Csáki-Gorbó.
Csáki-Gorbó.
Nevének változatai: 1336-ban* Gorbo és Gurbo, 1525-ben* Maghar-Gorbo. 1528-ban* Gorbó. 1560-ban* Olah-Nagh-Gorbo. 1594-ben* Olah-Gorbo (Oppidum). 1768-ban* Csáki-Gorbo. 1831-ben* Garbo, németül: Gorbau, oláhul: Girbo.
Dl. 30295. és Gyf. kápt. N. 91.
Km. prot. Michael 181.
Deés v. ltár. 118. sz.
Gyf. kápt. div. Cott. I. fasc. 4. nr. 42.
Km. Szolnok Int. H. 1.
Megyei ltár selejt. 124. sz.
Consignatio Stat. Topogr. 61. l.
Nevét: gorb, grb ó-szláv szótól, mely hegyhát-at jelent, előnevét egykori birtokosai a Csákyaktól vette.
Először emlittetik 1336-ban* Gurbo néven.
Dl. 30295.
Csernek és Paptelke felől folyó patakok összetalálkozásánál, szűk völgyben fekszik Deéstől 42·9 kilométerre, a községről nevezett járásban.
A község minden oldalról sűrű szálas erdőkkel benőtt hegyek közt fekszik, a melyet csak akkor pillanthat meg az utas, ha már benne van. A szűk völgy közepén magaslaton épült a Haller grófok kastélya s udvari kápolnája, melyek mintegy ékkövét képezik a páratlan keretnek, melynek előállitásában szinte remekelt a természet. Nincs túlzás benne, midőn Hodor Károly azt írja róla, hogy ha még élne Rosseau, megtalálhatná itt az ő képzelt Ermenon villejét, azt a helyet, melyet a természetességhez visszakivánkozó emberi lélek mint életczélt keres. Csáki-Gorbó valóban egyike a legigézőbb pontoknak, melyben hazánk e része oly gazdag.
Gorbó első birtokosai a Sombor nemzetség tagjai voltak. Ezek névszerint Sombor fiai: Gyula és Pető, azon Gyula fia János és Pál fia András Gorbót, mivel szegénységük s másrészt a falu elhagyatottsága miatt nem használhatták, 1336-ban* Pogány Istvánnak adták és az ekkor Gorbóhoz tartozó Cserneket, Bezdédteleket, Salamon, Sombor, 348Tata, Komlós- és Baykateleket és két Kylych (Kilics) nevű hegyet cserébe Septér, Szilvás és Örményes kolozsmegyei birtokaiért.
U. o.
Valószinüleg ennek magvaszakadtával Gorbó és vidéke a Bebekek birtokába került, még Lajos király alatt,* de 1401-ben* Bebek Délre nádor s testvérének néhai Imrének fiai: László, Domokos és András Gorbót tartozékaival együtt, mely mind az almási várhoz tartozott, Zsigmond királynak cserébe adják Szikszóért.
1370. Dl. 29174.
Dl. 30754.
1427-ben* Gorbót mégis a Bebekek, névszerint Bebek Péter birtokában találjuk.
U. o. 28799.
1470-ben* Mátyás király néh. pelsőczi Bebek Imre fiának Pálnak magvaszakadtával Gorbót tartozékaival együtt Dengelegi Pongrácz fia Jánosnak, erdélyi vajdának adományozza.
U. o. 30321. és gr. Csáky ltár Lőcsén.
Ezután Gorbó az egész vidékkel egyetemben a kolozsmegyei Almásvárához csatoltatott s állandóan annak tartozékaként szerepel.
1509-ben* Bebek János e birtokát Somi Józsának vetette zálogba.
Gr. Csáky ltár Lőcsén fasc. 28. nr. 14.
1523-ban* Somi Gáspár s neje Perényi Margit s leánya Anna, Tornallyai Jakab erdélyi kamaragróftól felvett kölcsön fejében ezen birtokát neki lekötik.
Dl. 27617. és Km. prot. R. 89.
