Szodorai. Bírtak: Balázsházán, Kesziben és Szodorón (1475, 1499).
1450-ben Szodorai Sebestyén és Kálmán, továbbá Szodorai Gergely fia András, mint tanúk szerepeltek, a mikor 583Szolnok vármegye tisztikara Csaholyi János és atyafiainak Tasnád-Szántón elkövetett erőszakoskodása ügyében Kenén nyomozást tart.
Zwdoroi Ferenczet 1460 jan. 2-dikán, meg 1461 márcz. 23-dikán ügyvédjének vallotta Kusalyi Jakcsi Péter. Második Ferencz 1688 deczember 28-dikán aláírt egy szerződést, a melyben Király Istvánné elad egy ilosvai szőlőt örök áron Adoni Szabó Jánosnak. Harmadik 1778 szept. 18-dikán egy nyomozó levelet írt alá, Derzsidáról elszökött jobbágyok tárgyában.
Az 1475 körüli adólajstromokban Zadoray András, tasnádbalázsházi, szodarai, Zudoray János keszii, tövisedi, szodorai (Codoray) jobbágyai voltak fölvéve.
1471-ben Zodorai Ambrus jelen volt mint tanú, a mikor Becski (Becsk) Péterné Katalint Mindszent birtokába iktatták.
Ugyanekkor Zodorai János is jelen volt. Minden bizonynyal második nemes Zodoroi János hajtatta Szodoróra 1543ban Dengelegi János tövisedi jobbágyainak összes barmait és csak egyezség alapján akarta kibocsátani, a miért Dengelegi megintette. Az ő (Zodoray) szodorói jobbágyait ekkor egy kapu után adóztatták meg. Ő és Tamás (egr.) megintették özv. Nagy Albertné Erzsébetet, özv. Sarolyáni Márton Tamásné Juliánnát, Varsolczi Jánost, Berei Csögi Ferenczné Berei Magdolnát és Berei Gerbed Györgyné Berei Juliánnát, a kik jogtalanul bírták néhai Szodorói Máté Szodoró és Keszi részbirtokait.
Szodorói Máté, Magdolna – Varsolczi Literatus György, Elena – Berey László, János 1547, Magdolna – Berei Chegi Ferencz 1547, Juliánna – Berei Gerbed György 1547
584Zodorai János, szodorói egytelkes nemest 1549-ben 25 dénárnyi adóval rótták meg. Őt (Zodoroi) tanúnak jelölte ki Ferdinánd király, a mikor 1550 január 20-dikán meghagyta, hogy iktassák be a Szénásokat több, bihar-, kraszna- és középszolnokvármegyei birtok- és részbirtokba. 1584-ben (talán ismét másik) János szakácsii nemes jelen volt, mikor Csűry Istvánt és Gencsi Jánost szakácsii jószágukba akarták beiktatni. Az 1638-ban feltünő Szodoray János veje Hatvani Jánosnak. 1651 márcz. 23-dikán Szodoray Jánosné Hatvani Katalin érhatvani jobbágyai kezességet vállalnak egy hatvani jobbágyért. Ilosvai Szodorai János Kraszna vármegye egyik szolgabírája, neje Dobai (Bangha) Zsuzsánna 1643-ban kapja Ilosvát, Lompértot és Hosszúmezőt. Kétségkívül ő írt alá 1645 június 7-dikén egy szerződést ilosvai szőlő elzálogosításáról.
Zudoroi László mint tanu volt jelen 1499-ben, a mikor a középszolnoki Inó, Dabjon, Nagy- és Kis-Goroszló meg Náprád birtokokba, továbbá Udvarhely felerészébe beiktatják Bélteki Drágfi Bertalant, másik Zodorai László, szodorói egytelkes nemes 1549-ben 25 dénárnyi adót fizetett. 1588-ban egy Szodoray László másként Balázsházy.
Szodorai László (de ead.) 1781-ben homagialis esküt tett.
1516-ban nemes Zudoroi Péter eladja 50 arany forint örök áron Szodoró és Keszi részbirtokait Szodorói Jánosnak és Györgynek. 1570-ben talán másik Zodoray Péter szodorói jobbágyai fizettek egy kapuszámnyi adót.
Szodorai Péter 1741-ben homagialis esküt tett.
Zodoray. (Zodorai) Miklós özvegyének szodorói jobbágyait 1543-ban egy, 1549-ben másfél kapuszámnyi adóval rótták meg. 1586-ban Gencsi Szodoray Miklós szomszéd 585nemes ember jelen van egy hatvani birtokrészbe való beiktatásnál.
Szodoray Miklós középszolnoki alispán zálogba vesz 1617-ben 70 frtért Ér-Szent-Királyi Mezei Lőrincztől és Mártontól két ákosi és egy érszentkirályi jobbágyot. 1619-ben Girolton birtokos. 1645-ben talán másik Miklós tanu, mikor Balogh Mihály és neje zálogba adják kispaczali birtokukat Váradi Zsigmondnak. 1670-ben is úgy van említve egy Szodoray Miklós, mint Közép-Szolnok vármegye egyik alispánja.
Szodorai Miklós uram, a ki a középszolnokvármegyei Kesziben lakik, 1705 január 22-dikén két jobbágyért vállal kezességet Szécsi Guthi Farkasnak.
Zodorai András szodorói jobbágyai 1549-ben egy kapu után fizettek adót. Ugyanekkor feljegyeztek a fenti András részéről három nemesi udvarházat is. 1570-ben talán szintén az ő (Zodoray András) jobbágyai adóztak fél kapu után.
1549-ben Zodorai Imre, szodorói egytelkes nemes 25 dénárnyi adót fizetett.
Zodorai Mihály, szodorói egytelkes nemest is 25 dénárnyi adóval rótták meg ugyanekkor, az ő részén három szegényt meg egy új házat is találtak Szodorón. 1570-ben Szodorai Mihályt királyi emberül jelölik ki. Szodoray Mihály neje Bőnyei Erzsébet (E. boniey, Michaelis Zodoray consors) 1576-ban testvérétől, Jánostól Bőnye egy részét kapja. Szodorai Mihály de Zodoro Bőnyei Mátyás és Erzsébet leányának Zsófiának a gyámja érdekében 1579-ben a szolgabírák Bőnyei György özvegyét, Szécsi Borbálát középszolnoki Bőnyén és Oláh-Nádasdon ezen birtokokért megkeresik. Második vagy harmadik Szodoray Mihály érhatvani jobbágyai 1651 márcz. 23-dikán egy hatvani jobbágyért kezeskedtek. Egy Mihály 1776-ban középszolnoki (?) szolgabíró.
5861549-ben Zodorai Tamás, szodorói egytelkes nemes 25 dénárnyi adót fizetett.
1570-ben Zodoray György szodorói jobbágyai egy kapuszámnyi adóval voltak megróva. 1644-ben talán második György középszolnoki közönséges nemes személy. 1672 nov. 5-dikén Szodoray György hites megyebírót Kraszna vármegye osztoztatóul küldi ki a Szénás-család ügyében. 1616 nov. 19-dikén bilgezdi lakos, a ki előtt, mint krasznavármegyei hites bíró előtt Rátonyi Jánosné végrendeletet tesz. 1689 jún. 21-dikén egy Szodoray György ilosvai lakos, nemes, a ki az Ilosván és Lompérton Récsey László szécsi és sámsoni birtokának elidegenítéséről tartott tanuvallatásnál volt jelen.
1606-ban Szodoray Istvánnak Szakácsiban volt udvarháza.
A néhai Szodoraj Istváné volt 1658 előtt a középszolnokvármegyei Érszentkirályon egy udvarház, a mely róla leányára Szodorai Margitra szállott. Egy Szodoray István, szodorói lakos 1665 júl. 14-dike előtt zálogba adott Hatvani Jánosné Balogh Annának egy jobbágyot. 1658 jan. 10-dikén talán másik István írt alá egy szerződést hidvégi kaszáló elzálogosítása tárgyában. Szodorai István 1781-ben zilahi, kraszna-utczai lakos.
1620 táján Szodorai Kristóf, ilosvai lakos, Kraszna vármegye egyik hites assessora. 1636 júl. 1-sején aláírt egy tanuvallatást perecseni jobbágytelek tárgyában. 1639 nov. 4-dikén (Szodoray Kristóf nemes), hites bíró, tanuskodik egy ilosvai szőlő zálogba adásakor. 1655-ben ilosvai lakos, krasznavármegyei nemes személy, ez évi deczember 16-dikán aláírt egy ilosvai szőlő elzálogosítását tartalmazó szerződést. Kristóf 1656-ban, 1657-ben és 1658-ban is, mint krasznavármegyei 587hites assessor, (ilosvai lakos) vagy mint krasznavármegyei hites megyebíró szerepel.
Érszodorói Szodorai Zsigmond középszolnoki assessor, 1781-ben homagialis esküt tett.
1783-ban és 1789-ben (Szodoray Zsigmond) altörvényszéki ülnök. 1791-ben (Szodorai Zsigmond, de eadem) középszolnoki szolgabíró.
A Szodoraiak 1797-ben Ér-Szodorón és Töviseden (Zsigmond utódai meg Mária, Zakhariás, Ferencz és László), Illésfalván (Szudurai, Vila), Magyar-Csaholyban és Zálnokon (Zsigmond árvái) főbb, vagy kisebb birtokosok, vagy pedig saját telkükön lakó adózó nemesek.
1805-ben Ferenczet (28 éves) lovasnak vették föl az érszodorói fegyverfogható nemesek közé. Ő és Zakariás homagialis esküt is tettek.
Gáspár, 1804-ben középszolnoki assessor.
1808-ban Bürgezden öttizenhatod antiqua és egy nova jobbágytelket bírtak Szodorai Mihály és Sándor, a kiket Kraszna vármegye gyalogosoknak írt ki, de nem volt nekik sem köntösük sem fegyverök.
1810-ben egy Szodoray Magyarkékesen birtokos, de ez a hely már Szatmár vármegyében van.
Egy Sándor, 1829–1836. középszolnokvármegyei táblabíró.
Sándor (vagy Károly) az 1848/9-diki szabadságharczban, mint honvédőrnagy vett részt; zsibói parancsnok volt. Neje Nagydobai Décsey Teréz, előbbi 1850-ben, utóbbi 1854-ben halt meg. 1830 tájt az érszodorói evang. reform. egyháznak pátronusa.