Bálványosvár.
Bálványosvár.
Neve magyar eredetű* és az itt lehetett bálvány- és bálványozásról vette nevét.
Timon Samu: In additamentis ad imaqui antiquae et novae Hung.
Szokásuk volt őseinknek még keleten laktukban kőből, fából emberi alakokat faragni s ezeket arczczal keletnek fordítva felállitani, melyeket „Bálvány”-nak* neveztek el. így emlittetik Szt. István által a veszprémi női zárda részére adott levélben: „ibi stat méta lapidea, quod Bálvány vocatur.”* Balvanus név már 1015-ben* előfordul. Oroszországban Wátka vagy Vjatka vize mellett levő magas hegyen Bolván, Bálvány magyar vár feküdt* és volt Szlavóniában is ily nevű vár s mellette leső hely, mint itt Ispánlesi.*
A székelyek a kapufélfát ma is kapu bálványnak nevezik. Innen vehették az oláhok is a bolován szót, a mi követ tesz.
Kat. Hist. crit. T. 3. p. 265.
Fejér Cod. I. i. p. 299.
Rytschikow Tagebuch Riga. 1775. 224–231. l.
Hunyadiak kora Georg. Fejér p. 55. 1299. Árp. Új Okm. X. 3231. és 1251. Hazai Okm. VI. 59. és VII. 40.
Először emlittetik 1269-ben* Décse határjárásában, nem ugyan névleg, csak mint egy vár határa a Daróczi, most Határ-patak mellett, mely tehát más, mint Bálványos váré nem lehetett. 1291-ben* nem várként, de mint Balwanius vámhely emlittetik.
Fejér Cod. IV. vol. III. 538.
Árp. Új Okmtár. V. 20.
Bálványos vára, mint általában az országban minden nem síkon, de hegységben épült vár, csak a tatárjárás után keletkezhetett. Előbb semmi esetre sem, mert akkor nevet adott volna annak az egész területnek, mely így azonban a sokkal távolabb eső vártól: Szolnoktól vette nevét.
Décsének 1269. évi* határjárásában jön elő e kitétel „a vár határa” (méta castri) a Daróczi, most Határ-patak (hegyi patak = torrens) mellett, tehát méltán Bálványos várát kell értenünk alatta. E vár bizonyosan az erdélyi vajda, mint szolnoki ispán vára volt, mert László erd. vajda, szolnoki ispán 1308-ban Mike comest „castellanus noster de Balvanus”-nak nevezi;* ugyanazon határjárás azon a vidéken egy 104„Ispánleseje” nevű helyet emlit, a mi bizton a várhoz tartozó őrhely volt, később 1334-ben* őrhegy s mint ilyet, ha magánemberé lett volna Bálványos, nem nevezhették volna így, csak az erdélyi vajdát.
Fejér Cod. IV. vol. III. 538.
Dl. 29994.
Dl. 30370.
A Bálványos-Váraljától vezető országút menete a Szamos felé Deéshez ma is megmutatja, mi czélból készült e vár. Azért, hogy a deési és szász-nyiresi sóbányákat és révet megvédelmezze, melyre maga a deési vár nem volt elég erős. Mutatja az is, hogy 1291-ben* vámhelyét is emlitik, mely magától érthető, csakis ez út végén, a Szamos mellett lehetett felállitva.
Árp. Új Okmtár. V. 20.
Hogy csakugyan az erdélyi vajda birta Bálványos várát, arról az első okleveles adat 1308-ból* való s birtokosául névszerint Erdélyben mindenható László vajda emlittetik.
Dl. 29994.
Halála után azonban két szintén László nevű fiaira szállott Bálványos vára, legalább 1315-ben* ők neveztetnek meg birtokosaiul. Ennek alig lehet más megfejtése, mint hogy néh. László vajda Károly királylyal való kibékülése alkalmával a maga és utódai részére kikötötte Bálványos várát. Akár hogy történt is egyébiránt, annyi bizonyos, hogy már 1320-ban* nem többé a László utódai, hanem már Dezső erdélyi vajda és az utána következő összes erdélyi vajdák birják Bálványost, de különösen ki kell emelnünk, hogy csak mint képviselői a királynak, mert a vár László király után folyton királyi vár volt,* a mint ezt az oklevelek többször* határozottan ki is fejezik.*
Bethlen ltár.
Gr. Bethlen ltár.
1329-ik évről. Schuller Archiv. 1. p. 61. és Tud Gyüjt. 1830. 2. k. 68. l.
Péld. Dl. 30004.
Pogány István ezen és Csicsó- s Klüküllővár várnagrya panaszt emel, hogy Bálványos kir. várhoz tartozó Pauluserdeje és Sumuserdey-t bitorolják s a vajda elrendeli a határjárást, melyet id. Vas Miklós és Devecseri András által végeztetnek.
1334-ben* Apa fiai: Jakab, Gergely és Miklós a várhoz tartozó földekből foglaltak a törvényes kijáratás után is, a mi ellen Tamás vajda tiltakozik.
Gr. Bethlen család ltár.
1359-ben* András vajda elrendeli, hogy Csicsó és e várhoz tartozó uradalmakból, mint vajdai birtokból, az illető papi dézmát a fejérvári püspöknek adják ki.
Fejér Cod. D. Hung. Tom. 9. V. 3. paag 130–133.
1368-ban* a bálványosvári alvárnagyok megrohanták az Apaffyak és Bethlenek Malom nevű faluját. Ez is uradalom lett, valamint a csicsói is, a jobbágyok a tizedet a királynak szolgáltatták be.* Uradalomnak is maradt egészen 1406-ig, a midőn* Bálványos várát és tartományát Zsigmond király szántói Laczk Jakab erdélyi vajdának és testvérének Dávidnak adományozta oda, mely alkalommal a Bethlen 105család Borzásnak és Bozkútnak a várhoz való csatolása ellen tiltakozott. Az erdélyi káptalan 1407-ben* Bálványos várát azon Laczkfi Jakabnak és Dávidnak igtatta, de a Bethleniek a fentnevezett Borzas, Bozkút és Árpástó iránt ellentmondtak.
Bethlen ltár.
Kovacsoczi. Arpadia III. 66.
Gr. Bethlen ltár.
Dl. 9331.
1409-ben* a szántói Laczkfiak közt történt osztály szerint Bálványos vára s uradalma Laczk Dávidnak jutott.
Hg. Eszterházi ltár Kis-Martonban.
1424-ben* szántói Laczk Jakab és Dávid, Móriczhidi János és fiaival kölcsönös egyezséget kötöttek, mely szerint magvukszakadtával Bálványosjvára a Móriczhidiakra szálljon.
Dl. 11517.
Bálványos várhegy
1456-ban* a szántói Laczkfi család Dávid fia, György bán fiában Miklósban kihalván, V. László király Bálványos várát és tartományát felerészben Bánffy Dénes fiainak Lászlónak és Zsigmondnak és Bánffy István fiának Lászlónak, felerészben pedig Várdai Pelbárt fiának Aladárnak s unokatestvérének Várdai Miklósnak és Várdai István kalocsai érseknek adományozta oda.
Dl. 27898.
Az új birtokosokat 1457-ben* a szántói Laczkok leányági utódai perrel támadták meg, de a biró ezeket annak bebizonyítására utasította, hogy a Laczkfiak Bálványost mindkét nemre nézve kapták, máskülönben őket csakis a leánynegyed illetheti meg s addig is az új birtokosok beigtatását elrendelte. Daczára annak, hogy az új birtokosok Bálványos 106várába beigtatva lőnek, a volt szántói Laczkfiak várnagya: Iklódi Beke, állitólag Nagyfalui Farkas János, Bethlen Márk* s Apaffy Mihály ösztönzéséből Bálványos várát átadni vonakodott s 1457-ben* a király Rozgonyi Osvátnak elrendelte, hogy a vár átadását követelje Iklóditól összes birtokai elkoboztatásának terhe alatt s egy más rendelete szerint a király a saját részére való elfoglalását követeli.*
Dl. 27900. és Km. Prot. Michael 127.
Szánthó Laczk Dávid leányát Annát vette nőül s mint ilyen mondott a beigtatásnak ellene.
Dl. 30835.
Nemz. Muz. ltár.
1458-ban* az új király Mátyás, Bálványos várát és tartozékait mindannak daczára vingárti Geréb Jánosnak adományozta oda, a kit abba be is igtattak, de ugyanezen évben* ez ellen úgy a Kisvárdaiak, mind pedig a Bánffyak óvást emeltek, azt állitván,* hogy Geréb János a vár birtokába csak különféle rablások, embereknek elfogatása által, hatalmasul igtatta be magát s ők az igtatásnak a helyszinén csak félelemből nem mondtak ellent.
Dl. 27317. és Km. prot. e. 3.
Dl. 278901. és Km. prot. e. 15.
Km. prot. e. 33.
Meg is indult a per a Várdaiak s a Bánffyak részéről Bálványos várának visszaszerzése iránt, melynek folyamán kitűnvén, hogy vingárti Geréb János a várat ostrommal kerítette magához s azt jogtalanul birja, Mátyás király több ízben meghagyta neki a vár visszaadását; Geréb János azonban sem ezt nem tette, sem pedig a törvény előtt meg nem jelent, minek következtében a király 1461-ben* Bálványos várát Várdai István kalocsai érseknek, Várdai Miklósnak, továbbá Bánffy István fiának, László és Zsigmondnak visszaadta, Gerébet pedig főváltságra ítélte. Ugyanekkor azonban* Geréb a Várdaiakkal oly egyezséget kötött, hogy a várat nekik visszaadja, ha azok a főváltságot elengedik, másrészt pedig a kalocsai érsek keresztény hitére fogadja, hogy átvevén a várat, abból a Losoncziakat mindaddig kizárja és be nem ereszti, a míg ezek is hasonlóképen el nem engedik a főváltságot.
Dl. 29512.
Dl. 15666.
1462-ben* Pálóczi országbíró meghagyta a kolozsmonostori conventnek, hogy vingárti Geréb Jánost és fiait Istvánt, Pétert, Lászlót és Mátyást Bálványosvár birodalmába igtassa be, hogy micsoda alapon, arról fogalmunk sincs. Elég az hozzá, hogy ezen igtatásnak igen kevés értéke lehetett, mert 1463-ban* ugyancsak Pálóczi országbíró előtt a Bánffyak névszerint Dezsőn István fia László, Dezső vajda fiai László, Zsigmond és István fia László fia Ferencz, másfelől pedig Kisvárdai István kalocsai érsek s Miklós, Simon és Pelbárt néh. Miklósfi Miklós fiai Bálványos vára és uradalma felől úgy egyeztek meg, hogy az uradalom 107két részre osztassék, azért pedig, hogy a kalocsai érsek sokat költött e vár visszavételére, ezen költségek fejében maga Bálványosvára övé legyen, a vár tartozékait pedig egymás közt két egyenlő részre osszák, azoknak egyik fele a kerlési kúriával együtt a Losoncziaké, másik fele pedig a (Szamosujvár)-németi kúriával együtt a Várdaiaké legyen. Egy tartozékot t. i. Szombattelkét* pedig a felek közösen Szentiváni Ferencznek, úgylátszik ügyvédüknek adományozták oda.
Dl. 27907. és Szentmiklósi és óvári Pongrácz cs. ltár.
Dl. 26893. és 27908.
Dl. 27917.
1465-ben* Mátyás király Bálványos-Váralját, Kendtelkét és hozzátartozó több községet, melyeket többnyire Losonczi Dezső fia Dénes és Varadgyai Pelbárt fia Aladár birt, Laczkházi másként Nempti vagy Némethi bán György fia Miklós magvaszakadtán nekik adja.
Gr. Bánffy ltár. L. I. fasc. C.
1467-ben* Mátyás király Losonczi Bánffy Dezső fiaitól László és Zsigmondtól, mivel az erdélyi lázadásban részt vettek s így hűtlenségbe estek a bálványosi uradalomban birt (26 falu) felerészüket teljesen Várdai János váradi püspöknek s általa a váradi püspökségnek adományozta oda. A püspök abba beigtattatott, Szombattelke felerészét illetőleg, melyet mint tudjuk 1463-ban megegyezés szerint a Szentivániak kaptak, minek következtében azok ellentmondtak.
