Apa-Nagyfalu.
30Apa-Nagyfalu.
Nevének változatai: 1305-ben* Nogfalw. 1334-ben* Appanagfalwa. 1447-ben* Nag- és Nagyfalu. 1476-ban* Nagyfalu (Oppidum). 1534-ben* Nagyfalva. 1586-ban* Apanagyfalva. 1754-ben* Aba-Nagyfalu. Oláh neve: Násfaleu.
Gr. Bethlen ltár.
Dl. 30370.
Gr. Bethlen ltár.
Gr. Bethlen ltár.
Gr. Bethlen ltár.
K. M. Doboka. A. 7. és Lib. Reg. II. Sig. Bháthory 247. l.
Széki ev. ref. egyh. k. jav. összeír. 66. l.
Apa-Nagyfalu az Apaffyak ősi fészke, előnevét Apa Becse fia, ki egy franczia lovagtól Comes Vilmostól származik, a XIII. században, vette.
Fejér Cod. IV. vol. III. 538.
Gr. Bethlen ltár.
Bethleni szolgabirói járásban fekszik, a Melles-pataka két partján, délről északra vonuló hegyek aljában, Deéstől 35·9 kilométernyire.
Első birtokosaiul 1269-ben* Apa Comes a Bethlenek egyik őse s 1305-ben* szintén a mai Gr. Bethlenek elei emlittetnek és pedig az az évi osztálylevél szerint Apa-Nagyfalu Apa fiának Jakabnak jutott. Ezen Jakab után Nagyfalu fiára Andrásra szállott, kinek részére 1353-ban* Nagyfalu határait Bálványosvára felől kijáratták, mert némely föleik időközben jogtalanul a várhoz csatoltattak, most azonban ezeket a vár átalengedte.*
Fejér Cod. IV. vol. III. 538.
Gr. Bethlen ltár.
Fejér Cod. IX. vol. II. 295.
1334-ben (Dl. 30370.) az erdélyi káptalan az Appa fiai Jakab, Gergely és Miklós részére Bőd, Apanagyfalu, Málom, Décse és Banatelek vagy Omlásalja faluk határait Iklódi László fia Beke, Mikeházi Miklós fia Mike, Szentegyedi Vas Miklós kir. emberekkel kijáratván, kezdődik a Nagy-Szamos mellet levő Nagyrévnél s a Szamos mellett megy Banatelek felé, innen délre a Csipkéshegyre, melynek tetejét a nagy út, a hol Banatelek és Zentmargithafalva határjele. Innen délre huzódik a Zárhegyre, mely elkülöniti Décsét Zentmargithafalva villától; ettől délre a Nádaserdi vagy bikyt és patakot átvágván a Spanlesy-hegyhez, itt az egyik határ a déli Bálványosvártól, a másik kelet felől a fa alatt Décsétől választja el. Innen a Daróczpatakához és annak fejéhez ér, hol Bálványosvár, Décse és Málom határa összejő. Innen délre „Szilvasum”-on, melyet Lygeth-nek hivnak, a hol Málom és a vár határa. Innen a Kapusd nevü útra, ettől délil irányban „Arborem Ilicis”-ig, melyet szépfának hívnak s a Lykos határtól délre az erdőn át van Apanagyfalu határa, mellette délre a Bálványosvárhoz tartozó Gyapul földrész. Ettől egy bérczen át a Babuspatakába, melynek fele Vice (ville) majoré, fele Bődé. Ezen át az Oldalberekpatakába s ennek fele Bődé, a más Buzyas (M.-Borzás) villáé, mely Bálványosvárhoz tartozik s itt a Mellyespatakában összeér a már emlitett falvak határa.
1370-ben* birtokosai Gegus fiai János, Gergely és János.
Gr. Bethlen ltár.
1407-ben* Apafi Péter fia Miklós,* ki nagy perrel támadta meg Bálványos urait, a szántói Laczkokat, 1410-ben,* mert azok Apa-Nagyfalut elfoglalták, tisztjeit kínoztatták, a jobbágyokat megadóztatták és 31fosztogatták s az itt lévő halastavat kihalásztatták; itt és a többi birtokaiban (Décse, Bödön, Encs, Újfalu, a két Oroszfalu, Árpástó) ezer arany forintnál több kárt okoztak.
Gr. Bethlen ltár.
Legelőbb ő írta nevét és nevezte magát innen s változtatta meg a régi czimert. (Torma jegyzete.)
E. F. L. I. fasc. 22. B.
Ezt megelőzőleg 1408-ban* Albert király megengedte az Apa fiainak, Miklósnak és Györgynek, hogy Erdélyben, a hol akarják, két várat csinálhassanak.
Apaffy ltár Elench.
1413-ban* Apaffy Miklós és Gergely Nagyfalu mellett nagy halastavat csináltattak, a melynek gátja elszakadván, Bethlen János, Miklós és Gergelynek, mint oroszfalusi birtokosoknak, vetéseikben a víz sok kárt okozott s újból való megcsináltatásának ellene mondanak.
