Bujdos.

Teljes szövegű keresés

Bujdos.
Nevének változatai: 1507-ben* Budos. 1577-ben* Bwdas. 1590-ben* Budos. 1594-ben* Büdős. 1595-ben* Butos. 1750-ben* Bujdos. Oláhul: Budus és Bodosu.
Dl. 28011., 32459. és 77.
2. L. Reg. Sig. Báthory 100–103.
Gyf. Doboka f. 1. nr. 36.
KM. Szolnok int. G. 8. R. 16.
Gr. Haller cs. ltár.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi neve eloláhositott alakja a régi Büdös forrás vagy pataknak, melytől nevét vette.*
Bujdos, ha ugyan bujdosástól vette volna nevét, mely 1750-től van használatban, az ide bujdosottaktól kaphatta.
Először emlittetik 1507-ben* Büdös néven.
Dl. 28011. 32459. és 77.
Fekszik Alparéttől délnyugatra hegyek által körülvett szűk katlanban, a határán eredő kis patak partján, Deéstől 26'8 kilométerre a csáki-gorbói járásban.
Első megemlitésekor 1507-ben* mint Alparét tartozékát találjuk, tehát eddig, mint ezentúl is, ugyanazok voltak birtokosai, mint Alparétnek. A mondott 1507. évben e birtok nádasdi Onger János fiainak János és Miklósnak magvaszakadtával, ezeknek Szobi Mihálylyal kötött kölcsönös örökösödési szerződése alapján, a király adományából Szobi Péter fiára Mihályra szállott.
Dl. 28011., 32459. és 77.
1521-ben* Héderfái Barlabási Lénárd erdélyi alvajda itteni részét végrendeletileg leányaira: Katalin Nyujtódi Demeterné, Magdolna Somkereki Erdélyi Gergelyné és Zsófia, Borbála, Fruzina hajadonokra hagyja.
Gyf. kpt. Divers. Cott. I. fasc. 2. no. 33.
2981573-ban* Miksa császár Radák Lászlót itteni részében megerősíti.
Lib. Reg. II. 734.
1577* előtt e birtokot Barrabási János csanádi püspök birja, ki Barrabási Ferencz és Mihálylyal, Bogáthi Ozsvátnével megosztozik, ez utóbbi leányát Kendi Antalhoz adta nőül s örökölte a Barrabásiak halála után ezek részét is.
Gr. Kornis ltár.
1577-ben* Báthory Kristóf a hűtlenségbe esett Radák Lászlónak itteni részét Kendy Ferencznek adományozza. Másik birtokos Sidó Balázs, köblösi Theke Lukács főispán veje, (Barcsai Magdolna nejétől való gyermekei: Borbára, Ferencz és Gáspár), kinek Budosi s Balog nevű jobbágyai emlittetnek. Ugyanazok birják 1590-ben is.*
2. Lib. Reg. Sig. Báthory 100–103.
Gyf. Doboka fasc. 1. no. 36.
1594-ben* birtokosa Sidó Balázs Özvegye Theke Borbála.
Km. szolnok int. G. 8. R. 16.
1595-ben* birtokosa Sáhy István, (Máté Tamás, Balás Lőrincz cs.)
Gr. Haller cs. ltár.
1597-ben* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett néh. Kendy Ferencznek (kit lefejeztetett) itteni részét a szintén hűtlen Kendy Gábor kiskorú fiának Kendy Gábornak adományozta oda. Másik birtokos* Sidó máskép Bujdos Ferencz.
Km. Szolnok int. K. 1., 10.
Gyf. Cent. Etraord. B. B. 21.
1599-ben* birtokosai Ravazdi György és Pataki János.
Gr. Kornis ltár.
1607-ben* pataki Pataki János itteni részét, melyet neki Sidó Balázs magvaszakadtával Rákóczy Zsigmond még ez évben* adományozott oda, Haller Gábornak veti zálogba.
Km. prot. E. 25. Gyf. Cent. A. 17. C. 19. és prot. Deus ad Auxil. 128.
