Csicsó-Ujfalu.
Csicsó-Ujfalu.
Nevének változatai: 1467-ben* W˙falw. 1553-ban* V˙falu, 1595-ben* Wyfalw-Korabia. 1653-ban* Cziczo Uyfalu. Oláhul Corabie 1781-ben* vagy Ku Rabgye és Ku-Rebdata.
Dl. 27916.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
Km. Szolnok int. B. 33.
Torma cs. levéltár.
Gr. Bethlen Conscriptio.
Előnevét az egykor felette emelkedő Csicsóvártól kapta, oláh Korabia* neve, mely hajó, hajókészitőt jelent, onnan ered, hogy itt vágták a deésí sószállitó hajókhoz szükséges dongákat és csákánynyeleket.
Cihac. 73.
Lábfalvától északnyugati irányban emelkedő oldalon, Deéstől 17·2 kilométerre a deési járásban fekszik.
441A község felett egyenes irányban északra egy nagy fenlapály terül el, melyet erdő vesz körül, ennek nyugati szélén hatalmas sáncz és ezen kivül délről északra húzódó halmán az erdők közt kőfal alapjai látszanak, melyből méltán következtethetjük, hogy itt erősség vagy védett hely volt, mely összeköttetésben lehetett Csicsóvárával. E hely átvizsgálására hosszabb időt kell vala szentelnem, de alig jutott annyi, hogy éppen megszemléljem. Vezetőm e helyet Kadá-Magurának mondotta.
Csicsóvár tartozéka volt, s mivel először csak 1467-ben fordul elő,* kétségtelenül 1405–1467. évek közt keletkezhetett, s ekkor a Bánffyak birták, kiktől 1467-ben* Mátyás király hűtlenség czimén elvette s Szerdahelyi Kiss Jánosnak és testvérének adományozta.
Dl. 27916.
U. o.
1553-ban* Csicsóvár tartozéka; vajdája Andrejka, kenéze Bot Gergely.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
1570-ben* e falut Beregszói Hagymássi Kristóf birta.
Torma gyüjt.
Egy 1602-iki okmány szerint* Mindszenti Benedek birja.
Orsz. ltár.
1608-ban* birtokosa Kendy István.
Km. Szolnok. int. D. 16.
1653. és 1658-ban* a szamosújvári uradalomnak itt 10 adófizető jobbágya volt.
Torma cs. ltár.
1662-ben* az idevaló Andreka családot a fejedelem megnemesiti.
Gyf. kápt. 27. Lib. Reg. 605.
1674-ben* az ide való Pap György oláh papot a fejedelem Apaffy Mihály telkével együtt nemességre emeli.
Szabó cs. ltár.
1676-ban* egyik birtokos nemes a Maxin család.
Megyei ltár.
1694-ben* birtokosa a fiscus.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1715-ben* Nemes Péternek itt egy öröksége van.
Torma gyüjt.
1727-ben* birtokosa br. Pataki János gör. kath. püspök.
U. o.
1745-ben* egy telkes nemesek a Szabó, Szigyártó, Bogdán, Brogya és Pap családbeliek.
E. F. L. III. 178. C. 2.
1746-ban* Szamosújvár városa e birtokot br. Lázár Jánosnak s fiának Imrének zálogosította el Tőkéssel együtt, hogy a zálogösszeget az első porosz háborúra segedelemül adhassa, de br. Lázár Imre most gr. Gyulai Istvánnak veti zálogba, kiről Gyulai Józsefre szállott.
E. F. L. XII. 1/2 16. A.
1757-ben* ide való egy telkes nemes Nemes, máskép Bodroga Filip, kit 1751-ben* productiora szorítottak, Mihucz, máskép Pap Vaszi, Brogye, Szigyártó és Bogdán családok.
Erd. főkormsz. és megyei ltár.
Erd. főkormsz. ltár. 775. sz.
4421769-ben* gr. Gyulai Józsefnek a fiscus itteni részét összeiratja, s 1777-ben tőle kiváltván, a deésaknai kamarához csatolta.
Erd. kanczellária ltára.
1782-ben* a fiscus itteni részét, t. i. 18 jobbágy,* 15 zsellértelket a fiskalitásokból végleg kitörölvén, a gr. Bethlen családnak adja cserébe az ebesfalvi uradalomért, mely az Apaffyak magvaszakadtán a gróf Bethlen családot illette.
Erd. L. Reg. XII. 234.
Gr. Bethlen ltár.
1786-ban* birtokosai: ifj. gr. Teleki Pál, kinek itt 16 jobbágya, 6 szegénye van, gr. Bethlen Lajosnak pedig 16 jobbágya.
Erd. főkormsz. ltár.
1820-ban* birtokosai: gr. folti Bethlen Józsefnek van 20, bonyhai gr. Bethlen Farkasnénak férje jogán 19 telke és több más adózó és nem adózó nemes telek.
Erd. kanczellária ltára.
1838-ban* van 31 immunis vagy nem adózó, 17 adózó oláh ajkú nemes család lakosa, írni, olvasni egy sem tud.
Megyei ltár.
1843-ban* a nemesek száma 42.
U. o.
1859-ben* Bethlen József gr. itteni birtokát életéig neje gr. Toroczkai Eszterre, halála után fia Lászlóra s magtalansága esetére gr. Bethlen Ferencz fiára Sándorra hagyja végrendeletileg.
Gr. Bethlen cs. ltár.
1863-ban* gr. Bethlen József és gr. Bethlen Pál úrbéri kárpótlásban részesültek.
Urb. Wes. 71–90 l.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: 3 Pop, 31 Borodi, 2 Marisán, 11 Bogdán, 1 Oprisa, 5 Szabó, 14 Páska, 13 Dancs, 1 Kupsa és 13 Szigyártó.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenleg 1898-ban Tarnicza Demeter János a nagyobb birtokosa.
A község lakosai oláhok, de a XVI. században magyarok is lakták, inert különben nem alakulhatott volna itt unitárius egyházközség.*
Ker. Magvető. 1888. évf. 4. füz. 229. l. idézve Uzoni Hist. Eccl. Unitar II. 235, 237.
Szorgalmas lakóinak főfoglalkozásuk: malomkőfejtés s ezzel járó kereskedés mellett földmivelés és baromtenyésztés. Főtáplálékuk a törökbúzából telik ki, s e mellett tehén- és kecsketej. A férfiak fekete báránybőr sapkát, fehér mellrevalót, harisnyát és szürke szokmányt s kizárólag bocskort viselnek. A nők ruházata szőttes szoknya s ugyanily mellény pirosas színben és czizma, télen fehér bőr mellrevaló s szürke szokmány, szőrkeszkenő.
Lakóházaikat s gazdasági épületeiket, melyek össze-vissza vannak a telkeken, fából többnyire zsendelyfedéllel építik. Házuk egy lakószoba és pitvarból áll, melyben a sütőkemencze s előtte szabad tüzelőhely, mely felett tapaszos sátoros kémény vezeti a füstöt a padlásra.
443Görög keleti hitközség. 1843-ban kőből épült temploma 1844-ben szenteltetett fel a Szent-Demeter tiszteletére. Nagyobbik harangja 1601. évből való, mint feliratán olvasható.
1794-ben* a felekezet két papot tartott. Jelenleg Bogdán János a lelkész.
Megyei ltár selejt. 67. sz.
Iskolája egy pár évtized óta van. Fentartásához 1897 óta az állam is hozzájárul évenként 100 frttal.*
Vall. és közokt. minist. rend. 42812. sz.
1750-ben* határa kevés és terméketlen, jobbára malomkővágásra alkalmas s ezért malomkőkereskedésből tartják fenn magukat. Barmaikat Deésen, Szamosújvárt árusítják. Két fordulóra osztott határa 4 ökörrel szántható, trágyázni nem szokták, mert az eső lemossa. Egy köböl búza 3 kalangya vagy 4 1/3 véka szemet ad; tavaszi 6 kal. vagy 12 vékát. Fordulónként kaszálnak, tűzre való fás erdeje bőven. Legelője fordulónként.
Erd. főkormsz. ltár.
Adó alatt van: 69 köb. ősz, 30 1/3 köb. búza, 34 1/3 köb. zab, búza, 3 1/4 köb. törökbúza, köles, borsó, 40 szekér széna, 70 jármas marha, 62 tehén, 16 tulok, csikó, 41 juh, kecske, 35 disznó, 46 méhköpű.
1759-ben* adó alatt van 4 ló, 53 ökör, 41 tehén, 23 tulok, 24 kecske, juh, 43 disznó, 6 méhkas. Adósságuk 91 frt, ebből 4 malomkővel s 3 munkával tartozik. Van 17 kőhányó, malomkővágó, napszámos s szolga lakosa. 33 népes telken laknak, földjük 45 köböl vetésre való.
Gr. Bethlen cs. Conscipt.
1781-ben* itt vágják egész Erdélyben a legjobb malomkövet, van 50 véka vetésre való urasági szántó, s egy bükkös, makkos erdő, melyben 50 disznó meghízik s darabjáért 24 pénzt fizetnek. Van egy korcsmája, melyben újévtől Szent-Mihály napig a földesúr, ezen túl a község árultat újévig. Sokan járnak ide malomkőért, évenként elfogy bor 18–24 krajczárjával kupája, 200 veder, pálinka vagy égett bor negyedkupa 10–12 pénzen, elkel 30 veder.
U. o.
A falusbiróságért egy napot „klaka”-znak.
Az idegen malomkővágók a kövek nagysága szerint fizetnek 12, 24, 36, 48, 60 denárt.
Az ide valók és a lábfalviak legeltetésért külön-külön 100–100 frtot, malomkővágásért nagyság szerint: 12, 24, 36, 48 denárt.
Egy jobbágy átlagos birtoka 6 köböl vetésre való szántó, 5 köböl férőű kaszáló.
444Egyszeri szántásba vetnek: őszbúzát, zabot, törökbúzát. Egy véka vetésből lesz (30 kévés) 2 és 2 1/2 kalangya, törökbúza 120 csőt ad, kevés ugyan, de jó.
Juhokkal trágyáznak. Határa, útja köves. De a határból kimenve jó. Vásárba Deésre járnak.
Földmivelő 11 jobbágy 8 fiúval, van 17 ökrük, 12 tehenük, 4 tulok, 7 juh, kecske és 14 disznó adó alatt.
1822-ben egész határa oldalos, középjóságu. Adózás tekintetében a 3-ik osztályba soroltatott.* Van 366 1/4 köböl vetésre való szántója, 294 3/4 szekér szénarétje. Erdeje szép.*
Erd. főkormsz. ltár.
U. o.
Ma pedig silány, terméketlen határán törökbúzát, tavaszbúzát, zabot, alakort termesztenek; szarvasmarhaféléken kivül kecskét és sertést tenyésztenek.
Gyümölcsfái: alma, körtve és szilva.
Épület- és malomköve bőven és kiváló minőségű.
Megyei ltár selejt. 1331. sz.
Egy darab, állítólag görög feliratu ólompénz Rácz Gyula kudui birtokos kezébe került.
1715-ben 15 malomkővágója volt, kik egy-egy kőért a szamosújvári provisoratusnak 50 denárt fizettek, e mellett tartoznak az erdélyrészi fiscalis malmokat kővel ellátni, s ezért kaptak egy magyar frtot s egy köböl búzát.*
Torma gyüjt.
1552-ben* a rendes tartozáson kivül adtak egy Ökröt és egy tehenet 4 frt 25 denár, 10 bárányt 1 frt 8 denár, 15 sajtot 90 denár, 3 pint vajat 75 denár, 30 csirkét 60 denár, a rettegi tisztnek 10 köböl zabot 3 frt 33 denár, Mihályfalvára Bank szolgái számára vittek 11 köböl zabot 3 frt 66 denár értékben, Bank emberei naponkénti szükségleteire fizettek 5 frt 25 denárt, 3 szekér szénát s ugyanennyit ide fuvaroztak, Rettegre két kalangya szénát 80 denár, öt malomkövet vett el tőlük a tiszt, megért darabja 2 frtot, birságba elvett 2 ökröt, megért 6 frtot, némelyeken fél birságba felvett 1 frt 40 denárt.
Transil. fasc. 9. nr. 69.
1553-ban* jobbágyai Szent-Márton napján felerészben 50, felerészben 25 denárt fizettek adóba, Szent-Györgykor pedig juhaikból 50-det adnak.
U. o.
Kenézeik évente 1 ágypokróczot, 1 őzet, 1 karvalyt, 1 tehenet s 1 berbécset adnak.*
Lásd bővebben Csicsóváránál.
1779-ben* úgy egyeztek ki a gr. Bethlen családdal, hogy dologra 445hetenként ne hajtsák, hogy minden jobbágy e helyett vág 6 araszos malomkövet és minden két zsellér egy ilyet, minden gyalogszeres jobbágy 3, a zsellérek két heten át dolgoznak s ezalatt kapnak napjára az udvartól 3 –3 czipót; az ökrösök tesznek 4 mértföldig egy utat, elvetik, kicséplik és a szükségeltető helyre szállitják a majorság-zabot s fizetnek évenként a legeltetésért 100 frtot.
Gróf Bethlen család Conscipt. 1781-ben.
Minden terményből, állatból tizedet adnak.*
Az egyezséget Vajna Vilmos rettegi provisorral kötötték.
Határhelyek: 1769-ben* La Alak; Vranyicze Majerilor; Laza Lupsenyilor; Korabgyi; Godgyana; Szeletruk; Sztenyilor; Poronye; Lintrosze; Gusu; Rujen; Fantina Bocsuli; Gaura Urszuluj; Szpuncz; Fruntye Liorzi; Valye Bocsenyilor; Oszoj; Mohoile; Lazu Nyamczuluj; Csicsó-hegy, egy része Újfalu határába tartozik.
E. F. L. III. 178. P.
1864-ben* Koszta Medvristiloru, Valea Merelor, Dumbrava, De piatra, Pojana, Plopty.
Pesti Frigyes gyüjt.
1553-ban* van benne 6 kapu jobbágy és 17 szegény lakos.
Transyl. fasc. 9. nr. 69.
1603-ban* összesen 5 lélek lakik benne.
Urb. Cons. Fasc. 65. nr. 87.
1703 körül* van 10 jobbágy, 3 zsellér, 3 kővágó, 1 faragó s 1 fazekas és béres szolga lakosa, kik ugyanennyi telken laknak, el van pusztulva 15 házastelek. Adó alatt van 20 ökör, 16 tehén, 2 ló, 51 juh. Ez évi adója: 32 frt, 6 3/4 köb. búza és ugyanennyi zab, 2 1/2 szekér széna s egy vágómarha.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* lakossága: egy telkes nemes 10, jobbágy 24, 2 ily özvegy, 8 telkes s egy e nélkül való zsellér, 4 kóborló családfő, kik 30 telken 36 házban laknak. El van pusztulva 7 házastelek, 5-ből kihaltak, 2 pedig elköltözött s ebből egyet gyalakutai Lázár János br. foglalt el, a többit a falubeliek dolgozzák. Iparosa: 26 malomkőfaragó és vágó.
E. F. ltár.
1759-ben* van benne 21 családfő jobbágy 21 fiúval s 1 ily özvegy, 12 lipitor vagy a kik mások házában laknak, a családfő testvérei, nénjei stb., 15 telkes zsellér és 8 puszta telek.
Conscr. Gr. Bethlen ltár.
1779-ben* e fiscusi birtokon van 16 jobbágy, 32 fiúval 19 régi telken, 16 zsellér 16 régi telken és 9 puszta ház, lakói Arad, Lápos, Máramaros vidékére szöktek.
Gr. Bethlen ltár.
1831-ben* 412 lakossal.
Consign. Stat. Topograph. 37. l.
1841-ben* 41 családapa. Van ekkor adó alatt 42 igás, 21 fejős marha, 4 juh, 12 sertés.
Megyei levéltár.
4461857-ben házainak száma 88, lelkeké 586.
1891-ben 664 lakosból: 12 gör. kath., 638 gör. keleti, 1 ev. ref. és 13 izraelita. Házak száma 115, határa 1895 kát. hold.
