Csicsó-Mihályfalva.
Csicsó-Mihályfalva.
Nevének változatai: 1405-ben* Myhalfalva. 1570-ben* Mihalyfalva. 1614-ben* Mihalifalva. 1615-ben* Mihajffalva. 1754-ben* Csicsó-Mihályfalva. Oláh neve: Mihélyésty.
Gr. Bánffy ltár. A. 11.
Km. Lib. Reg. Joan II. 191.
Transilv. fasc. nr. 40, 41.
Tatrossy cs. ltár.
Széki esp. lt.
Nevét alapitójától és azon vártól vette, melyhez kezdetben s azután is huzamos időn át tartozott.
Deésről Retteg felé vezető állami útban fekszik azon szűk völgy kinyílásánál, melyen át a csicsói hegyekből a Nagy-Szamosba siető s róla nevezett patak a hegységet ketté vágja. Deéstől 8-1 kilométerre a deési járásban.
Csicsó-Mihályfalva kezdettől fogva Csicsóvár tartozéka volt s azután is, hogy 1405-ben* a losonczi Bánffyak kezére került.
Gr. Bánffy lt. A. 11.
4261467-ben* a Bánffyaktól Mátyás király hűtlenség czímén elvette s Szerdahelyi Kis Jánosnak és testvérének Mihálynak adományozta.
Dl. 27916.
1553-ban* Csicsóvár tartozéka s magyar falunak neveztetik. Birók: Biliga Miklós és Ilyés István.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
1554-ben* Ferdinánd király e birtokot Bocskay Györgynek inscribálta; az igtatásnál jelen volt Horváth Pál idevaló lakos.
Lib. Reg. II. 126. és Km. Szolnok int. B. 20.
1566-ban* II. János király birja, kinek idevaló jobbágyai közül Kis Orbán biró és Major András esküdt emlittetik.
Torma cs. ltár.
1570-ben* II. János király e falut Szentgyörgyi Péter deák halálával Rátóti Gyulafi Lászlónak adományozta.
Km. Lib. Reg. Johannis II. 191.
1579-ben* Gyulafi László e birtokot végrendeletében három részre osztotta, neje Forgách Margit s két fia Gyulafi István és László közt.
Km. prot. 1578: 46.
1590-ben* a fejedelem Gyulafi Lászlót itteni birtoka után fizetendő dézma-fizetés alól felerészben mentessé teszi.
E. Libri Reg. I. pag. 17. és 18. Gyulaffy.
1590-ben* néhai Gyulaffi László fia László itteni részét adóssága fejében Szerdahelyi Imrefi Jánosnak leköti.
Km. prot. A. 34.
1594-ben* ide való nemesek Horváth Gergely és Mois Mihály.
Gr. Haller cs. ltár.
1597-ben* néhai Gyulaffy Lászlónak és Forgách Margitnak fia László e birtokát neje Széchy Katalinra, ennek halálával pedig Szerdahelyi Imrefi Jánosra (kinek anyja szintén Forgách Margit volt) hagyja.
Km. Doboka I. 2.
1603-ban* Gyulaffy László e birtokot Bogáthi Menyhértnek s nejének Bánffy Margitnak adja cserébe, de ennek Kentelki Perusich Máté* ellentmondott.
Transilv. fasc. 6. nr. 27. és Gyf. prot. Deus ad auxil. 78.
Gyf. id. prot. 95.
1604-ben* Gyulaffy László neje Széchy Katalin s leánya Zsuzsanna tiltakoznak az ellen, hogy férje, illetőleg atyja e birtokát Ghyczy Péternek eladni akarja.
Km. prot. B. 199.
1606-ban* Bogáthi Menyhért e birtokát nejére Bánffy Margitra hagyja.
Transilv. fasc. 6. nr. 31.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond Allya Farkast és nejét Bánffy Margitot e birtokban megerősíti, de az igtatásnál Gyulaffy László özvegye Széchy Katalin s gyermekeik Sámuel, Zsuzsanna és Borbála ellent-mondtak.
4. Lib. Reg. 187. Transilv. fasc. 6. nr. 34, 35.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond fejedelem Feltóthy Miklóst és 1608-ban* 427Báthory Gábor itteni nemesi házában, melyet neje után birt, új adomány czimén megerősíti és ugyanez évben személyét is megnemesiti.
Torma gyüjt.
5. Lib. Reg. 67.
Rákóczy György fejedelem.
1610-ben* Báthory Gábor fejedelem Mihályfalvi Gáli Jánosnak itteni házastelkét a papi ház és Thárnok Mihályé közt, minden közteher alól kivevén, megnemesiti.
Km. Szolnok Int. G. 7.
4281611-ben* Allya Farkas és neje Bánffy Margit Kendy Istvánnal e birtokra nézve 1609-ben kötött egyezségüket visszavonják, mely szerint* ők e birtokot bizonyos feltételek alatt neki adták.
Km. prot. C. 54. és Transilv. fasc. 6. nr. 39.
Transilv. fasc. 6. nr. 40.
1613-ban* Lissibon Gerárd óvást emel az ellen, hogy noha e birtok a fejedelem által 1611-ben neki lőn elzálogosítva, azt 1612-ben mégis Csáky István özvegyének Wesselényi Annának adományozta.
Km. prot. D. 77. Szolnok int. L. 13.