4. Lib. Reg. 17.
1607-ben* Kendy István itteni részét Mindszenti Benedeknek átengedi, kitől örökölte Bánffy Annától való fia Gábor, kinek Pechi Erzsébettől való leányát Erzsébetet Kapi Gábor vette nőül s ennek gyermekei: Kapi János és György, Krisztina Gersei Pethő Istvánná és Erzsébet, először Bethlen Elekné, másodszor Toldalagi Jánosné, harmadszor Jábroczky Ádámné s végül Szőllősi Jánosné.
4. Lib. Reg. 208.
1613-ban* Kendy Krisztina Ghyczy Péternek, majd Németi Gergelynek özvegye, hívének Szásznyiresi Istvánnak az itteni Kendy-részt adományozza, ki 1618-ban* itteni birtoka után bujdosi Balog László dárdást állitja ki ez évbeli lustrára.
Km. prot. F. 23. és Szolnok int. K. 27. N. 19.
Rettegi gyüjt.
1621-ben* Nyiresi István a maga, úgy felesége Sidó Hedvig és fia András és Ferencz nevében tiltakozik az ellen, hogy Haller Zsigmond 1620-ban az itteni Kendy-részbe, melyet neki Kendi István és Krisztina adományoztak, magát beigtattatta.
Km. prot. C. 151.
2991623-ban* Sidó Hedvig Nyiresi Istvánné itteni részét férjének hagyja.
Km. szolnok int. N. 7.
1658-ban* Csáky Istvánnak itt 10, Nyiresi Istvánnak 10 adózó jobbágya volt, azonban neje halála után* a Bályogi Szénásiak kezére került. Szénási Miklós, ki magát Bádokról írta, 1677 tájt itteni részét Becski Zsigmond utódaitól váltotta ki, a kinek fia vagy testvére volt Kidei Szénási András s ennek leánya Mária Kismarjai Albertné, ennek Erzsébet Korodi Lászlóné, kinek egyik leánya Erzsébet Czegöldi Györgynétől fia Cz. László s ennek Butyka Juliannától Czegöldi Zsuzsa Bájó Lászlóné, Korodi Lászlónak másik leánya Mária Irsai Zsígmondné, leánya Mária Korda Sándorné, leánya Kata Botházi Egri Farkasné. Irsai Zsigmond itteni neje után birt részét és szerzeményét 2-ik nejétől Komáromi Krisztinától való fia Istvánra s ez neje Kolozsi Krisztinára hagyta, a ki 2-szor Kisbuni Vajda Gáborhoz ment nőül s ettől való árváira ruházta.
Torma cs. ltár.
Torma József. Belső-Szolnokmegye tört. kézirat 352. l.
1677-ben* Veglai Horváth Magdolna itteni részét férjére Lugosi Miklósra hagyja.
Km. Doboka H. 31.
1678-ban* Dési Szabó Ferencz itteni részét nejére Módra Sárára hagyja.*
Km. Szolnok S. 44.
E. F. L. III. 241. S.

Seréni Dolrottya Kádas Ferenczné, leánya: Kádas Katalin Füzesi Jánosné, ennek leánya: Füzesi Erzsébet Deési Szabó Andrásné, utóbb Sárközi Dávidné. 1669. Deési Szabó János, Borbála Kéry Gergely neje, Szabó Katalin, Kolozsvári Cserédi Zsigmondné, Szabó Ferencz; István Dési Szabó János neje Fejér Anna, Csanádi Anna, Csonka Mihályné Deési László, János, Judit, Katalin és Krisztina. Néh. Csonka Borbála Váradi Zsigmondné, Csonka György.
ki 1724-ben budosi részét (t. i. 1/3 részét) férjére id. Váradi Zsigmondra, ennek halálával rokonára Dési Judithra hagyja. 1732-ben Dési László, János, Judith, Katalin és Krisztina e részt, mely Csonka Borbála után reájuk szállott, cserébe adják b. Diószegi Ferencz, István, Mihály és Zsigmondnak.
Váradi Zsigmond leánya Krisztina b. Diószegi Mihályné.
