvármegyei krasznamihályfalvi lakosok 1631-ben hatvan magyar forintért Kraszna-Mihályfalván zálogba veszik Havasali Nagy Istvántól ennek középszolnokvármegyei újnémeti részbirtokait a szokott föltételek mellett.*
* Nagyv. Múz. Blt. más.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
* Szgy.
Kémeri Zalay Ferenczné, Ördög Katalin ellen 1619-ben pert indított Ér-Szent-Királyi Szentkirályi István atyjának, Szentkirályi Mihálynak érgiróti birtokán született s onnan Ákosra szökött két jobbágyáért,* e pert 1625-ben a fejedelem előtt is megnyerte Szentkirályi István, de Szalainé javára a fejedelem új pert enged.* Szalayné ekkor már özvegy. Zalai Ferencz s felesége Ördög Kata leányai (Anna Makrai Péterné, Borbála Szentfalvi Mihályné és Kata) ellen 1828 febr. 28-dikán vezetett végrehajtást Érszentkirályi Szentkirályi István, mint felperes, a középszolnoki Ákoson lakó eme, Kis Péter és András nevű jobbágyokért; de visszaűzéssel találkozott.*
* U. o.
* U. o.
* U. o.
Krasznamihályfalvi Szalai (Zalaj) Gáspár 1642-ben középszolnokvármegyei közönséges nemes személy, krasznamihályfalvi lakos.* 1646 decz. 6–1647. középszolnoki (Zalay Gáspár, krasznamihályfalvi) szolgabíró.*
* U. o.
* Nagyv. Múz. Blt. e.
Szalay János nemes tanúskodik 1678 decz. 23-dikán a Perecseni Nagy András utódai javára Ér-Szentkirályt, Mihályfalván és Új-Németen,* 1689 jan. 3-dikán (Mihályfalvi Zalay János, nemes) két krasznamihályfalvi jobbágy ügyében tartott tanúvallatásoknál.*
* U. o. más.
* U. o.
470Az utóbbinál Szalay László nemes is tanú.* Ő 1690 ápr. 3-dikán középszolnoki hites assesor,* júl. 7-dikén (Mihályfalvi Szalay László), mint középszolnoki szolgabíró, egyike azoknak, kik a Bartos Lászlótól elvett két ákosi jobbágyot Akosi Pap Istvánnak adták.* Szalai László ákosi nemest Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki.
* Nagyv. Múz. Blt.
* U. o.
* U. o.
Szalai András 1794–1790-ban peéri, 1797–1806-ban szeődemeteri evang. reform. pap. Mint szeődemeteri papot 1797-ben fölvették a hadi segedelemhez való hozzájárulásra összeírt személyek névsorába is.
