Berencze.
Berencze.
Nevének változatai: 1405-ben* Berencha. 1470-ben* Berencze. 1475-ben* Berencher. 1566-ban* Berencze. Oláhul: Berincza.
Leleszi ltár Stat. D. 209.
U. o. 196.
Thallóczy, Kamara haszna 183 l.
Urb. conscr. fasc. 101. nr. 45.
Neve a szláv* bernica, bernye szóból ered, mely nyelvünkön iszap, sárnak felel meg.
Mik. Etyml WB. 21.
Először emlittetik 1405-ben* Berencha néven.
Leleszi ltár Stat. D. 209.
Fekszik a Kakuk, Merizoj és a Virvu Karbunariuluj dombok oldalain, a róla nevezett patak mentén és a Rosia határrészben szétszórtan. A magyar-láposi szolgabirói járáshoz tartozik, Deéstől 67·8 kilométerre.
Kővár tartozéka és oláh falu volt, s mint ilyen, már 1405-ben* előfordul, midőn Zsigmond király Kővárt Balk fiainak Demeter és Sandrinnak és Drág fiainak György és Sandrinnak adományozta, az ottani vámmal együtt.
U. o.
Az 1424-iki* osztály szerint az azon Balkfi Sandrin fiainak János és Lászlónak jutott.
U. o. 197.
1470-ben* Mátyás király Bélteky Sandrin fiától Mihálytól, mert feleségét megölte, így főbenjáró vétségben elmarasztaltatott, összes birtokait, így Berenczét is elkobozván, azt Drágfi Miklós fiának Bertalannak adományozta.
U. o. 196.
Adóösszeírás.
U. o.
U. o.
1556-ban* Izabella királyné a magbanszakadt Drágffy György e birtokát Báthory Györgynek, nejének Annának s fióknak Istvánnak adományozza.
Károlyi oklt. III. 289.
1565-ben* Báthory György Miksa császár ellen fellázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárt s azzal e tartozékot a császárnak engedte át, a kitől 1567-ben* II. János király visszafoglalván Kővárát, azt s összes tartozékait, tehát e falut is beregszói Hagymás Kristófnak adományozta. Azonban nem birta sokáig, mert
Lib. Reg. II. 578.
Gyf. Kpt. Cent. E. 92. R. 48.
1491575 körül* Drágffy kezébe került újra, a ki e birtokából 6·07 porta után 2 frt s egy denár adót fizet.
Dr. Thallóczy Kamara Haszna 183. l.
1583-ban* Báthory Zsigmond e falut a kapniki ezüst-bányászat czéljából 2 évre, majd 1585-ben* 12 évre, báró Herberstein Feliczián-nak adta haszonbérbe. 1591-ben* a fejedelem Herberstein Filiczián halálával a haszonbért annak örököseivel további 6 évre megujitotta.
Lib. Reg. I. Sig. Báthory 101.
U. o. 332.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 304.
1603-ban* az itteni tiszttartósághoz, melynek feje Bánk Opis vajda volt, tartoztak: Berencze, Garbonácz, ma Füred és Gyertyános falvak. A berenczei vámon minden szekértől 8 denárt, minden embertől 1, minden lovastól 2, minden tehéntől 1, minden ökörtől 2, minden lótól 2 és minden üres szekértől 4 denárt szedtek.
Urb. et. consc. fasc. 16 nr. 19.
1617-ben* Bethlen Gábor Lónyay Menyhértnek e birtokát, melyet Báthory Gábortól kapott, elfoglalta.
Orsz. ltár Lymbus.
1630-ban* Brandenburgi Katalin e birtok felét Sándor Mátyásnak adományozta.
Km. Neor. E. 1.
1638-ban* itteni oláh nemes Mosucz család.
Km. Lymbus.
1639-ben* Sándor Mátyás itteni részét nejének, Elekessi Katalinnak veti zálogba.
Km. prot. M. 94.
1650-ben* Kővárhoz tartozó fiskális jószág.
Erd. Orsz. Eml. XI. 104–112.
1669-ben* összeirt nemesek: a Mihályik Mihály s fiai János és György, a Fehér család, Burján Péter, Puskás, a Buda család három taggal, Szabados és a Mosucz család.
Gyf. prot. Append. 126–157.
1671-ben* tanuvallatás szerint a fiskus itteni részéből 1657 előtt 10 jobbágy bujdosott el.
E. F. L. VII. 478 B.
1699-ben* felét a gróf Mikes család birja II. Rákóczi György adományából, a ki Sándor Mátyás halálával Mikes Mihálynak adta, kiről bátyjára Kelemenre s erről fiára gr. Mikes Mihályra szállt, s úgy őt, mint fiait, Ferenczet és Mihályt e birtok felében, mely a fiskus része, a császár megerősíti.
E. F. ltár.
1702-ben* I. Lipót császár jóváhagyásával* e birtok másik felét Mosicz, Faur, Budai, Burján és Nemes családok birják.
Erd. L. Reg. IV. 47.
Erd. főkorm. ltár.
1719-ben* a fiscus e birtokot a gr. Teleki családnak átengedte.
E. F. VII. 479. B.
1809-ben* birtokosai: gr. Mikes Jánosnak van 9, gr. Mikes Istvánnak 8, gr. Teleki Sámuelnek 2, gr. Teleki Imrének 4 jtelke; 2 150jtelke van Mihályka Nyikifornak; egy telkesek; egy Vajda Pópa, 9 Mihályka, egy Triff, 12 Kovács, egy Vajda, 3 Butucze, 2 Tarcza, egy Bretan, egy Vésze, egy Getze, 4 Csókás, 3 Sztóján, 19 Pap, 12 Kozma, 4 Mosucz, 3 Marosan, egy Bustyák, egy Flóré, 2 Gergely és egy Petyerityán s Petrule család.
Erd. főkormsz. ltár.
1820-ban* birtokosai: gr. Teleki Samu, gr. Mikes Róza és gr. Teleki Imre.
Erd. kanczellária.
1863-ban* gr. Teleki Sámuel, gr. Teleki Miksa, gr. Mikes Erzsébet, gr. Wass Albert és Antónia úrbéri kárpótlásban részesültek.
Urb. Wes. 81–168. l.
Jelenlegi birtokosa (1898): a község, mint testület; 320 hold, vásárolt, Gecze András, Ungur János, László és István öröklés útján.
1566-ban* vajdájuk a Szurduk-Kápolnokon lakó Kápolnoki György, birájuk s egyúttal a vámos Alb István volt. Jobbágycsaládok: Paska, Kozma, Asszu, Botos, Fanta, Zahul, Kerekes. Szabadosok: a Lukács és István családbeliek.
Urb. et. conscr. fasc. 101. no. 45.
Lakosai kezdettől fogva oláhok, kik a gör. keleti valláson lévén, templomukat, melyet képben is bemutatunk, ezelőtt 200 évvel kőből építették a község közepén, Paraszkéva tiszteletére szentelve. Harangja külön fatornyában három van, 1851–1852-ben Kolozsvárt öntetve, a harmadikat Farkas Jakab és neje Koncz Mária, Vajda Gábor és Csókási Mária öntették, mint oláh feliratuk mondja, 1891-ben.
A templom körül sajátságos faragású sírkövek, melyek orosz mintákra vannak kifaragva.
Papjai közül 1566-ban* Páska nevűt, újabb időben pedig Pap Ön, Vajda Pantilimon, Dániel s a jelenlegi Gábort említhetjük meg.
U. o.
A gör. kath. felekezet kőtemplomát a Szent Miklós tiszteletére szentelve, a község keleti részén ezelőtt 150 évvel építtette. Harangja három van, az 1850-es években öntetve Kolozsvárt, melyek közül egyet Vajda Tódor és Flóré Dominika szereztek.
Anyakönyveit 1858 óta vezeti.
Papjai: Flóré György és Péter, Pap Miklós, Simon Jakab s a jelenlegi Anka János.
Iskolája mind a két felekezetnek van, Gyertyánossal együtt fizetik a tanitót.
Szorgalmas lakói földmivelés- és baromtenyésztéssel foglalkoznak, határa termékeny. Gyümölcse van bőven és nemes fajú. Lakásaikat kőalapon fából, egy-két beosztással, zsendely- s szalmafedél alá építik.
1511720-beli* összeírás szerint földje nehezen mivelhető, rétje s legelője, úgyszintén tűzre való fája van elegendő.
Erd. főkorm. ltár.
1860 évtől körjegyzői székhely; van egy malma egy kővel, Kozma Elek tulajdona..
