Árokalja.

Teljes szövegű keresés

62Árokalja.
Nevének változatai: 1355-ben* Arukalia. 1388-ban* Arokalya. – 1615-ben* Arokallja. Oláh neve: Arkalia, a szászok Kallesdorfnak nevezik. Magyar nevét a hely fekvésétől vette. A monda szerint* szász nevét vette e helyen templomot emelt Bartos Tamásról, ki utóbb megkopaszodott s a kit a beköltöző szászok ilyennek ismertek, róla nevezték volna el Kalles-dorfnak vagy Kopaszfalvának.
Gr. Teleki ltár.
Dl. 30294.
Tatrossy cs. ltár.
Hodor. Dobokamegye Esmert. 780. l.
Keletkezését a hagyomány után Hodor* az 1070 évet megelőző időre teszi, adataink szerint 1330 tájt keletkezhetett.
Hodor. Dobokav. Esmertetése 780. l.
A Sajó jobb partján, a Kaszté nevű hegy aljában, Decstől 49·7 kilométernyire fekszik. A bethleni szolgabirói járáshoz tartozik.
Árokaljának, minthogy Kentelkéhez tartozott, ugyanazzal egy és ugyanazon birtokosai voltak, t. i. a Radnai család tagjai. Radnai Brendelin fia Hencz, ispán, budai várnagy 1279 óta* birván Kentelkét, Árokalja bizonyosan annak határából alakult később, mert 1300* körül sem találjuk említve, midőn talán ama Hencz fia Radnai Miklós Kentelkét elhalt bátyja Benes árváinak örökül átengedte, pedig utóbb Árokalja ezen Benes fia Miklós birtokának emlittetik. De e Miklóstól Árokalját a Kachich nemzetségbeliek s különösen a Széchényiek őse: Tamás érd. vajda fia Kónya vette el. A nemzetség jogczime, úgy látszik, kir. adomány volt, mert Benes fia Miklós az ellenük e miatt indított perben kir. adománylevelekkel bízonyitgatja tulajdonjogát. A biró erd. vajda 1355-ben* el is rendelte visszaigtatását, de minden eredmény nélkül, mert Árokalja ismét a szintén Kachich nemzetségbeli Palásti Radó fia Miklós kezébe került, de ki azt 1388-ban* ama Széchényi Kónya fiainak: Frank és Simonnak engedte át.
Fejér. Cod. V. vol. II. 547. l.
Dl. 30574.
Gr. Teleki ltár.
Dl. 30294.
Ezeknek magvuk szakadván, 1422-ben* Zsigmond király azt Szántói Laczk Dávidnak, Szlavónia bánjának adta zálogba, de mivel másfelől Martonfalvi Greb, azaz Geréb János, a vingárti Gerébek őse és fiai Miklós, János és András ezen birtokhoz, mint szinten Kachich nemzetségbeliek, jogot tartottak, ezek Laczk Dávid bánnal úgy egyeznek ki, hogy ha akár a bán, akár pedig a Martonfalviak kapják* adományba: akkor mindegyik fél köteles a másikkal abban megosztozni.
Dl. 27006.
Hazai okl. tár 373.
Árokalját 1424-ben* csakugyan azon Szántói Laczk Dávid bán kapta királyi adományban, ő azonban az említett egyezségnek eleget nem 63 tett, a Mártonfalvi Gerébek perrel támadták meg, de 1428-ban* Zsigmond király őket ezen keresetüktől elütötte s Árokalját, mivel már akkor Dávid bán nem élt, fiának Szántói Laczk Györgynek ítélte oda.
Dl. 30294.
Dl. 30294.
1456-ban* Árokalja mint Bálványosvár tartozéka emlittetik s mint ilyen, a Laczkfiak kihaltával a Bánffyak s a Várdayak birtokába jutott V. László adományából. De a Laczkok leányutódai ellentmondtak a beigtatásnak s ebből per lett. E közben Mátyás királylyá lévén, Árokalja is a Vingárdi Geréb János Erdély alkormányzója kezére jutott 1458-ban.* 1467-ben a Bánffyk a király ellen fellázadván, Mátyás azt a váradi püspökségnek adományozta.* 1492-ben* a Bálv. vár tartozékaként emlittetik.
Dl. 27898.
Dl. 27317. (Lásd bővebben Bálványosváránál.)
Dl 27917.
Leleszi Conv. 1492. fasc. no. 29.
1553-ban* Szamosujvár tartozéka.
Urb. et. Conv. fasc. 87. no. 29.
1590 körül* Báthory Zsigmond e szász falut Gyulaffy Lászlónak adományozta.
Act. partic. 536. pag. 1011.
1598-ban* Szamosujvár tartozéka s itteni lakosok: Kovács, Veres és Lohmár családok.
Km. Doboka F. 1. 13.
1600-ban* birtokosa Vajdaszentiváni Bodoni István, Mihály vajda 1599 évbeli adományából. 1600-ban* az erdélyi tanácsurak Rudolf császárnak ajánlják, hogy Gyulaffy Lászlónak e birtokát, melyet Báthory Zsigmondtól kapott s Mihály vajda vett el tőle, neki visszaadassa.
Magy. Tört. Tár XVIII. 33.
Erd. orszgy. emlék IV. 567.
1603-ban* Gyulaffy László e birtokát cserébe adja Bogáthi Miklós és neje Bánft'y Margitnak, de ennek kentelkei Perusich Máté ellene mond.
Gyfv. Prot. Deus ad auxilium fol. 95.
Egy 1603-ik évi* feljegyzés szerint Dr. Piterle csász. biztosnak adományoztatott.
Urb. et conscr. fasc. 65. no. 87 B.
1608-ban* Báthory Gábor e birtokot Nápolyi Péternek adományozza.
5 Lib. Reg. 2.
1615-ben* Árokalja birtokosának Baczai Lisybona Gerárd emlittetik, kinek itt Czirman, Veres és Tóth nevű emberei vannak.
Tatrossy cs. ltár.
1631-ben Kemény János utóbb fejedelem birja, a ki önéletírása 250. l. ezt írja: „Kékedi (Zsigmond Bethlen birtokosa)... igen igyekszik vala engemet megejteni vágyódván felette igen . . . Árokaljára”.
1667-ben* Apaffy Mihály e birtokot Szentpáli Jánosnak adja zálogba, a ki annak felét addig is inscriptióból, másik felét pedig Kemény Péter özvegyétől Toroczkay Klárától vétel útján birta, ki aztán azt nejére hagyja.
Erd. főkormsz. ltár.
1673-ban* Szentpáli Jánosné Bornemissza Zsuzsanna hagyatékán 64Bornemissza Anna: Apaffy Mihályné fejedelemasszony és Bornemissza Katalin: Bánffy Dénesné megosztozván, e birtok Bánffynénak s fiának Györgynek jutott.
E. F. L. I. 8. J.
1692-ben* birtokosa Bánffy György s ő birja 1694-ben.* 1702-ben* és 1721-ben* is.
Km. Lymbus.
Gyf. Doboka fasc. 1, nr. 23, 24.
Erd. főkormsz. ltár.
E. F. L. XII.
1731-ben* a fiscus e birtokot magához váltani akarván, gr. Bethlen Ádám gr. Bánffy Klárát, a Bánffy György leányát, az érte egykor adott zálogösszeggel megkínálta.
E. F. L. III. 171. A.
1738-ban* birtokosa gr. Bethlen Ádám s neje gr. Bánffy Klára.
U. o. 164. B.
1770-ben* birtokosa bethleni gr. Bethlen Miklós kincstárnok.
Erd. főkormsz.
1782-ben* a fiscus e birtokot a fiscalitások közül végleg kitörülvén, a gr. Bethlen családnak adja cserébe.
Erd. L. Reg. XII. 234.
1786-ban* birtokosa gr. Bethlen János, van 90 jobbágya, 1 zsellére, ő birja 1809-ben* is, a mikor a szász lelkésznek 2 telke van.
Erd. főkorm.
U. o.
1820-ban* birtokosa gr. Bethlen János özvegye.
Erd. kanczell. ltár.
1863-ban* gr. Bethlen Sándor,* Zakariás Mária úrbéri kárpótlásban részesülnek.
Urb. wes. 169. l.
U. o. 180. l.
1866-ban* az itt Összeírt 164 füstből 15 nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosai voltak: id. gr. Bethlen Sándor és neje n.-ercsei gr. Toldalagi Zsófia, Zsigmond, Gyula és Kálmán, valamint Pattantyús Jakab.
Erd. főkormsz. ltár.
1892-ben gr. Bethlen Béla, 391 kh. öröklés. Jelenleg gr. Bethlen Balázs birja nagybátyjától. Theil Anna, 608 kh. gr. Bethlen-féle birtok, örökölte férje Pattantyús Jakab után.
A hagyomány szerint ősi lakói magyarok voltak, kiket a gyakran beütő kun-besenyő s tatár csordák pusztítottak el s helyökbe telepedtek a szászok, kik már 1070-ben* a Szent Tamás tiszteletére szentelt templomot találtak azon helyen, melyen a mai ág. ev. templom van.*
Hodor. Dobokam. Esm. 780. l.
Hogy az ős időben is lakott hely volt, bizonyítja az 1793-ban szántás közben talált két bronzkerék. Lásd I. kötet 117. lap.
1603-ban* a Básta és Mihály vajda korában az egész község elpusztult, lakói kiölettek s helyökbe ezután a szászok és magyarok mellé az oláhok húzódtak.
Urb. cons. fasc. 65. nr. 87.
1622-ben* van az egyháznak ezüst kelyhe, oltár-takarója és feles számú szántóföldje. Pap és iskolamester fizetése: kenyér, bor, fa és vetés, Fizettek dézmát, a kihirdetésért egy lepényt s egy kalácsot a papnak, ki 65tartozott egy évben egyszer híveit megvendégelni. Esketésért egy veder bora járt s fizettek 16, keresztelésért 6 denárt, a nagyok temetéseért 12 denárt és két kenyeret, a kisebbektől 8 denárt s egy kenyeret, de harmada a rektort illette.
Consignatio inventariorum Seu Bonorum Ecclesiae, Parochiae, Scholaequae in Capitulo Nagy-Sajoiensis.
1803 április 3-án, egy húsvét szombatján, d. u. 3 órakor az egész község, 62 ház összes gazdasági épületekkel s az ágost. evang. templommal együtt teljesen hamuvá lett; több ember s barom pusztult el, egyedül gr. Bethlen János udvara maradt meg. A lakosok elszéledtek, maga a gróf összes gabonakészletét kiosztá s azon kivül pénzzel segélyezte a visszajövőket s a falut teljesen újólag szabályozván, borona-fákból felépittették s ma is egyike a legcsinosabban épült községeknek, utczára szolgáló tornáczos házakkal, melynek költségeihez a vármegyében 1804-ben* gyűjtést rendeztek. A falu főutczáján a szász templom, bejárata felett a Bethlen-czímerrel, melyet 1806–8 őszén állitottak helyre* főleg a gr. Bethlen János költségén,* s ő építtette a tornyot. Egyik falában az oltár mellett szép művű gothicus szentségtartó 1524 évszámmal.
Megyei ltár selejt. 101. sz.
György László. Árokalyai Énekek 52. l.
Ev. ref. Névkönyve 1890. 41. l.
1863-ban újra tűz martalékává lett templomával az egész község s ekkor pusztultak el harangjai, mint az ágost. evang. nagyharangon olvasható: „Mit meiner 378 jahrigen kleinern Gefährtin, welche den Brand vöm Jahre 1803 hier glücklich bestanden, habe ich in Freud und Leid der ev. luth. Gemeinde A. B. zu Kallesdorf 51 Jahre lang gedient. Nach dem grossen Feuer von Gott 1863 beginne ich, durch jenes zerstört, abermals zur Ehre Gottes meinen Dienst, jedoch nach-dem ich mit meiner kleinen Gegfährtin am 10. Januar 1865 durch Johann und Efraim Andraschovski aus Klausenburg in eine gegossen wurde.”
A kisebbik harangját 1871-ben öntötték ugyanott.
Az 1863-iki nagy égés és pusztítás enyhítésére gyűjtést rendeztek, melyre Karolina Auguszta királyné* 400 frtot adott 1864-ben.
Megyei ltár selejt. 105.
Ágost. ev. papjai Schatz Mihály 1801–. Johan Klein 1852–81. Michael Höchsmann 1881 ápr. 11-től. Papjai 1863-ban tizedkárpótlásban részesültek.
