Csatán.
Csatán.
Nevének változatai: 1540* körül Chyathan. Oláhul: Csetanu.
Km. Összeírások.
Nevét a szláv čatina = fenyő szótól vette.
Az Egyesült-Szamos bal partján, részben magaslaton s a hegyek aljában, Kaplyonnal átellenben, Deéstől 8.6 kilométerre, a deési járásban fekszik.
Kezdetben a Kaplyon nemzetségé lehetett, mert ezek birtoka kiterjed a Szamoson innen és túl egyaránt. E birtokot László erdélyi vajda foglalta el tőlük, kitől a királyra szállott s így juthattak hozzá a deésiek, illetőleg deésaknaiak.
Csatán először csak 1540 körül* fordul elő egy összeírásban s mint Deésakna tartozéka emlittetik.
U. o.
1592-ben* Deés város jószágának iratik.
Deés városi ltár.
1607-ben* Csatán Deés város birtoka.
Km. Szolnok Int. 83.
1625-ben* csatáni Kinde János és Rézmives házát Haller György fejedelem főhadvezére minden katona szállásadástól és gazdálkodás teljesítésétől mentessé teszi.
Deés város ltár.
1675 május 25-én* a gyulafehérvári országgyűlés Deés és a kaplyoni földesúr közt ennek itteni gátja miatt huzamos időtől fogva peres ügye és viszálya eligazítására Teleki Mihály, Bethlen Gergely, Sárpataki 339Márton, Mikes Kelemen, Lázár István, Sárosi és Bodoni György és Torma Istvánt küldötte ki.
Erd. országgy. Eml. 20. és november 25-iki 10. art.
1694-ben* birtokosa a fiscus.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35., 56.
1786-ban* birtokosa, Deés városának van 60 jobbágya, 6 zsellére és 8 szegénye.
Erd. főkormsz. ltár.
1788-ban* a fiscus a hűtlenségbe esett br. Diószeghi Sámuel itt levő földeit elfoglalta.
E. F. L. XII. 15. T.
1820-ban* birtokosa Deés városa, van 59 3/4 telke.
Erd. kanczellária ltára.
1863-ban* Deés város közönsége 72 jobbágytelek után úrbéri kárpótlást kapott.
Urb. Wes. 142. l.
1866-ban* nemesi jogú részbirtokosa: Róth Pál.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosai (1898): Deés városa, 1077 hold 19 öl. Ősi birtok, csatáni volt úrbéres közönség, 271 h. 840 öl. Örökösödés.
E községet Deés város telepitette és népesítette be az ide 1592 után* szökött jobbágyokkal, de vásárlás útján is szaporította lakosait.* Mint nevök gyanittatja, kezdetben oláh, magyar vegyesen lakta; túlnyomólag oláhságból állott, mely a kevesebb magyarságot magába olvasztotta.
Deés v. ltár.
1592-ben Farkas Andrást (Deés v. ltár).
A Básta és Mihály vajda korában innen a városnak több jobbágya megszökött. 1695-beIi* iratok szerint a város itteni birtokáról a múlt évi zavargások alkalmával két Popa János nevű jobbágya Apaffy Mihály apanagyfalusi és katonai birtokára, Gábra János és Merza László id. Wass György szent-gothárdi birtokára szökött.
Városi ltár.
Mihály vajda idejében* Dávid Gábor a kolozsvári unitár. ekklézsia birtokára Koródra (Kolozsmegye), de ezektől Bánffy kormányzó kiitélte feleségestül, gyermekestől. Ugyanekkor Gábra Simon, Tódor és Lázár János Haller Jánoshoz Gerebenesre; Gazdag Demeter Kályánba borosjenői Székely László birtokára; Farkas Pável Kötelendre (Kolozsmegye) Suki Mihály birtokára, a kitől vissza is ítélték; Faur János Teleki Mihályné Weér Judit birtokára Maroba, Máté, máskép Puskás Gergely Deésaknára; Popa Alexa ugyancsak Mihály vajda beütésekor a karai oláh ekklézsia birtokára.
U. o.
1625* július 18-án nemcsak a birtokos Deés város közönségén, hanem itteni birtokán is katonaság volt elszállásolva.
Torma gyüjt.
1717-ben* a tatárok beütése alkalmával 17 itteni jobbágya szökött el Deés városának.
K. M. összeirás.
340A jobbágyok tartoztak minden héten három napot dolgozni.*
1717-iki összeírás.
1748 szept. 30.* productiókor bizonyították be, hogy e községet Apaffy Mihály fejedelem adta a református Deés városának és hogy a város határán fekszik, elismertetven, birtokában meghagyatott.
Erd. főkormsz. és Megyei ltár. Torma gyüjt.
A deési ev. ref. templom
341Lakosai földmíveléssel, baromtenyésztéssel foglalkoznak, keresetforrásuk a fafuvarozás. Házaikat, gazdasági épületeiket rakófából és paticsból építik szalmafedél alá, újabban zsendelylyel fedik.
Gör. kat. egyháza 1774-ben kezd megalakulni, ekkor lett gör. kat. papját* a gör. keletiek a templomból kikergették. A gör. kath. egyház fából épült templomát 1790-ben szentelték fel, valószinüleg ekkor tértek át az unióra, az archangyalok tiszteletére. 1895-ben újra öntött harangja 315 éves volt. A nagyobb harangot 1847-ben Telegdi Róth Károly öntette, egy kisebbet 1888-ban az egyház hívei szereztek s ez román felirattal van ellátva.
Megyei ltár selejt. 170. l.
Papjai: Kovács Tódor 1835-ig, Marosán Gergely 1856-ig, Boksa György 1865-ig, Pap László 1886-ig, jelenleg Török János.
Iskoláját 1851-ben létesítette s tartja fenn ma is.
1750-beli* hivatalos összeírás szerint: Deés város birtoka, határának nagy része a Szamos mellett s eléggé termő, a hegyen fekvő rész pedig terméketlen. Kereskedése nincs. A föld terményeiből élnek s ez egyedüli keresetforrása, terményeit a deési heti és országos vásárain árusítja, melytől egy órai távolságra fekszik. Két fordulós határa 4–6 ökörrel szántható, trágyát kiván, de szegénységük miatt erre nem képesek. Egy köböl őszi búzavetésből középtermő időben lesz három kalangya, kalangyája két véka szemet ereszt, szintúgy a tavaszi gabona. Szőlője nincs, tűzre való fája elegendő, legelője kevés; szénát a fordulók szerint szoktak kaszálni.
Erd. főkormsz. ltár.
Adó alatt lévő szántója 395 3/4 köböl férőű, elvetettek 291 1/2 köböl őszi és a törökbúza kivételével 101 1/2 köböl tavaszi gabonát; törökbúza, borsó, lencse és köles vetéséből 19 köböl szem lett, szénája 266 szekérrel; malma 5 frtot jövedelmez; adó alatt van 106 jármas ökre, lova, 99 tehene, 31 tulok, csikó, 240 juh, 141 disznó, 22 méhköpű, főzőüst évi jövedelme 4 frt 37 kr. Iparosa két czigánykovács.
1822-ben* két fordulóra osztott határa a II-ik osztályba soroltatott adózás tekintetében, adó alatt volt 490 1/2 köbölnyi szántó, 218 szekér szénarét, 28 veder bort termő szőlője, 20 ökre, 24 tehene, 15 kecskéje és 7 disznója. Jelenleg határának térbeli része termékeny, gyümölcse kevés, van egy malma a Szamoson, a város tulajdona.
Megyei ltár.
1848-ban a Katona Miklós táborából a deési ütközet alkalmával 9 honvédhuszár a községen át menekülni akarva, megtámadták, egyet lekonczoltak, 8 pedig a vízbe fulladt.
342Határhelyek: 1788-ban* Buczszeg.
E. F. L. XII. 15. T.
1898-ban Lunka, Podu ungyuluj, Podu Mori, P. kmucsisori, Seszurell, Prund gye zsos, Sziget, Ungyulesze, Prundás dülők.
1540 körül* 33 jobbágy lakosa van, kik ugyanennyi házban vagy telken laknak.
Km. összeírás.
1713-ban* 7 jobbágy, 9 zsellér lakosa 11 házban lakik, el van pusztulva 5 ház.
Erd. főkormsz. ltár.
1717-beli* összeírás szerint van itt Deés városának 46 jobbágya s ezeknek 38 ökrük, 68 tehenük, 5 csikó, 28 bornyú, 74 sertés és 2 méhköpűjök. 6 zsellérnek 9 ökre, 8 tehene, 2 bornyúja, 9 sertése.
Km. összeírás.
Lakossága 1750-ben* 37 jobbágy s egy ily özvegy, birtokos zsellér 10 s egy ily özvegy, birtoktalan zsellér, kinek csak háza van egy, kóborló 5, melyből 2 czigány és 3 ily özvegy, kik 49 telken 51 házban laknak. El van pusztulva 9 házastelek, melynek birtokát a többi lakosok mivelik és fizetnek érette.
Erd. főkormsz. ltár.
1831-ben* 377 lakosa van.
Consignat. Stat. top. 35. l.
1857-iki népszámlálás szerint házak száma 115, van 2 róm. kath., 530 gör. kath., 7 ev. ref., együtt 539 lakosa.
1886-ban 592 gör. kath. és 5 zsidó, együtt 597 lakossal.
1891-ben 645 lakosból 628 gör. kath. oláh, 17 izraelita, házak száma 138, határa 2435 k. hold.