Dl. 27917.
1492-ben* Telegdi Lőrinczi Márton fia Ferencz és Bethleni Miklós Bethlen Márknak Annától Szántói Laczkfi György leányától született fia részére néh. István kalocsai érsek örökösei a bálványosi uradalomban t. i. Kisvárdai Miklós, Aladár, János és László ezen uradalom ügyében perbe idéztetnek, a mely uradalmat tudniillik azon érsek és a Várdaiak a Telegdieknek némely szabolcsi és szathmármegyei jószágaiért elcseréltek s ezen uradalom mégis mindeddig jogtalanul a Várdaiak kezén van.
Leleszi ltár 1492: no. 29.
1495-ben* néh. Losonczi Dezső István fiainak Lászlónak özvegye Katalin s leánya Zsófia Szobi (Zobi) Mihályné, ezen Lászlónak összes javaiból s így a csicsói uradalomból is hitbérüket, illetőleg leánynegyedüket követelték Domokos váradi püspöktől, István moldvai vajdától és Nádasdi Ongor Jánostól, kik azonban ezt megtagadván, az ügy perre került.
Dl. 27982.
1500-ban* Bethleni Miklós s fia Vitális a váradi püspököt a bálványosi uradalom további bitorlásától vagy elidegenítésétől, a királyt pedig annak eladományozásától tiltják.
Dl. 27998.
1523-ban* Perényi Ferencz váradi püspök birja.
23746.
1529-ben* a válságos időkben Bálványos várát Gerendi Miklós erdélyi püspök s királyi kincstartó Ferdinánd király részére nagy sietséggel 108erősítette s Besztercze városát felszólította jan. 20-án, hogy az itt dolgozó gyalogosoknak egy hordó bort s egy ökröt küldjön. Nemsokára Bálványos vára erős ostromot állott ki, mert már azon év június 18-án* az itt vitézkedő Farnosi Veres Márton ezen érdemeiért János királytól adományban részesül. De már 1529 szept. 10-én* Péter moldvai vajda Besztercze városát haladéktalan megadásra felszólítja, mert úgy mond, Bálványos várát bevette s azt János királytól adományul kapta, ha nem adják, szőlőiket gyökerestől kiirtja.
Dl. Besztercze v. ltár.
Torma gyüjt.
Besztercze v. ltár.
1529-ben* Gerendi Miklós erdélyi püspök s kincstartó, urának Ferdinánd királynak jóváhagyásából Bálványos várát, melyet ő a Jánospártiaktól ostrommal bevett, egész uradalmával együtt Pemflinger Márk szebeni ispánnak s Armbrüster Mátyás szebeni birónak zálogba vetette.
Km. prot. Magno 183.
1535-ben* Ferdinánd király Bálványos vára és Besztercze városa birtokában Péter moldvai vajdát megerősíti, az iránta a közös ellenség ellen tanúsított hűségért.
Lib. Reg. I. 202.
1537-ben* in dominica Letare napján Szentiváni Nagy Barnabás s Debreki Dúl László, a kik társaikkal Bálványos várába alig egy év előtt a haza megmaradásáért nagy veszedelmek árán behatoltak s mivel azt véglegesen csak sok ajándék s fenyegetésekre szabadították ki az oláhok kezéből s most kezükben tartják, azt költségük fejében 6000 frtért Majláth István erdélyi vajdának kezéhez bocsátják.
Km. prot. T. 22. és Km. Szolnok int. nr. 12.
Ugyanezen évben* Bethleni Farkas s nővére Erzsébet Patócsi Miklósné s ennek fiai: Patócsi Ferencz, Miklós, Gáspár, Boldizsár, Lajos és János, valamint néh. Telegdi Ferencz fia Mihály, János királyt Bálványos várának Majláth részére való eladományázásától tiltják.
Km. Szolnok int. B. 14.
1537-ben* János király Bálványos várát és uradalmát Majláth István erdélyi vajdának, nejének Nádasdy Annának s testvérének Majláth Demeternek adományozza, de a fentebb emlitett Bethleniek, Patócsyak s Telegdi Mihály ellent mondottak.
Gyf. kápt. Cent. A. 86. 88. Km. Szolnok int. M. 10, 14. és Transilv. fasc. 6. nr. 12.
A következő évben Martinuzzi György* Kemény János és Oláh Balázs várnagyokat a várnak Majláth István erd. vajda részére való átadása iránt megnyugtatja.
Magy. Tört. Tár XVIII. 9.
1538-ban* Fráter György váradi püspök királyi kincstartó, mivel Bálványos vára mindig a váradi püspökséghez tartozott, azt Borberek 109kastélyért s Alvinczért s ezen kivül 8000 frtért Majláth Istvántól magához váltotta.
Km. prot. ex auxil. 191.
1540-ben* elkészíttetvén Martinuzzi Szamosujvárt, ennek egyik alkotó része lett a bálványosvári uradalom is, de 1541-ben* még fennállott, mert Bálványos vára felett Bornemissza Boldizsár rendelkezik az országgyűlés végzése szerint.
Torma gyüjt.
Erd. országgyülési Eml. I. 64–67.
1541-ben* Majláth István, mint az ország főhadvezére, a szászoknak megrendeli, hogy a többek közt Bálványos várának visszafoglalására törekvő Péter moldvai vajda ellen hadilábra álljanak.
Szász Egyetemi ltár. N.-Szeben.
1553-ban* Bálványos vára teljesen megszűnt s összes tartozékai Szamosujvárához csatoltattak.
Urb. et. consc. fasc. 160. nr. 1.
Bálványos várát és uradalmát a „Bold. szűz” n.-váradi várbeli templom részét biró püspökök:* Vitéz János 1445–65. Beckenschláger János 1465–68. Stolcz Miklós 1470. Pruisz János 1476–90. Farkas Bálint 1490–95. Kálmáncsehi Domokos 1495–1501. Szathmári György 1501–1505. Thurzó Zsigmond 1506–12. Perényi Ferencz 1514–26. Czibak Imre és Maczedoniai László 1526–36. Fráter György 1534–51.
1464. Leleszi kpt. ltár. 1492: 29.
1333-ban* Pogány István, ál várnagy a Márk, kit a király ekkor testvéreivel együtt Bazaráb vajda ellen való harczaiért s azért, hogy a királyt hűségesen szolgálta s az országot védte, nemességre emelt.
Dl. 30625.
1334-ben* várnagy Péter.
Gr. Bethlen ltár.
1335-ben* Pogány István várnagy itt és Csicsón, valamint Küküllővárott.
Dl. 30004.
1345-ben* Kerlési Wosk mester várnagy; Tóth Miklós alvárnagy.
Erd. Muz.
1347-ben* ugyancsak Wosk a várnagy.
Anj. okmtár. V. 137.
1353-ban* Tamás mester és Miklós a Pál fiai várnagyok.
Fejér Cod. IX. vol. II. 295.
1359-ban* várnagya Bethlen fia Péter.
Dl. 27428.
1364-ben* Pető fiai: Miklós, László és János várnagyok.
Gr. Bethlen cs. ltár és gr. Teleki marosvásárhelyi lt. f. 73. nr. 9.
1367-ben* Pető fia Miklós várnagy megbizatott, hogy Lekenczét foglalja vissza a jogtalan birtokosoktól s adja Petrus Litteratus Silberth-nek s rokonainak.
Dl. 28082.
1368-ban* alvárnagyok: Domokos és Mihály.
Gr. Bethlen levéltár.
1101369-ben* Mihály alvárnagy (Buzási?).
Gr. Bethlen ltár.
1370-ben* Pető fia Miklós várnagy.
U. o.
1371-ben* Miklós és János Pető fiai várnagyok.
U. o.
1375-ben* Miklós és László várnagyok.
Torma J. gyüjt.
1377-ben* Miklós fia István várnagy, ki zálogba vette 40 márkáért Czegei Dezső fia Lászlónak Geres kolozsmegyei birtokát.
Dl. 26870.
1398-ban* Elvégi (Elvegy) András várnagy.
Gr. Teleki ltár.
1405-ben* Imre Lőrincz és Nagy Miklós várnagyok.
Gr. Bethlen ltár.
A szántói Laczkok várnagyai: 1416-ban* László várnagy.
Gr. Wass ltár.
1428-ban* Pahy Lőrincz és Tamás várnagyok.
Dl. 26594. és Km. prot. m. 67.
1434-ben* Bahy Lőrincz.
Dl. 26579.
1437-ben* Olasz Sebestyén.
Torma gyüjt.
1439-ben* Tamás várnagy.
Km. prot. a, 6. 16.
1441-ben* Pál várnagy.
Km. prot. a. b. 72.
1449-ben* Benedek és Miklós várnagyok.
Km. prot. c. 98.
1454-ben* Iklódi Beke várnagy.
Gr. Bethlen ltár.
1472-ben* Sápi László várnagy.
Dl. 27513.
1479-ben* Horváth Pál és Váncsa János várnagyok.
Gr. Bethlen ltár.
1485-ben* ugyanaz.
Gróf Bethlen ltár.
1489-ben* Fekecs Sebestyén udvarbiró.
Erd. Muz.
1489-ben* Gálfalvi Váncsa János várnagy.
Dl. 29545.
1499-ben* Dávidházi Gergely várnagy.
Gr. Károlyi okltár. III. 33.
1510-ben* Orosztoni Domokos várnagy.
Km. prot. Michael 144.
1523-ban* Podvinyai Pál deési alkamarás és várnagy.
Dl. 27616.
1523 előtt* Miklós várnagy s közvetlen utóda Ártándi Pál.
Dl. 23746.
1524-ben* Szentgyörgyvölgyi Porkoláb Miklós várnagy.
Dl. 28040.
1524-ben* Esztári János várnagy.
Gyf. kápt. Lymbus.
1528-ban* ugyanaz.
Km. prot. Magno 194.
1529-ben* Farnosi Veres Márton.
Torma gyüjt.
1530-ban* Rohács (Rohaty) várnagy, kit Báthory István helytartó megint, hogy Kolozsvári Péter kir. jobbágytól erőszakosan lovakat vett el s azok visszaadása iránt szigorú parancsot ad. Ugyanez évben Péter 111moldvai vajda kincstárnoka Vysternek Mátyás innen rendeli, hogy a beszterczeiek 30 szekér bort, kenyeret s egyéb eleséget azonnal küldjenek Radnára.*
Deés város ltára.
Besztercze város ltár.
1538-ban* Kemény János és Oláh Balázs várnagyok.
Magy. Tört. Tár XVIII. 9.
1541-ben* Horváth Ferencz várnagy.
Szilágyi S. Erd. orsz. gyül. eml. I. 64. 68.
1548-ban* Bánk Pál, de ekkor Bálványosvár alatt Szamosujvárt kell értenünk.
Km. Doboka T. 90.
Tartománya: 1310-ben Mikeháza.*
Torma gyüjt.
1315-ben* Vicze és Csaba.
Gr. Bethlen ltár.
1315-ben Vicze vagy Ricse.
1334-ben* Gyapolföld Apanagyfalu mellett és Borzas.
Dl. 30370.
1335-ben* két erdő: Pauluserdeje és Somoserdeje.
Dl. 30004.
1336-ban* (Oláh)-Vásárhely.
Dl. 28056.
1345-ben* Sárvár.
Erd. Muz. ltára.
1361–71 Vicze.
1370-ben a Kis-Szamos fele. Torma gyüjt.
1370-1456 Váralja. Deés v. ltár.
1405-ben és 56-ban* Báton.
Gr. Bethlen ltár.
1410-ben* Gerla (a mai Szamosujvár.)
E. F. L. I. fasc. 22. B.
1424-ben* Czoptelke.
Torma gyüjt. szerint.
1440-ben* Szent-Jakab.
Km. prot. ab. 52.
