Bogáta (Oláh-)
Bogáta (Oláh-)
Nevének változatai: 1392-ben* Alsóbogát. 1467-ben* Bogath. 1553-ban* Oláh-Bogáth. 1578-ban* Oláh-Bogachi. 1579-ben* Oláh-Bogáth. 1838-ban* Oláh-Bogátha.
Gr. Teleki ltár.
Dl. 27916.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
Lib. Reg, III. 69.
K. M. Doboka B. 85.
Megyei ltár.
Előnevét oláh lakosaitól, utóneve bogát, bogáta szláv szóból ered, határára vonatkozva gazdagot, termékenyt jelent.
Először emlittetik 1392-ben* Alsóbogát néven.
Gr. Teleki ltár.
Fekszik az egyesült Szamosra húzódó szűk völgyben, a bogátai patak mentén, mely Rév-Kolostornál szakad a Szamosba.
Kezdettől fogva Csicsóvárához tartozott, midőn azonban 1387-ben a csicsói uradalmat a Losonczi Bánffyak Dezső fiai: László és Miklós kapták Zsigmond királytól adományba, Oláh-Bogáta is az ő kezükre került, a minthogy 1392-ben* csakugyan ezen Miklóst emlitik, ki mint oláhbogáti földesúr két Alparétre szökött oláh jobbágyát perli vissza.
U. o.
2201467-ben* Mátyás király Bánffy István fiától Lászlótól és Bánffy Dezső fiaitól ifj. László és Zsigmondtól Csicsóvárának két részét hűtlenségük miatt elvevén, e községet mint Csicsóvár tartozékát Szerdahelyi Imrefi Györgynek s fiainak Kiss Jánosnak és Mihálynak adományozta.
Dl. 27916.
1553-ban* emlittelik, hogy e birtokot Csicsóvár egykori ura, néh. Péter vajda a Kolostorvádon általa alapított ó-hitű monostornak s az ott lakó püspöknek adományozta oda.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
1572-ben* itteni birtokosok Kosdi Mihály, jobbágya Korcsolya János; Rácz Péter, jobbágya Laczkó György.
Deés város ltára.
1575-ben* Küsdi Mihály és Grüjó Péterné Márta, itteni harmadharmad részüket Monostorszegi Kun Gáspárnak eladják hét-hétszáz frtért.
Torma cs. ltár.
1577-ben* Báthory Kristóf a hűtlenségbe esett Kendi Ferencz itteni birtokát Bánffy Farkasnak adományozta s ugyanezen évben* Rudolf császár is Bánffy Farkas, Kristóf, György, Boldizsár, Tamás, Gábor, Gáspár és László részére új adománylevelet ad több községgel együtt e községre nézve is.
Gr. Bánffy levéltár.
Lib. Reg. III. 69.
1578-ban* Losonczi Bánffy Farkasnak itt jobbágyai: Nagy Lázár kenéz és Mircsa Illés emlittetnek.
Gyf. kápt. Divers. II. fasc. 3. nr. 14.
1578-ban* egyik birtokosa: Kun Gáspár. Jobbágyok: Koszta, Krésza.
Gyf. Divers. II. fasc. 4. nr. 34.
1579-ben* Kun Gáspár, kinek Demeter, Korcsola és Rácz Péter, kinek Laczkó és Demeter nevű jobbágyai emlittetnek, birják.
Gyf. kápt. Cent. D. 67.
1579-ben* tövisi Rácz Péter, birája Laczkó István.
K. M. Doboka. B. 85.
1581-ben* Bánffy Farkas és Porkoláb Miklós egymással cserélnek.
Gr. Bánffy ltár.
1582-ben* itteni birtokosok: Rácz Péter, Kun Gáspár.
Gyf. Cent. M. 43.
1588-ban* Báthory Zsigmond néh. Kun Gáspár gyermekeit: Pált. Gáspárt, Ilonát, Pétert, Zsófit és Borbarát atyjuknak itteni részében, melyet az 1575-ben Kusdi Mihálytól és néh. Drombári Grujó Pétertől megvett, megerősíti.
