Zoványi
Zoványi. A tizenhetedik század elején Kraszna vármegyében tűnik föl ily nevű család. 1604 febr. 8-dikán a kolozsmonostori requisitorok bizonyítják, hogy Zoványi István eladta zoványi és széplaki birtokát ezer forintért Tekesytt Zsigmondnak.*
* Tört. Tár, 1898. évf. 350. l.
Zoványi Pipis György élete körülményeivel már előbb foglalkoztam.* Most röviden az alábbiakban foglalom össze életrajzát. Született 1656-ban Biharon, hol nagyapja, Zoványi P. János, református pap volt. Apja, Balázs, a magyar királyi hadseregben katona, N.-Váradon török fogságba esett és ott halt meg. György huszonegy éves korában ment a kolozsvári iskolába. Göttingában, Franekerben volt egyetemen. Legelőbb a gróf Bethlen Elek udvarában lett pap; ott vette nőül Keresztúri Annát, a kivel ötvenhárom évet töltött, 1700-ban Sz.-Somlyón pap. 1705-ben kurucz tábori pap, felöltvén a kék köntöst s veres övet, mely a kurucz tábori papok formaruhája volt. 1710-ben visszatért Sz.-Somlyóra papi hivatalába. 1712-ben lett zilahi pap (Zilahon negyvenhat évig lelkipásztorkodott), 772még előbb, 1711-ben szilágyvidéki esperessé választották. 1714-ben nála szállt meg XII. Károly svéd király. 1723-ban közzsinati jegyzővé (generális nótárius) választották, azzal a joggal, hogy az akkori püspök, Rápóti Mihály halálával ő legyen utódja. Rápóti 1726-ban halt meg, a mikor aztán Zoványi püspökké lett; az esküt 1728 április 25-dikén tette le Zilahon. Zoványival, mint íróval, részletesen foglalkozik Szilágyi Ferencz Zilah Történelméből cz. értekezésében.* Vannak ünnepi, vasárnapi, templomszentelő, temetésekre való prédikácziói. Halotti beszédeket tartott báró Wesselényi Istvánné gr. Bánffy Kata (1734), Wesselényi István báró (1748) felett. Különösen ismertté tették nevét az 1629–1751-ig tartott zsinatok végzéseiből egybegyűjtött Zoványi-kánonok (Kolozsvár, 1753). Sajnos, hogy kéziratban hátrahagyott munkái (A heidelbergi káté magyarázata, egy latin nyelvű Dogmatica Theologia, azután naplója) elvesztek. 1758-ban halt meg Zilahon, 101 éves korában. Öt gyermeke maradt. György gazdaember lett, József előbb kémeri (1732–1769.), azután sz.-csehi s végre zsibói pap és 1758-ban esperes. Ennek fia, György 1766-ban zilahi pap; neje Veress Klára, gyermekeik: József, seborvos, Közép-Szolnok vármegye főorvosa (1800–1830.), Imre, orvostudor (1793–1812. középszolnokvármegyei főorvos, 1802-ben krasznavármegyei orvos), Elek, szűcsmester, Anna Deáki Jánosné. Családfájok:
* V. ö. e mű I. k. 521–522. l.
* V. ö. e mú I. k. 76–78. l.
Zoványi Pipis János bihari reform. pap s egyházvidéki esperes, Zoványi P. Balázs – Nyirő Varga Erzsébet, Zoványi P. György püspök, (szül. 1656 szept., † 1758 febr. –19.) – Keresztúri Anna († 1752 júl. 8.), György, József kémeri, sz.-csehi, zsibói pap (1767), Mária, Borbála, Krisztina, György 1766-ban zilahi pap – Veres Klára, József Középszolnok főorvosa, Imre orvos, Elek, Anna – Deáki János
773Egy Pipis Istvánné 1704-ben a somlyóújlaki evang. reform. egyháznak egy vörös selyemmel s ezüst fonallal varrott fehér keszkenőt adott.
Dr. Zoványi Imre 1813–1821 közt zilahi esküdt, 1814–1817 közt zilahi szenátor. 1837–1840 közt középszolnokvármegyei esküdt. 1838–1843 közt középszolnoki táblabíró, másik Imre 1841–1847 közt középszolnoki tiszteletbeli aljegyző, 1844-től rendes.
Talán más családból való az a Zoványi Pál, a ki 1770–1775. zsibói evang. reform. pap.
A tizenkilenczedik század elején két Zoványi József szerepel Közép-Szolnok s Zilah város közéletében, a kik között nem is tudunk éles határvonalat húzni, id. József 1817–1821. s ifj. József 1817–1819 közt zilahi esküdtek; az egyik Józsefről 1810–1815 közt, mint zilahi bíróról, 1814–1817 közt, mint zilahi szenátorról, 1805–1811 közt, mint középszolnoki levéltárosról, 1809–1819 közt, mint középszolnoki tiszteletbeli aljegyzőről, 1821–1826 közt, mint középszolnoki assessorról, 1822–1827 közt, mint középszolnoki táblabírórót (1826-tól dictaturć prćses) s 1826-ban, mint Zilah város főbírájáról van szó.
Egy 1742-diki tanúvallatás szerint Zoványi Mihály nemes embernek Magyar-Csaholyban szőleje van.* András, Mihály és György, magyarcsaholyi nemesek, 1781-ben homagiális esküt tettek. Mindhárman 1797-ben is említvék a magyarcsaholyi saját telkükön lakó adózó nemesek közt. 1805-ben ugyancsak a magyarcsaholyi adózó nemesek közt vannak: János (25 éves), István (44 éves), György (34 éves) és Mihály (60 éves, fegyverszolgálatra «alkalmatlan»).
* Bl.
Zoványi Károly 1825–1830. középszolnoki assessor.
Zoványi Lajos 1827-ben középszolnoki assessor, talán másik Lajos 1831–1833. középszolnoki tiszteletbeli aljegyző 774és talán az előbbiről van szó 1834-ben, mint középszolnoki táblabíróról.
Zoványi Sámuel 1835-ben középszolnoki tiszteletbeli aljegyző, 1835–1845. középszolnoki vármegyei esküdt, 1848-ban zilahi tanácsos.