1456-ban* összes tartozékai Belső-Szolnokban: (Bálványos)-Váralja, (Szamosujvár)-Németi, Szász-Nyires, Gerla (Szamosujvár), Szent-Benedek, (Ördöngös)-Füzes, Csaba, Boda (?), Czoptelke, Báton, Kötke, (Oláh)-Vásárhely és Mikola. Dobokában: Vicze, (Szépkenyerü)-Szt-Márton, Kerlés, Szent-Jakab, (Erdő)-Szombattelke, Kentelke és Árokalja. (Hozzátartozott még ez időben Sófalva (Sasfalva 1492-ben) Szeretfalva (mező), Pusztakamarás, doboka- és kolozsmegyei falvak).
Dl. 27898.
1467-ben* tartozékaiul emlittetnek a felsoroltakon kivül Péterháza és Szilágytő puszta.
Dl. 27917.
1492-ben* tartozékai a már emlitetteken kivül: Czente, Bozkut, M.-Borzás, Mohaly, Szent-Ivánfalva, Kéthel, Oroszfalu, (Szeretfalva) Dobokában; Váralya máskép Marnya, Árpástó Belső-Szolnokban és Szombattelke Kolozsmegyében. Vásárhely akkor Közép-Szolnokban.
Leleszi conv. ltár fasc. 1492 nr. 29.
1495-ben* az emlitettek és Kötke.
Dl. 27982.
112Bálványos-Váralja első megnevezésekor 1366-ban* a Bánffyak birtoka.
Bánffy cs. ltár fasc. S. 13.
1456-ban* Bálványosvár tartozéka s mint ilyenbe a Bánffy és Várdaiakat igtatták be ellentmondással, a miből per lett. E közben Mátyás királylyá lévén s ő 1458-ban Vingárdi Geréb János Erdély alkormányzójának adta.*
Dl. 27898.
Dl. 27317.
1467-ben* a Bánffyak a király ellen fellázadván, e birtokukat a váradi püspökségnek adományozta.
Dl. 27917.
1553-ban* Szamosujvár tartozéka.
Urb. et. conscr. fasc. 87. no. 29.
1590-ben* itt a szamosujvári várnak 12 puskása volt, névleg Kallay Ambrus, Fejér János és Kelemen, Gál Imre, Nagy Boldizsár és Ádám, György Simon, Czirja István, Pap András és Gáspár, Bolgár Bálint és Mester Albert.
K. M. Lib. Reg. Sig. Báthory 20.
1590-ben* váraljai Szathmári István nemes.
Gr. Kornis ltár.
1590-ben* bálványos-váraljai Ötvös János deák itten egy nemes és egy jobbágytelket nyert a fejedelemtől.
Torma által idézve Tom. 1. fol. 35.
1591-ben* Szentmihályi Geréb János és Miklós a többek közt itt is egy részt kap a fejedelemtől adományba.
Gyf. kápt., Torma gyüjt.
1591-ben* Báthory Zsigmond fejedelem bálványos-váraljai Eötvös István deáknak itten Rácz János szamosujvári számtartó bélyegén, ki a Békés táborában harczolt volt, egy házat (Varga Kelemen szamosujvári jobbágy és Barla Péter fejedelmi jobbágy között) és egy zsellértelket, mely a Rácz Benedeké volt (Fejér Menyhért darabont és Rácz István fejedelmi zsellér közt) adományoz.
K. M. L. Reg. Sig. Báthory fol. 121.
1593-ban* Kálmán János és Jó Márton Báthori Endre bibornok jobbágyai emlittetnek.
Gróf Kornis ltár.
1597-ben* Báthory Zsigmond néh. Apaffy Miklósnak fiait Györgyöt, Ferenczet és Miklóst itteni részük birtokában, melyet még atyjuk nyert tőle, megerősíti és neje Orbai Margitot életéig e birtok használatában meghagyja.
E. F. L. III. 159. C.
1599-ben* az itt lakó s szamosujvári várhoz tartozó darabontok (pixidarii) századosa bálványos-váraljai Fejér János.*
Gr. Kornis ltár.
Egyed Ozsvát biró, Nagy Péter és Gál Dénes emlittetnek.
1602-ben* e falut Apaffy György birja Báthory Zsigmond fejedelem adományából.
Gr. Bethlen cs. ltár.
1606-ban* idevaló nemes Lengyel Szaniszló.
Gr. Kornis cs. ltár. Alpareth fasc. 1.
1131610-ben* Apaffy Miklós fia György tiltakozik az ellen, hogy atyjának e birtokát Tökölyi Miklós fejedelmi udvarnok magának adományoztatni kéri a fejedelemtől.
K. M. prot. F. 147.
1610-ben* Órai máskép bálványos-váraljai Kis Lukács és fiai: Simon, Lukács, Tivadar és Dán itteni két telküket a fejedelem újólag megnemesiti.
Torma gyüjtemény.
1612-ben* Báthory Gábor Apaffy Györgyöt és Ferenczet e birtokukban megerősíti, de az iktatásnak az itteni régi szabados darabontok, ácsok, kádárok, kertészek, méhészek és egy lóháti szabados ellentmondtak s nevezetesen gerlai centurio Szász János. 1615-ben* az országgyűlés a szamosujvári uradalmat a koronajavak közé sorolta s így Apaffy György e birtokát is.
E. F. L. III. 159. F. G.
Erd. orsz. gy. Kolozsv. 9. t. czikk.
1612-ben* a szamosujvári várnak itt ekkor 15 gyalog puskása van: Bakai Mihály, Hegedűs Ferencz, Pap Mihály, István és János, Tótfalvi János, Gyulai Péter, Szász János, Lengyel Miklós, Láposi Gergely, Simon János, Nagy János, Oláh János, Trombitás Tivadar és Nagy Gál. Ezeken kivül kiskorúak: Gál Imre, Fejér János, Desy István, Nagy Adorján és Benedek János.
Erd. Kancz. 1700. 147. sz.
1614-ben* nemes bálványos-váraljai Horváth Mátyás.
Tatrossy cs. ltár.
1618-ban fejedelmi puskás darabont Sipos István.*
Erd. főkormsz. ltár.
1630-ban* Brandenburgi Katalin küküllőmegyei főispán Apaffy Györgyöt itteni részében hűséges szolgálatai s különösen a törökországbeli követségeért, melyet neki Báthory Zsigmond adományozott, de időközben Szamosujvárhoz csatoltatott, zálogadomány czíme alatt megerősiti.
16. Lib. Reg. 29. és E. F. L. III. 159. J.
1631-ben* Rákóczy György e birtokot Apaffy Györgynek adja zálogba, de a darabontok nevében Somkereki Erdélyi István szamosujvári várkapitány ellene mondott.
16. Lib. Reg. 196.
1631-ben* idevaló nemes a Simon család.
Kmonostori Conv. Prot. M. 16.
1633-ban* október 4-én Deésről keltezve Rákóczy Bálványos-váraljai Simon Jánost itteni nemesi házában új adomány czimén megerősiti.
Gyfv. Szathmár f. 2. nro 47.
1635 körül* Szathmárnémeti Ferencz itten egy puszta telket nyer, melyet a fejedelem minden közteher alól kivesz.
Torma J. által idézve Lib. Reg. 9. p. 293.
1635-ben* Rettegen lakó Fejérvári János és neje Kis Kata s ennek öcscse János eladják egy itteni nemes házukat hozzátartozóival vitézlő 114Jenei András és Gothárd Miklósnak, ki a maga részét 1642-ben szintén Jenei Andrásnak adta el, mely vásárt a fejedelem is megerősített 1649-ben. Ekkori idevaló nemesek: Aponi János, Hunyadi Mihály, Nagy András.
24. Lib. Reg. 57 és 212.
Hunyadi János Mihály Gáspár, ki itteni részét Trombitás Istvánnak adta el Anna, Gothárd Miklósné G. Miklós Anna, Jenei Jánosné 1645* Gothárd Miklós és János
Erd. főkormsz. lt.
1635-ben falusi főbíró Kálmán Mihály és a pap nemes Szent-margitai István.*
Megyei jkönyv.
1639-ben* Rákóczy György fejedelem Szathmárnémeti Szathmár-némethy Ferencz szamosujvári számtartónak ad egy itteni elpusztult házat (Pap István darabont és Mihály Gábor jobbágy között), mely Szamosujvárhoz tartozik s minden közteher alól mentesíti.
19. Lib. Reg. 147.
1646-ban* Nagy András- darabont.
Gr. Kornis ltár.
1648-ban* váraljai Alpári Péter (ennek testvérei János, Anna, Nagy Andrásné, Kata László Mihályné) s fia Mihály, ennek Márton, ennek Péter 1770-ben.
Erd. főkormsz. ltár.
1649-ben* nemes az idevaló Bálványosváraljai család.
Gyfv. Kápt. 24. Lib. Reg. 154. Kolozsmonost. Conv. prot. V. 12.
1650-ben* II. Rákóczy György fejedelem harasztosi Harasztossy György fejedelmi allovászmesterének adja zálogba azon nemesi udvarházat, mely idevaló Nagy Pál magvaszakadtával a fejedelemre szállott.
24. Lib. Reg. 260 és 292.
1653-ban* idevaló nemes Szabó György.
26. Lib. Reg. 192.
1653 és 58-ban* a szamosujvári uradalomnak itt 15 adózó jobbágya van s az itteni majorság földbe 1654-ben* 14 1/2 köböl búzát vetettek el, a szőlőből 542 veder bort szüreteltek, dézmeborból 365 vedret vettek be.
Torma gyüjt.
Erd. fisc. ltár.
1656-ben* Véglai Horváth Ferencz fia László s testvérei Klára Becski Zsigmondné és Judit birtokosok.
Torma gyüjt.
1659-ben* Barcsay Ákos a fiscus 5 itteni jobbágyát Harasztossy Györgynek veti zálogba.
E. F. L. III. 159. P.
1659-ben* április 24-én személyes nemességet nyert bálványosváraljai László János és Gál István.
Megyei jk.
1151662-ben* itteni nemesek a Váraljai, Báthory, Harasztossy, Jeney, Trombitás, Alpári, László és Simon családok s az utóbbinak a fejedelem: itteni házát újólag megnemesiti.
Torma cs. ltár.
Simon István testvére: Simon Anna. 1-ször Vincze Jánosné 1670 Deési Vincze János Egyed Anna 2-ik férje Hosszú Kovács István 1713 Vincze Judit Felvinczi Gergelyné Vincze István Vincze János Felvinczi Judit Alpári Györgyné Vincze Pál Vincze Anna Vincze Judit (Torma gyüjt.)
1664-ben* idevaló nemesek: Trombitás István, Szathmári András, László István, Harasztossy György, Jenei András és Gombás Mihály.
Torma gyüjt.
1667-ben* Harasztossy István egy itteni puszta telket kap Apaffy fejedelemtől ajándékba, melybe még ez évben bcigtatják.*
U. o.
Erd. országgyül. Eml. 1678. okt. 1. 32. art.
1667-ben* nemes jogú birtokosok: Alpári, Harasztosi, Egyed, László, Trombitás, Jenei, Székely, Réthi, Nagy, Kardos, Vincze, Pap, Simon, Kovács, Derecskei egy telkes, Váraljai és Czirje István* és Hajdú János nemesek.
Erd. főkormsz. ltár.
Nemessége megyei lt. jk.
1670-ben* a fejedelem Székely András és neje Fogarasi Annának egy itteni zsellértelket a Cziria és Demeter-féle részből s egy malomhelyet* adományoz.
Torma gyüjt.
Bethlen Miklós gróf önéletírásában (2. k. 24. rész) e malomra nézve tothfalusi Kis Miklósról, ki Székely Andrásnak Mária nevü leányát vette nőül, azt írja: „Tothfalusi Miklós ritka nagymester embertől a lelkét kihajtá a bálványosváraljai tőle elvett malom,” Tán gr. Bánffy kormányzó foglalta el(?)
