A vármegye községei fekvésük szerint.
A vármegye községei fekvésük szerint.
A Nagy-Szamos területéhez a következő községek tartoznak: jobboldalon a Nagy-Szamos belépésénél: Kőfarka, tőle északnyugatra Oláh-Nyires, 20Pontineasza, Felső-Körtvélyes. Az Ilosva vízterületéhez: Felső-Puszta-Egres, délkeletre a patak mellett, Felső-Ilosva, Lonkafalva, Szita, továbbá délre Ispánmező.
A Dobsura-patak mellett: Alsó-Körtvélyes, Dögmező, Kis- és Nagy-Kaján.
A Lunga és Poienti patakok mellett: Csicsó-Polyán, Kis-Debrek, Nagy-Debrek, Alsó-Ilosva, tőle nyugatra Csicsó-Hagymás, ettől délre Felőr, Csicsó-Keresztúr, itt egyesül az Ilosva a Nagy-Szamossal. A Kapriora-patak mellett: Emberfő, Négerfalva, tőle nyugatra Gáncs tovább délre Csicsó-Györgyfalva és Retteg, ettől nyugatra Bacza.
A Lábfalvi-patak mellett: Csicsó-Újfalu, Lábfalva, Csicsó-Mihályfalva.
A Paduri mellett: Felső-Orbó, tőle délre Kozárvár, ettől keletre Monostorszeg. Baloldalon: Virágos-Berek, Magosmart.
A Sajó belépésénél: Árokalja, Kentelke, Kerlés, tőle délre Szász-Szt-Jakab, nyugatra Fellak.
Tovább északra a Sajó mellett: Sárvár, Sajó-Keresztúr, tőle nyugatra Szász-Bréte, északra Sajó-Szent-András, Sajó-Udvarhely, ettől nyugatra Alsó-Egres.
A Sajó kanyarulatánál: Somkerék, Kócs.
A Mejjes vize mellett délen, a Czente-pataknál: Aranyos-Szent-Miklós, Czente, Vicze, Bööd.
A Czente-patakkal egyesülő Apáti-patak mellett: Búza, ettől délre a vármegye területén kivül eső Gyeke-tóba futó patak mellett Meleg-Földvár, tőle keletre Kapor, nyugatra Feketelak.
Búzától kelet-északkeletre Szász-Zsombor, ettől északra Mányik, Kékes, Veresegyháza, Kéthely, Magyar-Borzás. A Jusului mellett délen: Szász-Új-Ős, Szász-Szt-Móricz, Szász-Máté, Szász-Újfalu, Bödön, Szász-Encs, ezektől északra: Apanagyfalu, Felső-Oroszfalu, ettől nyugatra Málom, Alsó-Oroszfalu. A Mejjes torkolatához közel Bethlen.
Tovább a Nagy-Szamos mellett: Omlásalja, Árpástó, ettől délre Magyar-Décse, Szent-Margita, nyugatra Mikeháza.
A Kis-Szamos és mellékvizei mellett: Szék, észak felé Kis-Szék, Boncz-Nyires, Mikola. A Hódos-tó körül: délen Szent-Gothárd, nyugatra Pujon, Szent-Egyed. Északon Czege, Göcz, Császári, Mohaly, Vásár-Szent-Iván. Nyugatra Noszoly. A Füzes-patak mellett Kis- és Nagy-Devecser, Oláh-Vásárhely, Ördöngös-Füzes a Kis-Szamos mellett délen Kis-Iklód, Vízszilvás, Dengeleg, Hesdát, Szamosujvár-Németi, Péterháza, Szilágytő, Szent-Benedek.
21A Bandó-patak mellett: délen Szépkenyerü-Szent-Márton, Erdő-Szombattelke, Kötke, Csaba, Csaba-Újfalu, tőle délnyugatra Báton és Czoptelke. Tovább északra a patak mellett: Bálványos-Váralja és Szász-Nyires.
A Kis-Szamos baloldali vizei mellett: a Lóna-patak mellett: Kecskeháta, Récze-Keresztúr, mellékpatakai mellett: Pánczélcsehtől északra: Völcs, nyugatra Szótelke a patak mellett: Magyar-Derzse, Poklostelke, Doboka, Kendi-Lóna. A Lozsárdi patak mellett: Igricze, Felső- és Alsó-Töők, Szarvaskend, tőle keletre Kecsed-Szilvás. Tovább a patak mentén: Esztény, Moró, Lozsárd, tőle északra: Onok, Tötör. Lozsárdtól kelet-délkeletre Kis-Jenő. A Kis-Szamos mellett Nagy-Iklód.
A Kecsedi patak mellett: északon: Sajgó, Tótfalu, Szükerék, Kecsed, tőle keletre: Girolt, innen északkeletre Ormány és feljebb O.-Péntek. N.-Iklódtól északkeletre: Dengeleg, feljebb érő, északra: Széplak, Néma, Deés-Akna.
Az Egyesült-Szamos és jobboldali vizei mellett: Deéstől északra Alőr.
A Selatrucuval egyesülő Horgos-patak mellett: Horgospatak, Pecsétszeg, délnyugatra Guga a patak mellett Felső-Kosály, Alsó-Kosály. A Szamos mentén: Kaplyon, északnyugatra Kaczkó, feljebb Kápolna és Kis-Havas.
A Poieni-patak mellett: fent Karulyfalva, délkeletre: Dombhát és Hollómező, délre Drágosfalva, Bába, keletre Gombás a patak mellett Blenke-Mező és Galgó, innen délnyugatra Nagy-Borszó, észak felé Sósmező és Kőfrinkfalva, Kis-Borszó. Továbbá az Egyesült Szamos mellett Kis-Doboka.
