Szőcs
Szőcs. Az országbíró 1451 márcz. 12-dikén meghagyta 591a kolozsmonostori konventnek, hogy Zewch János fiát, Andrást iktassa be Panit birtok felébe, mely őt Csaholyi János ellen zálogjogon megilleti.*
* Dl. 27.883.
Somlyai Báthori Gábor, krasznai és szabolcsi főispán 1570-ben adománylevelet ad Bagos˙ Szőcs (Zeoh) András deák nemes jobbágyának, a kinek az atyját, Bálintot, mint B. Gábor írja: «szegény boldog emlékezetű atyánk, a tekintetes és nagyságos Somlyai Báthory István tartotta», őt is «csekély tudománya után való szolgálatjáért»; a krasznavármegyei Bagoson volt háza András deáknak, a kit adó, dézma, kilenczed fizetése alól s «paraszti szolgálattól» fölmentett Báthori oly föltétel mellett, hogy a mikor szükség lesz reá, tartozik «lova hátán, vagy pedig tudományával» szolgálni.*
* Eredetije Bagosi Károly levelei közt Zilahon.
Szűcs György 1624-ben, János 1694-ben zilahi szenátorok, ez utóbbi 1694 decz. 24-dikén halt meg.
Szőcs András zilahi tanács-tag és polgár 1676-ban jelen volt, mikor Balog Andrásné kraszna-utczai János Deáknak eladott egy pinczét telkestül, továbbá Borbély István a maga telkét ugyancsak János Deáknak s örököseinek.*
* Szgy.
Nemzetes Szűcs Bálint, zilahi lakos és felesége, nemes Varga Erzsébet 1690 február 24-dikén zálogba vették ezer magyar forinton két esztendeig kiválthatatlanul Hadadi Wesselényi Pál nyirsidi, karikai, csigleni, prodánfalvi és varasitói birtokait. Csiglenben a mészégetéshez Szűcs Bálint hord követ és fát s a meszet kétfelé osztják.* Szőcs Bálintnak Karikai Papp Farkas nevű jobbágya 1696-ban jót ált Szécsi Guthi Farkasnak egy jobbágyáért húsz forintig.*
* Wl.
* Szgy.
Szőts Mihály, diósadi, András, tasnádi és Samarai Szűts Mihály, zilahi nemeseket Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki.
1741-ben Szücs György és István meg Szűts János nemesek, 592továbbá ugyancsak egy János, civis, Zilahon, Szűcs György de Géres, Szűcs István de Gyöngy, Benedekfalván Szűcs János tettek homagiális esküt.
Márton 1742–1759., István 1747–1798. zilahi bírók, zilahi Szűcs Márton 1741-ben középszolnokvármegyei assessor.
Szőts György de Göncz, tasnádi lakos, 1770-ben,* Szőts Mihály de Peér (peéri lakos), 1772-ben Közép-Szolnoktól nemességök igazolását kérik.* Szűts István és Péter, peéri nemesek 1181-ben homagiális esküt tettek.
* P. C. Product. 23. 1.
* U. o. 278. l.
Szűts Ferencz, ifj. János, Ferentzi Szűts Gáspár, V. Szűcs István, Ferencz, V. Szűts Mihály és Ferencz, öreg Szűts János, ifj. Varga Szűcs János, Szűts István 1781-ben székely-utczai, György, János, Márton kraszna-utczai lakosok Zilahon.
Szűcs Mihályt 1734-ben a somlyai előljárók, Mészáros Szűcs Pétert meg Kerekes Szűcs János evang. reform. egyházi gondnokot 1790-ben a somlyai adózók közt találjuk.
1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte előbbi adómentességébe Szűts János, érszentkirályi nemest azon az alapon, hogy vérségi kötelékben áll azon Szűcscsel, a ki 1691 márcz. 2-dikán armalist nyert I. Lipót császártól.
A Szűcs-család tagjai 1797-ben Érszentkirályt saját telkükön lakó adómentes, Peérban saját telkükön lakó egyházi immunis, Csögön saját, Csögön és Babuczán más telkén lakó adózó nemesek. Szűcs Péter krasznaczégényi oláh kántor, Szűts Makové felsőberekszói molnár, Szűts Deák Simon vadafalvi kántor.
1805-ben Szűcs Sámuelt (36 éves), ifjú Pétert (43 éves) gyalogosoknak, Sándort (25 éves), Pétert (44 éves), Istvánt (24 éves) és Andrást (30 éves) lovasoknak vették föl a peéri fegyverfogható nemesek, Andrást gyalogosnak az érszentkirályi adómentes nemesek névsorába. Peérból Szűcs István 593helyett a nála lakó vejét, Tót Pált jegyezték föl. Szűcs Prekup és Demeter, benedekfalvi adózó szabad állapotú lakosok. Az érszentkirályi, peéri Szűcsök, továbbá Szűts János nemeskeszii nemes, András és fia András nagydobai adózó nemesek homagiális esküt tettek.
1808-ban Szőts Demeter (Dumitru), récsei adózó nemest, a ki Guti Dénes colonusa, gyalogosnak írta ki Kraszna vármegye. Nincs neki sem köntöse, sem fegyvere.
Szőcs György 1860 tájt magyarvalkói evang. reform. pap.
Fóris-Szőcs. L. Fóris.