1688-beli osztály alkalmával* Kapi Krisztina Gersei Pethő Istvánnénak jutott itteni részébe nemesi udvarházzal együtt 24 telek, ezen kivül a kecseti udvarház 24 telekkel, F.-Gyékényesen 12, Sajgón 6, 300Péntekben, Kecset-Szilváson 2-2, A.-Töőkön 18, Pánczélcsehen 9, Szótelkén 6 1/2, összesen 103 1/2 telek. Pethőné azonban magtalan lévén, gr. Apor Istvánnak idevaló s a sajgói, pénteki és kecseti részét elzálogosította 1697-ben jan. 13-án 12 ezer forintban, kitől Kapi Jánosnak Vitéz Klárától való gyermekei: Teréz Apor Lázárné és ifj. János e terhet elhárítva, örökölték Pethőné javait.
Torma cs. levéltár.
1689-ben* idevaló Vajda Sándor és Elek nemességet és adómentesítést nyert.
Kmonostori conv. Arm. B. 46.
1694-ben* birtokosai: Apor István és a Désy család.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1696-ban* Bujdos törökhódoltsági falu.
Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38.
1698-ban* I. Lipót császár Apor Istvánt itteni részében megerősíti, mely egykor Désy Istváné volt, a ki hűtlenségbe esvén, azt Kéry Gergely kapta adományba, ki azt nejére Szabó Borbálára, ez pedig második férjére Hidy Sándorra hagyván, Apor Hidytől megvette.
Erd. L. Reg. I. 527.
1702-ben* birtokosai gr. Apor István és Deési, máskép Csonka György,* kinek 12 házhelye volt itt. Deési, máskép Csonka Borbára.*
Erd. főkormsz. ltár.
E. F. L. XII. 1/2 22. O.
Deési ev. ref. egyh. ltár.
1754-ben* Miksa császár Pozsonyban 1572-ben okt. 27-én kelt nemesítő levele alapján Rákoczfalvi Rákotzi Ferenczet megnemesitvén, ennek utódai László (1694-ben) és János fia János s ennek fiai: Gábor, Jakab és János, kinek fia Vaszi, mint bujdosi lakos 1754-ben bizonyítja nemes voltát, Vaszi fia Kozma, fia Péter és ennek fia
O.-Bogáta 223. l. E. F. ltár.

Vaszi, fiai Von, György Glibor, Kosztán, Lupuj, Juon Vaszi, Juon, Iliszia, bujdosi lakosok Juon, Juon, Kosztán Vaszi ezek Pánczélcsehre költöztek.
1758-ben* Deési Kata n.-baczoni Balló Józsefné gyermekei Balló József, Mátyás és László birnak.
Torma gyüjt.
1765-ben* Deési Judit Kmita Jánosné.
U. o.
1770–73-ban* összeirt birtokos Altorjai Apor István apai-anyai jogon. Gyulafalvi Rednik Tódorné és János (Máramarosm. adományos), Csik-Nagy-Boldogasszonyfalvi Jánosi Ferencz armalis Apor udvarbirója. Czegöldi Györgyné Korodi Erzsébet. Az emlitett Teke Ferencz első 301neje Sombory Borbálától való leánya Zsófi, Boncznyiresi Dobay Györgyné, leányuk Anna Rödi Somlyai Gáspárné, kinek leánya Anna 2-or Kis-Dobai Dobai Fereczné, leányuk Márta Rettegi Viski Györgyné, kinek a többek közt leánya Anna Botos Gálné egyik birtokos s ennek testvére Viski Péter, fia Pál, fia József 1774-ben.*
Erd. főkormsz. ltár.
Torma gyüjt.
1782-ben* néh. Altorjai Apor Lázárnak Kapi Teréztől való leányai Judit Tamásfalvi Tury Mihályné és Ágnes Magyarosi Tőkés Lászlóné tiltakoznak az ellen, hogy Kapy Jánosnak Ányos Zsófitól való leánya Kapi Éva báró Diószeghy Zsigmondné Weér Farkasnak vetette zálogba.
Megyei lt.
1791-ben* Irsai István itteni részét eladja.
Deési ev. ref. egyh. ltár.
1808-ban* az itt lakó adózó nemes Bank család.
Megyei ltár selejt.
1810-ben* Apor Lázárné Teréz, leánya Erzsébet Somlyai Albertné.
Torma gyüjt.
1818-ban* Bánk Ursz a nemesi felkelésben részt akar venni.
Megyei ltár selejt. 127.
1820-ban* birtokosai: br. Diószegi Mihályné Apor Zsuzsannának van 11 1/2 telke, br. Apor Lázárné Toldalagi Zsuzsannának 4 1/2, Bájó Lászlónak 2, Egri Farkasnak 2, Somlyai Jánosnak 5 1/8, Vajda Gábor örököseinek 2, br. Diószegi Ferencznek 1 1/2, 2 szabad, 6 adózó nemes s egy pap.
Erd. kanczellária ltár.
1838-ban* van benne 4 immúnis, egy adózó nemes, mind az öt írástudatlan és oláh.
Megyei ltár.
1863-ban* Miskéné Vajda Ágnes, Bájó István, br. Diószegi Antal, Somlyai János, Brencsán Albert, Erzsébet és Mária úrbéri kárpótlást kaptak.
Urb. Wesen. 70–178. l.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: 3 Ungur, 2 Román, 1 Rád, 4 Rakolcza (Rákótzi), 4 Karsai, 3 Tyira, 1 Kitta családbeli.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosa (1898) br. Diószegi Géza, 346 kh., örökség atyja br. Diószegi Antal után.
Lakosai, ha magyarok voltak is hajdan, még a papi dézmák világiasittatása előtt már elfajultak, nyelvükkel és vallásukkal együtt, mert királyi haszonbért nem fizetett s ma mind oláhok.
1658-ban* a gör. keleti egyháznak két papja van. Jelenleg a gör. kath. felekezethez tartoznak. Fából épült temploma a Szent Archangyalok tiszteletére 1785-ben szenteltetett fel, 1884-ben építették újra s 1887-ben szentelték föl. Anya- és jegyzőkönyveit 1826 óta vezeti.
U. o.
Jelenlegi papja Pap Sándor.
3021862 óta a szomszédos községekkel tart fenn iskolát és fizeti a tanitót.*
Megyei ltár selejt. 1730. sz.
A lakosok szorgalma nem terjed többre, mint a mennyit a szűk élelem és ruházat beszerezhetése megkíván.
1713-beli* hivatalos összeírás szerint fája, lisztelő malma nincs, őrlés végett egy-két mértföldre kell fáradni, legelője kevés és középszerű, az országúttól félre esvén, helyben semmi jövedelme s keresetmódja s bármerre mozduljon, rossz útra talál, Deéstől majdnem 4, a többi városoktól, mint Zsibó és Zilahtól 5–8 1/3 mértföldre esik, utolsó szükségben Sz.-Somlyóra sót is hord, többi keresetforrása: zab, méh és barom. Ez évi összeírás szerint: adós volt 140 frttal, ezért évi kamatba tartozott Szűkerékre 35 köböl tiszta búzát adni és ottan 200 kalangyát learatni. Közfuvarozás terhét csak hírből ismeri, forrása, itatója bőven; éghajlata gabonának, gyümölcsnek kedvező.
Erd. főkormsz. ltár.
Határa két fordulóra osztva, harmadában északnak, a többi keletnek fekszik, egy negyede jó, fele középszerű, a többi haszonvehetetlen, földje színe sárga, agyagos és fekete s e mellett nyirkos és silány az 1841-beli hivatalos adatok szerint.*
Megyei ltár.
1713-beli* hivatalos összeírás szerint trágya nélkül termi az őszi gabonát, de 1750-ben* már minden 2–3 évben szükségesnek állitották a trágyázást; középtermésben egy őszi szem után 3, tavaszi után 1 1/2 szemet ír.
Erd. főkormányszéki ltár.
U. o.
Adózás tekintetében az első osztályba soroztatott 1822-ben.*
U. o.
Adó alatt volt 1713-ban* őszi vetés alá való 256, 1750-ben* 1075, 1822-ben* 1261 vékányi szántója, ebből őszi búza alá használt 303 vékányit. Tavaszi vetése 1713-ban 5 véka, 1750-ben 116, tengeri termése 28 1/4 véka. Kaszálója 1713-ban 53, 1750-ben 106 és 1822-ben 228 3/4 szekérre való szénát termett fordulónként. Erdeje kevés s az is el van pusztulva.
U. o.
U. o.
U. o.
Határhelyek: 1864-ben* Spoelile, Alunisiu, Jertociu, Valea Otaraloru, Maru lui Ilié, Dealu Otaraloru, Popa, Poena Pantji, Subt Popa, la Poeni, in Surcarelu, la Valicele, Vatastina, Costa Francului, la Vezuni, Hagau Arinei, Funtuna la Vadutiu, Obarsie, Jertveiu la Ignatu, La Hrube, Sábt Hiju, in Balanu, Funtuna lui Balanu, Ripa ce mare, Ritulu branesti, Branestia, Valea Obarsiei, De in sus de satu, Immormentariulu, Ritu jurcaniloru, la Ciurgau, la Ripsióra, Fruntia Dotiei, la Alacuri, 303Risca, parau Riscei, Fatia lunei, Costa Hijului, Zapodea, Luncuntia, Fatia Luncie, Pareu funteinei lui Lazaru, Ritu rosiului, Furea rosiului, Rosiu, Sub vii, Lunca mare, Fundu luncei, Poena corbului, Calea Domniloru, Poena, Hagau, Carjobu, Gelnitii, Ritu securicei, Cararea jeleiului, Secatura, La Tauri, La Cruce, Pe Serbenele, Pe fatia Ancsiului, Pe Timeteulu celu vecehiu, La Gardu tiarini Comornicu, Labu Gladului, Cornea, Ponorele, Pe vale in jos, Cocosiu, La fidu, Subt Tigla, La Curmatura, Ritu lui Bolosiu, Haraburoia, In fatia lui Indreiu, Bulbucu, Subt Copaciel, Boba, La Tau Bobéi, La Piglau, La Frasine, Dupa Gujului Indriu, La funtuna ce de petra, funtuna stinului, Rotunda, Subt Rotundu, Hartopele rotundului, Chicera, Dealu Olpretului.
Pesti Frigyes gyüjt.
1713-ban* 7 jobbágy, 7 zsellér lakik benne 15 házban, el van pusztulva 7 ház. Volt ekkor itt 12 ökör, 8 tehén, 1 ló, 41 juh, 23 sertés és 7 méhköpű.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* van 23 2/4 telek, 7 egyh. nemes, 10 jobbágy, 14 telkes és 4 e nélkül való zsellér, 4 bujdosó lakosa. Adó alatt volt 24 jobbágy és zsellér, 107 ökör, 61 tehén, 11 bornyú, 294 juh, 80 sertés, 98 méh.
U. o.
1822-ben* 12 igás, 27 fejős, 5 fiatal marha, 30 juh, 2 kecske, 27 sertés.
U. o.
1841-ben* egyházi nemes 27 férfi, 15 nő, pór: 161 férfi, 172 nő, együtt 376 lélek, adó alatt volt: 6 nemes, 2 egyházi és 45 pór s volt 24 lovuk, 121 ökrük, 94 tehenük, 520 juhok, 119 sertésük és 53 kosár méhük s végre 1844-ben* 4 nemes, 43 pór, együtt 47 füst. Lelkek száma: 12 férfi, 12 nő nemes, 160 férfi, 170 nő, együtt 354.
Megyei ltár.
U. o.
1857-ben 62 házban lakott 381 gör. kath. és 7 ev. ref. lélek, együtt 388. 1886-ban 82 ház, g. kath. 386, r. kath. 2, zsidó 8, együtt 396; határa 1551 kát. hold.
1891-ben lakossága 426, ebből 4 róm. kath., 411 gör. kath., 2 ev. ref. és 9 izraelita.
1755-ben* adója tett 153 frt 3 krt. 1845-ben* 269 frt 35 krt. 1898-ban 1052 frt 66 krt. __
Erd. főkormsz. ltár.
Megyei ltár.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem