Urházi
Urházi. Urházy László 1749 után költözött Zilahra. Családfája:*
* Nagy Iván, XI. 414–415.
László, Sándor, I. György sz. 1792 – Kemény Teréz, II. György 1860 zsibói képviselő
Talán I. Urházi György volt már 1822-ben zálnoki, 1825–1834. kusalyi evang. reform. pap, Zálnokra Kolozsvárról jött, 1831–1834. zsibói, 1834–1865. nagydobai evang. reform. pap. Nyugalomba lépvén, Szilágyfő-Keresztúrra költözött s ott halt meg 1868-ban. Ő (vagy József?) 1844–1846. középszolnoki táblabíró is.*
* U. o.
II. György, hirlapíró, Tokajban született 1823 deczember 28-dikán. Iskoláit Zsibón, hol atyja evang. reform. lelkész volt, majd Zilahon s Kolozsvárt végezte. 1847-ben Unio czímen szerkesztett egy zsebkönyvet, melylyel a két ország egyesítésének érdekét kivánta szolgálni. A szabadságharczban mint huszárszázados vett részt. A harcz után Tokajba húzódott, majd 1850-ben Budapestre megy, hol a Pesti Napló dolgozótársa lesz. III. Napoleon czímű történeti s politikai munkájáért a becsületrendet nyerte meg. Mint a Pesti Napló tudósítója, 1854-ben a keleti háború színhelyére ment a török táborba, a minek eredményeül Keleti Képek czímen 675jelent meg egy munkája. A Kaukázus czímű munkájában a magyar nemzet őstörténetével foglalkozott. Szerkesztette a Magyar Postát, később a Hon segédszerkesztője, majd az Esti Lapok külföldi rovatát írta. Az Akadémia levelező tagjává választotta.* Az 1861, 1867–1868, 1869–1872. években a zsibai kerület országgyűlési képviselője.
* V. ö. Pallas Nagy Lexikona, XVI. 528.