A gör. kath. egyház fatemplomát gr. Bethlen János építtette mostani helyére 1806 őszén. A Szent György, újabban Szent Demeter tiszteletére szenteltetett fel.
Az ágostai evang. egyház kezdet óta jó iskolát tartott fenn, a gör. kath. egyházé újabb keletű.*
Kádár. Neveléstört. 90. l.
66Ev. ref. egyháza a beszterczei egyház filiája.* 1760-ban* aug. 28-án innen kisérték a Doboka- és a szomszédos vármegyebeli főurak gróf Batthyani József püspököt nagy ünnepélylyel Beszterczére.
Ev. ref. névkönyv. 1886.
Ker. Magv. XXI. évf. 2. füz. 96. l. P. Horváth Boldizsár naplója.
Árokalját gr. Bethlen János tette híressé, ki itt 1801-től az udvar felett levő erdőt angol kertté alakíttatta át, a Sajót más mederbe vezettette, híres fajú szőlő és gyümölcsfákat ültettetett, virágházat s híres ménest tartott s nevezetessé tette főleg a gazdatisztje: Iklandi György László, ki „Árokalyi Énekek azaz méltóságos gróf B. Bethlen János úr ő Nagysága stb. árokalyi jószága ritkaságainak, szépségeinek és némely történetnek versekbe foglalt leírása” által szerzett magának hírnevet. Kiadva a gróf költségén Kolozsv. 1811-ben.
1848-beli tulajdonosát* gr. Bethlen Sándort a felbujtóit oláhság Tekébe hurczolta.
Hodor Függelék 103. lap.
Gr. Bethlen Balázs országgyűlési képviselőnek itt pompás kastélya, gr. Bethlen Béla nagybátyja szorgalmából vármegyénk egyik legszebb épülete, négy mellékkupolája bizanczi-mór stylü épület, lépcsőzetekkel, körülvéve virágos nagy angol kerttel. Százados fák alatt egy síremlék, e feliratokkal:
E néma kő hirdet egy igaz házaspárt,
Egy búvár olvasót és eleven könyvtárt,
Kinél a józan hit templomában szállott
Tudomány, barátság valóságból állott.
Udvarhely széki Főtiszt, de majd magános,
Házi boldog Tudós volt Gróff Bethlen János.
és:
Piae memoriae
Comes
Johannes de Bethlen
Natus MDCCLII
Denat. MDCCCXII
Itt nyugszik
Gróf Bethlen Jánosné
szül. Wesselényi Zsuzsanna
Született 1764
Megh. 1838 decz. 31.
Jobbágy-szolgálmányok; 1553-ban* jobbágyai szentmártonnapi censust s évente 1 tehenet adnak.
Urb. et Consc. fasc. 87. no. 29.
1721-beli hivatalos összeírás szerint* határa két fordulóra van felosztva; a síkon levő földje barnás, a hegyek oldalain levő pedig veres, agyagos, mely inkább őszi, mint tavaszi vetésre alkalmas, trágyázást kiván soványsága miatt, de e helyett kétszer szántják, ősz gabonát termesztenek, a Sajó mellett tisztabúzát s helyenként elegyest; a Sajó 67mellett fekvő részt majdnem minden évben elönti a víz. Tüzelésre való erdeje csak van; hadi út terheitől nem mindig szenved. Vásárba másfél mértföldnyire fekvő Beszterczére járnak. A földesúr helyben levő malmában őrölnek, bora elég jó.
Erd. főkormsz. ltár.
1821-ben a Cziráki úrbéri osztályzatban határa az I. osztályba tartozott.
Határhelyek: 1621-ben* Unter der Burg szántó, Buchschorn alatt, Hannes ham, Obersten Brucken, Schlossene ham, Veingarten, Fie Trenk, Hohen Rech, Alten Pfarhof.
Sajói Kápt. ltár.
1769-ben* Pogyerej, Felső Láb, Kis Kút, Kis-Láb, Kenderföldek, Nagy Rét, Válye Akasztoilor és Szereczel erdők.
E. F. L. III. 171. C.
1777-ben* Szerbecsunye, Válye luj Gubus, Ariny, Vadu Maptyilor, Szubt Hinszu, Tefeturi, Ripty, Bezárt Sziget, Hajtás, Unga Móri, Retyita Rosie, Gregyinele Szaszilor.
U. o. XII. 2. B.
1801-ben* a falu felső végen déli irányban húzódó oláhok utczáját Bukurénynek nevezték.
Árokaljai énekek 47. l.
1837-ben* Tamás tisztássa, Czigányok völgye, Valcsa gödre, Czegői tető, Csetátye és Tatters Kirche, tatártemplomnak és várnak neveznek egy-egy kiemelkedőbb halmot; a várat, a kunok s mongolok pusztították el az egykor állitólag itt levő templommal.
Hodor Dobokamegye Esmert. 780. l.
1864-ben*
Pesty Frigyes gyüjt.
1. Seszu (Ebene): in prunduri, La Vadu Kapilor, La locurile cele negre, Sub ripti, Pamanturile din sus de pareu Roski, Valia Akastaoloru, Serbegiuni, In Peri.
2. Pojana lui Flinder: Rupturi, Valea Futeului, Stubeiu, Curmezisiurile, Sub csetate, Coastele la piciorul Fenatilor, Valia lui Gubesch, Fenatile, Stijerei, La Locu Popi, Lazu Finului, Lazu lui Dani Mazeristi, Bungaru Kukului, Fcnatierile, Tábla Boiiloru, Fantana lui Ilié Sandi, Csurgeu, Bolota (források).
3. Viile in fenatiu, Viile in Keintzel, Viile celea lungi, Viile in Pruni, Viile in Lazuri, Viile in György-hegy, Viile pe Vale.
4. Valia Cziganiloru; Podereju, Lasorile pe Valie, Kiturile, Rupturi.
5. Pe Rituri: La Roaba, Lazuri, La Tempe, Szigetulu, Bararea.
6. Plopti: Ungiulu Mori, Tirnava.
Erdők: Coasta lui Goreu, Coasta Coleserasiului, Stirzerisiu, La Pula Dracului, Poiana lui Inelu, Pojenitza Tomei, Pojana Sabadusiului, Lazu Gachi, Cetatea.
681553-ban* van 30 jobbágy lakosa s az egész községben 30 lakóház.
Urb. conscr. f. 87 no. 29.
1600-ban* 46 jobbágy lakosa van s az egész községben 46 lakóház.
Act. Part. 536. pag. 1011.
1603-ban* az egész községben csak három ház maradt.
Urb. consc. f. 65. no. 87.
1700-ban* 24 jobbágy, 4 szegény lakossal s van benne 24 lakóház.
Erd. főkormsz. ltár.
1721-beli* hivatalos összeírás szerint 10 jobbágy, 1 zsellér, 3 kóborló és 3 özvegy lakosa van, kik a kóborlók kivételével 13 telken laknak. Van ezeknek 14 ökrük, 11 tehenük, 5 tulok, 4 ló, 52 juh, 2 méhkas és 22 sertésük. Termőföldje 98 köböl vetésférőű. Elvetettek ez évben 10 köböl ősz-, 21/2 tavaszgabnát s termett 150 kalangya búza, rozs, 55 kalangya zab és árpa, 37 kalangya kender; van 33/4 véka törökbúza vetésük, szénája 72 szekérrel, 30 kapásra való szőlőjéből 140 veder boruk lett.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* van 69 jobbágy, 46 örökségben 54 házban, 4 jobbágyözvegy 3 telken s négy házban, 3 zsellér 21/2 örökségen három házban; 10 zsellér minden birtok nélkül 3 telken 10 házban, 12 kóborló 4 házban s ugyanilyen özvegy 1 és 4 czigány 3 házban.
U. o.
1778-ban* van az egész faluban 412/3 régi, 16 új telek, 73 jobbágy és 4 czigány, 3 régi, 15 új zsellértelek: összes értéke 33779 frt 301/4 kr.
Gróf Bethlen ltár.
1886-ban van benne 174 ház és két malom 4-4 kővel. Lakossága róm. kath. 1, görög kath. 275, ágost. h. ev. 474, helv. hitv. ev. 62, zsidó 22, összesen 834. Határa 2340 kat hold.
1891-ben lakosok száma: 875, ebből 3 róm. kath., 351 gör. kath., 10 ev. ref. 491 ág. evang. és 20 izraelita.
Adója 1721-ben* 236 frt; 1898-ban 2672 frt 56 kr.
E. F. K. lt.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages