Aszó.
Aszó.
Nevének változatai: 1314-ben* Wzzyway és Wzzuue. 1362-ben* Ozwe és* Huzuoy. 1378-ban* Wzwe és Felozuey. 1561-ben* Ozway. 1750-ben* Oszvaly. 1890-ben* Aszó. Oláhul: Oszoj.
Magyar nemz. Muzeum.
Gr. Wass ltár.
Fejér Cod. IX. vol. III. 540.
Dl. 28086.
Gyf. kápt. Divers II. fasc. 4. nr. 55.
Erd. főkormsz. ltár.
Belügyminiszt. 25093. r. sz.
Első elnevezése szerint e régi magyar helynév értelme: Aszóalj vagy aszómező.
Először emlittetik 1314-ben* Wzzyway és Wzzuue néven.
M. N. N.
Fekszik a csáki-gorbói járásban, Deéstől 31·9 kilométernyire magas hegyek által körülvett mély völgyszorosban, keresztül foly rajta a Csernek határán eredő Pojény nevű patak, mely A.-Csobánkán át a semesnyei patakba ömlik.
Első birtokosaiul az Aba nemzetségbeli Czente család (Chenthe) s névszerint János s ennek fiai János és István emlittetnek. A Czenték azonban e birtokot Récsei Lőrincznek adták át zálogba, de 1314-ben* ismét magukhoz váltották. Czente János Oszvalyt Elefánti Dezsőnek adta el, ennek fia Elefánti Mihály pedig 1362-ben* azt ismét Bebek Györgynek és Istvánnak adta el, a mi ellen egyfelől Wass Miklós bizonyos egyesség, másfelől pedig (Bánffy) Tamás fiai Tamás és István tőszomszédság jogán tiltakoztak.
U. o.
Gr. Wass ltár és Fejér Cod. IX. vol. III. 539.
1378-ban* a király Oszvajt és Feloszvajt, mivel – úgymond – azok reá szállottak, Bebek Györgynek és Istvánnak adományozta oda.
Dl. 28066.
57A Bebekek magvaszakadta czimén 1470-ben* Mátyás király e falut mint a kolozsmegyei Almás és Cs.-Gorbó tartozékát Dengelegi Pongrácz János vajdának adományozza,
Dl. 30321.
1509-ben* Bebek János e birtokot Somy Józsának vetette zálogba.
Gr. Csáky ltár Lőcsén fasc. 28. no. 14.
1523-ban* Somy Gáspár s neje Perényi Margit s leánya Anna Tornallyai Jakab erdélyi kamaragróftól felvett kölcsön fejében ezen birtokát neki lekötik. Ugyancsak neki köti le adóssága fejében 1525-ben* Somy Gáspár is e birtokát.
Dl. 27617 és Km. prot. R. 89.
Km. prot. Michael 181.
1535-ben* Bebek Imre e birtok 1/4-ét Balassa Imrének s nejének Somy Annának eladta.
Gr. Csáky ltár Lőcsén f. 28. no. 11.
1554-ben* Somy Anna özv. Balassa Imréné e birtoknak, mely a kolozsmegyei Almás várához tartozik, negyedrészét férjének Patócsy Boldizsárnak hagyományozza.
Km. prot. Izab. Reg. 91.
1557-ben* Pelsőczi Bebek Ferencz itteni részét nejének Somy Ilonának adományozza.
Gyf. Kpt. Div. Cott. f. fasc. 6. no. 5.
1560-ban* II. János király e birtok felét néhai Bebek Ferencztől elkobozván, azt Báthory Kristófnak adományozta, a birtok másik fele Balassa Zsófiáé.
Gyf. Kpt. Cent. A. 65; Div. Cott. I. fasc. 4. 42.
1564-ben* II. János király néh. Somy Annától gyermekeire Balassa András és Katalinra Matuznay Péternére szállott itteni részét hűtlenségük miatt elkobozván, Némethi Ferencz tokaji várnagynak, nejének Balassa Zsófiának s ennek testvére Balassa Margitnak adományozza.
Gyf. Kpt. Cent. A. 54.
1572-ben* Miksa császár Balassa Andrást, Somy Borbálát, Balassa Zsófiát és Margitot ennek birtokában megerősíti.
Lib. Reg. II. 706.
1577-ben* egy része a fejedelemre szállott, másik részében pedig Csáky László, Balassa Zsófiának férjére, (első férje Némethy Ferencz) szállott.
II. Lib. Reg. Sig. Báthory 100–103.
1585-ben* Bagothai Magdolna, előbb Tarcsay György, most Lipót János neje, első férjének itteni része iránt Tarcsay Pált perbe fogja.
Transil. fasc. 5. no. 37.
1592-ben* itteni birtokosok Lippolt János, Tarcsay Miklós és Torma György.
Km. Colos. C. 3, 91, 101.
1594-ben* itteni birtokosok néh. Tarcsay György leánya Borbála s néh. Tarcsay Pál fia György.
Gyf. Cent. C. 20.
1594-ben* Tarcsay Miklós, Torma Gergely, Halmágyi Mihály birják.
Km. Zolnok. In*. H. 1.
581595-ben* birtokosai Tarcsay Miklós, Csáky István és Sombort Borbála 2-ik férje Moldvai Bertalan.
Km. Kolos K.
1598-ban* Tarcsay Borbála itteni részét férjére Thomory Istvánra hagyja.
Km. prot. A. 404.
1600-ban* egyik birtokosa Torma György.
Torma cs. ltár.
1609-ben* birtokosai Fűzi Ferencz. Gyulafi Sámuel, Giróti Torma György neje Tarcsai jogán és Tarcsay György örökösei*.
Km. Kolos K. 150.
Örökösei Torma György, fia: János neje Szegedi Anna gyermekei: 1. Torma Benedek, Judit Rózsa Györgyné. Benedek itteni részét eladta, de utódai visszaszerezték, leánya Kata Bolyai Kovács Mátyásné ennek Mária Oláh Ivánfalvi Eperjessy Istvánné, ennek Éva, Telegdi Samuné, kinek leánya Sára Bereczki Dávidné s ennek gyermekei: Borbára Kolcza Elekné, Erzsébet Csernatoni Vajda Józsefné, fia Telegdi István, kinek első neje Guthy Judittól: László, Lázár és Samu, 2-ik nejétők Viski Katától: Julia, Sándor, Róza és Zsigmond. Torma Judit Rózsa Györgynének leánya Kata Szászczegői Horváth Andrásné, ennek János, kinek Sámsondi Annától: Griseldis, Malomfalvi Szász Jánosné, kinek Ádám s ezé Klára Mezei Jánosné fiai: Mezei Pál és László birnak itt. Tárczai György és Szalai Kata gyermekei Pál és Erzsébet Szentjakabi Horváth Erzsébet, leányuk Zsuzsa Zádori Lengyel Ferenczné, leányuk Erzsébet 1-ször Filschtich Lőrinczné, 2-szor Harinai Farkas Miklósné fia: Farkas Miklós, ennek Ferencz, kinek Inczédi Katától Sára, Földvári Pálné, ennek viszont Erzsébeet, 1-ső Ercsei Toldalagi Mihályné, gyermekeik: Kata Was Ádámné, kinek fia Dani Szigethi Szerencsi Klárától való fia Gr. Wass Tamás, leánya Ágnes Inczédi Györgyné fia Samu neje Haller Zsófia; 2-ik Toldalagi Erzsébet Fricsi Fekete Samuné, leánya Klára Kendeffy Józsefné ennek fia László s neje Iklódi Toldalagi Erzsébet ennek Erzsébet Brencsán Lászlóné és fiok Ferencz neje Gál Julia.
1632-ben* a hűtlenségbe esett néh. Csáky István itteni részének egy harmadát a fejedelem elfoglalta, a másik két rész azonban gyermekeire Csáky Ferencz és Annára maradt. A következő évben* ugyanezek és Csáki Krisztina tiltakoznak az ellen, hogy e részt a fejedelem Zólyomi Dávidnak adta.
Km. Neor. A. 99.
Km. Prot. N. 157.
1644-ben* a fiscus Csáky István és László 14 itteni jtelkét elfoglalta, de 1645-ben* ismét visszaadja.
Km. Lymbus.
Km. Kolos C. 7.
1658-ban* Gróf Csáky Istvánnak itt 3, Tarcsay Pálnak 5, Horváth Istvánnak 5 adófizető jobbágya volt.
Torma cs. ltár.
1678-ban* a hűtlenségbe esett Csáky László itteni részét t. i. 2 népes és 3 puszta telkét a fiscus elfoglalta.
E. F. L. XII. 13. H. és Gyf. Misc. I. fasc. 3. no. 33.
1694-ben* birtokosai Csáky László és Harinnay Ferenczné.
Gyf. Szathmár fasc. 2. no. 56.
1696-ban* Oszvaly hódoltsági falu.
Gyf. Misc. III. fasc. 5. n o. 38.
1701-ben* Torma Éva Balog Györgyné és Márta Zemper Jánosné a Torma Kata Kovács Mátyásné részéhez jogot formáltak.
Torma cs. ltár.
1743-ban* Gr. Csáky Imre magvaszakadtával annak itteni részét Gróf Csáky Borbála: Báró Bornemisza Jánosné, Katalin: Báró Haller 59Györgyné, Lázár Druzsánna: Henter Dávidné és Lázár Ádám, Gábor és Antal birják.
E. F. L. III. 238. J.
1751-ben* Horváth Ambrus és László egy itteni telket Kovács Mátyásnak adnak.
Proclam.
1763–75-ben* Fricsi Fekete Klára Kendeffy Józsefné, Gr. Lázár Ferencz, Gr. Wass Ádám.
Torma gyüjt.
1770–73-ban* összeírt birtokos Szász-Czegői Horváth Ambrus apai ad. jogon,
Erd. főkormsz. ltár.
1772-ben* Csáky Imre mostohaanyját, ki Kászoni Br. Bornemisza Jánoshoz ment nőül, itteni részének kibocsátására kéri.
Km. Kolos. C. 43.
1785-ben* Bereczki Dávid, Telegdi István, Br. Inczédi György és neje Wass Ágnes az itteni Torma-féle rész iránt, melyet ezek Szász Ádámnak zálogosítottak el, Bereczki Dávidnénak és sógorának kiitélte az 1794. évi márcz. 19-iki glis szék, egyezséget kötnek.
Proclam.
1795-ben* Br. Inczédi Györgyné Gr. Wass Ágnes és Gr. Wass Dániel.
Torma gyüjt.
1796-ban* Telegdi István egy itteni zálogos részt Szász Ádám s leánya Klára Mezei Jánosnénak visszabocsát.
Proclam.
1797-ben* Oszvalyi Mezei János nemesjogu birtokos.
Megy. ltár selejt. 180. l.
1800-ban* az itteni Torma részt felosztják s e szerint Torma Benedek részét Telegdi István s Torma Judit után Szász Klára Mezei Jánosné örököl.
Proclam.
1820-ban* birtokosai: Inczédi Sámuelnénak van 7 1/2 telke, Telegdi Istvánnénak van 5 telke, Jábróczky Antalnak van 5 1/2 telke, Kendeffi Erzsébet Brencsán Lászlónénak van 4 telke, Kendeffy Ferenczné Gál Juliannának van 4 telke, Kendeffi Lászlónak van 4 telke, Gr. Wass Tamásnak van 2 telke, Gr. Lázár Pálnak van 1 telke, Mezei Jánosnak van 4 telke.
Erd. kanczellária ltár.
1841-ben* helyben lakó birtokos Mezei Pál.
Megyei ltár.
1863-ban* Gróf Wass Antónia és gyermekei: Károly, Gábor, Kálmán,* Keczeli Mihály,* Alsó Klára,* Mósa József és neje,* Gróf Lázár Miklós,* Kovács Elek részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 145. l.
U. o. 148. l.
U. o. 154. l.
U. o. 164. l.
U. o. 167. l.
U. o. 191. l.
1866. évben* nemesi jogú birtokosa: Keczeli Mihály.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosai (1898): Papp Panfíl és társai 143 h., vétel Keczeli Erzsébettől. Vállya Dániel örökösei: V. Irma 165 h., vétel Mezei Pálnétól.
60Hajdani lakosait a hagyomány magyaroknak tartja. 1594-ben Kendi Gábornak bezdédi birtokába való beigtatásakor e faluból Pethő Tamás, Véner János és Pincze Péter jelentek meg,* a kiket magyaroknak tartunk. A magyarság itteni lakását bizonyítja „in pereu Ungurilor” nevű határrész, hol egy falunak nyomaira akadhatni, a melyből azt gyanitjuk, hogy e falu Alsó- és Felső-Oszvalyból alakult s az egyiknek lakosai magyarok és hadviselők lévén, csatákban elhullottak s a megmaradt rész beolvadt falustól az oláhságba.
Torma gyüjt.
1608-beli* összeírás szerint már oláh község, melynek egy papja van. E század végén a törökök uralma alá kerül, lakói elszéledtek s határa is sok időn át miveletlenül maradt.*
Erd. főkormsz. ltár.
Torma József. Belső-Sz. leírása, kézirat 487. l.
1712 után megmaradt lakosai az 1750-es években új megtelepedőkkel szaporodtak.* Lakói kezdet óta a gör. keleti hiten voltak, 1840-es évek elején* 55 férfi és 61 nő az egyesült hitre tért a czigányaival együtt, a többi megmaradt ó hitében.
U. o.
U. o.
1822-ben* gör. keleti 32 családfő fatemplomát 1808-ban építtette és Mihály főangyalról nevezte el. Ma az egész község a görög keleti valláshoz tartozik. Papjai az újabb időben: Popovics György után Moldován János, Pap Gergely s a jelenlegi Pap Pántyilimon.
Megyei ltár.
Anyakönyvet 1811 óta vezetnek.
Iskolát az 1850-es évek közepén állitottak fel, jelenleg Veczkkel közösen tartanak tanitót.
Házaikat s gazdasági épületeiket fából, szalmafedéllel építik. Bútorzatát festetlen asztal s ugyanily ágy s léczből álló fogas képezi.
1713-ban* van két zselléri malma, melynek haszna 1750-ben* 2 frt, ámbár csak esőzés alkalmával forogtak. 1840-ben még egy kétkövű malommal szaporodott. Keresetét 1844-ben sóhordás, barom- és zabeladás képezte.
Erd. főkormsz. ltár.
U. o.
Két fordulós szűk határának kétharmada délnek fekszik, de ennek csak fele termékenyebb, a többi része észkas és sovány, földje fehéres, sárga feketés, száraz, nyirkos és agyagos; a jó földben őszi, tavaszi búza egyaránt terem, hajdan 3 szemet adott s ezért 1822-ben az I-ső osztályba sorozták a Cziráky-féle osztályzat szerint.
1753-ban* volt összesen 187, 1750-ben 982, 1822-ben 1460 vékányi szántója, ebből őszi búza alá fordítva 431, tavaszi alá 196, tengerit 35 vékát termesztett. Szénája 1713-ban 14, 1750-ben 84, 1822-ben 196 szekérre való termett.
U. o.
611750-ben két adózónak 10 vedernyi bora lett, szőlője 1841-ben is volt. A birtokosságnak van kevés szálas erdeje, míg a közönségnek semmi.
Határhelyek: 1864-ben* Obrezsa, fekete agyagos szántók szélén hegyekkel; Doszu Pojenilor fövenyes szántó, kaszálló és legelők; Doszu Kosziturilor, homokos szántók és legelők; Plopti szántó, kaszálló és legelő. Pereu ungurilor.
Pesti Frigyes gyüjteménye.
1898-ban Pe Dosz, Pe Határ, Fodor Obrezse, Feczia Bezdéduluj, Borbur és Bárku dülők.
Magas hegyei 1841-ben: Gyalu zsii és Hoski.
1713-ban* 2 jobbágy, 16 zsellérből álló összes lakossága 18 házban lakik, el van pusztulva 3 ház. 1750-ben 35 népes és 15 puszta telek, 31 jobbágy, 14 telkes, 2 telek nélkül való zsellér. Adó alatt volt ekkor: 11 ökör, 12 tehén, 2 ló, 29 juh, 13 sertés.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben: 93 ökör, 76 tehén, 27 bornyu, 190 juh, 88 disznó, 25 kosár méh.
1821-ben: 18 igás, 21 fejős, 21 fiatal marha, 84 juh, 4 kecske, 39 disznó.
1841-ben: 32 ökör, 60 tehén, 3 ló, 20 bornyu, 340 juh, 25 disznó és 7 méhköpű.
1750-ben volt 36 népes, el volt pusztulva 15 telek, melyből kihaltak, részben elköltöztek ezelőtt 40–70 évvel. 1841-ben 4 földesúri, egy papi, 49 zselléri, egy czigány füst, együtt 55. 1844-ben 4 nemesi, 50 pór, együtt 54 füst.
Lelkek száma 1841-ben: 153 fi, 171 nő, együtt 324. 1844-ben: 3 nemes férfi; 155 fi, 153 nő pórság részen, együtt 311.
1857-ben* házak száma 68, van 4 róm. kath., 140 gör. kath., 210 gör. keleti, 11 evang. ref., 8 zsidó, együtt 317 lakosa. 1844 előtt az alparéti járáshoz tartozott.
Országismei tábl. 23. l.
1886-beli népszámlálás szerint lakossága: 380 gör. keleti román és 8 zsidó, együtt 388.
1887-ben* 6 ev. ref. lélek a szinyci ev. ref. egyházhoz tartozik.
Erd. ev. ref. Névkönyv.
1891-ben 2 róm. kath., 2 gör. kath., 393 gör. keleti, 12 ev. ref. és 7 izraelita, együtt 416 lélek.
Adója 1755-ben: 154 frt; 1845-ben* 235 frt; 1898-ban 779 frt 84 kr.
Megyei ltár.
