A vármegye általános áttekintése.
A vármegye általános áttekintése.
A vármegye területe nagyjában hegyes, völgyek csak a Szamos mentén terülnek. A területet a Szamos csapolja le, ez választja két részre, északi és déli részre.
Legmagasabb hegyei a vármegye északi határán vannak, a hol a Lápos-hegység és a Czibles csoportja emelkedtek. A Czibleshez csatlakozik a Szamos jobbpartján húzódó hegysor, melyet Ilosvai hegysornak nevezünk. E csoporttól északnyugatra emelkedik a Preluka kristályos hegysziget, ez eddig a vármegye északi része, mely hegyeinek folytatásában a keleti Kárpátokhoz csatlakozik.
A Nagy-Szamos völgyétől délre alacsonyabb hegyvidék húzódik, mely délkelet felé lassan a Mezőség kopár, halmos vidékébe megy át. Délnyugat felé pedig a Kolozsvár körüli eoczen-rétegek alkotta magasabb táblás hegyvidék emelkedik.
A vármegye legnagyobb része az erdélyi harmadkori medenczéhez tartozik.
Szolnok-Doboka a Szamos vízterületén fekszik, azok a kisebb-nagyobb folyók, melyek e hegyeket szelik, közvetlenül vagy közvetve ömlenek a Szamosba.
A vármegye északi része a Lápos-folyóhoz tartozik, mely – bár a vármegye területén kivül – szintén a Szamosba ömlik.
E területen a számos kisebb-nagyobb patakon kivül tavak is vannak, 5melyek a vármegye délkeleti, már a Mezőséghez tartozó részén fordúlnak elő.
Éghajlata északi részében meglehetős hűvös, de délen és délkeleten jóval enyhébb. Az évi közepes hőmérséklet a Szamos vidékén 8.7 °C. a legmelegebb hónap julius, amikor az uralkodó hőmérséklet 18 °C. s a leghidegebb január, mikor is a közepes hőmérséklet –7.5 °C.
Bár a vármegyét a patakok erősen hálózzák be, az évi csapadék Deés vidékén, valamint a Mezőségen kevés, 540 m/m, azonban a hegyes vidék felé jóval több.