1614-ben* Bethlen Gábor elrendeli, hogy e birtokot Lissibona Gerárdtól, ki annak jogtalanul van birtokában, vegyék el, Allya Farkasnak és neje Bánffy Margitnak adják vissza.
Transilv. fasc. 6. nr. 41.
1615-ben* e falut Lisybona birja, kinek itt Dercze, Simon, Horváth, Élés nevű jobbágycsaládai emlittetnek.
Tatrossy cs. ltár.
1618-ban* Lisibona özvegye birja, ki itteni birtoka után egy gyalogpuskást, Herczel Mártont állitja ki ez évbeli lustrára.
Rettegi gyüjt.
1620-ban* birtokosai Lisbone Gerárd fiai Henrik, János és Rajnáid.
Km. prot. C. 107.
1626-ban* birtokosa Mikó Ferencz.
Torma gyüjt.
1631-ben* Mikó Ferencz e birtokba igtattatik.
Km. Szolnok int. Q. 4.
1631-ben* itteni egy telkes nemesek Nagy, máskép Gál János és Mézes. András, ki Feltothytól királyi vagy fejedelmi megegyezéssel itteni birtokát megvette s ekkor mint hadnagy, a vármegye zászlója, alatt szolgáltak.
U. o.
1641* augusztus 19-én Deésen kelt levelében a fejedelem megparancsolja, hogy Csicsó-Kereszturi Mihályt, volt árpástói ev. ref. papot, most birtokos és nejét Mészáros Katát a rettegi, de árpástói lakos Mézes Andrástól és neje gerothi Torma Frusinától vett itteni udvarházába igtassák be.* Ugyancsak ez évben Keresztúri András a Mihály fia, deák, itteni részét neje Szigeti Nyerges Bartos Erzsébetnek köti.
Proclam.
Lásd Árpástónál.
1642-ben* néh. Mikó Ferencz után a fiscus birja.
Km. Met. C. 46.
1650-ben* a fejedelem e birtokát Kassai Ferencz, Miklós és Annának adja cserébe.
Gyf. prot. Bárdi I. 215. és Div. Cott. II. fasc. 2. nr. 28.
1651-ben* ide való birtokos Keresztúri András s ennek Szigethi B. Erzsébettől való fia Péter deák s második nejétől Nemes Katától való leánya Zsófi gy.-szt-miklósi Nagy, máskép Székely Andrásné, unokája 1743-ban* Albert Mihály.
Torma gyüjt.
U. o.
1658-ban* Kassai Ferencznek itt 15 adózó jobbágya volt.
Torma cs. ltár.
4291666-ban* birtokosa Keresztesi Sámuel. A falut ez időben elpusztultnak mondják, úgy hogy alig van 6–7 lakosa.
Km. Lymbus.
1667-ben* Kassai Borbála s férje Keresztesi Sámuel.
Torma cs. ltár.
Erd. főkormsz. ltár.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1702-ben* egy telkes nemes a Nemes család hat tagja.
Erd. főkormsz. ltár.
1703-ban* adózó nemesek; Szabó János, Gál Péter és Tamás Miklós.
U. o.
1711-ben* Kereszturi Péter deák 1738. Kata, v. Miskolczi Zsigmondné Ferencz 1738. Zsigmond Ferencz 1769. István Szalacsi Sára Ferencz s ennek fia Mihály.
Torma gyüjt.
1711 február 1-én* Keresztúri István és neje itteni részüket Nemes Péternek (ki örökös jobbágya volt kozárvári, temesvári Rácz Istvánnak) és Görög, máskép Szabó Jánosnak adták el. Nemes Péter gyermekei Demeter, máskép Paul vagy Pelina és Ignácz 1717-ben. Görögnek 1744-ben Ignácz, ennek Sándor és János, kiktől gr. Lázár János per utján megveszi a Keresztúri-féle birtok egy részét. Másfelől Cs.-Keresztúri Andrásnak második neje Nemes Katától való leánya Zsuzsa és Keresztúri Péternek Kata leánya várni Miskolczi Zsigmondné s ennek gyermekein kivül Székely Andrásné az eladó, de Máramarosban lakó K. István rokonuk megegyezésével az örökös vásári czimet megrontván, 1790 tájt Keresztúri István fia Ferencz gr. Lázár Jánosnét, gr. Kornis Annát perbe fogja, melyet Ferencz fia Mihály gr. Lázár Istvántól kezéhez vett egy nemes telek czime alatt egy fél utczát külsőségekkel együtt a jelen század elején.*
Torma cs. ltár.
Torma jegyz.
1713-ban* Nemes Vaszi egy telket birt, kinek Miklós fiától való unokája János felét testvére Nemes Pelina Nemes Péterné fiának Lászlónak adta el, gr. Lázár János ezért cserébe Nemes Györgynek és Lászlónak Pecsétszegen adott 4 egész telket 1798 után.*
Csicsó-keresztúri Torma ltár.
Torma ltár.
1713-ban* ide való nemes Nemes Tamás alispán és Szabó család, 3-an laknak 3 házban, vagy egy örökségen.
Erd. főkormsz. ltár. Prod. J. l.
1723-ban* VI. Károly császár a Keresztesi Sámuelné Kassai Borbála halálával a következő családfa alapján: Kassai István leánya Anna Nemes Györgyné, ennek leánya Klára Mikes Györgyné, ennek fia Pál 430és ennek fia Mikes Kelemenre, a törökországi bujdosó és íróra szállt itteni részt, annak hűtlensége miatt br. Jósika Imrének adományozta.
Erd. L. Reg. VII. 417.
1724-ben* egyik birtokosa Nemes Tamás.
E. F. L. XII. 1/2 35. F.
1729-ben* Lázár János és Jósika Mózes birják.
Torma cs. ltár.
1754-ben* gyalakutai gr. Lázár János.
Széki ev. ref. egyh. javak összeírása 43, 45. l.
1786-ban* birtokosa gr. Lázár Jánosnak van 39 jobbágya, 5 zsellére és 2 szegénye.
Erd. főkormsz. ltár.
1813-ban* Keresztúri Mihály és neje Csengén Borbára és leányuk Módi Andrásné.
Proclam.
1820-ban* birtokosai: gyalakuti gr. Lázár Istvánnak van 37 telke, Keresztúri Andrásnak 2,
Erd. kanczellária ltára.
1839-ben* birtokosai: Gr. Lázár József, Keresztesi Mihály és Módi András neje Keresztúri Zsuzsa a Mihály leánya jogán.
Megyei ltár.
1841-ben* helyben lakó birtokosok Csicsókereszturi Mihály és pósi Módi Ferencz.
U. o.
1848. évi* birtokosok: Gr. Lázár József, Gsicsókereszturi Mihály.
U. o.
1863-ban* Gr. Kornis Ádám birja.
Megyei ltár selejt. 2421. sz.
1863-ban* Keresztúri Róza, Borbára és Zsuzsanna, Gr. Lázár József örökösei úrbéri kárpótlásban részesültek.
Urb. Wes. 118–166. l.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: Módi András és fia Elek, Székely Lajos és György, Horváth Gyula, Szilágyi József, Ákos és Mihály, Hari Ábel és Ferencz, Medán Györgye és Grigore.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi nagyobb birtokosai (1898): Gr. Zichy Antal, 563 hold 22 öl, Kornis birtok és posi Módi Elek örökség folytán.
E község a főútvonalba esvén, sok pusztításnak volt kitéve.
1405-ben* oláh falu. A XVI-ik században magyar lakta község. Básta pusztításait átszenvedve, 1661 július és augusztus hóban Ali basa török-tatár csordái teljesen elpusztították, lakóit rabszíjra fűzve elhurczolták.*
Gr. Bánffy ltár. A. 11.
Megyei ltár.
1704–7 között labancz had égette el Br. Tiege vezérlete alatt.
A baczai uradalom birtokosai a Gr. Lázár család oláh jobbágyaival népesité be a XVIII-ik században.
Kőtemploma a reformácziót megelőző időből való. Az 1643-ban* ev. ref. anyaegyházközség, filiája Bacza. Régi kőtemploma mellett iskolája, nagys. Szabó Márton mellett pedig a papi telek. Van egy harangja, 43122 forintot érő ezüst pohara, czinkancsója, tányéra s keresztelő ón-pohara.
Széki ev. ref. esp. ltár.
Pap, mester fizetése 1622-ik évtől fogva ismeretes.* Ekkor a papnak van 3 szénafüve s egy darab szántója. Az ekklézsiának Simon András-féle részből szántója, melyet Kovács Miklós ajándékozott az egyházközségnek.
Kádár József. Szolnok-Dobokavármegye Nevelés-okt. Tört. 139. l.
1710 körül* leány-egyházközsége lesz Baczának s megosztoztak a szent edényeken, melyek közül 1690 tájt* nagys. Keresztesi Samuné Kassa (Kassai helyett) Borbára, 1684-ben Kas (Kassai) Istvánné adtak és egy Damokos György által adott tapétán, melyet „Kecse”-nek neveznek.
Széki esp. ltár.
U. o.
1744-ben* br. Lázár Jánosné gr. Teleki Kata több rendbeli urasztalára való fehérneműt adott, melyek egyikén e felirat: „Az én fogadásomat megadom az Urnak egész népe előtt.” Az osztozás alkalmával annyira elszegényedett az egyházközség, hogy urasztali ezüst poharát is el kellett hogy zálogosítsa.
U. o.
1754-ben* a csicsó-mihályfalvi leány-egyháznak van egy mesteri telke a falu derekán, vele szemben a patak mellett kőtemplom, czintermével, két végében egy-egy zsellérház, jövedelme felerészben a baczai papé, fele az esperesé. Fekvősége 12 köböl vetésre való szántó 7 darabban és két 3 szekér szénát termő rétje. 40 forint 24 kr. pénze kamatra adva.
Széki ev. ref. egyházker. javak összeírása 42. l.
1831-ben* temploma romladozásnak indult, ablakai nincsenek. Egy két ágú fán kis harang. Két zsellér telke fele jövedelme az esperesé. Van temetője.
U. o. 225. l.
1863-ban* úrbéri kárpótlásban részesült.
Urb. Wes. 206. l.
1868-ban* van 11 hold 749 n öl fekvősége.
Széki esp. ltár.
Papjai: Nagy Szölösi János 1628-ban,* Árpástói Bálint, ki ülnök is volt 1639-ben.