1525-ben* Somi Gáspár e birtokát adóssága fejében Tornallyai Jakab erdélyi kamaragrófnak köti le, de kevés időre, mert 1528-ban* Somi Gáspár birja.
Km. prot. Michael 181.
Deés v. ltár 118. sz.
1535-ben* Bebek Imre e birtok negyedrészét Balassa Imrének s nejének Somi Annának eladta.
Gr. Csáky ltár Lőcsén fasc. 28. nr. 11.
1551-ben* néh. Somi Gáspár leányai: Anna Balassa Imre özvegye s Borbála alsó-lindvai Bánffy Lászlóné birja.
Km. prot. AA. 117.
1554-ben* Somi Anna Özv. Balassa Imréné e birtok felét, mely a kolozsmegyei Almásvárhoz tartozik, férjének Patócsy Boldizsárnak hagyományozza.
Km. prot. Isab. Reg. 91.
1555-ben* Ferdinánd király Gorbót és egész vidékét Bebek Ferencz s fia György hűtlensége miatt tőlük elkobozván, azokat Bánffy Lászlónak s nejének Somi Borbálának adományozza.
Lib. Reg. II. 175., 176.
1555-ben* Somi Anna, előbb Balassa Imréné, jelenben Patochi Boldizsárné itteni nemesi curiáját egy elpusztult házzal, mely reá egykori providusa Tisza László és ennek Lukács nevű fia magvaszakadtával szállott, mely most el van pusztulva, Keczeli Oláh Boldizsár és neje 349Szerémi Annának adja szolgálataiért, melyet Özvegysége idején s azután is tett s az ehhez tartozó minden külsőségekkel és szántókkal vagy nyilas földekkel, melyeket minden tavaszszal ősi szokás szerint szoktak kiosztani, ugyancsak ekkor adja Paptelkén három népes jobbágytelkét is 50 arany forintban, melyet II. János király is megerősít.
Km. prot. Isab. Regina 135.
II. Rákóczy Ferencz fejedelem
1557-ben* pelsőczi Bebek Ferencz itteni részét nejének, Somi Ilonának adományozza.
Gyf. kápt. div. Cott. I. fasc. 6. nr. 5.
3501560-ban* II. János király e birtok felét néhai Bebek Ferencztől elkobozván, azt Báthory Kristófnak adományozta oda. E birtok másik fele Balassa Zsófiáé.
Gyf. kápt. Cent. A. 65. div. Cott. I. fasc. 4, 42.
1564-ben* II. János király néh. Somi Annától a gyermekeire Balassa András és Katalinra Matuznay Péternére szállott itteni részt hűtlenségük miatt elkobozván, Némethi Ferencz tokaji várnagynak s nejének Balassa Zsófiának s testvérének Balassa Margit hajadonnak adományozza oda.
Gyf. kápt. Cent. A. 54.
1572-ben* Miksa császár Balassa Andrást, Somi Borbálát, Balassa Zsófiát és Margitot ennek birtokában megerősiti.
Lib. Reg. II. 706.
1574-ben* Balassa András, Somi Borbála lindvai Bánffy Lászlóné, Balassa Zsófi Csáky Lászlóné és Margit özv. Bornemissza Benedekné, most Kendi Gáborné az almási és búzai uradalomba beigtattatnak.
Transm.
1577-ben* egy része a fejedelemre szálot, másik részében pedig Csáky László, Balassa Zsófia férje* birt,* első férje Némethi Ferencz.
Lib. Reg. Sig. Báthory 100–103.
Tatrossi cs. ltár.
Itteni jobbágya vagy biztos embere Boldizsár István. Lásd a Csáky család leszármazását Nagy Iván Magyarország családai III. köt. 87. s köv. lap.
1585-ben* Balassa Zsófia Csáky László özvegye magát első férjétől Némethi Ferencztől való fiának, néh. Zsigmondnak itteni részébe beigtatja, de ugyanekkor Némethi Ilona özv. Csáky Dénesné és fia Csáky Mihály annak ellentmondanak.
Km. Kolos. 13, 87.
1586-ban* néh. Csáky László fia István viszont Némethi Ilonát tiltja ki.
Km. prot. DD. 86.
1590-ben* néh. Balassa Margitnak első férjétől, néh. Bornemissza Benedektől való gyermekei: Zsigmond, Anna és Zsófia Saffarith Györgyné, másfelől pedig második férje Kendy Gábor s attól való fiai: Kendy István és Gábor itteni részüket a vámházzal együtt maguk közt felosztották és őket 1591-ben* Báthory Zsigmond abban meg is erősitette.
Gyf. prot. Append 610.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 295.
A Kendyek közti 1590. évi* osztály szerint Kendy Istvánnak 1, ifj. Kendy Gábornak pedig 2 itteni jobbágy jutott.
Gyf. prot. Append. 610.
1592-ben* Báthory Zsigmond itteni részét, mely Csáky Dénes fia Mihály magvaszakadtával szállott reá, Csáky Istvánnak adományozza.
Km. Kolos C. 3, 91, 101.
1593-ban* Bornemissza Zsigmond két telkét Keresztury Benedeknek veti zálogba.
Gr. Kornis ltár.
1594-ben* gorbói Oláh Boldizsár és István birnak, rajtok kivül e városban Bocskay István a főbirtokos s a kinek jobbágyai Tamás és Kovács.
Km. Zolnok. Int. H. 1.
3511595-ben* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett néh. Kendy Gábornak itteni részét, t. i. 16 magyar jobbágyot* Bocskay Istvánnak adományozza.
Km. Doboka B. 56. 59.
Act. partic. 536. Pag. 1009.
1597-ben* gr. Csáky István Oláh Jánosnak egy itteni részt ad zálogba.
Gyárfás családi ltár.
1600-ban* Mihály vajda a hűtlenségbe esett Bocskay Istvánnak itteni részét Csáky Istvánnak adományozta oda.
Km. Kolos C. 92, 102.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond e várost a hozzá tartozó birtokkal adja Haller Gábornak és Bocskay Ilonától való fiait: Györgyöt és Zsigmondot, úgy néhai Bánffy Kristófnak Bocskay Judittól való fiát Lászlót Bocskay István végrendelete alapján, annak itteni részében megerősíti, de az igtatásnak Gyulaffi László özvegye Széchy Katalin ellentmondott.
4. Lib. Reg. 87. és Km. Doboka R. 26.
1608-ban* Oláh Boldizsár egyik birtokosa.
5. Lib. Reg. 76.
1620-ban* a fejedelem Haller Zsigmondot megerősíti azon részben, melyet egykor a hűtlenségbe esett Kendi István birt.
10. Lib. Reg. 141. és Km. Doboka II. 223.
1625-ben* Csáky István birja.
Gyf. Cent. K. 10. és Km. prot. T. 91.
1627-ben* a fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni részükben megerősíti.
Km. Doboka H. 33.
1632-ben* Rákóczy György Oláh Boldizsárt itteni részében új adomány czimén megerősíti.
17. L. Reg. 13.
1635-ben* Oláh Boldizsárnak 1634-ben kelt végrendelete alapján birja özvegye Nagy Lőrincz Anna és fiok Oláh István.
Gyárfás ltár. 360. l.
1644-ben* a fiscus Csáky István és László 36 itteni jtelkét és 22 puszta telkét elfoglalta, de 1645-ben* ismét vissza adta.
Km. Lymbus.
Km. Kolos C. 7.
1649-ben* idevaló nemes a Tisza család.
Gyf. kápt. Prot. Steph. Bárdi I. 218.
1652-ben* egyik birtokosa Oláh Dávid.
Gyárfás ltár 360. l.
1673-ban* Sárközi György itteni részét Alvinczi Istvánnak veti zálogba.
U. o..
1678-ban* a hűtlenségbe esett Csáky László itteni részét, t. i. 1 népes és 2 puszta telkét a fiscus elfoglalta.
E. F. L. XII. fasc. 13. H. Gyf. Misc. I. F. 3. nr. 33.
1680-ban* Alvinczi István halálával fia András és unokája Sárközi Erzsébet mikeszászi Deésfalvi Farkas neje megosztozván, az itteni, kalocsai, paptelki, szalonnai és alőri részek, mint szerzemények, Sárközi Erzsébetnek jutottak.
Proclam.
3521683-ban* Mikola Zsigmond özvegye Kamuthy Zsuzsanna itteni részét leányára, Mikola Ágnesre hagyja.
Gyf. div. Cott. I. fasc. 1. nr. 37, 45.
1694-ben* elpusztultnak írják.
Gyf. Doboka fasc. 1. nr. 23–24.
1695-ben* Oláh Boldizsár egy itteni részt gróf Csáky Lászlónak enged át.
Gyárfás levéltár.
1737-ben* a nagyalmási és gorbói uradalmat Csáky Borbála és Kata egymás közt felosztják.
Km. Cott. Szolnok, Kolos nr. 22.
1770-ben* birtokosa gr. Haller János.
Erd. főkormsz. ltár.
1801-ben* birtokosai: gr. Haller János özvegyének van 51, Salánki József özvegyének 1 telke.
U. o.
Csáki-Gorbó
1809-ben* birtokosai: özv. gr. Haller Jánosnénak van 37 telke, özv. Salánki Józsefnének 2 telke.
U. o.
1820-ban* birtokosai: gr. Haller János és Salánki József.
Erd. kanczellária ltára.
1863-ban* br. Jósika Samu, Lajos és János úrbéri kárpótlást kaptak.
Urb. Wes. 89. l.
1866-ban* az itt összeírt 129 füstből 2 nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosai voltak: br. Jósika Lajos, Balla Pál (Alőrről) és Sipos Péter.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosai (1898): br. Jósika Sámuel, 4002 kh., örökség br. Jósika Lajostól. Kőmives János és György, 148 kh., öröklés idősb Kőmives Jánostól. Sándor János, 144 h. Szörcsei Elek, 164 h.
353Tartománya: 1378-ban* Gorbo; …(te)leke, Nogoteluk, Haten, Kylsescemesnye, Zalha, Palata, Lokson, Torokvasarhel, Wzwe, (H)uzyumezeu, Chabanka, Felozuey, Vrochk, Charnateleke, Bezdegh, Wlch, Hagmas, Tybatelkey, Posahasa, Rigofezig és…
Dl. 28006.
1554-ben* Bezdéd, Búzamező, Csáka, (Csáki)-Gorbó, Csernek, Csobánka Alsó-Felső, Csömény. Gyurkapataka, Hagymás Alsó, Hosszúmező, Kabalapatak, Kalocsa, Klicz, Ködmönös, Kő-Lózna, Krisztolcz Kis- és Nagy; Lózna Nagy- és Kis, Oszvaj, Paptelke, Rogna, Salamon, Somfalva, Szalonna, Szurduk, Tótszállás, Veczk, Völcs és Zálha.
Km. prot. Isab. Reg. 91.
1557-ben* (Gorbó)-Muncsel. 1591-ben* Oszvaj kivételével a fentebbiek mind és még Konkolyfalva, Bagófalva, másként Mélypatak és Topilla-falva, másként Mélypatak. 1592-ben* Uj-Lózna.
Gyf. Div. Cott. I. fasc. 6. nr. 5.
Km. L. Reg. Sig. Báthory. 295.
Km. prot. A. 286.
1667-ben* Banyka, Balázsháza, Kettősmező, Salygo, Thoho (Tihó), Kalocha, Paptelke, Doboka és Salamon, Nagy- és Kis-Krisztolcz, Muncsel, Szalonna, Braczkafalva, Bagófalva, Tóthszállás, Glicz, Kis- és Nagy-Lózna, Lóznakő, Ködmönös, Szakatura, Rosnya, Konkolyfalva, Harasztos, Búzamező, Zálha, Kiskabalapatak, Chiurfalva máskép Újfalu, Bezdéd, F.-Csobánka, Csernek.
Km. Doboka R. 26.
Csáki-Gorbó az ős időkben lakott hely volt. A rómaiak a tihói castrumtól mintegy 12 kilométerre fekvő község közepén, a völgyből kiemelkedő dombon, hol most a br. Jósika kastélya van, kisebb castrumot vagy valamely más erősséget építettek, mely a Gorbó-völgy s azon fel Pánczélcseh, Vajdaháza, Drág felé vezethetett közlekedési vonal fölött őrködött. Az érdekes kastély alatt a csűrök felé vezető út balján, a mostani uradalmi haszonbérlői lak mellett, egy római fürdő-épület maradványait lelték meg 1878 tavaszán, a nevezett lak előtt lévő talaj leegyengetése alkalmával. A romok közül különféle nagyságú téglák, cylinder alakú boltozat-csövek, lábas téglák, melegvezető csövek, fedél-cserepek, cserépedények egész halmaza került napfényre, mint Torma Károly nagynevű tudósunk* írja. Ő maga 1879-ben az épület falának 4·70 méter hosszúságú részletét látta s a fürdőnek téglából készült oszlopait részben megtalálta.
A „A Lymes Dacicus. felső része. Budapest 1880.” Kiadva a Magy. Tud. Akad. Értekezés IX. k. II. sz. 88–89. l. E. mű I. köt. 216. l.
Paptelke felé vezető Intre vei = az árkok közt nevű dülőben a Doszu macskásuluj alatt 1874-ben egy ara votiva töredékét lelték.*
Feliratát: „Archeologisch-epigraphische Mittheilungen aus Oesterreich” III. k. 1879. 88–90. l. 8. sz. alatt közölte Torma Károly.
354Ugyanitt a Doszu macskásuluj hegyoldal délnyugati lejtőn lévő szántóján Turian György idevaló lakos 1877-ben törökbúza-kapálás alkalmával cserépedényre talált, mely nagy mennyiségű római ezüst érmet tartalmazott. Ebből Torma K. 27 drbot tudott csak az erdélyi múzeum régiségtára számára megmenteni és összegyűjteni.*
13 különböző uralkodó pénzei voltak, sorozata közölve „Limes Dacicus.” 90–91. l.
Ugyanitt 1877-ben „La ruen” dülőben érdekes és különböző kő- és bronzeszközöket,* úgyszintén a Gyalu Rézáré hegy csúcsán szintén érmekre bukkantak.
U. o. 91. l.
Kezdettől fogva népes helység, az uradalom egyik központja. Itt találkozott össze Rákóczy előcsapatja 1659 aug. 25-én Mikes Mihály vezérlete alatt Barcsai fejedelem fizetett hadával.* Itt történhetett ekkor az a heves küzdelem a testvérnemzet közt, melyet Enyedi Pál leír.* Oláh neve ellenére is magyarok lakták. 1677–78-ban* török hódoltság alatt lévén, teljesen elpusztult, úgy annyira, hogy egyetlen lakosa sem maradt s még 1694-ben is* elpusztultnak iratik s vele együtt pusztították el Nagyvárad megvétele után a török-tatár csordák a szomszédos községeket.
Kővári Erd. tört. 5. köt. 83. l.
Erd. Tört. Ad. 4. k. 300. l. Lásd Deésnél.
Tört. Lapok. 1875. évf. 981–82. l.
Gyf. Doboka fasc. 1. nr. 23–24.
Oláh lakosai csak 1712 után kezdenek elszaporodni. 1830–1846 közt br. Jósika Jánosné czukorgyártás, selyemtenyésztés ez óljából 30–40. sváb és még több cseh és tót családot telepitett* ide s főképpen Tóthszállásra, kiknek utódai ma teljesen eloláhosodtak.
Kővári. Erdély Statistikája.
A XVII-ik század első felében virágzó ev. ref. egyházközség. A lelkésznek minden házas ember egy kalangya búzát, egy véka zabot, fél véka kölest s 55 pénzt fizetett. Tettek két köböl vetésre való szántást s termését betakarították a két darab kerttel együtt, s fát adtak elegendőt.* 1643-ban* az idevaló ev. ref. egyházközség tagjai, egy földesurok lévén, a dobokamegyei búzaiakkal ezen egyházközség részére 6 frton egy harangot vásároltak. 1890 óta* a pánczélcsehi ev. ref. körlelkészség leányegyháza 45 lélekkel.
Almási. A deési ev. ref. egyházkerület tört. Kézirat 520. l. az egyházkerület ltára, Deés.
Széki esp. ltár.
Ev. ref. Névkönyv 74. l.
A vallásújitás előtt az egész község a Salamon apátsághoz tartozott.*
Hodor. Dobokamegye Esmert. 561. l.
A kastély udvarán róm. kath. kőtornyos temploma vagy udvari kápolnája 1783-ban épült. Szent Ferencz-rendű szerzetesek végeznek benne isteni szolgálatot. Ujabb időbeli papjai Bartalics Viktor, Miklós 355Timotheus, Andrássi Rafael 1848–49-beli hős, hazafiságáért József-stadt börtöneiben szenvedett. Jelenleg Holló Tamás.
Hodor. Dobokamegye Esm. 561. l.
Hodor. U. o.
A gör. kath. felekezet temploma a község nyugati részében fából 1738-ban épült, Mihály és Gábor angyalok nevére 1891-ben szenteltetett föl újólag. Jelenlegi papja Jovián András.
Báró Jósika Jánosné 1830-as évek elején iskolát s óvót állitott fel gyári munkások gyermekei számára s teljesen felszerelte, két tanitót fizetett, de 1848 nyarán megszűnt.
A gör. kath. felekezet iskoláját a báró Jósika család segélyével 1851-ben állitotta fel.
Állami iskoláját Vas Imre szolgabíró buzgólkodása folytán 1879-ben engedélyezte a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a következő év tavaszán nyílt meg, segélyére sietett br. Jósika Samu, ki egyik házát díjtalan ajánlotta föl e czélra. 1896-ban Kőmives János jutalmakra 50 frt alapítványt tett. Kezdetben egy férfi és nő tanitott 1887-ig, azóta Ozsváth Kata egyedül oktat.*
Iskolai történetét bővebben Kádár József Szolnok-Dobokam. Nevelés- és Okt. tört. 130–135. l.
A XVI-ik század második felében e községet városok sorában találjuk. A római castrum romjaira épített váráról kapta valószinüleg város nevét. A XVII-ik században a Csákyak Búzában és itt tartózkodtak, nagy udvart s személyzetet tartva. Jelenlegi barok stylu kastélyt Haller János építette, a mely falakkal volt körülvéve. Most a járási és szolgabirói hivatal, kaszinó, takarékpénztár, állami népiskola s a már említett kápolna; gazdag családi könyvtár 2000–2600 kötettel van benne elhelyezve. A kastély udvarába a dombot északnyugatról megkerülve lehet bejutni díszes kapun, mely felett a Hallerek czímere, a homlokzat csúcsán kőből faragott Herkules alakja áll, két szélén egy-egy pánczélos vitéz, oldalvást nyugvó helyzetben a czímer alatt e felirat:
K.
ILLMVS D. C.
IOA: HALLER
A. MDCCLXVI.
ILLMVS D. C.
IOA: HALLER
A. MDCCLXVI.
Az udvar közepén franczia fedeles kút, 16 öl mély s a gorbói patak forrásával van összeköttetésben, a leszállásra berakott kövekkel van ellátva.
A község a Csákyakról a Hallerekre s ezekről leányági jogon a 356mai birtokosok, a Jósika bárók kezére került. Jelenleg Jósika Samu br. volt ő Felsége személye körüli miniszter birja.
Kemény Zsigmond „Tanulmányai”-ban* „A két Wesselényi” czím alatt érdekes képet rajzol a múlt századi nagyúri életről, melybe egy érdekes eseményt sző be Gorbóról. Zsibó ura, br. Wesselényi Miklós II-ik, nagy ellenlábasa volt a gorbói grófnak, Haller Jánosnak, ki rendszerető, csendes vérű aulikus ember volt, míg ő szenvedélyes, türelmetlen, legszélső patrióta. A politikai nézeteltérések súrlódásokra vezettek s állitólag egy kedvelt cselédjének befogadásáért 1782-ben egy reggel fegyveres hírnök jelent meg trombitaszóval Gorbó kapui előtt, a ki kijelentette a gróf embereinek, hogy ura nem tűrhetvén tovább a sértegetéseket, ezért hadat üzen a várnak, melyet ostrommal fog bevenni s földig rontani.
Pest, 1870, I. kötet.
A csáki-gorbói kastély kapubejárata.
Gróf Haller, a ki jól ismerte szomszédját, katonai segítség hiján, sebtiben felfegyverezte cselédeit s párthiveit s a kastély védelmét egy nála időző nyugalmazott kapitányra bízta.
A csata csakugyan bekövetkezett. Wesselényi harczra kész állapotba helyeztette a zsibói családi ágyúkat, felfegyverzett vadászaival, gazdasági hivatalnokaival s egy sereg lőszerekkel ellátott jobbágygyal gyorsan Gorbó ellen indult, úgy, hogy a grófnak már nem volt ideje az ütközet elől menekülni.
A kapitány elég bátran vezette a várőrséget, de az ágyúk szavára a rosszul felfegyverzett védő csapat szétszóródott, a nők, gyermekek pinczébe, padlásra menekültek. A kapitány parlamentaireket küldött fehér zászlókkal Wesselényihez, ki föltétlen megadást követelt. Erre az ágyúktól 357tört réseken s a kapun zeneszó mellett vonult a várba az ostromló csapat. A vár Wesselényi kezére került, a foglyok Zsibón zárattak el. A harcznak kibékülcs lett a vége, de a grófné Bécsbe utazott, hogy II. József császártól megtorlást kérjen. Erre katonai erő küldetett ki Wesselényi ellen, kit nagy hajsza után találtak meg és fogtak el Dátoson s Kolozsvárra kisérték. József császár – írja Kemény – szigorúan akarta büntetni az új Götz von Berlichingent, ki az ököljog régi világát Szolnokmegyében felújitotta. Wesselényit Kufsteinba vitték foglyul, a hol négy évet töltött.
1528-ban* már emlittetik vámja, midőn Somi Gáspár a deésieket az itteni vámfizetés alól felmenti.
Deés városi ltár.
1769-ben* az itteni vámon a Deésaknáról jövő terhes sósszekerektől egy, ürestől pedig fél pénz vámot szedtek.
E. F. L. XII 1/2 35. P.
1768-ban* vásár tartására kérnek jogot, melyet úgy látszik meg is kaptak; jelenleg két országos és látogatott vására van februárban sexagesima után való kedden és november 19-én.
Mergyei ltár selejt. 124. sz.
A negyvenes években ipar s gazdaság tekintetében vezérszerepet vitt. Br. Jósika Jánosné 1833-ban czukorgyárt állitott fel, melyhez a szükséges nyersanyagot az udvar szolgáltatta, ezt a betelepített svábok kezelték, 60–70 mázsa czukrot termelt. A negyvenes években az eperfa-tenyésztés mellett selyemgombolyitó intézetet állitott fel s itt 1846-ban behozott s Tóthszállásra telepitett cseh és tót munkások gyermekei végezték az e körül való teendőket.*
Kővári. Erdély statist.
Ez utóbbit br. Jósika Leó 1863-ban is miveltette, de czukorgyárát 1848 deczember 22-én este a Zsibóról Deés felé vonuló hadsereg báró Kemény Farkas vezérlete alatt az osztrákokat űzve, a birtokos udvari érzelmeért, fölgyújtatta s azóta romban hever.*
Kádár J. Belső-Szolnok- és Dobokavármegye tört. 1848–49. Deés. 1890. 158. l.
1857-ben a hidalmási kerülethez tartozott.
1878 óta járási, szolgabirói és körjegyzői székhely, van postahivatala, csendőrsége. Gyógyszertára 1881-ben állittatott fel „Héthegy” czimen.
Olvasó-egylete 1880-ban alakult Válya Ferencz főszolgabíró kezdeményezése folytán, könyvtára 580 kötet. Van 32 rendes és 14 kültagja. Helyiségét br. Jósika Sámuel díjtalanul ajánlotta föl s ő az egylet tiszteletbeli igazgatója.
„A polgári olvasó-egylet” megalapítója Pongrácz Boldizsár 1897 óta.
„Csáki-gorbói takarékpénztár részvénytársaság” 1893-ban alakult, 3581896-ban alaptőkéje 25000 frt.* Elnöke br. Jósika Sámuel. Vezérigazgató Válya Ferencz.
Lásd I. köt. 41. l.
Határa hegyes, tere kevés és termékeny, legelője tágas és jó. Szép szőlője a község keleti részén emelkedő Salamon hegyen gyarapodik, mint Hodor írja. Jelenleg inkább törökbúzát, kevés rozsot és zabot termesztenek. Gyümölcsöseiben alma, körtve, szilva és diófa.
Házaikat jobbára boronából építik szalma- és zsendelyfedél alá. Újabb időben sok szép épület emeltetik, részint téglából a községen keresztül folyó patak- s hegyoldaluk szolgáltatta homokkőből.
1830-as években nagyban főzték a pálinkát, melyet Zilahon értékesítettek. Gazdasági szeszgyárát és három kerekű és kővü malmát s a Jósika más gazdasági birtokait régóta a Tüzes család tartja haszonbérben.
A magyar völgyben (Valea Unguruluj) 18–20 hold terjedelmű vadaskertben dámvadat tenyésztenek, melynek jelenlegi állománya 64. A gorbói patakban néha szarvasagancsokra találnak, holott vármegyénk területén ma már sehol sem fordulnak elő szarvasok.
Kitűnő ivó- és itatóvizet La Valea Móri, Rezare, Kornu, Macskásuluj határrészekben levő csorgok, Valea Unguruluj, Pereu, Doszu belanuluj patakjai szolgáltatják.
Határhelyek: 1864-ben* Magyarok pataka = Valya Ungurilor; Paptelki völgy = Intre vej, Branyistya; Cserneki völgy; Hertye, Lunka, Pojana Béni (egy Benjámin nevű ember írtványa), Valya mori, La mezgus, egykor nyires (mézgatermelés?), Valya Tyityiráguluj, Ruen, kopár hely.
Pesti Frigyes gyüjteménye.
1898-ban* Lapuhos, Pereu oji, Hortya, Seszu la More, Gyalu Salomonuluj, Doszu popi, Jersovaje, Fundeture, Valea Kornyilor, Rezare, Kornu Macskásuluj* dülők.
Megyei ltár.
E dülőben római korbeli érmek, melyekből Ballok Károly itteni járásbiró többet megmentett s birtokában ma is láthatók, találtattak, úgyszintén kőkorszakbeli s bronz eszközök, csákányok, vastag cserépdarabok.
1700-ban* 5 jobbágy és 5 szabados lakosa van s az egész községben 7 lakóház.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* van egy nemes lakosa egy telkes házban, 46 jobbágy 26 1/2 telken 27 házban, 18 zsellér 12 telkes házban és 3 kóborló lakosa.
U. o.
1831-ben* 378 lakosa van.
Consig. Stat. topograph. 61. l.
1857-ben* házak száma 137, lakosoké 730, ebből róm. kath. 88, gör. kath. 620, ev. ref. 20, ágost. ev. 2.
Országism. tabella 32. l.
3591891-ben a lakosok száma 1052, ebből 151 róm. kath., 811 gör. kath., 3 gör. keleti, 50 ev. ref., egy-egy lutheranns és unitárius, 28 izraelita és 7 örmény-kath. Házak száma 180, határa 6375 k. hold. Adója 1898-ban 4538 frt 14 kr.