II. Lib. Reg. Sig. Báthory 53.
1597-ben* Monostorszegi Kun Pál itteni részét Kun Gáspárnak vetette zálogba; többi ottani birtokosok: Cserényi Mihály, Rácz Péter és Korcsolya, Szőcs, Simon, Pap nevű családokat emlitnek adataink.
Torma cs. ltár.
1598-ban* Süveg Gáspár* és Kun Gáspár, Rácz Péter birják. (Gál és Sándor családok mint idevaló lakosok emlittetnek.)
Km. Metal P. 12.
Torma gyüjt.
2211602-ben* néh. Rácz Péter özvegye Logofét Szafira Rácz Péternek itteni részét, ha fiának Rácz Ádámnak magva szakadna, második férjére Bálintith Jánosra hagyja.
4. L. Reg. 136–138.
1607-ben* Bálintith János és Rácz Ádám itteni birtokrészükbe beigtattatnak.
6. L. Reg. 16.
1608-ban* Kun István itteni 4 népes és 7 pusztajtelkét Dési Barta Ágostonnak veti zálogba.
Km. Szolnok int. K. 24.
Kmonostori conv. Arm. K. 8. Prot. Horváth. 138.
Kmonostori conv. Prot. Horváth. 138.
1612-ben* birtokosai: Bálintith János, Török István, Szilágyi Miklós.
Torma cs. ltár.
1618-ban* birtokosa Szilágyi Miklós, kinek itt egy kapura való jobbágya van.
Rettegi gyüjt.
1630-ban* Kun István itteni részét Szilágyi Miklósnak s nejének Kun Borbálának átengedte ezek monostorszegi részeiért az itt levő malommal együtt.
Torma cs. ltár.
1633-ban* Szilágyi Miklós neje Kun Borbára jogán és mostoha fia Girothi Torma Miklós birják egy részét.
Cs.-kereszturi Torma cs. ltár.
1637-ben* Szilágyi Krisztina Kovácsné itteni részét Sárközi Jánosnak zálogosítja el.
Torma ltár.
1639-ben* szept. 7-én Uzoni Márk Mihály Szilágyi Székely Borbára részére foglalást vitt ki. Ugyancsak ő ez év október havában Székely Krisztina váncsi Kovács Ferencznét megnyerte s az általa Torma Miklósnak eladott 6 telkét felkérette.
Torma gyüjt.
1648-ban* birtokosai Tyukodi Nagy Imre, mezei hadak kapitánya Galgói Rácz Ádám és Torma Miklós. Felleg, Pap és Szőcs jobbágycsaládok.
Km. Kolos N. 16.
1656-ban* birtokosa g. Rácz Péter.* Sárközi János fia Miklós, Csíkszeredái Nagy István, Erdélyi Györgyné Rácz Kata.
Torma gyüjt.
K. M. Doboka 353.
1659-ben* Szilágyi Borbára Somlyai Gáspárné és Nagy Jakabné birják.
Torma gyüjt.
1661-ben* Sárközi Miklósné itteni részét Torma Miklósnak adta zálogba 10 évre, hogy a segesvári országgyűlés által kivetett egy talléros adót kifizethesse. 1676 márcz. 7-iki árpástói nagy megyegyülés azon okból, hogy a tatár rabságban volt Sárközi Miklósnak feslett erkölcsű felesége csakis az itteni rész után fizette ki az adót, azért Sárközi Mátyás rabnak a zálogolt birtokot ingyen kiadatni határozta.
Megyei ltár.
2221681-ben* birtokosai: Torma Zsófia csikfalvi Nagy Istvánná; Rácz Borbála Daczó Gergelyné; Szilágyi Borbála Török Pálné és Rácz György.
Gr. Kornis ltár.
1683-ban* Török Pál, Hidi Sándor, Mihács János. Néh. Torma Miklós leánya Zsófi, csikfalvi Nagy István özvegye, leányát Nagy Évát Kénosi Zsigmondhoz adván nőül, annak halála után 1689-ben* vejét fiává fogadá s atyjáról maradt itteni részét és atyja által Kovács Ferenczné Kun Borbára leánya Szilágyi Krisztinától magához váltott részét is neki hagyá.
U. o.
E. F. L. XII. 1/2 44. C.
1687-ben* Palatkai István 5 telkét szóvárosi Pap Gábornak adta zálogba.
Megyei ltár.
