Tót
Tót. Zent Annai* Thoth Miklós fiának, Istvánnak akarja a király eladományozni a krasznavármegyei Horvát birtokot, a mi ellen 1461 aug. 12-dikén tiltakozik Horváti Peres László nevében Rátoni Albert. A fenti Tóth István neje néhai Récsei Péter leánya, Orsolya.* Szentannai Tóth István 1466 nov. 13-dikán a maga és fiai: György, Miklós, Albert, Balázs nevében eltiltja Horváti Peres Tamást és fiait Tormafalva birtok elidegenítésétől óvásképen.* A király 1469 ápr. 10-dikén – úgy látszik – Szentannai Thoth Mihály-, Márton-, István- és Miklósnak akarja adományozni Horváti Peres László és testvérei (?): Péter, János és András meg ezen Péter fiai (?) János és Péter krasznavármegyei Tormafalva birtokát, mi 642ellen az utóbbiak tiltakoznak.* 1475 nov. 9-dikén Horváti Peres János eltiltja a királyt attól, hogy kétségkívül az itt szereplő Toth István birtokrészeit (talán seredeniek) eladományozza Szele Mártonnak.*
* L. ezt.
* Dl. 36.392. Km. Prot. E. min. p. 129. nr. 1.
* Dl. 36.393. Km. Prot. F. min. pag. 6. nr. 1.
* Dl. 36.394. Km. Prot. G, pag. 12. nr. 1.
* Dl. 36.404. pag. 126. nr. 1.
Egy Tóth István 1473 január 31-dikén Deési Jánosnak akarja elzálogosítani mostoha gyermekei: Iklódi Tamás és Márton dobokavármegyei keresztesi, ördögkúti, szentgyörgyi és csömörlői birtokrészeit, a mi ellen az utóbbiak tiltakoznak.*
* Dl. 36.393. Km. Prot. F. min. pag. 121. nr. 1.
1495 ápr. 6-dikán Zenth Annai Tóth Miklós és Balázs, (a kiknek a testvérei: Ferencz és Lőrincz) a krasznavármegyei Sereden s Szentkeresztfalvi Keczeli Szele Mártonnak elzálogosított, valamint a megnevezett Tóth Balázs által zálogban bírt (marosszéki) benedekfalvi birtok visszaváltására nézve megegyeznek.* Ugyanekkor e Miklós a krasznavármegyei Petenyeháza, Szentkeresztfalva, Sereden birtokait s marosvásárhelyi malmát testvérének Balázsnak kolozs-, tordavármegyei s marosszéki birtokaival elcseréli.* A kolozsmonostori konventnek 1501 ápr. 24-dikén kelt bizonyságlevele szerint Szele Márton a Tóth Balázs által neki elzálogosított Petenyefalvát s Alsó-, Felső-Sereden felét a zálogösszeg felének letétele után Tóth Ferencznek visszaadja.* A konventnek ugyanekkor kelt menedékvalló levele szerint Tóth Ferencz Keczeli Szele Mártonnak a testvére Balázs által neki eladott egész Petenyefalva, a fél Alsó- és Felső-Sereden krasznavármegyei birtokok visszaadásáról menedéket is vall. Ferencz és Balázs az István fiai.*
* Dl. 36.398. Km. Prot. M. min. pag. 227a. nr. 1.
* U. o. pag. 227. nr. 1. és Dl. 27.752.
* Dl. 36.405. Michael pag. 101. nr. 1.
* U. o. pag. 102. nr. 1.
1553-ban Thoth Mihály pethenefalvi jobbágyait kilencz kapuszámnyi adóval rótták meg.*
* Dical.
1604-ben Tot Balázs és Miklós részéről három telket 643adóztattak meg Petenyefalván, 1605-ben azonban külön-külön másfél-másfél telket.*
* Dical.
Tót István és János 1636 jan. 9-dikén kiegyeznek Rhédei Jánossal a krasznavármegyei Petenye faluhoz tartozó Szilágy nevű birtokrész felett.*
* Orsz. Lt. Gyf. kápt. lev. cent. Y. 66.
Néhai Vajai Borzási György fiai: Miklós, Ferencz és Péter a többek között Thot György vártelki lakost is maguk mellé vették, a mikor anyjuk, Borbála megbízásából betörtek Haraklányi Miklós vártelki erdejébe. 1549-ben Ferdinánd király megidézteti a betörőket, mit a kolozsmonostori konvent teljesít is.*
* U. o. Km. conv. lad. B. nr. 58.
1588-ban Izabella és János Zsigmond Toth Mihálynak és mindkét nembeli utódainak adományozták a dobokavármegyei Vaskapu, Csömörlő, Meszes-Szent-György, Ördögkút, Bodja és Poósa birtokokat.*
* Bl. fasc. O. nr. 15.
1592 július 24-dikén Tóth Mátyásnak a középszolnokvármegyei Sámsonban Czégényi Kende János birtokával kelet felől szomszédos háza volt.* Sámsonból Tót Istvántól neje 1669 jún. 19-dikén a szilágyi egyházmegye előtt el akar válni, mivel férje «törökké lött s hitetlenül el is hagyta feleségét». Tóth Mihály előfordúl a Sámsonból 1805-ben összeírt, fegyverfogható adózó nemesek névsorában. Homagialis esküt is tett.
* Nagyv. Múz. Blt.
1792-ben a Thot-család, kémeri lakos, 1627-ben II. Ferdinándtól nyert armalist mutat föl Szatmár vármegyének 1775 decz. 23-diki átiratában.* Tót Péter vicecurator, Tóth Ferencz egyházfi 1802-ben, midőn a kémeri evang. reform. templomot építették.* 1806-ban Tót Péternek egy adózó lakótelke és két lakott nova jobbágytelke volt Kémeren.
* Orsz. Lt. nemesi invest. I. 8. Kraszna. 10.
* Nevük a templom oldalfalán olvasható.
A Szilágyfő-Keresztúron lakó Thot család a Kőrösi Gergely Kata leányától az Antos részen származik le.* A Tóth 644családot Nagy Iván Szilágyfőkeresztúron s környékén elterjedt nemes családnak írja, közölvén egy terebélyes családfát is.* 1639 júl. 26-dikán Szilágyfő-Keresztúri Tóth László végrendelkezik.* 1699 aug. 20-dikán Szilágyfő-Keresztúri Tóth Márton ügyében tartott tanuvallomásokról tettek jelentést.*
* Nagy I., VI. 458.
* Nagy I., XI. 278.
* Tört. Tár, 1898. évf, 535. 1.
* U. o. 542. 1.
1747 Szent-György havának 11-dik napján Deésházán tartott tanuvallatás szerint Tott György édes anyja és Oláh András nagyanyja Deésházi Ispán leányai s mint ilyenek osztozó testvérek voltak. Ispán részen van Deésházán három nemes telek, négy szántóföld, egy puszta szőlőföld és két kaszáló. A nevezett Tóth ezelőtt megesküdött arra, hogy az Ispán-jószág őt és Oláh Andrást egyenlő arányban illeti. Tóth és Oláh Keresztúron laktak.*
* Szgy.
Tóth István 1697-ben zilahi bíró 1781-ben Tót András, János és Tóth István zilahi, tyúkól-utczai, Tót István és Tóth Mihály kraszna-utczai lakosok, Tóth István alszeg-utczai gazda. Tót Miklós 1812–1821., Bálint 1820–1821, zilahi esküdtek.
1791-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte előbbi adómentességükbe Tot György és Mihály magyarcsaholyi nemeseket amaz armalis alapján, a melyet e család 1701 február 19-dikén I. Lipót császártól nyert. Tóth Jánosné 1698-ban a magyarcsaholyi evang. reform. egyháznak gyolcs kendőt adományozott.
Tóth Mihály ákosi, Mihály keresztúri, György és Mihály vérvölgyi nemeseket Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldosok állítására írta ki.
1741-ben Tót nevű családokat Szakácsiban (Ferencz), Vérvölgyön (Pál, István, Mihály és János stb nemesek), Diósadon (János), Szilágyfő-Keresztúron (Mihály, András és Gergely) találunk; 1781-ben Vérvölgyről a Thót-családnak nyolcz, 645Szilágyfőkeresztúrról tíz tagja, mindkét helyt adózó nemesek, azután még János, magyarbaksai adózó nemes, meg András, zilahi civis, tettek homagialis esküt.
1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte Tot Pap István, tasnádi nemest előbbi adómentességébe azon megokolással, hogy 1775 jan. 23-dikán bebizonyította nemességét Szatmár vármegyében, a hol több atyafia él adómentességben.
Tóth György 1790-ben somlyai adózó; Tóth Mátyás szegényül van említve az itteni adózók névsorában. Tóth László 1847–1848. somlyai polgár. Tóth Pál 1765-ben szilágysomlyói róm. kath. pap. Sárospatakról jött, előbb administrator, azután rendes pap, krasznai alesperes és tiszteletbeli kanonok, negyvenkét évig intézte a parochia ügyeit; meghalt 1807 febr. 19-dikén.
Tót nevű családok tagjai 1797-ben Ákoson (Tot Dániel), Diósadon (Tóth István és Tott György), Magyar-Csaholyban (Thót Mihály), Sámsonban (nemes Tóth Mihály), Szilágyfő-Keresztúron (Tott) és Vérvölgyön kisebb birtokosok, más telkén lakó adómentes, saját telkükön, vagy másén lakó adózó nemesek. 1805-ben Toth Józsefet Menyőből, továbbá Jánost, Lászlót, Ferenczet, másik Jánost, Istvánt, Mártont, másik Ferenczet, Andrást, Pál Jánost, Péter Jánost, Péter Miklóst és Josi Miklóst Vérvölgyről, mint adózó nemeseket, azután Mihály (60 éves), magyarcsaholyi (megjegyezve róla, hogy fegyverszolgálatra «alkalmatos»), András (26 éves), nemeskeszii, Pál (24 éves; apósa Szűcs István helyett, apósánál lakik) peéri fegyverfogható nemeseket vették föl az 1805-diki összeírásba. Az ezen évi homagialis összeírásokban leginkább Szilágyfő-Keresztúrról fordúlnak elő ily nevű (Toht) család tagjai (Pál, Mihály, Márton s fia Dániel, János, id. Ferencz, ifj. Ferencz s fia András, Bálint s fia János, András, Márton s fiai: János és József), azután Diósadról (két Tóth György) s a Magyar-Csaholyból s Nemes-Kesziből már említettek.
646Tóth Mihály 1796–1797. nagypaczali, 1797–1799. érkőrösi, Tóth Pál 1796–1809. peéri evang. reform. papok.
Tóth Gergely 1814–1832., fia: Imre 1837–1894. (57 éven át) nagypaczali evang. reform. papok.