Jobbágy-szolgálmányok: 1566-ban* adó: Szent-György és Szent-Mihály napján, két ízben 7 frt 50 denár volt.
Urb. et. consc. fasc. 101. nr. 45.
Ajándékok: 8 quart. vaj, 8 sajt, 1 tehén, karácsonykor 8 szekér fa.
Bírság: minden vérontásért 1 frt, verésért 60 den., az idézésre meg nem jelenésért 1 frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt.
A szabadosok kötelessége oda menni, a hova küldik, leginkább levelet vinni, szükség esetében háborúba menni.
A szabadosok és a biró tartozik a várnak egy-egy karvalyt vagy 25 denár karvalypénzt adni, karácsonykor egy-egy őzet vagy 32 denárt.
Papjuk évente egy ágytakarót adni vagy annak fejében 1 frt 25 denárt.
Tizedet fizetnek: kövér sertéstől, legelőre járó disznók után, ha 100, ha 10 van, egyet, kinek kevesebbje van darabjáért 2 magyar pénzt, így fizették a méhtizedet, melyből való pénz a tisztet illeti, sőt illeti még a szabadosok által fizetendő adó „karvalypénz” 57 denár.
A berenczei gör. keleti templom.
A kis község egy 3 éves üszőt, a nagyobb egy nagy fejős tehenet ad. Minden stronga vagy akol után egy juh, kinek kevesebbje van 152tíznél, az semmit sem fizet. Tehenes és juhos családok egyenként egy negyed mérték vajat és sajtot.
Az 1603-ik évi* urbárium szerint adó: szentmihálynapi 6 frt, szentgyörgynapi 6 frt.
Urb. et. conscr. fasc. 16. nr. 19.
Ajándékok: 9 drb sajt a 12 denár, 9 budai justa vaj a 12 denár, 1 harmadfű tehén, 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.
Tized: Minden disznócsorda után 1 disznó vagy megváltva drbját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van, 1 báránybőr vagy helyette 25 denár. Ménektől szintén tizedet adnak vagy minden mékhas után 2 denárt. Disznó-adó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak.
Robot: a vár számára évente 8 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanannyit zab alá, a termésből pedig 8 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.
A birák és szabadosok karvaly- vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
Határhelyek: 1715-ben* Doszul Vaduluj, erdő; Pojana Szpry, Prildadse, Pe kalye Dumbraviczi; Brenduseve erdő.
E. F. L. VII. 478 H. 547 A.
1770-ben* La Veraticse, Virvu Rakosilor, Pojana Szprie, Sejtur erdő, Vallye Rosie, Velesana gyela Ptyátre, Doszu Nyegri és Rosie erdők.
E. F. L. VII. 505. B.
1864-ben* Valea maré, patak; Szuszény a község felső, Irószény alsó, Merizoj nyugati része.
Pesty Frigyes gyüjt.
Lataroaszá, völgy; Valea Stirkuluj, Valea Kobászle, Valea Rosie, Valea Negri, Valea Rákisi, Valea Varátsitiloru, Valea Pirloazseloru, Valea Kurszi, Valea Merizoiloru, Valea lui Komán, Valea Paducseiloru, Horto-apele, Valea Komoriczeloru, Vámásaája, Valea Nagoi völgyek, patakok. 1566-ban* 12 jobbágy, 5 nemes lakossal, van benne 17 lakott, s 3 puszta ház.
U. C. 101–45.
1603-ban* 29 jobbágy, 4 nemes, 33 lakó és 25 puszta ház van benne.
U. C. 16–19.
1630-ban* fiaikkal együtt 79 jobbágy, 4 nemes lakossal, 29 házban, el van pusztulva 5.
K. M. Lymbus.
1700-ban* fiaikkal együtt 13 jobbágy, 2 zsellér, 2 szegény lakossal, van benne 6 lakóház.
Erd. főkormányszéki ltár.
1720-ban* fiaikkal együtt 16 jobbágy, 6 zsellér, 23 nemes lakosa, összesen 16 házban laknak.
E. F. L. VII. 547. J.
1531886-ban lakosság: gör. kath. 320, gör. kel. 561, zsidó 30, együtt 911; házak száma 240, határa 2896 k. hold.
1891-ben lakossága: 1013, ebből 2 róm. kath. 251 gör. kath. 736 gör. keleti, egy ev. ref., 23 izraelita.
1898-ban összes adója 2006 frt 72 kr.