1689-ben* Rácz Zsuzsa Hidi Sándorné itteni részét, 3 örökséget, zálogba adta Kerekes Péternek, Pogány Gáspárné Rácz Borbára vejének.
Torma gyüjt.
1690-ben* birtokosai: Kun Miklós, Rácz István, Erdélyi István, Sárközi Miklós, Körözsi Zsigmond, Nagy István neje Torma Zsófi jogán és Székely Jeremiás.
U. o.
1694-ben* birtokosai Erdélyi István, Alsó Mihály és Nagy Istvánné.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35. 56.
1696-ban* Oláh-Bogáta hódoltsági falu.
Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38.
1696-ban* Csebi Pogány Mária Kendeffy Miklósné két puszta telkét Sarmasági Ferencznek adja zálogba, kitől Kismarjai Albert kezére került s tőle 1729-ben Kornis Péterné Sarmasági Juli váltotta ki.
Torma gyüjt.
1696 tájt* birtokosai:
U. o.
Rácz Borbára, Csebi Pogány Gáspár Pogány Zsófi, fejérvári Kerekes Péterné Kerekes Ágnes, Urai Gáspárné Urai Klára, Katona Mihályné, 1760 Katona Imre, Péczy Erzsébet Katona Erzsébet, Katona Lászlóné
1697-ben* Sárközi János 5 telkét Mikeházán lakott Nemes, máskép Riskó Jánosnak adta zálogba. Ugyanez évben* birtokosai Erdélyi István, Náprádi Gábor, Rácz István, Nagy Istvánné, Zemper János és Balog György az Erdélyi János-féle rész zálogos birtokosa.
U. o.
Torma cs. ltár.
1699-ben* Sárközi János és neje Viczei Mária, 3 itteni jobbágyukat Varga Erzsébetnek zilahi Szűcs Bálintnénak adták el.
Megyei levéltár.
1702-ben* birtokosai özv. Kendeffy Miklósné és özv. Sármasághi Ferenczné, egy telkes nemes Nemes László.
Erd. főkormányszéki levéltár.
1702-ben* rettegi Erdélyi István és neje kaczkói Török Borbára leányának Krisztinának itteni két telkét Deési Dalnoki Daninak adták zálogba, a ki 1707-ben Kismarjai Albertnek zálogositotta el.
Megyei ltár.
2231704-ben* Torma Márta Zemper Jánosné egy telkét Kismarjai Albertnek adta zálogba.
Torma gyüjt.
1710-ben* Torma Éva Balogh Györgyné első férjének Alsó Mihálynak a II. Rákóczi Ferencz-féle szabadságharczban való résztvételeért tőle elkobzott itteni részét visszakapja.
Tatrossi cs. ltár.
1716-ban* Kun Borbára, előbb gir. Torma Miklósné, másodszor Szászfülpösi Szilágyi, máskép Székely Miklósné, lányuk Borbára, Török Pálné, ezek leánya Borbára sz. Ilosvai Erdélyi Istvánné, kinek leánya Erdélyi Krisztina Kövesdi Ujfalvi Jánosné, a ki kihalván, a birtok visszaszállott Kun Borbárának Tormától való gyermekei ágán Torma Évára szászczegői Balog Zsigmondnéra.
E. F. L. XII 1/2 44. C.
1727-ben* birtokosai: gr. Károlyi Klára, Náprádi Gábor, Orbán Elek, Bernád János, gr. Bethlen János és Erdélyi István.
Torma gyüjt.
1727 febr. 1-én* gr. Bethlen János és neje Alvinczi Erzsébet gyermekei itteni részükön megosztoznak.
U. o.
1734-ben* birtokosai: Rácz Mária Tordai Pávai Dávidné, br. Orbán Elek neje Rácz jogon, bölöni Mikó Pál, Kismarjai Albert és Sombori Sándor.
U. o.
1736-ban* néhai Szászczegői Balog György s neje Torma Éva halálával itten egy részt kapott Erdélyi Györgyné Balog Borbára.
Proclam.
1740-ben* birtokosa Balog Klára, Kakucsiné és leánya, 1751-ben Kakucsi Judit és Gámán András.
Torma gyüjt.