U. o.
Önálló iskolája, melyben levitái s főleg a Háry család tanitóskodott, 1886. óta megszűnt. Ujabb idő óta Baczába, az állami iskolába járnak, vagy tanulás nélkül nőnek fel oláh nyelven beszélve. A baczai iskolát az állam 280 forinttal segélyezi 1898. óta.* Tanitója Gál József.
Vallás- és közokt. miniszt. rend. 7149. sz.
A gör. kath. egyház fából épült temploma a szent őrangyalok tiszteletére van szentelve. Anyakönyveit 1827 óta vezeti.
Iskolája részére a község területéből egy darab legelőt szakasztottak ki a magyarság kizárásával s ezután építették azt fel 1854 után. 432Földmiveléssel, baromtenyésztéssel foglalkozó lakói házaikat kőből és fából építik szalmafedél alá.
1543-ban* malma volt, Máté nevű molnára mint becsüs emlittetik, ma nincs.
Km. Doboka T. 50. és 85.
1727-ben szept. 15-én itt tartotta a megye egyik nagy gyűlését.
1750-ben* határának fele termékeny, a többi kevésbbé termő, malomkő kereskedéssel foglalkoznak. Vásárba a közel levő városokba járnak. Határa két fordulós, évenként trágyázást kiván, de így javitni nem szokták; egy köböl őszi vetés 5 kalangyával 10 véka szemet, a zab 7 kalangyával s 14 véka szemmel fizet. 54 szekér szénára való rétje évenként kaszálható, külömben fordulónként kaszálnak. Egy veder must ára 15 kr. Sem építő, sem tüzelő fája nincs elég, legelője külön nincs.
Erd. főkormányszéki ltár.
Adó alatt van: 229 köb. őszi búza alá való szántója, 133 köb. tiszta búza, 47 köb. tavaszbúza, zab, 7 köb. törökbúza, borsó, köles, lencse, 107 szekér széna, 625 veder must, jármas marha 85, tehén 63, tulok 3, 43 juh, kecske, 66 disznó, 41 méhköpű.
1822-ben* határának egy része téren, a többi sovány oldalon fekszik. Tartozott a 4-ik osztályba. Erdeje nem sok. Van ekkor 584 1/3 köböl szántója, 200 szekérre való rétje, 266 vedret termő szőlője, ma nagyrészben elpusztulva. 38 igás, 18 fejős marha és 9 sertése. Kir. árendát fizető helység. Jelenleg határa jó, gyümölcse az alma, körtve, cseresznye és szilva.
U. o.
Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban* jobbágyai évente Szent-Mártonnapon adót, karácsonykor pedig gabonát, zabot és csirkéket adnak. Tartoznak 1 hold földet bevetni, learatni s behordani, 1 vagy 2 napig kaszálni.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
1552-ben* Bank Pál 13 szolgája számára egy fél éven át bort és minden élelmi szert adtak 82 frt értékben, ezen kivül 60 köböl zabot, minek értéke 20 frt. A törvényesen adni szokott boron kivül is sokat fogyasztottak, melynek értéke 4 frt. A becsü szerint a lovak számára 13 frt áru szénát, s ezen kivül minden felgyújtott szénájukat lovaikkal felprédáltatták, mi által 25 frt árú kárt okoztak. Temesvári Mihály 57 köböl zabot csikart ki tőlük, melynek értéke 19 frt, adtak 12 bárányt 2 frt értékben, 6 fejős tehenet 8 frt értékben, 40 csirkét, mely megért 80 denárt, 27 libát 1 frt 35 denár értékben, 5 sajtot 30 denár értékűt. Vajat négy pintet, megért egy frtot, 655 tojást. A tiszt tőlük 13 malomkövet 433vett, de csak 5 frtot fizetett érette, pedig 21-et kellett volna fizetni. A rettegi tisztnek két ízben adtak négy köböl gabonát 3 frt és 30 denár értékben, ugyanide vittek 2 kas mehet, mely egy frtot ért. Négy szekér szállitott Apahidára szükségeseket. Ezen kivül az aratóknak fizettek 2 frtot, birságba egy emberen egy frtot szedtek fel.
U. o.
Határhelyek; 1622-ben* Felek, Monostorszeg felől, Bacza felől, Rettegi kő mellett, Szederjes (szénafű), Kender nyilak lábja (szántó), Mihályfalvi patakmart, Lukert (szántó), Büdöskútháta, Süblincs (szántó), Holtpatak, Kismalom (kaszáló), Rakottia szer (szántó), Tothigiaba (Tót-hidja) kaszáló, Malompadja, Rakottias megett (kaszáló), Szederjespataka, Kis rét, Solya pataka, Kemény pataka, Nyomás, Kerekmező, Oláhrét.
Széki egyh. jkönyv.
1754-ben* felső forduló: Szederjes, Sojapataka, Szőlők alatt, Oláhrét, Kis rét; alsó forduló: Szederjespataka, Kerekmező, Telek.
Széki ev. ref. egyházi javak összeírása. 42, 43. l.
1864-ben* Siolea, Kosta Gici, Husubele, Sforasele, Parau Sioli, Pe puha, Sidriesiu.
Pesti Frigyes gyüjt.
1898-ban dülői: Forrás, Kerekmező.
1653-ban* van benne 21 kapu jobbágy, 8 szegény, el van pusztulva 2 ház.
Transilv. f. 9. nr. 69.
1666-ban* 6–7 lakossal.