Ugyanez évben Cziria, máskép Váraljai István s neje Demeter Annának a Kalmány-féle telket adományozza, mely később Bánffy György kormányzó fia György kezére került, ki borosjenői Hegyesi Mihály és sárvári Pálffy Gábor hűtősök írása mellett solymosi Nagy Ferencznek, a kolosmonostori káptalan levéltárnokának adta.*
E. F. L.
1673-ban* Apaffy fejedelem fejedelmi udvarbiró Székely Andrásnak és második neje Lengyel Annának s fia Zsigmondnak tehermentesen két jobbágytelket ad zálogba s egy kaszálót (a szilva szélfánál és az erdőnél). A következő évben* egy szőlőt s 1676-ban a Vas László-féle jobbágytelket.
Torma gyüjt.
U. o.
1677-ben* Harasztosi György özvegye itteni részét Apaffy Mihály fejedelemre hagyja.
E. F. L. III. 159. S.
1677-ben* Apaffy Mihály fejedelem e birtokot neje Bornemisza Annának adja zálogba.
U. o. III. 159. T. U.
1161678-ban* Tyukodi Mihály itteni részét Nemes Mihálynak zálogosítja el.
Proclam.
1693-ban* ifj. Apaffy Mihály, a György unokája, e birtokát Bánffy Györgynek adja cserébe ennek bajomi birtokáért.
Erd. főkormsz. ltár.
1694-ben* birtokosa Bánffy György.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35. 56.
Bánffy György és második neje gr. Bethlen Klára utódai ezen családfa alapján örököltek: 1753 Vesselényi Mária Jósika Mózesné 1766 Vesselényi Fer. Rhedei Zsuzsa Vesselényi Mária ikt. Bethlen Domokosné Bethlen Zsuzsa gr. Teleki Samunénak van 8 telke Bánffy Kata Vesselényi Istvánné Vesselényi Zsuzsa Teleki Ádámné Teleki Zsuzsa br. Korda Györgyné Korda Anna, 2-ik férje gróf Toldalagi László, van 4 öröksége Korda Zsuzsa Bethlen Samuné iktári Bethlen Samu s neje Simén Klára gr. Bethlen Domokos 4 örökség Vesselényi Istv. Dániel Póli Mária Teleki Ádámné Teleki Póli gr. Kendeffy Jánosné Kendeffy Ádám, van 4 öröksége Bánffy Mária Gyulai Ferenczné gr. Gyulai Samu Bornemissza Anna Gyulai Ferencz defic. Gyulai Krisztina Kornis Zsigmondné, Kornis 2-ik neje br. Kemény Czeczil van 15 öröksége Kornis János van 38 öröksége Bánffy Klára Bethlen Ádámné Bethlen Miklós gr. Csáki Kata gr. Bethlen Gábor kanczellár Bethlen Róza Csáky Jánosné Csáky Róza Jósika Jánosnénak van 29 öröksége* Bánffy György Toroczkai Ágnes
Torma gyüjt.
1700-ban* Leopold király az itten következő gyalogos darabontcsaládok jogait erősiti meg: Gál Mihály, Módi Márton tizedes, Tothfalusi Kis Miklós, Gergelyi János, Pap Balázs, Köpeczi György, Mihály és István, Székelyi Mihály, Szőke György, Pénteki Jeremiás, Nagy György, Ispán András, Hajdú András, Kövi Mihály.
Erd. kancz. 1700: 147. sz.
1702-ben* birtokosai: Bánffy György, Tothfalusi Kis Miklós és Czirja István. Egy telkes nemesek, darabontok: Balázs, Farkas, Korcsmáros, Zsigmond, Szathmári, Csatlós, Szabó, Réthi, Sülei, Trombitás, László, Derecskei, Miklósy, Kardos, Simon, a Deésy, Gál, Gergelyi, Székely, Pap, Gyulay, Ilyei, Alpári, Péter családok és Módi Márton tizedes.
Erd. főkormsz. ltár.
1171710-ben* Czirja István és neje Demeter Anna egyik birtokos.
Erd. kancz. 1700. 147. sz.
1712-ben* itteni nemes darabontok: Gál, Tothfalusi, Papp, Nagy, Moldy, Gergely, Köpeczi, Székely, Szőke, Pénteki, Ispán, Hajdú, Kövi családok. Ugyanekkor* Trombitás Anna, előbb Illai Mihályné, 2-szor Szőlősiné, ettől való leánya Anna id. Rapolti Andrásné 1738-ban birtokos.
K. M. Neor. D. 28.
Erd. főkormsz. ltár.
1713-ban* Szaniszlói Sámuel. Ugyanez évben* nemes jogú birtokos: Egyed Anna Vincze Jánosné s gyermekei: Judit Felvinczi Györgyné, Vincze István és János.
U. o.
Torma gyüjt.
Alpári Erzsébet Deési Péterné 1713 Deési Erzsébet Nemegyei Györgyné Deési Péter, Szemerjai Klára, ki másodszor Káli Gazda Jánosné Deési István Deési Mihály Deési Sára (Torma gyüjt.)
1714-ben* a magbanszakadt II. Apaffy Mihály e birtokát a fiscus elfoglalni akarta, de annak Bánffy György ellene mondott.
E. F. L. IV. 256. g.
1715-ben* a hivatalos összeírás alkalmával a szamosujvári várhoz a következő darabontok tartoznak: Csillag János, Falusi Mihály, Ferenczi Mihály, Gál és Gergely Márton, Ispán Mihály, Kolozsvári Márton, Kő János, Köpeczi György és István, Módi György és János, Nagy György és Márton, Pap és Szabó András, 18 gyalog darabont; volt ekkor birtokukban: 11 népes s 1 puszta telek, a felső fordulóban 38 darab szántó, 56 1/2 köböl vetésre való, az alsó fordulóban 46 darab szántó 54 1/4 köbölnyi, 31 drb kaszáló 26 szekér szénát terem, 1 nyíl, 162 kapás és 667 vedret termő szőlő; 1 ló, 55 ökör, 21 tehén, 10 bornyu, 69 disznó, 19 méhköpű és zálogban 2 3/4 köböl szántó.
Erd. fisc. ltár.
1715-ben* Solymosi Nagy Ferencz,* Léczfalvi Borbára fia Ferencz, leánya Borbára zilahi Kis Istvánné, a kinek fia Mihály 1759-ben.
Erd. főkormsz. ltár.
1721 jan. 7-én Laxemburgban nyerte armalisát.
1715-ben* Nagy Márton darabont s fiai: István, Márton, András s neje Köpeczi Sára gyermekei: János, Péter, Kata Deési Kovácsné.
Erd. főkormsz. ltár.
1716-ban* itteni birtokosai: Pál, Szaniszló, Ilyei, Gazda, Szathmári, Szappanyos, Farkas, Korcsmáros, Zsigmond, Miklósi, Szőlősi, Radi, Marosán és Lévai családok.
U. o.
1721-ben* Székely Zsigmondnak van 4 öröksége, egy szőlővel, Simon Jánosnak és Ferencznek egy telke. Csirja, máskép Váraljai István, Sándor, Klára és Miklósnak egy öröksége és egy rész birtoka. Az idevaló ev. ref. egyháznak a Gál Mihály, Bajó László és Alpári Sándor-féle 118telkek, melyeket a fiskus magához váltott 1749-ben. Vas György, Pap András, Zsigmond János, Péter, Kovács Zsigmond, Lengyel János, Szappanyos Zsigmond és János, Székely György, Szőllőssy Anna Rapolti Andrásné egy-egy örökségét a fiskus kiváltván, Szamosujvár közönségének adta zálogba. 1738-ban.
E. F. L. XII 1/2.
A fiskus itteni birtokának egy része Dániel Tódornak volt zálogba adva az ormányi réttel együtt.
Turi László-féle 3 örökséget Nagy Boldizsár, Irsai Zsigmond, László János és Márton birta, de cserébe kapta 1771-ben Deák Éva, Mátok Sándorné fogarasvidéki katonásitott birtokaiért.
1730-ban* Simon Péter neje Russori Kata fiók József.
Torma gyüjt.
1738-ban* itteni birtokos gr. Bethlen Ádám s neje Bánffy György leánya gr. Bánffy Klára.
E. F. L. III. 164. B.
1738-ban* idevaló nemesek és darabontok: Gere István, Deési István és Mihály, Bereczki György, Szappanos István, László Péter, János és Mihály, Zsigmond Péter, Solymosi Ferencz özvegye Léczfalvi Lászlóffy Borbára, Lévai János özvegye Végh Anna, továbbá Puskás Ferencz, Pap Tamás, György András, Magyarországi András, Székely Mihály, András, id. és ifj. György, Péter János, Vass György és Mihály, Kovács Zsigmond, Rátoni János, Nagy István, Lakatos András, Egri István, Gál János és Márton, Kő István, András, Szemerei Béni, Szathmári István, Kibédi István, Rapóti András, Túri Ferencz és András, Tolnai Péter, Vásárhelyi István, Alpári Péter, Márton, András és János, Módi György, Szabó Sándor, Miklósi Miklós és Köpeczi András mondottak ellene Szamosujvár közönségének a fiskus itteni részébe zálogjogon való beigtatásának.
Erd. fisc. ltár. III. B. 164.
1745-ben* Petki Ágnes Simon Istvánné itteni telekbeli részét Szaniszlai Sámuelnek, ez pedig a következő évben vejének Balla Józsefnek adta el.
Torma gyüjt.
1737–45 Simon István 1. Petki Ágnes 2. Jablonczki Józsefné Simon Ágnes vásárhelyi Csiszár Jánosné Simon Márton Csiszár Mihály 1823 Csiszár György Szaniszlai Szilágyi Miklós 1746–57 Szaniszlai Sz. Samu Franken Mária Dorottya, kinek második férje Eszpathli György Szaniszlai Juli Csomafái Butyka Mihályné 1746 Butyka Juli Czegöldi Lászlóné Éva 1. cs.-sz.-mihályi Balla Józsefné, 2. galgói Rácz Istvánné 1756. Balla Teréz 1. Keresztes Józsefné 2. Boér Ferenczné Keresztes János*
Torma gyüjt.
1191748-ban* Simon Ágnes Csiszár Jánosné és Simon Márton itteni részeiket Simon Erzsébetnek, ez pedig Balla Józsefnek adta el. Ugyanekkor itteni részét Keresztes János is eladta gr. Kornis Zsigmondnak, a miért később a Kornisokat perelte a fiskus.
Torma gyüjt.
1749-ben* az Alpári részen 3 telek, László részen 1, Jenei részen 2, Trombitás részen 1 1/2, Szathmári részen 1 1/2, Rhéti részen 1, Gombás részen 1/2, Székely részen 1/2, telek volt. Ezeket 1767-ben* a fiskus magához váltotta.
E. F. L. III. 160. Z.
U. o. XII 1/2 6 R.
1750-ben* egyik birtokos Wass László.
Megyei ltár.
1754-ben* Szöllősi Anna Rapolti Andrásné jogán fia András (1745.) Miklós Márton, a Miklós Miklós és Simon Zsuzsa fia, ennek neje Nagy Judittól Márton, ennek Sándor a fia; Deési István, Túri Ferencz, László János, Mihály és Péter, Ispán Mihály, Gál Márton darabont, gr. Bethlen Ádám özvegye gr. Bánffy Klára, Kő János és András darabontok, gróf Bánffy Mária, marjai Szaniszlai Miklós utóda Szaniszlai Sámuel, Szappanyos Mihály és Zsigmond darabont, Szilágyi András darabont, báró Jósika Mózesné, Solymosi Ferencz, Kalos István, Balla József, Lévai János özvegye Vég Anna birtokosok.
Széki ev. ref. egyházi javak összeírása 49. s. köv. l.
1756-ban* birtokosa az egy telkeseken kivül gr. Bethlen Ádám özvegye, gr. Gyulay Samu, br. Wesselényi Mária: br. Jósika Mózes özvegye, gr. Bethlen Mária: gr. Rhédei Jánosné, Petki Nagy Boldizsár, ki* Nagy Zsigmondnak fia volt, kire ismét testvére Nagy Pál hagyta.
E. F. L. 161. N.
U. o. P.
Szappanyos Mihály 1758 István, Ferencz Erzsébet Sára, Kovács Mihály darabontné Sára, Kovács Mihályné Erzsébet, Vas Andrásné*
Erd. főkormányszéki ltár.
1760–69-ben* birtokosai: Jósika Mózesné, gr. Gyulai Ferenczné, gr. Gyulai Samu, gr. Bethlen Ádámné, Wesselényi Ferencz és István, br. Korda György, gr. Bethlen Gábor utódai, gr. Bethlen Ádám.
Megyei levéltár.
1763-ban* Hajdú Anna Léczfalvi Jánosné, kinek apja Mihály, ennek János és neje Pap Anna. Csillag János* neje Hajdú Anna, leányuk Erzsébet Nagy János darabontné, fiók Mihály, ennek fiai: Sándor, János és Erzsi leányuk, Anna 2-or Szappanyos Mihályné, fiók András.
Erdélyi főkormányszéki levéltár.
U. o.
1763-ban* Deési Kádár Mózesnek van itt 30 népes jobbágytelke.
Deési ev. ref. elgyházmegyei levéltár.
120Nagy Ilona Kolozsvári Kiss Mihályné Kolozsvári Kiss Anna László Péterné László Márton 1763* László János Gál Judit László József 1769 László Dávid László Rebeka
Erd. főkormsz. ltár.
1765-ben* Matok Éva a többek közt katonásitott birtokaiért a fiskustól a Petki Nagy Boldizsár részét kapta, de azt Pap Maftyénak adta el.*
E. F. K. ltár.
Torma gyüjt.
1765 tájt* Sztán Boér család kopacseli katonásitott birtokáért egy itteni fiskusi részt kapott cserébe, Boér László jött ide.
U. o.
1769-ben* Gazda György és neje Varsóczi Borbára.
Erd. főkormszéki ltár.
1770-73-ban* összeírt birtokosok: szentléleki Keresztes József női zálogjogon, Nagy Mária Kalos Istvánné apai zálogjogon, solymosi Solymosi Ferencz apai zálogjogon, muraközi Szabó Mihály női zálogjogon, szenttamási Szopós György apai jogon.
U. o.
1771-ben* a fiskus az itteni Alpári, Szappanos, másként Szathmári, Réti, László István és Márton Harasztosi István-féle jogon, Jenei, Gombás és Trombitás-féle megváltott telkeket 12 és 1/2 örökséget a Herszényi családnak adja fogarasvidéki birtokaikért cserébe, bonificatioba még 1765-ben. Herszényi György fiai: Máté, György, Dávid és Samu, első neje Pap Anna birják.
E. F. L. XII 1/2 7. F.
Ujhelyi Szabó András és neje a Kövi András leánya, darabont Szabó István András Ferencz 1771 János Mihály János Ferencz Péter
Ezeket, mint volt jobbágyokat, per útján Balla Teréz Keresztes Józsefné megnyervén s jobbágyi szolgálatra kötelezte.*
Erd. főkormsz. ltár.
1771-ben* kézdi-szentléleki Keresztes Józsefnek van itt egy nemes udvarháza, 5 jobbágya és 8 zsellére.
U. o.
1772-ben* gr. Gyulai Sámuel és Bornemisza Kata itteni részüket gr. Bethlen Miklósnak és neje gr. Csáki Katának vetik zálogba.
Torma gyüjt.
1773-ban* tanuk vallják, hogy deési Kádár Mózesnek itten, valószinüleg a Bánffy-féle birtokból 13 jobbágya és 17 zsellére van, (Molnár, Máté (2), Fazakas, Deák, Láposi (4), Eke, Székely, Ölyvesi, Simon, Szathmári, László, Ispán, Fekete, Sárkány, Bálint stb.) kik Deésre szolgálnak.
Deési ev. ref. egyh. ltár.
1211774-ben* Szabó Ferencz itt lakó nemes.
Megyei ltár selejt. 180. sz.
Felvinczi N. b.-váraljai Simon Jánosné Simon Erzsébet Deési Mihályné Deési Erzsébet 1780 Turi Péterné Deési András Simon Márton Simon János Simon István Simon Péter Simon Márton (Torma gy.)
1777-ben* birtokosa Simon József, a Ferencz fia, ennek apja Ferencz, ennek István, ennek szárhegyi Simon Ferencz.
Erd. főkormsz. ltár.
Nagy Lévai János Végh Anna Zsuzsa Szappanyos Lakatos Andrásné 1783* Sz. Lakatos Sára Gál János 1794 darabontné
U. o.
1781-ben* Deési Kádár Mózes itteni és Dobokamegyében Nagy-Devecseren levő részét „Kádár Mózes alapítvány” czimen a marosvásárhelyi ev. ref. kollégiumnak hagyta volt, melyet a kollégium most 2008 frtért Léczfalvi Szacsvai Ádámnak adott zálogba.
Megyei ltár.
1786-ban* birtokosai: gr. Kendeffy Elek özvegyének van 83 jobbágya, 4 zsellére, gr. Csáky Jánosnak 25 jobbágya, 2 zsellére, Herszényi Györgynek 9 jobbágya, 1 zsellére, Herszényi Dávidnak 10 jobbágya, 2 zsellére, Herszényi Sámuel özvegyének Dalyai Annának 6 zsellére, Hentes Miklósnak 6 jobbágya, 6 zsellére, Boér Ferencz özvegyének 9 jobbágya, 1 zsellére, Szacsvai Ádámnak 12 jobbágya 1 zsellére, Bocskor István özvegyének 7 jobbágya, Szamosujvár városának 30 jobbágya, 3 zsellére, 4 szegénye, a reform, egyháznak 5 jobbágya, 13 zsellére, 1 szegénye, a róm. kath. egyháznak 2 jobbágya, 10 zsellére, Czegöldi Lászlónak 1 zsellére, gr. Teleki Sámuelnek 1 jobbágya, 1 zsellére, gr. Rhédei Zsigmond özvegyének 2 jobbágya, gr. Korda Györgynek 2 jobbágya, Irsai Józsefnek 1 jobbágya, a gör. kath. egyháznak 2 zsellére.
Erd. főkormsz. ltár.
1805 körül* gr. Bethlen Ferencz, Károly és Pálné, Jekei Sándor, Jabroczki Zsigmondné, gr. Rhédei Ádám, özv. Mósáné birnak itten és Fülei Lajos.
Széki esp. ltár.
Nagy János Nagy Erzsók id. Szabó Sándorné Szabó Erzsi Balog Józsefné Balog Éva Vas Dánielné Vas Erzsébet Nagy Imréné darabont 1805 Nagy István Klára Köpeczi A.né Imre, András 1770 Szabó Sándor Mária Szabó Kis Anna 1805 Szappanyos Jánosné Nagy Anna Kis Ábrahámné, kinek utódai Bethlenben Kis Mária Jó Dénesné.*
Torma gyüjt.
122Köpeczi István darabont András András 1817, a kitől a fiskus a telket kiperelvén, a Herszényi családnak adta. Sára, Nagy Andrásné. (Torma gy.)
1820-ban* birtokosai: Szamosujvár városának van 40 telke, gróf Kornis Jánosnak 38 telke, br. Jósika Jánosnak 29 telke, Herszényi Jánosnak 25 telke, gr. Kornis Zsigmondnak 15 telke, gr. Teleki Sámuelnek 8 telke, gr. Kendeffy Ádámnak 4 telke, gr. Toldalagi Lászlónak 4 telke, a kath. és reform, egyházaknak 2 telke, Sztán-Boór László és Jánosnak 2 telke, Bájó Lászlónak 1 telke, Gál Mihálynak 1 telke; 3 pap, 3 szabad, 6 egy telkes nemes és szabados és 2 udvarbiró.
Erd. kancz. ltár.
1826-ban* Miklós Sándor és Váradi Imrénének itt fél nemesi telkük van.
Torma gyüjt.
1829-ben* a Bánffy György-féle rész birtokosai 56 örökséget s 3 udvarházat birnak, ezek: br. Jósika János, gr. Kornis János és Zsigmond, gr. Kendeffy Ádám, gr. Teleki Ádám utódok és gr. Toldalagi László örökösei.
E. F. L. XII. 1/2.
1831-ben* br. Jósika János, Herszényi János, gr. Rhédei Ádám, Csillag János darabont birnak; az ev. ref. egyháznak van 10 telke.
Széki esp. ltár. 251. l.
1839-ben* birtokosai: báró Jósika János, gróf Kornis Zsigmond (Kendeffy részt) és János, ikt. gr. Bethlen Domokos (Toldalagi részt), gr. Rhédei Ádám, Herszényi család, Gál Mihály nemes, Pap István darabont.
Megyei ltár.
1843-ban* birtokosai: gr. Kornis Gábornak van 24 1/2 telke, báró Bornemissza Jánosnak 16 1/2, Darabontságnak 14, gr. Kornis Jánosnak 13 1/2, Bányai Vékony Ferencznek 4 1/2 Herszényi Samunak 4 1/2, Sztán Boér Jánosnak 3, gr. Rhédei Ádámnak 3, Gál Mihálynak 2 1/2, Herszényi Lászlónak 2 1/2, gr. Bethlen Domokosnak 2, ref. egyháznak 2, r. kath. egyháznak 2, Tarcza Jánosnak 2, Alpári Andrásnak 1, Bajó Istvánnak 1, a kir. fiskusnak 1/2 telke. Darabont 48, pap 3, udvarbiró 3.
U. o.
1846-ban* Gere István, János és András itt lakó Geréb ivadékok.
Torma gyüjt.
1848-ban* az ev. ref. egyháznak itt 31 zsellérháza van. Ugyanekkor birtokosok: br. Jósika Jánosné, gr. Eszterházi János, gr. Kornis Gábor, Boros Gábor, Mikola Károly, gr. Bethlen Domokos, gr. Rhédei Ádám és Szabó András.
Széki esp. ltár.
1863-ban* Kádár Eszter férj. Herczegné 9 itteni jobbágytelek után kap kárpótlást; br. Jósika Samu, Lajos és János, gr. Rhédei Mária 123örökösei, id. Herszényi László, Végh László, Pap Márton és Miklós, Tamás László úrbéri kárpótjást kapnak.
Urb. Wesen 77–191. l.
1866. évben* nemesi jogú birtokosai: a Boér, Boronyai, 1662-ben* újólag megnemesitett Borzási máskép Nagy János fiai Péter és Samu utódai Borzási, Csató, Csillag, Csiszár, Czira, Deési, Domokos, Eke, Engi, Gál, Hajdú, Hajdú-Eke, Harangozó, Herczeg János, Hideg, Herszényi, Incze, Ferencz, Ispán, Kovács, Kis-Borszói, Köteles-Borzási, Kerekes, Köpeczi, Láposi, László, Marosán, Miké, Mikola, Módi, Molnár, Nagy (1606. október 2-án Kassán Bocskai által újólag megnemesitett Szilágyszegi Nagy Péter és János utódai) Orbán, Pap, Szabó, Szappanyos, Szász, Szathmáry, Szilágyi, Tamás, Timár, Tóth, Túri, Varga, Ványolos, Vádi-Boér, Váradi, Vas családok; összesen 173 fő.
Erd. főkormsz. ltár.
Torma gyüjt.
Bálványos-Váralja birtokosai 1892-ben: róm. kath. egyház 149 h. 1253 öl. Ev. ref. egyház 143 h. 340 öl. Régi egyházi birtokok. Boros István 525 hold 946 öl, vétel dr. Incze Miklóstól. Borosjenői Boros Józsefné 536 h. 320 öl, örökség férje Boros József után (Bánffy és Veress-féle birtok.) Görög Márton 260 hold 655 öl, vétel többektől. Herszényi Kálmán 252 h. 492 öl, öröklés Herszényi Lászlótól. Eperjesi István 591 h. 414 öl, vétel Pap Gyula aranyos-lónai lakostól. Papp Mártonná 108 h. 284 öl, öröklés férje után. 1898-ban ugyanezek és Szalay Lajos (gr. Kornis-féle) vásárlás. Heiszman József vásárlás báró Jósika-féle.
Lakói magyarok és oláhok, ez utóbbiak valószinüleg akkor telepedtek meg, midőn a vár a moldvai vajdák kezében volt, de nem lehettek számosan s csak a XVII-ik század elején tűnnek fel s főleg a múlt században szaporodtak a földesurak által ide betelepített oláh jobbágyokkal. A hagyomány azt tartja, hogy megelőzőleg szász lakói lettek volna, mit igazolni látszik a szomszédos Szász-Nyires, a mely szász voltát későbbi korig fenntartotta.
Basta korában lakóinak nagy része legyilkoltatott s házait felégették.
1657. évi szerencsétlen kimenetelű lengyelországi hadjáratban innen is többen vehettek részt s tatárfogságba jutott közülök Váraljai Márton deák, kinek neje deési Szász Ilona 1669 június 23-án is arra törekedett hogy férjét kiválthassa.*
M. Tört. Tár 1886. évf. 123. l.
A róm. kath. egyház az Árpádházbeli királyaink idejében már fennállott s tekintélyes egyházközség volt. 1332–37 közt* plébánosa Pál fizetett 32 denárt, másodizben* 9 garast s ismét* 8 garast.
Mon. Vatic. pápai tizedlajstr. 104. l.
U. o. 114. l.
U. o. 127. l.
124A róm. kath. egyház a reformáczió korában megszűnvén 1738-ban kezd újjáalakulni a hatalmas Kornis család pártfogása s főleg a Szamosujvár közönsége áldozatkészségéből. Az erdélyi róm. kath.* adat szerint Kastal János gyulafehérvári kanonok 1738-ban két nemesi telket ajándékozott (egyik Kővári darabont, a másik Radnai családé volt) oly czélból, hogy az emlitett telkeken róm. kath. templom, papi és kántori lak építtessék. Az egyház levéltárában levő adat szerint Szamosujvár város közönsége adta a már előbb jelzett két telket és tartozékait a plébánosok fizetésére; adják pedig 1745 május 13-án Geréb József szamosujvári jegyző, Simai Lukács főbíró és Dániel Tódor tanácsos aláírásukkal. Temploma a Bold. Szűz születésére szentelve 1745-ben kőből zsindelyfedél alá felépült* egy oltárral és három haranggal, a mely évtől vezettetnek anya- és jegyzőkönyvei. 1831-ben kibővittetvén, megújittatott. 1862-ben és 1881-dik évben újólag kijavították a papi lakkal együtt a vallásalapból.
Schemat. 1882.
Ewgyh. ltár.
Fekvősége 40 vékányi szántó, 7 1/2 szekér szénára való rét. Dézma negyed jövedelme, mely az evang. ref. egyháztól vétetett 25–30, ősz és 5–10 kalangya zab,
40–60 véka csős tengeri. Templom tőkéje 400 frt, a Lusitanica alapítványból kap a pap 60 frtot, a kántor a normális iskolák alapjából évenként 50 frt fizetést húz.
Leányegyháza van 1841-ben* Szász-Nyiresen a Boldogságos Szűz menybemenetelére szentelve kápolnája és Szent-Margitán, de itt profanálva. Van itt 50 férfi, 48 nő róm. kath. lélek.
U. o.
1780-ban* a róm. kath. hitre téritetteknek itt 18 frtot osztottak ki.
Erd. főkormsz. ltár. 337–1781. sz. a.
Bálványos-váraljai ev. ref. templom.
125Lelkészei: Csathó András 1745–46, Mátis András 1746–49, Geréb János 1749–55, 1755-től 68-ig a deési szent Ferencz-rendüek teljesítették a papi szolgálatot, Fábián Márton 1768–69, Horváth Pál 1769–89, Andrássi Ádám 1789–1810, Végh József 1810–12, Koncz László 1812–44 tájig, utánna Kerekes István, Veres István, János, Katona György s jelenleg Paál György.
A kormányszék 1785-ben elrendelte, hogy itt népiskola állittassák fel* s a tanitó fizetése iránt is intézkedett. 1882-ben iskolája fennállott s
Megy. ltár seleljt. 161. sz.
1872-ben épült újra a Gombos-hegy tövében, birtoka 10 h. szántó s a kántori fizetésen kivül szombatonként vinni szokott csős törökbúza, tojás képezte jövedelmét. Újabb időben megszűnt.
A vallásújitás korában az ágostai evang.* ev. ref. és unitárius egyház alakult meg benne.* 1643-ban* az evang. ref. egyház kőtemploma újból építve, van egy régi s egy új harangja, templom közelében papi lak. Benkő József szerint* előbb a kolozsi, utóbb a deési esperesi kerülethez tartozott.
Ev. ref. Névk. 1889.
Ker. magvető XXIII. évf. 1888. 4. füz. 228. l.
Széki ev. ref. esp. ltár.
Transil. T. 2. p. 165.
Bálványos-váraljai ev. ref. templom belseje.
Urasztali készletei s jóltevői: 1605-ben* Vincze János adott ezüst poharat, egy más aranyozott ezüst poharat Nagy Miklós szamosújvári várnagy 1674-ben, egy czintányér 1625-beli ajándék. Székely Zsigmondné aranynyal hímzett zöld selyemkeszkenőt, Mihály Deákné (Litterati) keresztelő kancsót, Tóthfalusi Kis Miklós egy bibliát, Cziria Istvánné egy fedeles czinkancsót, gróf Rhédei Pál és neje báró Kemény Krisztina egy arany talpas poharat s egy aranyozott ezüst tányért, melyre nevük is fel van jegyezve. Ezeken kivül 1764-ben 126megujittatták a Nagy Miklós porkoláb ajándékát. Gr. Rhedei Druzsi K. A. özvegye adott egy czintányért s egy ezüsttel varrott selyemkeszkenőt.
Széki ev. ref. esp. ltár.
1748-ban* Solymosi Ferencz egy poharat és tányért s a szószékre való bibliát, 1761-ben gr. Bethlen Pálné gr. Teleki Sára egy zöld posztó szőnyeget, keresztelő ónkannát.
Széki ev. ref. esp. ltár.
1748-ban az ekklézsia a templombeli székeket újra csináltatta, Kalas István maga és a pap számára díszes széket csináltatott, a szószéket alapjából Végh Anna készíttette s ellátta egy jól járó órával.
1831-ben* feljegyszés szerint egy urasztali készleteket tartó ládát Ispány János adta. Jegyző- és anyakönyve 1747 óta vezettetik.
U. o. 250. l.
Urasztali készleteket adtak: Szappanyos Jánosné Láposi Erzsébet
1773-ban, Nagy Péterné 1720-ban, Solymosi Ferencz, Lévai Mária, Ispán Anna, Torjai Ilyés Sára gróf Teleki Sámuel özvegye I. J. felirattal 1826. Szabó József és neje Bakos Sára.
1839-ben* Kovács Istvánné Bicsak Sára, 1841-ben* Mikola Károly udvarbiró és neje Nagygyöri Juliánná koporsótakarót.
U. o.
Széki esp. vizsg. jkv. 218.
1862-ben* nagysolymosi Incze Ferencz és neje Herczeg Kata szülőik emlékére az úrasztalára és szószékre való teritőt, dr. Incze Miklós és neje Benő Róza, Incze Mária és férje Boros István, Fáni Boros Józsefné ajándékoztak.
U. o.
1676 körül* néhai Harasztosi György végrendeletileg Rohi nevű falujának zálogösszegéből 500 frtot hagyományozott, melyet Toldalagi János fizetett meg.
Erd. orsz. Eml. Gyulafehérv. 1678. okt. 1-én 32. art.
1643-ban* van az ekklezsiának 7 drb szántója, 14 drb rétje, a papnak 3 drb földje s egy szőlője.
Széki esp. ltár.
1710-ben márcz. 23-án Cziria Istvánné Demeter Anna az ekklezsiának 50 frtot hagyott.
1711-ben* Módi István és Mészáros János egy-egy szőlőt ajándékoztak; Kis Gergely azért a házhelyért, mely a Malom-utczában van s a melyet gr. Bánffy Kata adott az ekklezsiának, egy szőlőt adott cserébe.
U. o.
A bálványos-váraljai ref. templom ablaka.
1271748 körül* Kalos István a falun alól, a Bandó-patakára épített malmának szombati vámját az ekklezsiának hagyta. Lévai János özvegye Végh Anna mindenik fordulón a majorságbelí földjeinek s egy szőlőjének minden dézmáját végrendeletileg a papi fizetés pótlására hagyta s ezen kivül itteni birtoka jövedelméből évenként egy 5 frtos aranyat az iskola számára.
Széki esp. ltár.
1749-ben a lakosok a falu földjéből egy darabot szakítottak ki a ref. egyház számára is s ugyanekkor néhai Vas Péterné egy szőlőt ajándékozott.*
U. o.
1754-beli* összeírás szerint három utcza között a templom, délre a papi telek és iskola, ezzel szemben a pap veteményese, a malomi utczában 8 drb belsőség s a faluban szerte még több is, mindeniken zsellér lakik, ezeket az apró telkeket bethleni Bethlen Ádám özvegye gr. Bánffy Klára engedte az ekklezsiának, hogy házakat építtessen reá,
Széki esp. ltár. hivatalos összeirása az egyh. javaknak 53. l.
1805-beli feljegyzés szerint* gr. Kendeffy Elekné Bethlen Krisztina a papi fizetés pótlására 200 frt alapítványt tett.;
Széki esp. ltár.
1831-ben* kőtornyú templom mellett kőház, melyben kereskedő Görög Márton árul; a toronyban két harang, egyiket az ekklezsia 1830-ban öntette. Felirata: „A B.-váraljai ref. Ecclae. T. Bartalus István pap, Cur: Szappanyos István, id. önt.” Kolozsv. A nagyobbikat 1778-ban szintén az ekklezsia öntette. Van 5 házastelke.
U. o. 259. l.
Fekvősége 35 1/2 köböl vetésre való szántó 26 darab, 10 darab rét 26 1/2 szénára való, 3 drb szőlő, 89 frtja kamatra adva.
Temploma kétszer volt megújítva 1761. és 1893-ban. Oszlopai góthstilüek s különösen déli kőajtó felén egymással szemben száját harapásra nyitott két-két oroszlán van kifaragva, többszöri újítása mellett is temploma megtartotta a reformatiót megelőző időből való építkezés jellegét.
1848-ig a papnak quarta járt mindenből.
1889-ben* fekvősége: szántó, kaszáló, szőlő, kert, legelő, erdő, terméketlen, együtt 172 hold 376 C] öl. Közpénztári tőkéje, kepetörlesztés alapja, magtár s templomépitési tőke együtt 3771 frt 27 kr. Ezen kivül 594 hold fekvősége van az egyháznak kepetörlesztésre vásárolva, 30000 forint törlesztéses kölcsönnel.
Ev. ref. Névk.
Lelkészei:
1. Szentmargitai István 1636-ban* személyes nemességet nyert.
Megy. jegyz.
2. Kapi György 1640-ben.*
Széki esp. ltár.
1283. Damasdi István 1650-ben,* az egyházmegyei közgyűlés kebeléből kitiltotta; az ekklezsiája, melyet illetlen cselekedeteivel egészen felforgatott, házából kitette. Rákóczi fejedelem udvari papja Pápai Pariz Imrét, deési papot küldötte ki az ügy megvizsgálására, ki őt azonnal való elcsapatásra ítélte. Mi volt tulajdonképeni bűne: az iratokból nem vehető ki.
Széki esp. ltár.
4. Széki Miklós volt zsibói papot 1656-ban Ráczkövi Péter szamosujvári számtartó pártfogása folytán választotta meg az ekklézsia papjának.*
U. o.
5. Gál Márton, kit a fejedelem 1671-ben* nemességre emelt.
Megy. ltár.
6. Széki Mihály esperes 1679–87.
7. Gyalai András 1714.
8. Galambfalvi György 1716.
9. Margitai P. János 1726. esperes is volt, magaviseletével sok panaszra adott okot.
10. Bodoki Mihály 1730–38.
11. Váradi János 1754.
12. Margitai P. János 1754 aug. 5-ig esperes.
13. Szathmári György, néhol Jánosnak is írják, vagy talán más lehetett, 1751–79. esp.*
Benkő. Milkovia 2. p. 403.
14. Tothfalusi István 1779–98 júliusig.*
Név. K.
15. Áron Ferencz 1797-ig.
16. Réthi Szabó Márton, ki egy munkát írt, melynek czíme: „A világnak közönséges históriája, melyben a nevezetesebb történetek és változások az időrendi szerént világ teremtésétől fogva a jelenvaló időig eléadattanak. Készíttetett Réti Szabó Márton bálványos-váraljai református pap által 1794-ik esztendőben. Kolozsv. 1799. I. II. dr.” Abats János püspök engedélyezi, egy részét galambfalvi papsága idején írta. Előszava igen érdekes. 1804-ig vitte papi tisztét.*
Kádár J. megyei írók gyüjt. kézirat 126. l.
17. Szathmári Sámuel 1804–1818.
18. Biró János 1818–1825, segédje mostoha fia és veje:
19. Bartalus István, ki 1820–25-ig káplán, ezután rendes pap 1857-ig. Itt született 1821 nov. 23-án hasonnevű fia, tanult Deésen, Kolozsvártt az ev. ref. kollégiumban bölcsészetet, theologiát és jogot végzett, szenvedélye a zenéhez vonzotta s a kolozsvári zenekonservatorium növendéke lett. Nevelősködött Zsibón br. Wesselényi Miklósnál. 1848-ig mint zongoratanitó vidéken tartózkodott. 1851-ben Budapestre költözött, 129a hatvanas években államsegélynél két ízben külföldi tanulmányútra ment. 1867-ben a Kisfaludi társ. rendes, 1875-ben az akadémia levelezőtagjává választotta. 1869-ben képzőintézeti zenetanár. Fiatal korában verseket írt. 1858 óta a zene- és szépirodalmat gazdagította. 26-nál több önálló művet, regényt stb. írt s ezen kivül zenészeti s más tanulmányai különböző hírlapokban jelentek meg. Zenetörténelmi dolgozatai páratlanul állanak, a magyar zenetörténet kutatásában érdemei eléggé nem méltányolhatok.* 1899 február 8-án halt meg Budapesten.
Szinnyei J. Magyar írók élete és munkái I. k. 627. l. és Kádár J. Szolnok-dobokavármegyei írók életrajza. Kézirat 4. l.
20. Bartalus József 1857–61.
21. Csiszár László 1862–1896.
22. Lőrincz János 1896 október 10. óta.
Iskolája kezdettől fogva egyike volt a legjobbaknak az egész vármegyében, akadémiákra menők s papjelöltek tanitottak benne. Jóltevője Lévai János özvegye Vég Anna. 1875-ben az állami iskola felállitásával szűnt meg.*
Lásd Kádár: Szolnok-Dobokavármegye Nevelés- és Okt. tört. 98. s köv. l.
Állami iskolája 1875-ben nyílt meg.
1895-ben az állami vegyes-iskola 3 tanteremmel, 182 tanulóval, két férfi s egy nőtanitóval. Igazgatója Péter Vilmos.
A gör. kath. templom a múlt század közepén fából, a jelenlegi kőből toronynyal építve. 1766-ban* tértek át az egyesült hitre. A falu közhelyeiből kánonika részt szakítottak ki a főkormányszék rendeletére. Jelenleg Szász-Nyiresnek leányegyháza.
Megyei ltár selejt. 65.
Említést érdemel az itt Antal konstantinápolyi patriarcha neve alatt a világ teremtése óta 6839-ik évi aug. 14-én Balicza máramarosi oláh vajda, úgy Drág mester, mint az ottani Szent Mihály archangyal tiszteletére épült apátsági zárda alapitói részökre kelt kiváltságos levél. E szerint a többek közt Bálványos- és Csicsóvárában is görög templomok Pachomius prior és apáttól függők léteztek és e két uradalom jövedelme a főzárdához tartozott. Ezt a levelet Ulászló 1494 május 14-én Hillarius prior kérésére Kassán megerősítette. Ennek valódiságához kétség fér, 6839 év, a mi számitásunk szerint 1331 évnek felel meg. Drágék ennél jóval később 1369, 1390 és 1391-ben fészkelték meg magukat Máramarosban, Ugocsában, Szilágyságban és Kővár vidékén.* Hihető-e az, hogy 1331-ben így írtak volna: „et hoc scripta sunt 14-a die mensis augusti?” Hihető-e, hogy Ulászló így keltezte volna: „quarta 130decima die mensis maii?” Nem hihetjük, hogy ő Antal ó hitű főpapot: „totius orbis patriarcha”-nak elismerte volna, még pedig Tamás győri püspök főkorlátnok kezelése alatt? Hogy pedig Bálványost jövedelmével akkor a vajdák birták, azt már láttuk.
Fejér X. I. 634., X. I. 69., X. VIII. 306., X. II. 63. T. 9. V. 3. p. 469–70.; T. 9. V. 4. p. 528.; T. X. V. 1. p. 69., 634, 689. és T. X. V. 7. p. 92.
Iskolája 1850-ben keletkezett s az áll. iskola felállitásával megszűnt.
Szorgalmas lakói földmiveléssel, baromtenyésztéssel foglalkoznak; 1848 előtt sok mehet tartottak; gyümölcse bőven terem, bora meglehetős, mintegy 100 hold szőlőjét a philloxera jobbára elpusztította.
1713-beli* hivatalos összeírás határát, mely nagyon hegyes s csak egy hatoda lapály, termékenység tekintetében gabona, széna és borra nézve trágyázás nélkül is a megyebeli legjobbak közé sorolta s lakosait tehetősöknek állitotta, a helység adósságát 559 frtra, az egyesekét 526 frtra tette.
Erdélyi főkormányszéki levéltár.
1750-beli* összeírás szerint határának hatodrésze téren fekszik s ezért termékenyebb, a többi hegyes és kevésbbé termő. Jövedelemforrását a föld termése képezi egyedül, melyet a 4 óra távolban fekvő Szamosujváron szoktak elárusítani. Határa két fordulós, a téren 6, a hegyen 8 ökörrel szoktak szántani. Trágyázást évenként megkívánja, de nincs szokásban, a hegyen pedig nem is lehet. Őszbúza köble 5 kalangyát ad, tavaszbúzát nem termelnek; zab köble 8 kalangyát ad, egy kalangya búza másfél, a zab két véka szemet ereszt; a must vedrét 12 krajczáron árusítják. Tűzre való fája a szükséghez mérten, legelője elegendő; kaszálni a fordulók szerint szoktak; birnak még M.-Décse, Szász-Nyires határaiban. Van ekkor 1637 köböl vetésre való szántója, 314 szekér szénára való rétje, elvetettek 1080 3/4 köböl őszbúzát, 3 1/2 köböl rozsot; tavaszgabonája lett 230 köböl, törökbúza és köles vetésből 9 1/2 köböl, bor 2922 veder. Van jármas ökre, lova 557, tulok, csikó 62, juh 206, disznó két éves és ezen felül 218, méhköpű 230, pálinkafőző üst jövedelme 18 frt 30 kr., adó alatt s az előző évi adója 1081 frt. Adózás tekintetében az első osztályba soroztatott. Adó alatt levő szántója 1750-ben őszbúzavetés 6549 1/4 vékányi, 1822-ben 5696 véka, ebből az őszi alá 4323, rozs alá 15 1/2, tavaszira tengerin kivül 921 vékányit fordított. Törökbúza összes termése 37 1/2 véka volt, 314 szekér szénája, 1822-ben pedig 707; 2922 1/2 vedernyi szőlője 1836 vederre apadt le. 1713-ban 50 pénz. Erdeje van elegendő.
Megyei levéltár.
A vármegye 1711-ben deczember 15-én itt tartotta közgyűlését. 1741 szept. 19., 1743 május 20., 1748 márczius 28., 1749 okt. 29-én 131altörvényszék, 1714 ápr. 27. és 1726 november 29-én fiú-székezések voltak itt.*
Megyei ltár.
1770. és 1781-ben a kormányszék rendeletére itt katonai szállás épül,* de 1790-ben a katonaság távoztával a vármegye eladatta. 1812-ben* újra lovas katonaságot rendeltek ide.
Megyei ltár selejt. 20.
Megyei ltár selejt.
1848 május havában Oroszhegyi Szabó Józsa Bartalus István ev. ref. pappal nemzetőrséget szervezett, melynek századosa a pap, alhadnagya Békési Zsigmond tanitó lett.*
Kádár. Belső-Szolnok- és Dobokamegye története 1848–49-ben. Deés, 1890. 50. lap.
Meg kell emlékeznünk Tothfalusi Kis Miklósról, ki neje jogán itt birtokos volt. Nyomdász, betűmetsző és író, Alsó-Misztothfaluban (Szathmárvármegye) született 1650-ben, meghalt Kolozsvártt 1702-ben. Tanult Nagy-Bányán és Nagy-Enyeden, tanitóskodott Fogarason. 1670-ben Amsterdamba ment ismeretei bővítése végett és hogy felügyeljen az erdélyi ref. püspök, a híres Tofeus megbízásából ott készülő magyar biblia-kiadásra s korrektúráját végezze. Itt megtanulta a betűmetszést. Maga metszette betűvel nyomatta ki 1690-ben az Ujtestamentumot és a zsoltáros könyvet és ezek példányaival Kolozsvárra jött, hol kitüntetéssel fogadták. Azon volt, hogy latin helyett magyarul tanitsák az ifjúságot, ezt Apologia Bibliorum czímü művében fejtegette. De a papság és professorok nagy része ezért halálos ellensége lett. Megtámadták a magyar írásban behozott újításaiért s vádolták, hogy a biblia szövegét ez által meghamisította. Egy a maga személyének, életének s különös cselekedeteinek Mentsége czímű könyvében 1698-ban védelmezte magát. Zsinat elé idézték, Apológia-ja és Mentsége-nek visszavonására kényszeritették. Mint betűmetsző egész Európában híres volt, minden országból kapott megrendeléseket a betűmetszésre, sőt még a pápisták is rendeltek nála. Híres munkája Rationatis de Ortographia, melyben a helyesírásra nézve azokat az elveket vallja, melyek ma is irányadók. Életrajzát Dézsi L. írta meg: Tothfalusi Kis Miklós ismeretlen műve 1689-ből. Budapest, 1895.* Ajándékozott az itt levő ref. egyháznak bibliát.
Pallas Lexikón XVI. k. 287. lap.
Másik jelese: Nagyfalusi Fekete Mihály; kozárvári ev. ref. lelkész Fekete Mihály és Kerekes Kata fia. Bálványos-Váralján született nagyatyjánál 1820-ban. Tanult Deésen, folytatta Nagy-Enyeden. Gr. Bethlen János fiainak nevelője lett s a gróf költségén a berlini egyetemre ment 1847-ben. 1849-ben tért vissza, átvette a gróf fiainak nevelését s tanitotta 1857-ben br. Bornemissza Károly jelenlegi főispánunkat is. Bevégezvén 10 évi tanitói kötelezettségét, szerkesztette a Korunk czímü lapot 1321860–62-ben. A Pestre távozott Gyulai Pál helyére választatott meg a kolozsvári ref. tanoda tanárának, rendezte előde által is megkezdett az isk. 25 ezer kötetből álló könyvtárát. 1871 július 3-án halt meg sorvadásban. Az ifjúsági irodalom egyik legjelesebbje, gyermekversei ma is kedveltek. Fordított németből s közölte több folyóiratban és a Gáspár s Kovácsi Olvasókönyvé-ben, közreműködött a Fináli Latin szótár szerkesztésében. Munkái: Szép Ilonka, eredeti regényes operette. 1862. Kolozsvári ref. főtanoda története. 1876. Olvasókönyvecske kezdők számára. Pest.
Ide sorolható Szabó Józsa, ki mint író, orvos és buzgó szabadságharczos szerzett érdemeket. 1848-ban ministeri fogalmazó br. Eötvös József minister alatt, atyja, a ki Szathmármegyéből ide költözött gazdatiszt volt, meglátogatván szülőit, alakított nemzetőrséget, mint katonaorvos táborba szállt, csapatparancsnok lett, guerillacsapatot szervezett, Makláron 5 ágyút lovastól fogott el 1849-ben; a világosi fegyverletétel után ide húzódott meg, Budapesten Jósika Miklóssal együtt jelképileg 1851-ben felakasztották. Pap Márton idevaló birtokos Oroszhegyi apjára is neheztelve, feljelentette, elfogták 1851 végén s 10 évi várfogságra ítélték, melyből 1856-ban kegyelem folytán szabadult ki. Orvos-szülészi oklevelet szerezvén, szerkesztette az Orvosi Hetilapot 1857-ben. 1858-ban Cziprus szigetén ezredorvos, majd Dobrusában a tatárok között működött 1863-ban. Tartózkodott Deésen. 1870-ben halt meg Budán, február 19-én. Szerkesztette a „Honleányok könyvét” 1848-ban. Irta a „Szervi vegytan”-t, »Az ód és élet delejesség” stb. műveket.
1872-ben körjegyzői, 1882-ben posta, 1895-ben csendőrőrsi állomás állittatott fel.
Iparosai 1750-ben* 4 csizmadia, 2 szabó, lakatos, ács, fazekas 1-1, szűcs, mészáros 2-2. Jelenleg fazekas, kerekes, asztalos egy-egy, 3 kovács és ugyanennyi csizmadia.
Erd. főkormsz. ltár.
A Bándó vagy Bántó patakán egy 3 kövü lisztelő malom Szalay Lajos tulajdona.
Határhelyek: 1622-ben* Magasmart szántó, Bandópataka, Sombokor, Felsárszeg, Olaheles”* előtt, Nyugodó pad, (Niugodó). Gyapal rét, erdő* Kis messze szőlőhegy, Morgó szőlőhegy, Ispancsi szántóföld (1748). Nárosbük oldal rét, Baglyos, Ispán lesi, Hágó, Kispurkája, Dellő olahaj, 133(Dellő oláhaly), Baglios, Horvát Pál kosara, Hágó előtt, Bodogania, (Boldog Anyja), szántók, Külső olahaj rét, Aknás előtt, Hoszszúmező rét, Szőlőköz, Kertfelé, Kis messze tálya, Málom-utcza.
Széki egyh. jk.
Az oláhok első települő helye.
Gyapol 1334-ben (Dl. 30370.) terra Gyapul, gyapot föld, valószinüleg egykori elpusztult falu helye emlittetik, mely Bálványosvárhoz tartozott. 1454-ben (gr. Bethlen ltár) mint olyan jő elő, melynek birtoklásáért a Bethlen család a vár tulajdonosaival versengett. E hely ma gyümölcsös, a köszégtől keleti irányban fekszik, Málom közelében.
1649-ben* Alsó-felső forduló, Ispánmező, falu földe, Morgó szőlőhegy.
Széki egyh. jk.
1673-ban* „Széktónál lévő ligeterdő.”
Erd. főkormsz. ltár.
1677-ben* Bándópatak.
E. F. L. III. 159. U.
1715-ben* Ispánuluj, Sárkányalja, Olaszi hegy, Sólymos, Magas-Brád.
U. o. 162. E.
1756-ban* Kertmegetti utcza, Alszeg-utcza, Felszeg-utcza, Cziria, Sólymos bércze, Gergelytéri kút, Gergelyajja, Malomoldal, Emberajja, Ilnyo, Ispán lesi, Nagy János kútja, Porgolát melléke, Patkános, Gyapal, Süveges tető, Mezetája hegy, Csepegő, Szárosfő, Apró bükke, Sármás berdó bércze, Sáró Berek oldala, Ispán lesi teteje, Bagyas oldala, Csipkésajja, Kóró hassagalja, Gyepüsajja, Baglyos, Malomajj erdő, Vidrás hegye, Péterajja, Miklósajja, Marha hüvely, másként Felső-Pad, Világos hegy, Olahaj, Nyagadó padalja, Szekrényes, Nádas, Gombos tető, Loránti tető, Ördögkútajja, Sárkányaj, Kecskés Domb, Morgó hegy, Kapusd eleje, Ligetszeg, Középláb, Nyirmező kebele, Nagytelke, Kovácsszegi vápája, Mákföld, másként Szakadás, Király oltóványa oldala, Nagy meleg eleje, Petőkerti.
U. o. 161. Q.
1766-ban* Szaru rét, Kis purkája, Károlyajja, Ádám padja, Verő-fény, Nyírmező lapossá, Nagy purkája, Kelemen vápája.
U. o. 161. P.
1769-ben* Székfa, másként Király szénafű nevű erdő.
U. o. 161. T.
1804-ben* Bodis, Vidrás, Sajka, Pető szőlőhegy, Morgó, Világos, Szajka rét, Oláh-Hiris, Petne-hányás, Melegágy, Rátamező, Esztergája.
U. o. XII. 1/2 41. R.
1812-ben* Felső forduló: Somkút, Országutja, Mogyoró bokor, Oroszburján, Büdöskút, Bokrok, Égés, Kertek megett, Szőlők alatt, Rétoldal, Somkút tető, Biza kaszállója, Görgőség, Korcsománál az égésben, Porgolát kapu, Falufölgye, Szitásfar, Válaszkút tető, Táborhely, Szamos oldal, Szitás tető; alsó forduló: Kendertó, Szénafű, Nyírmező, Sátorhalom, Daracz, Máté hídja, Malomgárgyán, Nagyhegy, Kecskekő, Kisbérek, Paphegye, (ev. ref. temető), Kerek szőlő, Menyhágó alatt, Decse kútja, Váraljai út, Menyhágó tető, Darócz-erdő, Hosszúkapu, Sár alatt, Pokoltó.
Széki egyh. jk.
1864-ben* Paphegye, temető; Meze tája, (Mező tája), bortermő hegy; Miklósajja, szőlőhegy; Cserésajja; Várnyak, hegygerincz; Karolyajja, 134lapályos gödör; Péterajja, szántó; Malomoldal, kopár hegyoldal patakkal; Sövényhidja, rét; Mészkút eleje; Mészkút; Vajda lese, hegycsúcs; Sáncz gazza, cserjés; Szekrényes, mélyen fekvő szántóföld; Király oltoványa; Oláhhiris, szántó; Bodis; Szaru rét; Alsó pad; Felső pad; Csepegő erdeje, erdő; Far oldala, hegygerincz; Gyapalbükk; Gere irtoványa; Süveges tető; Fenék; Székfa, királyi szénafű, szántó és erdős helyek; Esztergája, erdős hely; Ráta mezeje; Oláh pap irotványa; Felső- és Alsó-Darócz árka; Verőfény, szántóföld; Felsőszeg, erdő rész; Kelemen vápája; Nyugodó pad, szántó; Hosszú, gabnatermő; Beczök és Csipkés, szántók; Közép láb, szőlőhegy; Pető, szőlőhegy; Gál Máté, szőlőhegy; Patkányos, szántó; Gyapalkút, szántó; Sárosbükk tető, hegytető; Köves, szántó; Két domb köze, szántó; Kovács segge vápája, meredek hegyoldal; Kapusd, szántó, két magas szikla közt fekvő úttal; Két árok közt, szántók; Istállókajja, szántók; Mákföld, szántó; Nyírvápája, szántó; Falu rétje, Vidrás hidja, szántók; Körbércz, hegycsúcs; Sólymos, szántó és erdős hely; Imreajja; Hosszúmező; Ádám padja, szántók; Vidrás, szántó és kaszáló, egykor tó; Szuguj, kaszáló és gyümölcsös (zugoly); Melegajja, szántó és szőlőhely; Tóth kútja; Patak-ajja, szőlő hely; Vidrási, szőlőhegy; Aszalvány, erdő, szántó és kaszáló; Pap Istók, szántó; Malomaj; Rekettyés; Száraz só, föld, egykor tó; Nyírmező; Ördögkútja; Fábián bokra; Nyírmező teteje, alja; Malomajja csere; Nagy és Kis oláh háj; Aknás, szántó, a szásznyiresi határban müvelt római bányanyomokról; Gyertyános; Emberajja; Malomoldal; Sós rét; Sárosfő, forrásos hely; Gombos; Kecskehát; Csipkésajja, Szebenlaposta; Szőllőfő; Fartaló; Gálmáté toju; Nagy János kútja; Bokrokköze; Loránto-Világostető; Hidegajja, északra fekvő hely; Baglyos, szántó, egykor erdő; Ispán lese, magasra emelkedő szántó; Bántopatak; Tekenősajja; Sármás berek, oldal és rét; Nádasajja; Szénamező; Bartaképe; Büdösköves forrás; Horváth, Hágó, Sárkányajja, Lüget, Néptelke, Apróbükk, szántók, kaszálók, meredek s kopár helyek. Puskaporos forrás, ásványvizes forrás.
Pesti Frigyes gyüjteménye.
Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban* jobbágyai a rendes szentmártonnapi censust fizetik.
Urb. et. consc. 87. no 29.
1553-ban* van 20 jobbágy, 41 zsellér családfő lakosa 61 házban.
Trans. f. 9. nr. 69. Urb. et. Consc. 87. nr. 29.
1603-ban* van 34 ház benne.
Urb. Consc. f. 65. nr. és U. C. 19–69.
1685-ben* 91 jobbágy és 32 szabados nemes, fiaikkal együtt egy házra 3 lelket számítva, 40 puszta ház, összes ház 70.
E. F. L. IV. 255. T.
1351692-ben* 122 jobbágy, 40 szabados nemes lakosa van, egy házra 3 lakost számítva, 72 házban laknak, melyből el van pusztulva 40 ház.
E. F. L. X. 6. 24. B.
1713-ban* van 35 jobbágy, 50 nemes és szabados lakosa, kik 117 házban laknak.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* adó alatt volt 1051/3 népes, 21 puszta telek, 2 egyházi nemes, 33 jobbágy, 2 ily özvegy, 31 telkes, 10 pedig e nélkül való zsellér, 34 bujdosó és 8 ily özvegy.
U. o.
Lakossága 1750-ben* 2 egy telkes nemes és egy ily özvegy, 42 szabados és két ily özvegy, 51 jobbágy és 3 ily özvegy, telkes zsellér 56 és 2 ily özvegy, 29 birtoktalan zsellér, 26 kóborló és két ily özvegy, külbirtokos egy, kik 105 örökségen laknak 187 házban. El van pusztulva 21 házastelek, melyből kihaltak és részben elköltöztek s ebből kettőt Vas László birtokos foglalt el, de külsőségei nem voltak.
Megyei ltár.
1750-ben* adó alatt volt 187 füst, 1844-ben a nemesek részén volt 19 füst, 25 fi, 30 nő. A nem nemeseké 208 füst, 660 férfi, 677 nő, együtt 1392 lélek, 227 füst.
Erd. főkormsz. ltár.
1838-ban* van benne 13 nem adózó, 71 adózó, 12 írástudó, 72 írástudatlan, összesen 82 magyar és 2 oláh ajkú nemes.
Megyei ltár.
1886-ban róm. kath. 172, gör. kath. 251, helv. hitv. evang. ref. 1218, együtt 1641 lélek. Határa 6832 k. hold.
1891-beli népszámlálás szerint 1471 lakosa van, melyből 76 róm. kath., 270 gör. kath., 1100 ev. ref. és 25 izraelita, házak száma 301.
Adója: 1755-ben* 794 frt 40 kr. 1845-ben 1199 frt 18 kr., 1898-ban összes adója 4063 frt 30 kr.
U. o.
