Bálványos-Váralja.
Bálványos-Váralja.
Nevének változatai: 1332–37 közt* Warala (helytelenül Waraka) és* Balvanus. 1308-ban* 1370-ben* villa Varallya. 1456-ban* Waralya. 1492-ben* Váralya máskép Marwya.
Mon. Vat. pápai tizedlajstr. 104.
U. o. 114.
Dl. 29375.
Bethlen levtár és Kemény no. 32.
Dl. 27898.
Leleszi Conv. levtár fasc. no. 29. 1492.
1593-ban* Várallia. 1612-ben* Bálványos-Váralya. 1639-ben* 102Balványosvárallya. 1643* Balvaniosvárallia, máskép Mariafalva. Oláh neve: Ungurás.
Gr. Kornis cs. ltár.
Erd. kancz. 1700: 147. sz.
16. Lib. Reg. 29.
Széki Egyh. jk.
Nevét a tőle keletre magas hegykúpon feküdt egykori várától vette, melynek aljában fekszik.
Mon. Vat. pápai tizedlajstr. 104.
U. o. 114.
Fekszik a déltől észak-nyugati irányban húzódó Bandópatak szűk völgyében. A monda szerint ezelőtt 5–600 évvel közvetlen a Várhegy alatt északra elterülő lankás oldalon feküldt, honnan lassanként húzódott le mai helyére. A deési szolgabirói járáshoz tartozik. Deéstől 17 kilométerre.
Mielőtt a község tulajdonképeni történetét előadnók, szükségesnek tartjuk magával a vár viszonyaival némileg megismertetni olvasóinkat.
A falutói keletre kiemelkedő magas hegyen, melyet ma Várhegynek neveznek, feküdt a történelmileg nevezetes vár, melynek alapfalai még kivehetők. A faluból a ref. temetőn vagy a Várhegy északi részén folyton emelkedő mezei úton közelíthető meg. A várhegyet a tőle keletre fekvő Sárosfővel és Istállóaljával keskeny hegygerincz köti össze; itt lehetett az előbástya egy kiemelkedő halmon, melyet 17 lépés sáncz vesz körül, ettől nyugatra egy második sáncz nyomai látszanak 9 lépés szélességben s ezen belül kőfal alapnyomai, téglák, faragott kövek töredékeitől jelölve. Ettől nyugatra 10–12 méternyi magasságban feküdt a vár, melynek hossza 22, szélessége 16 lépés. Nyugat, észak és dél-felől nehezen megközelíthető magasságban levő vár kőfallal is meg volt erősítve. Tetején ma gyümölcs- és diófa tenyész. Körűlé tégla és faragott kődarabok mutatják a kincskeresők és kőfejtők nyomait.* B.-Váralján ma is ennek köveiből, melyek egykor valószinüleg a csicsó-mihályfalvi bányából kerültek ide, építkeznek. A vártetőről szép kilátás nyílik a szomszédos falvakra és Deésnek a Szamos mellett fekvő része jól látszik. Meglepetés ellen is biztosítva volt, mutatják a tőle délre fekvő Vajda- s vele szemben északra az Ispánlesi magas hegyek.
A közelebbi években egy hosszú egyenes kardot találtak itt, mely a kolozsvári Nemzeti Muzeumba került.
Hagyomány szerint ide záratta volna el László vajda Ottó királyt 1308-ban, honnan egy évi fogsága után a koronát itthagyva szabadult ki. Egyik erdélyi kísérője Beke Benedek valószinüleg megyénk egyik főbirtokosa volt, kit Róbert Károly birtokokkal ajándékoz meg.* Utódai nem sokáig birták, mert Róbert Károly, ki ellen a szászokat lázítá, Tamás 103vajdát küldé be a rend helyreállitására, a ki Csicsóvárával együtt valószinüleg ezt is ostromlá és kezére kerité 1320-ban* s a vajdák birják. Ezután még több ostromot állott ki, különösen a moldvai vajdák idejében, míg végre Fráter György lerontatá s köveiből Szamosujvárt épitteté, mint alább látni fogjuk.
Fejér Cod. dipl. VIII. 1. 219–226. l.
Kővári Erd. tört. II. k. 9. l.