Km. Lymbus.
1703 körül* van benne 25 jobbágy, 17 zsellér és béres szolga, 19 szegény és 3 nemes, kik 43 telken laknak. Adó alatt van: 122 ökör, 48 tehén, 6 ló, 181 juh. Adója: 92 forint 50 krajczár, 17 1/4 köb. búza s ugyanennyi zab, 7 1/2 szekér széna s egy vágó marha. Három itteni nemes adót fizet 17 ökör, 3 tehén és 27 juh után. Adójuk 12 forint s egy szekér széna.
Erd. főkormsz. ltár.
Lakossága 1750-ben* 26 jobbágy, 2 özvegy, 3 zsellér, egy ily özvegy, 5 kóborló, 4 ily özvegy családfő, kik az utóbbiak kivételével 36 2/3 telken 42 házban laknak; el van pusztulva 2 házas telek, ezek lakói kihaltak, birtokaikat a többiek használják.
U. o.
1766-ban* van 18 ev. ref. férfi és 32 nő.
U. o.
1831-ben* lakosok száma 336.
Consig. Stat. topograph. 37. l.
1857-ben házak száma 79, lelkeké 459, ebből görög kath. 336, görög keleti 2, ev. ref. 111 és 10 zsidó.
1868-ban* 115 ev. ref. lélekből férfi 59.
Széki esp. ltár.
4341891-ben 577 lakosból egy róm. kath., 473 gör. kath., 88 ev. ref., 15 izraelita. Házak száma 102. Határa 1756 kát. hold.
Adója 1749-ben* 298 forint 7 kr., 1775-ben* 305 forint 10 kr., 1822-ben 213 forint 6 kr., 1898-ban 1434 frt 33 kr.
Erd. főkormsz. ltár.
U. o.
Csicsó-Polyán.
Nevének változatai; 1576-ban* Pollyan és Poyan. 1593-ban* Debrik-Poyan. 1609-ben* Pojan. 1630-ban* Pojana. 1658-ban* Felseo-Poján. 1663-ban* Csicsopoján. 1666-ban* Pojanadobrik. 1831-ben* Csitsó-Pojána. Oláhul: Pojény.
Km. Kraszna B. 52. Szolnok Int. B. 46.
Km. Neor. D. 18.
6. Lib. Reg. 54.
16. Lib. Reg. 58.
Torma gyüjt.
Kmonostori conv. Arm. F. 12.
Km. conv. Neoregestrata P. 19.
Consign. Stat. topograph. 38. l.
Nevét az oláh „pojána” szótól vette, mely nyelvünkön mezőt, erdők közt lévő tisztást jelent.
Hegyektől körülvett mély katlanban fekszik, csak dél felől való részén vezet egy keskeny völgy, hol a községen keresztül folyó patak tört utat magának Debrek község felé. Deéstől 28·8 kilométerre, a deési szolgabirói járásban.
Ez egykor rengeteg erdőkkel benőtt helynek egy kis mezejére állitólag egy Styir nevű család telepedett meg először. A hagyomány azt tartja, hogy a község a „Zsintyicza” határrészben épült. Hogy mikor költözött jelenlegi helyére, arról nem tudnak felvilágosítást adni.
Cs.-Polyán Szeszárma tartozéka volt, de mint ilyen még 1560-ban,* mikor az összes tartozékok felsoroltatnak, még elő nem fordul, csak 1576-ban,* tehát e falu csak 1560–1576 közt alakult.
Gr. Bethlen ltár.
Km. Kraszna B. 52, Szolnok B. 46.
1576-ban* Báthory István fejedelem a hűtlenségbe esett Harinnai Farkas János és Miklósnak e birtokát Báthory Kristófnak adományozta oda.
U. o.
1577-ben* Báthory Kristóf abba be is igtattatott,* de ugyanazon évben* néh. Harinnai Farkas Farkas fiai: Miklós és János annak birtokbavételétől Báthory Kristófot eltiltják.
Km. Szolnok int. B. 25, 46. F. 5.
Az igtatásnál jelen voltak: Bek és Zahul.
Torma cs. ltár.
1581-ben* néh. Harinnai Farkas Farkas fiai: Miklós és János a fejedelmet e birtokuknak eladományozásától tiltják.
Km. prot. 1578: 113.
4351585-ben* Harinnai Farkas, Miklós és János e birtok bitorlásától mindenkit eltiltanak.
Gyf. prot. Adam primus homo 188.
1589-ben* Báthory Zsigmond e birtokot Báthory András bibornoknak adományozta oda.
Gyf. Cent. P. 19.
1590-ben* Harinnai Farkas Miklós és testvérének néhai Farkas Jánosnak fiai: Tamás, István, János, Ferencz és Mihály, Báthory András ezen igtatásának ellentmondtak.
Km. prot. A. 35.
1595-ben* Farkas Miklós a maga és testvérének néh. János fiainak Tamás, István, Ferencz és Mihály nevében a fejedelmet e birtok bitorlásától eltiltja, hasztalan volt a gyakori tiltakozás, birtokukat többé nem kaphatták vissza.
Km. prot. A. 307.
1596-ban* Tahy István e birtokot, melyet Báthory András hűtlensége miatt Báthory Zsigmondtól kapott adományba, nejére Kendy Zsuzsannára hagyja.
Km. prot. A. 385.
Egy 1603-ik évi* feljegyzés szerint Erdélyi Jánosnak adományoztatott, mint a melyre öröklés útján jogot tart.
Urb. et. conscr. fasc. 65. nr. 87. B.
1609-ben* Báthory Gábor Rettegi Erdélyi Jánost e birtokában, mely Szeszármához tartozik, új adomány czimén megerősíti.
6. L. Reg. 54.
1624-ben* a fiscus magát a magvaszakadt Toki, másként Erdélyi János itteni részében beigtattatni akarta, de kozárvári Karomy Jeromos azon Erdélyi János leányával Annával nemzett leánya: Borbála nevében annak ellentmondott.
Km. Lymbus.
1630-ban* Karomy Jeremiás a maga és leánya Borbála nevében óvást tesz az ellen, hogy e birtokot Bethlen Gábor Szamosujvárhoz csatoltatta, Brandenburgi Katalin pedig* Fábián Márton és Böjti Istvánnak inscribálta.
Km. prot. L. 76.
16. L. Reg. 58.
1655-ben* II. Rákóczy György e birtok felét özv. gyéresi Böjti Istvánnénak Toroczkai Ilonának adja zálogba.
L. Reg. 558.
1653 és 1658-ban* a szamosujvári uradalomnak itt 4, Böjti István özvegyének 4 adófizető jobbágya volt.
26. Torma cs. ltár.
1663-ban* Falup idevaló nemes család.
Kmonostori conv. Arm. F. 12.
1665-ben* január 16-án Ebesfalván kelt adománylevelénél fogva Apaffy fejedelem Stér Jánost fiaival,* Gyurka, Farkas, Ábrahám, és Fülöp György puskásokat megnemesitt telkeikkel együtt. Kihirdettetett 1665 febr. 16-án és 1666 márcz. 20-án Szt-Margitán a megyei gyűlésen.
U. o.
Siebmach. Wapp-buch. IV. B. 15. Abt. T. 155.
4361665-ben* idevaló egy telkes nemes a Pintye család.
Km. conv. Arm. F. 12.
1666-ban* idevaló egy telkes nemes a Pópa család.
Km. conv. Neoregestrata P. 19.
1666-ban* Apaffy Mihály e birtokot, melyet II. Rákóczy György a Bojty családnak, ennek magvaszakadtával pedig Csegezi Tamásnak adott zálogba, kitől Vér György s neje Pongrácz Mária váltván magukhoz, abban őket megerősíti. Ugyanez év február 27-én Fogarasról kelt adománylevelénél fogva Apaffy fejedelem Papp Gergely személyét itteni telkével együtt megnemesiti.
E. F. L. XII. 1/2 fasc. 20. A.
1694-ben* birtokosai Vér György árvái.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 3, 5, 56.
1702-ben* Vér György fiai György és Boldizsár.
Erd. főkormsz. ltár.
1734-ben* birtokosa Vér Boldizsár és Vér György fiai: Mihály és György.
E. F. L. III. 177. A. C.
1750-ben* birtokosa Veér Mihály és Paleologus család.
Torma gyüjt.
1779-ben* e birtokot Vér Mihály fiai: László, András és Farkas maguk között felosztották, mindegyiknek egy nemes udvarház, Lászlónak 13 jobbágy s 3 zsellér, Andrásnak 13 jobbágy s két zsellér és Farkasnak 14 jobbágy s 2 zsellér; továbbá Lászlónak 3, Andrásnak 2, Farkasnak 1 pusztatelek jutott.
Gr. Bethlen ltár.
1782-ben* a fiscus e birtokot a Vér családtól magához váltván, a fiscalitások közül végleg kitörülvén, a gr. Bethlen családnak adja cserébe az ebesfalvi uradalomért, mely Apaffy Mihály herczeg holta után jutott a fiscus kezére.
Erd. L. Reg. XII. 234.
1786-ban* birtokosai: ifj. gr. Bethlen Pálnak van 22 jobbágya, 1 zsellére, 1 szegénye; gr. Bethlen Lajosnak van 20 jobbágya, 1 zsellére, 1 szegénye.
Erd. főkormsz. ltár.
1820-ban* birtokosai: gr. Bethlen Farkasnak van 25, gr. Bethlen Józsefnek 23 telke.
Erd. kanczellária ltár.
1859-ben* gr. Bethlen József itteni birtokát végrendeletileg fia Lászlóra s halála után gr. Bethlen Ferencz fia Sándorra hagyja.
Gr. Bethlen cs. ltár.
1863-ban* gr. Bethlen József és gr. Bethlen Pál úrbéri kárpótlást kaptak.
Urb. Wes. 71–90. l.
1866-ban* az itt összeirt 65 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosai (1898): gr. Bethlen Aladár 256 hold és gróf Bethlen László 206 hold ősi birtokok. Styir Nyisztor, Paleologus Gergely s János, Örökség és vásárlás folytán.
437Jobbágyszolgálmányok: 1781-ben* a jobbágyok hetenként 3 napot, a zsellérek 2 napot dolgoznak szekérrel és gyalog. Minden határán termelt gabonából – lencsét, borsót, paszulyt nem szoktak vetni – mint búza, zab, törökbúzából, bárány, kecske és méhből tizedet adnak; eddig a sertésből nem, de a mióta a gróf Bethlen család birtokába került, ebből is adnak dézmát. Minden jobbágy és zsellér, karácsony tyúkját, tíz tojást, fél kupa vajat, két véka zabot köteles a rendes dézmán kivül adni, az özvegyek pedig fonni, szőni tartoznak.
Gr. Betheln cs. conscr. birtokomban.
Oláh lakosai földmiveléssel és baromtenyésztéssel foglalkoznak. Új évkor a férjhez nem ment leányoknak és legényeknek itt is szalmabábukat tesznek a kapuja elé. Az öntözés Szent-György napkor van szokásban. Főtáplálékuk a tej, túró, paszuly s törökbúzából készült málé és puliszka. Öltözetük házilag kender és gyapjúból készül. A nők szőrkötényt vagy az úgynevezett színes katrinczát, juhbőr mellrevalót és bocskort viselnek. Házaikat és gazdasági épületeiket fából zsendelyfedéllel építik.
A község lakosainak nagyrésze egykor nemes volt, s mint ilyenek, állitásuk szerint részt vettek azon hadjáratban, a mikor Máramarosvármegyében a tatárokat legyőzték (valószinüleg 1717-ben), de ezután jobbágyokká lettek, mivel nemes-levelük elveszett.
Az 1817-iki nagy éhség alkalmával a környék lakói e falu határán gyűltek össze, kivándorlásra készülve, el is bujdostak jobbára Moldovába, jóllehet a hatóság mindent megtett ennek megakadályoztatására, búzát s más gabonát osztott ki közöttük.* Elment velük a község akkori birája Pateologus Gergely, a többiek nem, de ő 1818-ban* visszajött.
Megyei ltár selejt 607. sz.
U. o. 914. sz.
A gör. keleti hitközségnek bükkfából 1700-ban épült temploma. A templomot 1864-ben újból festetvén, Szent-Paraskeva tiszteletére szentelték föl. Harangjain 1702 és 1710 számok olvashatók.
1781-ben* az egyesült gör. katholikusok is egyházközséget alkottak.
Gr. Bethlen cs. ltár.
Lelkészei 1820 óta ismeretesek, a Márkus családbeliek viselték e lisztet. A jelenlegi papja Szigyártó Eftemia 1846 óta.
A felekezet az ötvenes évek végétől tart fenn iskolát, jelenleg Kis-Debrekkel közösen fizetik a tanitót.
1750-ben* határának fele közepes, más része kevésbbé termékeny, egyedüli keresetforrását a földmivelés és baromtenyésztés képezi, melyeket 438Szamosújvárt, Deésen, a szomszédos Retteg és Bethlenben árusítanak el. Határa két fordulós, 4–6 ökörrel szántható, évenként megkívánja a trágyázást de hegyes volta miatt nem lehet; egy köböl őszi búza vetés 30 kévével 6 kalangyát ad, kalangyája két vékát ereszt, a terméketlen részén 4 kalangya lesz, ennek kalangyája csak egy véka szemet ad. A zab köble 6 kalangyát, kalangyája 3 véka szemmel fizet közepes időben, szőlője nincs, erdeje elég, legelője kevés, kaszálni fordulónként szoktak.
Erd. főkormsz. ltár.
Adó alatt van: 384 köböl vetésre való szántója, 117 szekér szénára való rétje, 176 köb. búza, 472 köb. rozs, 163 3/4 köb. árpa, zab, 13 köb. köles, borsó, törökbúza, 117 jármas ökre, lova, 80 tehene, 16 tulok, csikó, 283 juh, 57 disznó, 20 méhköpű, főzőüstök jövedelme 48 kr.
1781-ben* határa hegyes, csak juhokkal és barmok legeltetésével trágyázható. Terményei az ősz-tavaszbúza, zab és kisebb mértékben a törökbúza. Egy véka vetés ezekből kétszeri szántásba vetve másfél kalangyát, jó terméskor is 3 véka szemet ad. Egy véka törökbúzavetésből 6 véka csősmálé lesz, öt véka csősből lesz szemül 2 véka törökbúza. Szénája szép és jó terem.
Conscript. gr. Bethlen cs. birtokomban.
Deés vásárait keresik fel, útja csak addig rossz, míg a falu határából kiérnek, azután jó, egyenes, a Nagy-Szamoson való átkelés, kivált áradások alkalmával, nagy nehézségekkel jár.
A nemességnek van 3 udvarháza hozzátartozó csűröskerttel, cselédlakással. Ezekhez tartozik 213 1/2 köböl férőü szántó, 19 1/2 szekér szénára való rét, erdő, elpusztult malomhely.
Az uraság újévtől Szent-Mihály napig tartat korcsmát, ezen túl új évig a község. Elkelt egy évben bor 18–24 pénzen árulva kupája, 100 veder; égett bor vagy pálinka negyedkupája 12 krajczáral mérve, 15 veder.
1822-ben* két fordulóra osztott határa a 3-ik osztályba soroztatott. Adó alatt volt 520 1/2 köbölnyi szántója, 431 1/4 szekérre való rétje.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenleg széltől, jégtől mentes határa gyenge; terményei törökbúza, tavaszbúza, zab és haricska. Állatai: ló, juh, sertés, bival.
Forrásvizei, csörgői kitűnő ivóvizet adnak, van sósvize.
Van két egykövü malma, de csak esős időben forog, jobbára kézi őrlővel pótolják a malom hiányát. Tulajdonosai: Berinczán Gyerászin, Márkus Nászta, Kriszte Demeterné.
439Épületnek való köve bőven, gyümölcsfái: alma, körtve, beszterczei szilva és dió.
A község északi részében négy körbástya vagy vár alapfalai láthatók, melyek két-két öl szélesek, kőből épültek, de mikor és kik építették, a lakosok nem tudják. A Zsintyicza határrészben régi vastag cserép- és vasdarabot, csákányokkal pénzt s más eszközöket is találtak, a melyek ismeretlen helyre kerültek.
Határhelyek 1734-ben:* Szincsere, Oszoju, Largu düllő, Valye Gloduluj, Polyan aluj Lal, Koszté Koraby, Groptyi patak.
E. F. L. XII. 1/2 20. B.
1769-ben:* Dumbrava, erdő; Lyorda, Válye Leorczy, La Lárga, Obersi, Plajucz, Podu Mihalkoe, Sengyicz, Mesztecsi, Arsicza, Gura Lárdsi, Zevoja, Válye Petricsel, Ferids, Picsoru Athanászóje, Koszta rumunyaszke, Szakatura Tatarászke, Szila Turcsele, Balta szaráta, Krucsa, Ringoja, Frácziu, Szincsire, hegy; Válye Gloduluj, Szimcsere, Sásza Makarestyilor.
U. III. 177. B.
1864-ben* Valya Lergi, völgy kaszálókkal; Larga, egy völgyecske kezdete; Zepogyile, hegyi szántók; Gyalu faldubutui, hegyi szántók; Gya supra Plajului, hegyi térség; Obrisijile, verőfényes szántóföldek; Pojenyicza lui Irimie, irtvány; Kornu Meguri, hegyszegelet; Megura, legelők és szántók; Szeszilye, lapályos kaszálók; Doszu seszi, észkos kaszálók; Valya Meguri, közös erdő; Ringoja, egy oldalon levő szántók; Zsintyicze, verőfényes oldalon levő szántók; Picsoru lui Vitzaj, hegygerincz szántókkal; Szinzseri, egykor erdő, most szántók; Oszoju, hegyi legelők és szántók; Valya glodului, árok és szántók; Pe szup mál, omladékos hely szántókkal; Korobána, meredek hegy kis lapálylyal; Altzára, árkos és omladékos földek; Lunka, völgy; Podu Dunci, erdő a debreki határ felé; Fácza singyili, Fácza miké, Fácza maré, verőfényes erdők; Dumbrava, szántók és kaszálók; Pojana, zabföld; Gyalu menesztyiri, erdővel benőtt hegytető; Gyalu Petrisiutui, hegyi lapályos erdő; Doszu Szecsetului, omladékos kopár hely; Valya Betrine, erdő; Zapogyile, szántóföldek; Doszu Pintyi, Doszu Fericsi, cziher erdő; Fácza karpinului, erdő irtványnyal; Fundu Lergi, verőfényes határfenék; Gevosgyenile, árkos zabföldek; Doszu Urszului, erdő; Podu Miholkaji, hegyi térség.
Pesti Frigyes gyüjt.
1898-ban: Dimbul viilor, II. József idejében szőlőhegy, egyes tőkék most is láthatók. Virvul manesterie, egykor itt kápolna volt, melynek romjai ma is láthatók.
4401703 körül* van 25 jobbágy, 6 zsellér, 4 szegény lakos családfő, kik 31 házban laknak, el van pusztulva 5 ház. A jobbágyok és zsellérek egy évi adója 49 frt 50 kr., 13 köb. búza s ugyanennyi zab, 4 szekér széna s egy vágómarha.
Erd. főkormsz. ltár.
Lakossága 1750-ben* egy szabados, 37 jobbágy, egy ily özvegy, 11 telkes, 3 e nélkül való zsellér, 3 kóborló s 1 ily özvegy családfő, kik az utóbbiak kivételével 41 telken, 41 házban laknak. El van pusztulva 12 házastelek, melyekből egy rész kihalt, a többiek Mármarosba szöktek, ezekből hatot a földesúr, Weér Mihály foglalt el, kettőt Paleologus úr, kettőt az adózó nemesség, kettőt pedig a jobbágyság mivel s adózik utána.
U. o.
1781-ben* van 41 régi, 3 új ülésű, 3 zsellér és 7 puszta telek, 24 jobbágy pedig elszökött, jobbára Magyarországra.
Hivatalos összeírás birtokomban.
1822-ben* adó alatt van 26 ökör, ló, 25 tehén, 4 bornyú, 42 juh, 4 kecske, 16 sertés és 6 méhköpű.
Erd. főkormszéki ltár.
1831-ben* 246 lakosa van.
Consign. Stat. topogr. 39. l.
1857-ben házak száma 72, lakosaié 446, ebből 435 gör. keleti oláh és 11 zsidó.
1891-ben 581 lakosból 2 gör. kath., 558 gör. keleti és 20 izraelita. Házak száma 1886-ban 94, határa 2851 k. hold.
Adója 1749-ben* 193 frt 52 1/2 kr. 1755-ben 187 frt 21 kr. 1775-ben 336 frt 50 kr. 1822-ben 232 frt 7 kr. 1898-ban 1018 frt 33 kr.
Erd. főkormsz. ltár.