Gr. Bethlen ltár.
1434-ben* Apa-Nagyfalvi Miklós fia László.
Torma gyüjt.
1447-ben* Apaffy Miklós végrendelkezik e község felett s ugyanekkor Nagyfalusi Péter is emlittetik.
Gr. Bethlen ltár.
1449-ben* e falut püspöki birtoknak írják, ugylátszik jogtalanul.
Szeredai: Series Eppor. f. 157.
1454-ben* Bethlen Márk és Antal, Apanagyfalusi László fia Mihály Nagyfalu, Décse, Malom és Bődhöz tartozó szántók, erdők és rétek elfoglalásáért Szánthói Laczk Miklósnak ellene mondanak s Bálványosvára és Vicze felől való határát újból ki jártat jak, egy darab földet el akarnak foglalni, a minek a várnagy ellene mond s őket megidézte. Időközben, 1455-ben* Bethlenek és az Apaffyak szolgáikkal fegyveresen ama tiltott földre rontottak, 100 szekér szénát gyűjtöttek s vittek el, a mi 200 arany forintnyi kár. Azután a Gyapol nevű helyen egy nagy nyársat állitottak fel, annak jeléül, ha oda megy tisztjei közül valaki, ebbe húzzák bele, s az ez által okozható kárt ezer forintra becsüli. Ezen kivül viczei Jobbágyaitól szekereket szénástól, ekéket, mindeniket marhástól elhajtották, ezeket ugyan visszaadták, de a kárt 200 frtra becsüli. Az erdőit vágták, hordták s mintegy 300 frt kárt okoztak.
Gr. Bethlen ltár.
Dl. 27896.
1466-ban* birtokosa Apaffy Mihály.
Gr. Bethlen ltár.
1467 nyarán Apaffy Mihály a király ellen való lázadásban résztvett s hűtlenség czímén javai elvétettek, de 1468-ban* Mátyás király kegyelem útján az elkobzott ezen falubeli részét neki visszaadja. Javait visszakapta ugyan, de időközben a jobbágyai elbujdostak, házai üresen maradtak s kérésére a király 1468 május havában rendelkezik, a vajdák s ezek Belső-Szolnokmegye tisztségének meghagyják, hogy a jobbágyokat kerestessék fel s vitessék vissza s ugyanezt teszik Bethlen Antal részére is.*
Dl. 27184.
Gr. Bethlen ltár.
321476-ban* Geréb László püspök meghagyja az apanagyfalusi városi közönségnek, hogy idevaló Demeter plébános és presbiter, kinek vagyonát rendkivül feldúlták, dézmáját, ökreit lefoglalva, adják át Keresztúri Péter biztosának.
Gr. Bethlen ltár.
1480-ban* Apaffy Mihály fia Ferencz, a ki 1488-ban* Apanagyfalvi Apaffy Miklós testvérének összes javait visszaadja.
KM. prot. i. 13.
Bethlen cs. ltár.
1493-ban* özv. Macedóniai Klára és Apaffy Mihály fiai Lénárd és Miklós az itteni halastavakat és kaszállókat elosztják.
Erd. Fisc. ltár. C. 1. F.
1499-ben* Apaffy Ferencz, Lénárd és Miklós.
Dl. 30947.
1503-ban* Apaffy Ferencz és Lénárd.
Dl. 27781. és 18003.
1514-ben* egyik idevaló birtokos Sárkány Miklós.
Torma gyüjt.
1523-ban* Apaffy Ferencz.
Dl. 23746.
1534-ben* néh. Apaffy Miklós özvegye: Monostori Katalin s fia Gergely, ugyanazon Miklós fiát Farkast, néhai Apaffy Miklós itteni részének elidegenítésétől eltiltják.*
KM. prot. 1534: 13 és Gr. Betheln ltár.
Ugyanekkor tiltakoznak e megyebeli birtokain kívűl, a két Borgó akkor Belső-Szolnokhoz tartozott; Ebesfalva, Ernye, Hendorf, Almakerék, Ujfalu, Raduly- küküllő- és alsó-fehér-megyei birtokainak mindennemü elidegenitésétől.
1535-ben* Jankafi Lázár, a neki János királytól Apaffy Miklós hűtlensége miatt adományozott részt Apaffy Miklós fiainak: Gergely, György, László, Miklós és Farkasnak bizonyos összegért vizszaereszti.
KM: prot. 1534: 33 és Doboka J. 1.
1541-ben* Apaffy Lénárdfi György fia Gábor, az itteni birtokból Apaffy Lénárd fia Lászlótól osztályt követel.
Gyf. kpt. div. Cott. I. fasc. 1. no. 35.
1546-ban* apanagyfalusi nemes Apaffy Gábor, mint a losonczi Bánffyak egyik sarjadéka emlittetik.
Gyf. kpt. Cista Szathmár f. 2. nr. 17.
1555-ben* Apanagyfalusi Apaffy László emlittetik, ki a beszterczeieknek örökösen eladta borgóbeli részét.
Produc. in Causa fisc. Apaffy et. Bethleniane Transmiss. pag. 1638.
1564-ben* február 12-én Szamosujvárt kelt adománylevélben II. János király Apaffy Gergelynek Macedóniából jött 12 sátoros czigányt ajándékozott, melyet Báthori István is megerősít Fejérvártt 1572 márczius 12-én.
Hazánk I. évf. 31. l.
1565-ben* Apanagyfalvi Apaffy Imre, István és Ferencz emlittetik.
Gr. Bethlen ltár.
1566-ban* Apaffy Gergely főudvarnok és tanácsos, úgyszintén Apaffy István és Ferencz tiltakoznak Károlyi Klára Apaffy Gáspárné ellen, ki néhai férje itteni részét pusztítja.
Torma gyüjt.
331568-ban* a kir. tábla előtt Apaffy Erzsébet Szabadkai Kis Ambrusné és Apaffy Druzsi Károlyi Lászlóné Apaffy Gergelyt, Istvánt, Annát és Ferenczet, kik a fiút illetőkből leánynegyedet, a leányt illetőkből pedig illő részt kiadni nem akartak, megnyerték.
Torma gyüjt.
1568-ban* II. János király néh. Apaffy Farkas fiai Gergely, István, Imre és András s néh. Apaffy Miklós fia Ferencz ezen birtokba és nemesi udvarházukba új adomány czímén beigtattatnak.
E. F. L. I. V. 4.
1577-ben* Apaffy István, Bánffy Klára özv. Apaffy Ferenczné. Ezek emberei: Jankó Benedek, Lázár Dénes és Trufa Mihály.
K. M. Szolnok Int. B. 25, 46. és F. 5.
1580-ban* birtokosai: néhai Apaffy Mihály fia, Miklós fia Gergely és az ő fiai: Lénárd és Miklós, azon néh. Apaffy Mihály fia Miklós fia Farkas fia István s az ő fiai: László és István s végül azon néh. Apaffy Mihály fia azon Miklós fia Farkas fia Imre.
E. F. L. I. 5. L.
1584-ben* Apaffy István, Miklós és Imre magszakadásuk esetére itteni részük örökösévé a Bethlenieket teszik.
Gr. Bethlen ltár. és Km. prot. D. 30.
1586-ban* Bánffy Anna Apaffy Lénárdné és leánya Erzsébet, Apaffy Miklóssal per közben úgy egyeztek meg, hogy annak lehető kihaltával itteni része Miklósé legyen, melyet a fejedelem is megerősített 1589-ben. Ugyanekkor, mint itteni birtokos, Apaffy Imre is* emlittetik.
K. M. Doboka A. 7. és Lib. Reg. II. Sig. Báthory 247. l.
Torma gyüjt.
1589-ben* Sárkány Pál fia Tamás fia János és neje Szentiváni Borbála; azon néh. Sárkány Tamás gyermekei: György és Erzsébet itteni részüket Lippai Deák Andrásnak s feleségének néh. Sárkány Pál fia Jakab leányának, Rebekának adják cserébe.
Gyf. Prot. Adam primus fol. 247.
Az 1603-dik évi* összeírás szerint teljesen leégett, szőlőhegye is elpusztult* és felerészben Harinnay Ferencznek adományoztatott.
Urb. et. cons. fasc. 65. no. 87.
U. o. B.
1612–20-ban* Apaffy György egyik birtokosa.
Torma gyüjt.
1620.* Nagyfalvi Fekete, máskép Nagy család itteni 1 telkes nemes.
Gyf. kápt. 10. L. Reg. 211.
1624-ben* Somkereki Erdélyi István itteni részét Apaffy György leányának, Erzsébetnek adományozza.
11. L. Reg. 52.
1646-ban* Apaffy Istvánnak e birtoka (22 jobbágy, 3 puszta, 4 új telek, egy elbujdosott jobbágy, 7 czigánynyal) azért, mert szakácsának füleit levágta, elkoboztatott, de 1651–52-ben* kegyelmet kapván, abba visszaigtattatott, de csak inscriptioval, a minek testvérei Boldizsár és Mihály ellene mondanak.
E. F. L. I. 7. K. 12. T.
Gyf. Misc. II. fasc. 4. no. 5. 25. L. Reg. 588.
341658-ban* Apaffy Istvánnak itt 10 adófizető jobbágya volt.
Torma cs. ltár.
1667-ben* Apaffy Mihály fejedelem s neje Bornemissza Anna, kihalásuk esetére örököseikül a Bethlen családot, t. i. búni Bethlen Jánost, fiait: Miklóst, Pált és Sámuelt és keresdi Bethlen Farkast, Gergelyt és Eleket teszik.
Gyf. prot. Deum time 83–88.
1677-ben* Apaffy Miklós egyik birtokosa.
Gr. Kornis ltár.
1694-ben* birtokosa Kemény János.
Gyf. Szathmár fasc. 2. no. 35, 56.
1695-ben* Apaffyak tiltakoznak Teleki Anna először Apaffy Miklósné, másodszor Kemény Jánosné ellen az Apaffy István hűtlenség bélyegén kapott összes Apaffy jószágokra nézve.*
Torma gyüjt.
Teleki Anna előbb Apaffy Miklósné, az István fiáé s ezen István nyerte a nagy-sajói, apanagyfalvi, száz-ujfalusi jószágokat, melyeket Apaffy Miklós hűtlenség bélyegén elvesztett s a melyeket neje nyert meg, ki másod izben Kemény Jánoshoz ment nőül, ki az említett javakat két leányára hagyta, Krisztina és Zsuzsára, a sajói uradalmat a Gerendi részszel fiágra Zsigmond és Samura s ezek kihaltával a leányágra, s ha mindkét ág kihalna úgy a Teleki fiaké legyen. Kihalván Kemény Samu s ennek része Zsimond fiaira Gergelyre és Miklósra szállt, de a mult század vége felé mégis Gergely és Zsigmond leányai osztoznak meg e birtokon.
1696-ban* Teleki Anna Apaffy Mihály özv., most Kemény Jánosné.
Gyf. Szathmár fasc. 2. no. 2. E. F. L. I. 22. Y.
1702-ben* birtokosa özv. Teleki Anna, Kemény János özvegye.
Erd. főkormsz. ltár.
1724-ben* birtokosai: gr. Bethlen József és Bánffy Ferencz.
E. F. L. XII 1/2. 35. F.
1731-ben* Bethlen József egyik udvarház birtokosa.
Torma gyüjt.
1754-ben* Bethlen Gergely és Olivér.
Széki ev. ref. egyh. j. ö. 66.
1760–69-ben* birtokosai: Bethlen József fiai: Elek, Olivér és Gergely, anyjuk br. Kemény Jánosné után és Toldalagi Pál.
Megyei ltár.
1770–73-ban* Farczádi Kovács Ferencz, gr. Bethlen Elek, Károly, Pál, gr. Bethlen György udvarbirája és több adózó nemes.
Erd. főkormsz. ltár.
1810-ben* birtokosai: gr. Bethlen Sámuelnek van 12 j. telke, gr. Bethlen Miklósnak 6, gr. Bethlen Dánielnek 10, gr. Mikó Miklósnénak 12, br. Kemény Simonnak 12.
U. o.
1812-ben* egyik birtokos Csernátoni Antal.
Széki ev. ref. vizsg. jk.
1820-ban* birtokosai: br. Kemény Simonnak van 18 telke, gróf Bethlen Dánielnek 16, gr. Bethlen Samuné Fr. Fekete Klárának 16, gr. Mikó Miklósnénak 15, gr. Bethlen Lajosnak 13.
Erd. kanczellária ltár.
1831-ben* gróf Bethlen János, gróf Mikóné gróf Bethlen Klára, br. Kemény Simonné, gr. Bethlen Lajos. br. Bánffy Ferencz.
Széki ev. ref. esp. ltár 172 l.
1841-ben* helyben lakó birtokosok: gr. Bethlen János, Kendeffi Lajos, Katona Elek.
Megyei lt.
351843-ban* birtokosai: gr. Bethlen Jánosnak van 15" telke, br. Bornemissza Ignácznak 8, br. Kemény Simonnénak 7, Kendeffi Lajosnak 4, gr. Mikes Benedeknek 2, Katona Eleknek 1.
Megyei ltár.
1863-ban* Mikó Eszter gr. Mikesné,* Katona Elek,* Katona Klára br. Bornemisszáné(?)* br. Kemény Simon,* gr. Bethlen Mária és Klára,* özv. br. Wesselényi Zsuzsanna Bethlen grófnő úrbéri kárpótlást kapott.
Urb. wes. 91. l.
U. o.
U. o. 67. l.
U. o. 69. l.
U. o. 77. l.
U. o. 133. l.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: Katona Elek, Flórián Gergely, Bogdán Lukács, Lengyel Bálint, Damó István, Budai Lajos, Benedek Miklós, Samu és ifj. Miklós, Pap János és Samu, Gellért János és László, Simon Samu, János és Mihály, Miklósi András és Sándor, Füzesi András.
Erd. főkormsz. ltár.
1892-ben birtokosai: br. Bánffy Dezső, 199 k. hold, szerzemény gr. Bethlen Sándortól. Kovács I. János, 962 k. hold, szerzemény gróf Bethlen Gergelytől vétel útján. Flórián János, 519 k. hold, br. Bornemissza Ignácz-féle birtok, öröklés öcscse után. Katona Ilona, Gyárfás Endréné, 270 k. hold, öröklés Katona Elek után. Fogarassy Mihály, 199 k. hold, gr. Mikes-féle birtok, öröklés néh. nagybátyja Fogarassy Mihály, erdélyi róm. kath. püspök után.
1898-ban br. Bánffy Ferencz és Berggrün Ödön.
Hajdan város, ma falu.
A történelmileg nevezetes szerepet vivő Apaffy család e birtokának lakosai kezdet óta magyarok voltak, kiket Básta zsoldosai 1602–3-ban nagy részben elpusztítottak, majd a Kemény János fejedelmet üldöző török, tatár csorda Ali vezérlete alatt gyilkolta és fűzte rabszíjra lakosait 1661 nyarán.
1703–11 közt a labanczok pusztításait szenvedte át, mely alkalommal megtizedelt magyar lakosai helyébe birtokosai oláhokat kezdenek telepíteni a falu nyugati részébe.
1774-ben* itteni hidvámja emlittetik.
Megyei ltár selejt. 46. sz.
1815–17-ben* az éhség alkalmával, főleg ezért, de más okok miatt is kényszerítve és csábittatva, 12 család vándorolt ki e falu magyar lakosai közül Bukovinába, kik Andrásfalván telepedtek meg.* A többieket a kivándorlástól csak úgy tudták visszatartani, hogy a következő évben ezer frt segélypénzt osztottak ki közöttük.
Megyei ltár selejt. 501. sz.
Ev. ref. Név-könyv. 1885. l. 1. A vármegye Veér alispánt küldötte ki a kivándorlás okának megvizsgálására, de magát ez alól felmentetni kérte.
1848 őszén a fellázadt és bujtogatott oláhság Fellak felől reá rontván 36e községre, az udvarokat kirabolta s a magyarságot Urbán táborozásaiban való résztvételre kényszeritette.
Innen indult politikai útjára br. Bánffy Dezső. 1875-ben Belső-Szolnok s az egyesítés után Szolnok-Dobokavármegye főispánja, főrendiházi jegyző. Erd. ref. egyh. főgondnok. Besztercze-Naszódvármegye főispánságát is hosszasan viselte, miután 1890 január havában vármegyénkben viselt állását ide hagyta. Négy évig miniszterelnök, mely állásától 1899 febr. 26-án vált meg s ez alkalommal a király a Szent István-rend nagykeresztjével tüntette ki; jelenleg főudvarmester, 1899 márcz. 6-án esküdt föl magas állására, mely által zászlós úrrá s a főrendiház örökös tagjává lett.
Hogy tekintélyes község volt, mutatja az, hogy a XlV-ik század elején önálló plébánosa, Benedek 1333–37 közt tizedbe* fizetett 2 garast.
Mon. Vat. pápai tizedlajstr. 126.
1447-ben* temploma Szent Gellért tiszteletére van szentelve, ugyanekkor plébánosa Péter, kinek nagyfalusi Apa fia Miklós végrendeletében ruhanemüket hagyományoz, hogy beszédeiben róla megemlékezzék s 30 misére való pénzt, a templom számára a királytól kapott nagy ezüst serleget („picarium magnum quod dominus imperator nobis dcderat legamus ecclesiae Sancti Gerardi in Nagyfalu fundatae, item habemus tria picaria Zerlach (serleg) vocato argentea et duas loricas picarium”) s ezen kivül még többeket. A plébános és templom számára az itteni, szászujfalusi és alsó-oroszfalusi malmainak tizedét s itteni birtokai jövedelmének quartáját hagyja, hogy halála után lelki üdveért a vigiliák alkalmával misét szolgáltassanak s ugyanennyit hagy az almakereki plébános számára. 1476-ban* plébánosa Demeter presbiter.
Gr. Bethlen ltár.
U. o.
A Szent Gellért templom a falu déli részén, a Bőd felé vezető út jobbján, a hegyoldalban volt, mely alá, a kor szokása szerint valószinüleg az Apaffyak temetkeztek. A templom elpusztult, alapjai máig is kivehetők. Azt állitják, hogy a tatárok bejövetelekor a templomot fölgyujtották s az ide menekült lakosok egy része a tűzben, másik része fegyvereik alatt lelte halálát. Ha a hagyománynak hitelt adhatunk, ez valószinüleg 1601–3 közt, a Básta-dúlások alatt történt.
Az Apaffy családnak a falu keleti oldalának déli részén mondják, hogy van egy kőboltos temetkező helye, kriptája, melyet Apaffy Mihály fejedelem építtetett volna.*
Egy sírkő, mely Apaffy Miklós nevével ékes latin felirattal volt ellátva, 1526 évszámot tüntetett fel, innen állitólag a gr. Bethlen S. udvarába került.
A mostani ev. ref. templom* a reformatiót megelőzött korban épült s kath. egyházaknál szokásos sekrestyeajtó nyoma ma is megvan. Mellette 37 fatornyában két harang.* Anya- és jegyzőkönyvei 1756. és 1783. évből valók. A XVII-ik század végén leányegyházai Bőd és Szász-Fellak.
Erd. ref. Névkönyv. 1885.
1815-beli kivándorlás alkalmával (Erd. ref. Névkönyv 1885) az egyház nagyobb harangját, melyet a kivándorlott caládok öntettek, magukkal vitték Andrásfalvára.
Az egyház jóltevői és vagyona az 1644-beli* feljegyzés szerint: a templomi úrasztala s erre való sárga takaró; egy aranyozott ezüst pohár, arany liliomvirágokkal az egész körül futva, melyet 1632-ben Apaffy György ajándékozott, ezen felirat van rajta: G. A. P. B. Egy aranyozott ezüst tányér, szélén ezen felirattal: JESVS A MI IDVEZITŐNK, Apaffy Gy. ajándéka. Egy ónkanna; egy aranyfonallal és selyemmel szőtt keszkenő (infulatum schophiolum) néhai Apaffy István ajándéka. A papnak van egy darab rétje.
Széki egyh. jk.
1715-ben* Kemény Jánosné Teleki Anna a templomot és papi házat romjaiból felépittette s mivel a papi ház az udvar és templomtól messze volt, adott cserébe a templom és udvarhoz közelebb eső akkora telket s reá felépitteté a papi lakot.*
Széki esp. ltár.
Ezen cserébe Kemény Zsigmond és Samu is beleegyeztek.
Ez idő után egyházi szerei és birtokai szaporodtak a hivek ajándékából. Varga János az ekklezsiának a pap részére a két fordulón 12 véka vetésre való földet és egy rétet, 1733-ban gr. Bethlen József és neje gr. Kemény Krisztina egy aranyozott ezüst úrvacsorai poharat, ezen felirattal: G. B. J. ét G. K. C., két fehér ónkannát, az előbbi felirattal; arany- és ezüstfonallal varrott patyolat keszkenőt; egy ládát a szent edények tartására s egy perselyt ajándékozott. Ezen kivül van egy úrasztalára való abrosz, közepén hosszan veres és kék selyemmel kivarrva az ekklezsia neve és egy kék selyemmel varrott keszkenő.
Az ev. ref. egyház kőtemploma, czintermével, haranglábbal együtt, mellette levő papi házastelekkel. Van 4 drb szántója 6 köböl vetésre való, 3 drb rétje 8 szekér szénát terem, pénze 52 frt, az 1754-beli feljegyzés szerint.*
Széki ev. ref. egyh. javak összeírása.
1808-ban* gr. Bethlen Lajos egy díszesen aranyozott ezüst, 1825-ben* gr. Bethlen Klára gr. Mikó Miklós özvegye úrasztalára való takarót ajándékozott s a kannát újra öntette.
U. o.
U. o.
1866-ban Katonáné Kabos Kata a szószékre egy bársony takarót ajándékozott.
1869-ben* az ekklezsia részére gyűjtött kegyadomány, melyhez az ev. ref. egyházi főtanács is 200 frttal járult: 478 frt 79 kr. és 156 frt dézsma-kárpótlásban részesült. Fekvősége 30 hold 1450 öl. 190 ev. ref. lélekből 97 férfi. 1845-beli erdőosztáskor egy drb erdőt kapott.
Széki esp. ltár.
381875-ben egyik harangját sáros-magyar-berkeszi Katona Elek egyh. kerületi főgondnok és neje Kabos Kata öntette, mint a feliratán olvasható.
1877-ben* gr. Bethlen Károly orgonát ajándékozott.
Ev. ref. Név. 1885.
Az egyházat zavart anyagi viszonyok következtében 1865-ben válság érte. A hívek és lelkészük közt felmerült egyenetlenség folytán egyszerre 19 reform, család tért át a r. kath. egyházba, kiket később még többen követtek. Az egyházközség, mely előbb 280 lélekből állt, híveinek harmadát veszítette el.
Idővel az egyház viszonyai javultak s a lelkek száma 250-re emelkedett.
Papjai: Körösfái András 1649-ben, ezelőtt szentandrási mester.* Debreczeni György 1691-ben.* Gyulai K. András, özv. Kemény Jánosné udvari papja 1715–16. Ajtai Boldizsár, az egyházközség papja 1712. Tordai István 1725.* Bodoki Mihály 1746. Vásárhelyi György, Szilágyi György 1753 körül. Técsi K. József 1756–1777. Papóczi K. Károly 1778–86. Lengyel István 1786–1801. Csokuly Mihály 1801–1809. Elekes László 1809–17. Hari Gábor 1817–22. Gáspár Sámuel 1823–27. Balogh Pál 1827–29. Soldos Mihály 1829–42. Budai Lajos 1843 – 66. Barátosi Péter Antal 1866–.
Széki egyh. jk.
U. o.
U. o.
Apanagyfalu róm. kath. egyháza egykor Bálványos-Váralja filiája.* 1867-ben Fogarassy Mihály érd. püspök a plébánia alapját megvetette, melyre V. Ferdinánd király 2000 frt segélyt adott. Papi és kántorlak az iskolával együtt 1867–68. év folyamán épült fel a díszes kőtemplommal együtt 33,000 frton.
Erd. r. c. schem. 1882.
1869. évi szept. 29-én Szt. Gellért püspök és vértanú tiszteletére felajánltatott.
Anyakönyve 1866-ban kezdődik.
Lelkészei: Dávid Antal, Sz. Bakk Endre, a történelemíró. Veres Antal, Erősdi Dávid, Csiki János, Gegő György és Csiszér Ádám.
Az apanagyfalusi gör. kath. egyház. 1844 tájt tért át a gör. nem egyesült felekezet az egyesült hitre. Temploma a Szt. Mihály archangyal tiszteletére épült a múlt század második felében, egyik harangján A. N. NO. M. 778 felirat van.
Ez egyházközség most Bőd, majd a malomi egyházközséggel van egybekapcsolva. Papjai az újabb időben a Moldován családbeliek: László, János, Tivadar és Demeter. Jelenlegi papja Botean János. Anyakönyve 1824 óta.
391801-ben* a gör. keleti felekezet két papot akart beállitani, de számuk a hivatalos adatok szerint nem volt oly nagy, hogy két papot el tudott volna tartani, azért nem engedték meg a második papság felállitását.
Megyei ltár selejt. 154. sz.
A református egyház iskolája 1790 körül létesül. 1850-es évek elején a gör. felekezetüekkel közösen a gróf Bethlen kastélyban, melyet az absolut kormány jogos birtokosától a maga számára foglalt le, folyt a tanitás. 1865-ben épitett új iskolát Katona Elek gondnok fáradozásai folytán; jóltevői gróf Bethlen Sándorné, később báró Bánffy Dezsőné báró Kemény Mária.
Apanagyfalu keleti része, a róm. kath. és ev. ref. templommal.
A gör. kath. iskola 1850-ben keletkezett. A két felekezet kormányi rendeletre közösen építtet iskolát egy fedél alá, két külön tanteremben folyt a tanitás 1864-ben, de a ref. egyház a gör. felekezetnek engedte át az iskolát.
A róm. kath. iskolát Fogarassy Mihály püspök alapította 1867-ben, a papok tanitottak kezdetben. Új iskolája 1870-ben épült, 1887-ig tanitottak benne s ekkor megszűnt.
Az állami iskola 1880-ban nyílt meg báró Bánffy Dezső birtokos és főispán buzgólkodása folytán egy tanerővel. .A felekezetek a ref. 40egyház kivételével néhány évig még fenntartották iskoláikat, jelenben a község összes növendékei az állami iskolába járnak egy tanitó és tanitónő keze alá. Vezértanitója Fogarasi János.
Az állami iskola jóltevői: Katona Elekné, br. Bánffy Dezsőné, ez utóbbi nevére Flóth Ferencz 20 frtos alapítványt tett, hogy kamatját a házi iparban magát leginkább kitüntetett leánytanuló kapja, mely alapot az iskolai gondnokság 100 frtra emelte.*
Kádár József Szolnok-Dobokavármegye Nevelés- és Oktatásügyének története 79–88. l.
Éghajlata gyümölcsnek s mindenféle gabonának egyaránt kedvező.
1750-beli* összeírás szerint határának harmada termő, kétharmada terméketlen, mindenütt trágyázást kiván, de a lakosok különböző okokból nem trágyázzák. Egyedüli keresetforrása a föld terménye és állatai, melyeket a három mértföldnyire levő Besztercze heti és országos vásárain árusítanak. Szántója két fordulóra osztott, 6 ökörrel szántható. Egy köböl őszi búza 7 kalangyát vagy kalangyául másfél véka szemet ereszt; tavaszi köble 6 kalangyát, szemül is ugyanannyi vékát. A must vedre 17 kr. Tűzrevaló fás erdeje, legelője elegendő. Van évenként kaszálható rétje.
E. F. k. sz. ltár.
Adó alatt van: 871 köböl vetésre való szántója, 411 szekér szénát termő rétje, 401 köb. búza, 1 3/4 köb. rozs, 161 tavaszi gabona, zab, 23 1/2 köb. köles, borsó, törökbúza vetése, 72 veder bora, 180 jármas ökör, ló, 152 tehén, 17 tulok, csikó, 381 juh, kecske, (56 disznó, 48 méhköpü, egy főző üst.
1872. év óta körjegyzői székhely, postája 1880-ban létesült.
Határhelyek: 1334-ben* Csipkés-hegy. Nádasbüki (Nadisbiky) erdő és patak. Ispánlese (Spanlesy) hegy. Daróczpataka. Kapusd, út, völgy. Likas-határ. Mellyes pataka.
Dl. 30370.
1353-ban* Hosszúbük, erdő.
Fejér: Cod. IX. vol. II. 295–97, javitva a gr. Bethlen levéltárban lévő eredeti után.
1454-ben* Babospataka.
Gróf Bethlen ltár.
1644-ben* Tóvége, rét.
Széki ev. ref. Esp. jk.
1715 körül* Szakadás. Csere alatt, fügéi csere, országút, Encsi völgy, oláh határ, Encsi patak, szántók, kaszállók.
Széki Esp. ltár.
1754* felső forduló: Verescsere, törvényfa, encsi völgy.
Széki ev. ref. Egyh. javak összeírása. 66. l.
1812* Felső forduló: Tófarka mellett, az ország útján alól, Akasztó rét, fellaki patak. Alsó forduló: Brétei völgy, Csigái pólyán, Csiga, falurétje, Pogyer, oláh templom mellett.
Széki Egyh. v. jk.
1864-ben* csipkés föld. Aranycsorgó (oláhul Arancsorgaü) határrész 41jó ivóvízzel, oláh határ (az oláhság első telepedő helyei és irtványai) Pordán; Medvepataka (egykor erdős hely) oláhul Valye urszuluj; Kapus, hegycsúcs, alatta szűk hegyi út; Szélbocs, a rege szerint egy Szél nevű ember irtott benne s egy medvebocsot nevelt fel, mely megnőve, gazdáját megölte.
Pesti Frigyes gyüjt.
1898-ban hegyei: az 591 méter magas Kapus, Szalbocs és Nagyoldal. Düllők: Kaptyistya, Medvepataka, Isztina, Veres, Domhatár, Pordán, Oláh határ, Nagy-oldal, Fellaki völgy, Szőlőláb, Pogyerej, Oltóvány, Csigái irottvány, Szakadások, Falu rétje, Árkok közt, Nyerges, Krankó, Iratványok.
Jobbágy-szolgálmány fejében 1447-ben* a földesúrnak évente 12 arany forintot fizettek.
Gr. Bethlen ltár.
1713-ban* van benne 17 jobbágy, 9 zsellér, 6 puszta ház, összesen 25 ház.
Erd. fkszéki ltár.
1722-ben* a faluban van 18 egész jobbágy 5 fiúval 21 telken, 28 jobbágy 35 fiúval 3 teleken, 11 zsellér 9 fiúval 6 teleken, 6 özvegy 7 fiúval 2 telken. Van 31 regi sessio (telek) s ebben puszta 10, kicsi ház vagy kunyhó 11.
Gr. Bethlen ltár.
1750-ben* 49 jobbágy, két ily özvegy, 36 telkes és 7 enélkül való zsellér, 7 kóborló és 3 ily özvegy és 6 külső birtokos lakossal, kik 59 örökségen 86 házban laknak. Iparosa egy ács és egy kovács.
E. F. Ltár.
1766-beli* hivatalos összeíráskor 33 ev. ref. férfi és 30 nő, összesen 63 lélek; gör. nem egyesült családfő 41.
Erd. főkorm. ltár.
1822-ben* határa III. osztályú, adó alatt van 654 1/2 köbölnyi szántó, 178 1/2 szekérnyi rétje, 21 ökre, lova, 28 tehene, 5 bornya, 38 juha, 10 sertése.
U. o.
1841-beli* hivatalos összeírás szerint van 76 őstelek; a ref. egyháznak kő-, a gör. nem egyesülteknek fatemploma, az itt lakó földesuraknak 4 kőházuk, az egyházaknak 2 fa, a pórságnak 80 fa, zsidóknak 1 fa, czigányoknak 2 fa s a ref. egyháznak 1 fa iskolaháza. Állandó itt lakó birtokos férfi 5, nő 6; protestáns férfi 32, nő 38, disunitus 112 férfi, 128 nő, melyből 7 lélek czigány, 2 zsidó férfi, 3 nő. Ezek közül magyar 70, oláh 240. Mesterségre 1 fazekas s egy csizmadia, van egy kétkövű malma, két pálinkafőző üstje és 4 korcsmája. Határa két fordulós. 53 ló, 64 ökör, 130 tehén, 62 bornyu, 21 bivaly, 240 sertés, 212 juh, 7 kecske, 18 méh köpű adó alatt. Van szőlője, szálas erdeje bőven, vize s épületköve rossz.
Megyei ltár.
42Az Apaffyak lakóhelyén egykor vára volt.
Legmagasabb hegye a Szelbocs; nagy ártalmára van a hegyekről lerohanó víz.
1844-ben* nemesek száma 18 férfi, 17 nő, a pórság 256 férfi, 252 nő=543. Nemesi füst 6, pórságé 117=123.
Megyei ltár.
1857-ben* a rettegi kerülethez tartozott, van benne 160 ház; felekezetek szerint: 5 római s 1 örmény kath., 486 gör. kath., 7 ágostai, 275 ev. ref., 39 zsidó, összesen 813 lakosa.
Országismei tabella 25. l.
1886-ban a lakosság felekezetek szerint: gör. kath. 512, róm. kath. 78, helv. h. ref. 128, zsidó 32.
Az utóbbi népszámlálás szerint 187 házban 855 lakosa van, határa 3539 k. hold.
1891-ben van 908 lakosa, ebből 63 róm. kath, 514 gör. kath., 6 gör. keleti, 287 ev. ref. és 38 izraelita.