1740* tájt Gyulai Judit Kádár Zsigmondné két örökségét Gyulai Klára Hadnagy Andrásnénak adta zálogba, kiről fiára Hadnagy Andrásra szállott.
U. o.
1744 június 15-én* Balog Krisztina Eperjessi Zsigmondné itteni részét Rákotzfalvi Rákótzi Gábornak zálogosítja el, a ki 1746-ban* itt lakott s van 4 népes s 1 puszta telke.*
Eperjessi cs. ltár.
Erd. főkormsz. ltár. 1767.
Az Erdélyi főkormányszék 1767 febr. 14-iki és a marosvásárhelyi kir. tábla 1754-ik évi és belső-szolnokmegyei 1746. és 1754-beli határozatai s főleg a főkormányszéknek idéztem évi „Nemesség bizonyitási könyve” szerint e család Magyarországból jött be s ősét Rakotzfalvi Rákotzi Ferenczet, ki már azelőtt is nemes volt, Miksa császár és király 1572-ben újra megnemesiti. E Ferencznek utódai 1694 decz. 18-án Pénteki Rákotzi László, Szükereki Rákotzi János és Girolti Rákotzi János, rokonai Kápolnai Rákotzi Dsurka Kozma és testvére R. Dsurka Páskuj, kik nemeslevelüket a kolosmonostori Conventbe letették és 1753-ban kikérték: Rákotzi Gábor, János, Jakab, Makave, Péter és Ignácz, e két utolsó Jánosnak fia, Juonnak fiai: Pénteki Rákotzi László s nevezetesen pedig Szükereki Rákotzi János fia Juon, ennek fiai: Oláh-bogátai birtokos Gábor s testvére Kozmatelkén lakó Jakab valódi nemeseknek itéltettek, mint a kik előnevüket is megtartották. Gábornak fia József, ennek Demián (1809), ennek fia Gergely (Deésen 1860 körül) s ennek fiai: Miklós nyug. csendőr őrnagy és György 1898-ban.
2241747-ben* birtokosai: Sombori Farkas, gr. Bethlen Dávid, Rákotzi Gábor és Nemes Ursz, Sarmasági Anna Kornis Péterné.
Megyei ltár.
1749-ben* egyik birtokosa Galambos Sámuel.
U. o.
1750-ben* Balog Zsigmond négy itteni telkét Rákotzfalvi Rákotzi Gábornak adta zálogba, mely később a Szacsvai Ádám kezére került, Szucsáki Borbára újra elzálogosítván, fiai 1775-ben váltották ki.
U. o.
1760 jul. 1-iki esketés szerint* itt négy külön rész volt: Balog, Palatkai, Rácz és Nemes. A Palatkai részen 6 1/2 örökség van.
Torma gyüjt.
1761-ben* br. Apor Gáborné br. Orbán Kata, Kornis Péterné, Kövesdi Nemes Gábor, Szilassy János, Sombory János, Szilassy máskép Graur Gligor és Rákotzi Gábor, ez utóbbi 1767-ben is birtokos.
U. o.
1764-ben* birtokosai: Fejérvári Boldizsár örökösei, Graur János utódok, Hadnagy és Gámán András, Apor Gábor, Kakucsi Juli, Kismarjai Gábor, Nagy Boldizsár, Torjai Deési Zsigmond, Sombori János, Dániel István, Galambos József, pecsétszegi Nemes Gábor.
Megyei ltár.
1768-ban* Peteki Nagy Boldizsár, Erdélyi György, Szacsvai Ádám, Orbán Kata Aporné birják.
Torma gyüjt.
1771-ben* D. Dezső Gábornak 2 jobbágya s 1 zsellére, Kismarjai Albertnek 2 öröksége van. Többi birtokosai: Czegöldi Györgyné Korodi Erzsébet, Galambos József, Deési Gelvás Zsigmond.
Megyei ltár.
1772 márcz. 4-iki esketés szerint* Balog Zsigmond utódainak van 5 öröksége, Balog Zsuzsa Székely Gábornénak 4, Eperjesi és Balog résznek 3, Deési Zsigmondné Kakucsi Julinak 2, Gámán Andrásnak (Macskási-féle) 6, Erdélyi Györgyné Balog Borbárának (Fejérvári) 3, Dezső Gábornénak 2, Br. Henter Ádámnak 4, Apor Gáborné Orbán Katának 4, vargyasi Dániel Istvának 3, Sarmasági Juli Kornis Péternének 3, Hadnagy Andrásné Gyalai Klárának 3, Galambosi Józsefnek anyja Erdélyi Borbára jogán 5, fia: Samu, leánya: Druzsi Deési Lászlóné, Sombori Jánosnak 3 és egy új, Marjai Albertnek 4, Gör. kath. egyháznak 1.
U. o.
1777-ben* Deési Zsigmondné Kakucsi Juli itteni részét Balog Györgynek adta zálogba, melyre gyermekei: Juli és Gábor újabb ősz-szeget vettek fel.
Torma gyüjt.
1779-ben* birtokosai: csókfalvi Hadnagy András, Gámán András, Rácz Antal, Erdélyi Anna, Siska Elekné, Szacsvay Ádám, Kakucsi Juli Deési Zsigmondné, Fejérvári Klára Torjai Gáborné és Szakmán János.
U. o.
2251781-ben* léczfalvi Szacsvai Ádám egyfelől neje Kifor Ilona jogán egyik birtokosa, de Hadnagy Andrástól is bir zálogba a Galambos József-félét, kinek leánya Viski Pálné Kornis Évának adta zálogba.
Megyei ltár.
1786-ban* birtokosai: Szacsvai Ádámnak van 28 jobbágya, 5 zsellére, özv. Rácz Antalnénak 2 jobbágya, Gámán Andrásnak 6 jobbágya, 2 zsellére, Balogh Györgynek 2 jobbágya, Sombori Gergelynek 1 jobbágya, özv. Siskai Elekné Erdélyi Annának van 2 jobbágya, özv. Újfalvi Sámuelnénak 3 jobbágya, báró Henter Antalnak 4 jobbágya, Deési Zsigmondnak 2 jobbágya, Palatkai Lászlónak 3 jobbágya, 1 zsellére, Somlyai Mártonnak 2 jobbágya, Dániel Évának 3 jobbágya, Sárközi Gergelynek 2 jobbágya, Tarcza Jánosnak 1 zsellére, Fejérvári Györgynek 1 zsellére, Maczinika Graurnak 1 zsellére.
Erd. főkormsz. ltár.
1789-ben* Erdélyi Anna Zsiska Elekné 2 örökségét sógora Somlyai Mártonnak adta zálogba, ettől átvette Balog György 1791-ben.
Torma gyüjt.
1793-ban* Kádár Zsigmondné-féle 2 telket Kornis Éva Rácz Antalné váltotta ki, mely Rácz Imre és Antalra szállt.
Megyei ltár.
1794-ben* Erdélyi János és Anna néhai anyjuk Balog Borbára itteni örökségén megosztoznak.
Proclam.
1794-beli birtokosok* br. Dániel Éva, Székely Gábor, Palatkai László és Tyekár Gligor s Nagy István* egy telkes nemes.
Megyei ltár.
Megyei ltár selejt. 102.
1800-ban* Erdélyi. János, István és Anna később Siska Elekné itteni részüket Balog Györgynek vetették zálogba.
Megyei ltár.
1808-ban* Szacsvai Éva Balog Györgyné, Persa Zaharia és Pap Sándornak követelt részét kiadni ígérte.
U. o.
1811-ben* Rácz Antal egyik birtokosa, kitől 1818-ban Kádár Eszter Bigye Antalné perelt ki egy részt.
U. o.
1816-ban* Hosszú Gergely birtokos.
Megyei ltár selejt. 681. sz.
1820-ban* birtokosai: Alsó Istvánné Gámán Eszternek van 8 telke, g. Rácz Jánosnak 7, czegői Balogh Ádámnak 5, Deési Gáborné Rácz Katának 4, Hatfaludi Ferencznek 4, b. Henter Antalnak 4, g. Rácz Antalnak 4, g. Rácz Imrének 4, Ujfalvi Samunak 3, czegői Balogh Zsigmondnak 2, Katona Lászlónak 2, Székely Eleknek 2, Székely Gábornak 2, Weér Klárának 2, Keczeli Istvánnak 1, Pataki Mártonnak 1, Sombori Elcknének 1, Weér Lászlónénak 1, Novak Mártonnak 3. Szabad nemes telkesek: Nagy, Pap, Hiriskán.
Erd. kanczellária ltára.
1830-ban* birtokosok Székely László, Gázmár István, Rácz Zsófi, 226Cserényi Ferencz, br. Henter József, Hatfaludi István, Pap Jakab fia Samu, Nagy Mihály, Deési Sándor és Gáborné.
Megyei ltár.
1838-ban* van 13 magyar immúnis nemes lakója, kik közül írástudó 2, írástudatlan 11.
Megyei ltár.
1843-ban* van 6 magyar és 6 oláh ajkú nemes lakosa. Ugyanez évben* Nemes József itteni zálogba adott részét visszaváltja.
U. o.
Erd. Tábla Trans.
1844-ben* Siska Anna Fotosi Balogh Józsefné az 1794-iki osztály alapján itten örökséget keres.
Proclam.
1863-ban* br. Bánffy Albert, özv. Bálintfyné Bigye Zsuzsanna, Nemes József, Katona Erzsébet, Benedekfi István, Alsó Róza, Mártonffy Kata, Keczeli Mihály, Székely Lajos, br. Henter József, Cserényi Dániel, Károly és József, Ujfalvi Samu és Ádám úrbéri kárpótlást kapnak.
Urb. Wes. 84–179. l.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: Surányi Sándor, Pap János, Pap Vaszilika és Stefán, Nagy János és Károly, Hiriskán Vonucz és Juon, Deési Károly és Imre, Jokus János, Kovács László és Orosz Tódor.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosai (1898): Surányi Sándor utódai, vétel útján a Sombori-féle birtok, 146 h. 800 öl; Deési Ferenczné, 83 h. 634 öl, öröklés.
Lakosai kezdet óta túlnyomóan oláhok, kikkel együtt tekintélyes számban laktak magyarok is. A török hódítás korában a magyarság nagy része elköltözött innen. A hagyomány azt tartja, hogy e község lakossága egykor a révkolostorbeli szerzetes rendnek lettek volna jobbágyai, de ezt adataink nem támogatják.
Gör. kath. egyházközség, fatemploma a Szent Paraskeva tiszteletére 1795-ben szenteltetett fel, e helyett 1896-ban új templomot építtetett az ekklézsia s ez év október 18-án előbbi szentről nevezve szenteltetett föl. Ez egyháznak jóltevői közül a Deési családot említhetjük meg, egyik harangját, mint feliratán olvasható, „Deési Terézia 1769”-ben, a másikat Togyerán Juon csináltatta „ugyanezen évben. Anyakönyveit 1826. év óta vezetik.
Papjai: Pap Miklós 1819-ben,* Marosán László és János, Pap László, Serbák, Demetreszku János s a jelenlegi, Kerebecz Mihály, 1879 óta.
Megyei ltár selejt.
Rendszeres iskolája 1866 óta van, 1875-ben új iskolahelyiséget emeltek és rendeztek be, 1891. év óta A.-Körtvélyes is hozzá csatlakozott.
Ev. ref. egyháza a szinyei fiók egyházközsége, mely az 1887. évi ref. névkönyv szerint 18 lelket számlált.
227Szorgalmas lakói kizárólag földmivelés- és állattenyésztéssel foglalkoznak; a férfiak fekete szokmányt, fehér harisnyát, báránybőr sapkát, nyáron szalmakalapot, varrottas mellre valót s bocskort viselnek. A nők színes házi szőttes szúrruhát és kötényt, úgyszintén színes főrevalót hordanak, mindkét nem fehérruháit díszesen kivarrva, hímezve viseli. Lakásaikat szalmafedél alá rakófából építik, rendesen egy szoba és pitvarból áll; díszei: a falra aggatott varrottas törülköző kendő s hímzett ágyneművel megrakott ágy.
Határa 1750-ben* közepes termésű, egy része pedig terméketlen s itt főleg zabot termesztenek. Jövedelmük s keresetforrásuk ugyanaz, mint a szomszédos Magyar-Bogátának.
Erd. főkormsz. ltár.
Adó alatt van 487 köb. vetésre való szántó, 165 köb. őszi búza, 322 köb. zab, 8 köb. törökbúza, borsó, 58 szekér szénafűve, malmuk jövedelme 6 frt; 127 jármas marha, 73 tehén, 50 tulok, csikó, 265 juh, kecske, 81 sertés, 27 méhköpű, több pálinkafőző üstje.
1822-ben határa* első osztályú adózás tekintetében, bár nagyon hegyes és meredek, oldalos fekvésű s jól- megmivelve eléggé termékeny, őszi, tavaszi búzát, zabot és alakoron kivül még törökbúzát termesztenek.
Torma Károly hírneves tudósunk kutatásai közben itt régi fegyvereket s hadi felszereléseket talált, mint mondják, az Erdélyi muzeumba küldötte be.
1841-ben* adó alatt van: 461 köbölnyi szántó, 390 1/2 szekér szénatermő rét, 21 ökör, ló, 42 tehén, 2 bornyú, 13 juh s kecske, 16 disznó, 2 méhköpű,
Megyei ltár.
„Csoroju Récsi” nevű csorgója jó vizet szolgáltat. Két felülcsapó malma közül egyik Surányi Lajosé két kővel, a másik egy kerekű özv. Deési Ferenczné tulajdona.
Határhelyek: 1864-ben* Malojisztyin, Funtuna Szavánuluj, Oszoju Kreczuluj, Lázur, Gropa Ráczuluj, Kerbunár, Teu Szkorusuluj, Várnyicze, Putin, Pentin, Fundu Dolini, Intre poráje, Láz gye padure, Pereu Korbuluj, Lupoje, állandólag itt tartózkodott farkastanyáról, Fundu Lupoji, Lezurelye, Ritur, Funtunyele, Lorintzu, Koszta keji, Pereu Szpineluj, Podurilye gyin zsosz; Plesa, Dimbuluj Dán, Podurj dupe szat, La timito, Válya Podurilor, Berk, Szeketur, Dumbrevicza, Lunke, Pojenyile, Zsijj, Dupe Gyál, La Szeketur, Pitseru Vakaruluj, Grope, Gyalu luj Guraszin, Funtuna rotaruluj, Válya seszurilor, Válya arinyilor; Válya riptyi, Gyalu riptyi, Zglamin, Doszu pirlazselor, Ogregyasze, Pereu Burcsilor, Pirlazse, Podu Lakuluj, Doszu Récsi, Lezurilye, La Dimburj, La rojba, Pereu Pucsoszuluj, Pojana din zsosz, Maru Funduluj, 228Koszta Bumbuluj, Fácza Luncsi, Oszoju Kaluluj, Koszta Maré, Armata, Válya Armátyi, Facza Armátyi, Lázu omuluj, Funtuna luj Tógyer, Doszu Armátyi, Dimbu Armátyi, Koszta Ojiczi, Burke, Szeketur, Gyalu Blági, Fácza Terguluj, Doszu Terguluj, Fundu Terguluj, Ruptur, Valya Terguluj, Dimbu Terguluj, Dupe szát Koszta.
Pesty Frigyes gyüjt.
1898-ban Podur, fensik; Pojény, erdei tisztás; Fácza luncsi, hegyhát déli oldal; Armata, fegyveres, állitólag a szomszéd községbeliekkel szomszédos és vitás terület lévén, fegyverrel foglalták el és tartották meg; Fácza tirguluj, itt valaha vásár lehetett s valószinüleg innen nyerte nevét, Delina.
1713-ban* 21 jobbágy, 6 zsellér és két nemes lakosa van, házainak összes száma 33.
Erd. főkormsz. ltár.
Lakossága 1750-ben* 26 jobbágy, 20 telkes zsellér és 8 kóborló családfő. Ez év elején 4 családfő szökött el Magyarországra s telkét üresen hagyta, birtokait még senki nem miveli.
Megyei ltár.
1857-ben van benne 91 ház, 471 gör. kath., 39 ev. ref., 27 izr., együtt 537 lélek.
1891-ben van benne 112 ház, 492 lakos, határa 1987 k. hold.
Adója 1749-ben* 282 frt, 1755-ben 215 frt 11 kr., 1775-ben 558 frt 58 kr., 1822-ben 324 frt 32 kr., 1898-ban 1375 frt 69 kr.
U. o.