Az Ilonda-patak mellett fent: Torda-Vilma, délnyugatra Sásza, Ilondapataka, Nagy-Ilonda, Révkörtvélyes, északkeletre Szakatura, nyugatra Hosszúrév, Lemény, Toplicza, Letka, Gyulaszeg, Kucsulát, Pirosa, Kis-Mező, Aranymező és Csokmány.
Az Egyesült-Szamos baloldali vizei mentén: a Deberke-patak mellett, a forrása körül: Bújdos, nyugatra: Tálasfalva, Antos, Puszta-Újfalu, Alparét, keletre: Szinye, Szóváros, Szekeres-Törpény, Keménye, Mánya, Kis-Somkút. Deéstől nyugatra: Kodor, Alsó- és Felső-Gyékényes. A Szamos mellett Csatán. Nyugatra Pestes. Alsó-Körtvélyestől délnyugatra Oláh-Bogáta, Rév-Kolostor, feljebb Tőkepataka, Dobrosina, Oláh-Fodorháza.
A Csobánkai patak mellett: délen Veczk, Felső-Csobánka, Aszó, Alsó-Csobánka keletre N.-Mező A.-Csobánkától nyugatra Hosszúmező, a mellékpatak mellett Zálha, Csáka. A patak mellett: Alsó-Hagymás, 22Semesnye, innen északnyugatra Kabalapataka, feljebb Oroszmező, Búzamező, Csömény, Kornislaka, Konkolyfalva, Ködmönös, Nagy-Lózna, Kő-Lózna, Klicz, délre Szalonna, Kis- és Nagy-Keresztes, nyugatra Szalonnától: Szurduk. A Gorbói patak mellett lent: Kalocsa, Paptelke, Csáki-Gorbó, Salamon, Tótszállás, Hegyköz. Kalocsától délre: Vajdaháza, Füzes, nyugat felé Füzes-Szent-Péter, tőle északra Komlós-Újfalu.
A Lápos és mellékvizei mellett feküsznek: fent északon: Oláh-Láposbánya, Horgospataka, Rákosfalva, délre a jobboldali patakok mentén: Budafalva, Kupsafalva, délnyugatra: Oláh-Lápos, délre Libaton, Rogoz.
Magyar-Lápos, tőle északnyugatra: Borkut és Ünőmező, északra: Kis-Debreczen, Lápos-Debrek, Sztojkafalva, Kosztafalva. A Lápos mentén Groppa és tőle északnyugatra Haragos.
A Szőcs-patak mellett: Tőkés, Tágfalva, Felső-Szőcs, Alsó-Szőcs, Domokos, délre tőle Boérfalva ettől északnyugatra: Disznó- és Dánpataka. A Lápos mentén Petőrét, Drága-Vilma, Szelnicze délnyugatra: Románfalva, Frinkfalva, Nagy-Buny.
A Kapnik mentén a következőket találjuk: Nyárfás; nyugatra Balázsszeg, a patak mentén Kötelesmező, Csókás, Fonácz, Csernefalva, Nagyhegy, Brébfalva, Rózsapataka, Kápolnok-Monostor északra: Berencze, Laczháza, Kis-Körtvélyes, északra Füred; keletre: Gyertyános.
*
Szolnok-Doboka területe a legújabb időkig félreesett a forgalom nagy vonalától, mely Magyarország felől Kolozsváron és Aradon át vette útját s onnan déli, illetőleg keleti irányba fordúlt. 1881. évben alakúlt meg a Szamosvölgyi vasút részvénytársaság, első sorban megyei erőkre alapítva, mely vasútnak Apahida–Deés vonala az 1880. évi XXXII. törvényczikkel engedélyeztetett. Három évre rá Deés–Besztercze vonal nyittatott meg (1884 XXXXI. tvcz.), végre a vasút Zilahig bővíttetett ki (1889 XI. törvcz.), melylyel az ma kétfelől csatlakozik a m. á. v. vonalaival. Ezenkivül üzemben van a Deés–deésaknai iparvasút (1882 óta), mely a deésaknai sóbányák érdekeit közvetíti. A pálya kiterjedése: Kolozsvár–Apahida–Deés–Zilah 224,402 kilom. (Ebből közös a magy. kir. államvasúttal 12.360 kilom., a szilágysági vasúttal 3.129 kilom.) Deés–beszterczei vonal 60.261 kilom. A deésaknai iparvasút hossza 2.900 kilométer.
A vasútvonalak állomásai: 1. Apahidától Deésig Apahida sz. v. v., Alsó-Zsuk, Válaszút-Bonczhida (Kolozsm.), Nagy-Iklód, Dengeleg (8. sz. 23őrház), Szamosujvár, Szamosujvár-Németi (10-ik számú őrház), Deés (Szolnok-Dobokam.)
2. Deéstől Zilahig: Alsó-Kosály (17. sz. őrház), Kapolyon (18. sz. őrház), Kaczkó, Galgó, Sósmező, Oroszmező (27. sz. őrh.), N.-Ilonda, Hosszúrév, Letka, Aranymező, Szurduk (Szolnok-Dobokam.), Őrmező (41. sz. őrh.), Zsibó, Paptelek (44. sz. őrh.), Nyirsid, Görcsön-Vártelek (47. sz. őrház), Zilah (Szilágym.).
3. Deéstől Beszterczéig: Kozárvár, Retteg, Csicsó-Keresztur (6. sz. őrh.), Bethlen, Somkerék-Udvarhely, Sajó-Udvarhely (12. sz. őrh.), Sajó-Szent-András (13. sz. őrh.), Sajó-Magyaros (Szolnok-Dobokam.), Szeretfalva, Király-Németi (19. sz. őrh.), Besztercze (Besztercze-Naszódm.)
